Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-24 / 226. szám
1967. szeptember 34., vasárnap NÖGR At> 5 Céltudatosan, következetesen Pórtépítós a ZIM salgótarjáni gyáregységében HOSSZABB IDŐRE VISZ- SZATEKINTVE a tűzhelygyári pártalapszervezetek pártépítési tevékenységét több esetben ügy értékelte a városi pártbizottság, hogy az megfelel a követelményeknek. Vagyis: nem kampányszerű kapkodás nem jellemzi. E tekintetben problémák csak az irodai alapszervezetnél jelentkeztek. Ennél az alapszer- vezetnél kimutatható volt a hiba oka: az, hogy a vezetőség tagjai módszerben nem minden esetben használták fel azokat a kialakult és meghonosodott , jó eszközöket, amelyeket a termelőüzemek pártszervezetei helyesen alkalmaztak. Az üzemi pártbizottsághoz hat alapszervezet tartozik. Ezeknek összesen 385 tagja volt 5 évvel ezelőtt. Az utóbbi időben bekövetkezett változás eredményeként az üzemből távozó párttagok létszámát az újonnan érkezőkkel és az újonnan felvettekkel nemcsak ellensúlyozni, de növelni is tudtuk. Az üzemi pártértekezlet küldötteit már 399 párttag választotta meg. És az üzemi pártértekezlet egyik fő témája éppen a pártépítés-, a tömegszervezetekben dolgozó aktívák nevelése és előkészítése, a feladatok végrehajtására — volt. A pártértekezlet külön elemezte a fizikai dolgozók: fiatalok és nők körében végzett előkészítő munka eredményességét. És megállapította, hogy a társadalmi tevékenységben kiemelkedő emberek közül van jócskán olyan, aki Alkalmas a párttagságra. Az üzemi pártértekezlet által megszabott feladatok tehát változtatásokat követeltek a pártépítés irányát és lényegét illetően. A IX. kongresszus által módosított Szervezeti Szabályzat alapján a tagjelöltség eltörlésével még- inkább növelte a követelményt és a felelősséget a felvételre jelentkezőkkel és az ajánlókkal szemben egyaránt. Ezért vált szükségessé, hogy A módosított Szervezeti Szabályzat meghatározza: „A párt tagja az lehet, aki magáévá teszi a marxista-leninista eszméket, elfogadja a párt politikáját, irányvonalát, Szervezeti Szabályzatát és önzetlenül küzd azok valóra váltásáért.” Tagszervező, pártépítő tevékenységünket tehát ez határozza meg. illetve e követelmények szabják meg a párttag kritériumát. EZ TERMÉSZETESEN AZT JELENTI, hogy méginkább fontos a felvételek jobb előkészítése. Egy ember megítélésénél elsősorban munkáját, magatartását kell szemügyre venni. Hiszen ennek alapos értékelésén keresztül jutunk el az ember lényegéhez. Ez azonban még nem jelenti a teljességet, hiszen meg kell győződnünk politikai állásfoglalásáról; 'világnézetéről és mindazokról, amelyeket a Szervezeti Szabályzat kritériumként jelöl. Ez a megismerési folyamat általában hosszú időt vesz igénybe. Ebben segít a párt- alapszervezeteknek a KISZ, a szakszervezet, a nőbizottság, a szocialista brigádok kollektívája és még számtalan olyan szerv, amely közvetlen hivatott az ember formálására. Tehát alapos előkészítés után egy ember általános tevékenységének hosszabb távon történő értékelése alapján lehet kimondani a szentenciát: alkalmas, vagy pem alkalmas a párttagságra, A módosított Szervezeti Szabályzat szellemében — ez évben — felvettünk 26 párttagot. Közülük a KlSZ-alap- szervezet ajánlása alapján 11 fiatalt. A felvettek között található 5 nő, ami egyben azt is jelenti, hogy a pártértekezlet határozatának igyekszünk eleget tehmi. A felvett új párttagok több mint négy éve hoz. Felvételük előtt pártmegbízatásokat kaptak, alap, közép, valamint felsőfokú politikai iskolákat végeztek. ÜJ MÓDSZER AZ IS, hogy a felvételi kérelmek az alapszervi vezetőségi ülést megelőzően a pártcsoportok elé kerülnek. Vagyis a pártnak ez a legkisebb egysége, megvitatja a kérelmező beadványát, noha határozatot nem hoz, de az ott kialakult véleményt a taggyűlés előtt nem mint egyes személyek álláspontját, hanem mint a pártcsoportét tolmácsolják. A továbbiakban szeretnénk alkalmazni azt — a véleményünk szerint helyes módszert —, amelyet Győr megyében használnak, hogy a vb-ülésen a taggyűlés határozata alapján felvett párttag jóváhagyása felett úgy tárgyalnak, hogy a jelentkező is részt vehet azon. Ez mindenképpen segítségadás, útbaigazítás az érintett számára a jövőt illetően. Egyébként a tervszerű pártépítésnek nálunk az Is része, hogy az alapszervezeti vezetőségi ülések, taggyűlések, az üzemi vb ülések évenként legalább két esetben, pártbizottsági ülésen pedig egy esetben, külön napirendi pontként tárgyalják e fontos munkát. VÉGEZETÜL MÉG azt szeretném elmondani, hogy a tervszerű pártépítési munka csak akkor lehet eredményes, ha az egész pártpolitikai tevékenységünknek állandóan élő, napirenden tartott részét képezi. Hiszen pártunk politikája — ezt immár hosz- , szű évek bizonyítják —, vonzó a párton kívülálló dolgozó tömegek között. Alapvetően éppen e politikának köszönhető, hogy a hat üzemi pártalapszervezetünk ma 418 párttagot számlál és 2559 munkavállalót mozgósít a politikai termelési feladatok eredményes végrehajtására. Angyal Andor nagyüzemi pb. titkár Ötven év emlékeiből Az Aranyvonat Hetvenöt éves most Ruga András Szirákon. Magas, őszhajú ember, vastag bajuszát meg- meg simogatja, különösen akkor, ha gondolkodik. Minden szót külön-külön megrág, tagolva rakja össze a mondatokat. Beszélgetésünk témája már nagyon régen történt, de úgy mondja, hogy átérzi az akkori órákat, napokat. — Vlagyivosztokban voltunk, házaknál elszállásolva. önként jelenkeztünk a Vörös Hadseregbe, de egyelőre nem kaptunk semmire sem parancsot — kezdi visszaemlékezését. Ügy 1919 februárját írtunk, amikor hírnök jött, hogy sorakozzunk. Mentünk is mindjárt, hajtott a kíváncsiság, mi történhetett. Egyszer aztán olyan kisebb emelvényre felállt egy ember. — Elvtársak! — szólt hozzánk. — rakparton, a hajóállomáson tizenhárom vasúti kocsiban ott van a szovjet hatalom teljes arany- készlete. Kolcsakék hajóra akarják rakni, hogy Amerikába vigyék. Meg kell akadályozni! Biztos, hogy harc is lesz. önként jelentkezőkre van szükségünk! — Nem gondolkodtunk sokat, szinte egyszerre léptünk előre, összesen százhúszan. Valamennyien magyarok. Mentünk a rakpartra. Először felszólítottuk a fehéreket, hogy adják meg magukat. Amikor a szép szó nem használt, fegyvert fogtunk. Ropogtak a puskák, a géppuskák. Azt vettük észre, hogy menekülnek a fehérek. Mindenki a puszta testét mentette. Mi pedig, ha óvatosan is, de mind jobban megközelítettük az Aranyvonatot ... — Nem időztünk ott sokáig. Jött az újabb parancs. Bevagonírozásra. Vagonokra raktuk a szekereinket, lovainkat, jó meleg kocsikban kaptunk fekvőhelyeket. Hosszú lett a szerelvény. Egyik reggel civilbe öltözött orosz elvtárs jelent meg. — Elvtársak! Rövidesen megérkezik a mozdony, útnak indulunk az Aranyvonattal — szólt hozzánk, aztán így folytatta: Minden vagonban két-két ember foglal helyet, fegyverrel. A váltást a különböző állomásokon eszközöljük. Nagy kincset bízott ránk a szovjet hatalom, elkísérjük rendeltetési helyére. Megparancsolom: se civil, se más alakulathoz tartozó katona nem közelítheti meg a szerelvényt. Ha valaki a vonathoz közeledik és felszólításra sem fordul vissza, használják a fegyvereiket. Szerencsés utat elvtársak! — Talán csak percek teltek el — folytatja Ruga András , sisteregve megérkezett egy páncélozott mozdony. Elejére két Maxim- géppuskát állítottunk, katonákkal. A zárt vagonok ajtajait nyitva hagytuk. Az egyik katona a jobb, a másik a bal odalon őrködött. A kemény hideg bizony próbára tette az embereket. Alig vártuk, hogy megálljunk egy-egy állomáson. A vagonok előtt adtunk őrséget, de legalább mozgathattuk végtagjainkat. Volt olyan állomás, ahol napokat időztünk. A katonai szerelvények előnyt élveztek. Aztán szerencsém volt. Velem tartózkodott Pásztori Ferenc innét Bérről. Hányszor visszaidéztük ezt a környékét, az itthonmaradottakat. Beszéltünk, meséltünk egymásnak. Egy-egy emléket, történetet már kívülről tudtunk ... Pásztori nem jött haza, kint maradt, családot alapított... f — Már március volt, még mindig nem tudtuk, hová,merre megyünk — mondja kisebb szünet után az egykori vöröskatona. — Éreztük mi a nagy felelősséget, azért néha idegeskedtünk is. Végre elértük a Volgát. Megállították a szerelvényünket. Futkosás job’o- ra-balra. A vasutasok, meg a civil parancsnokunk vitatkoztak hevesen. Aztán megtudtuk: a Volgán átvezető vasúti híd megrongálódott. Féltek, hogy baja lesz a szállítmánynak, esetleg beszakad a híd. Hosszú idő telt el, amíg kerítettek egy mérnököt. Megvizsgálta a hidat, s kijelentette: mehet a szerelvény. Nagy kő esett le a szívünkről. Jobban szerettük, ha éjszaka mozgásban volt a vonat. Könnyebb volt az őrzése ... — Áprilist mutatott a naptár, amikor Ka- zányba érkeztünk. Nem tudtuk, nem is sejtettük, hogy ez a végállomás. De végre megkaptuk a parancsot a kirakodásra. Leraktuk a szekereinket, befogtuk a lovainkat, s lassan, nagyon óvatosan, rendkívül erős őrség mellett megkezdtük a ládák átrakását. Nehéz volt mindegyik, A karaván előtt minden esetben őrség ment. Ha egy-egy katona nem tudta az arra a napra kiadott jelszót, letartóztattuk. Később tudtuk meg, hogy szükség is volt erre az óvintézkedésre, hiszen a fehérek kisebb csoportokban még akkor is garázdálkodtak. — Ügy emlékszem rá, mintha most lenne — mélyed gondolataiba Ruga András. — Emeletes épülethez értünk. Megállítottuk lovainkat. A ház mellett, közvetlen szomszédságában kéttornyú, pirostéglás templom volt. Négyen is fogtunk egy-egy ládát. Hosz- szú folyosón, rengeteg lépcsőn lefelé vezetett az utunk. Vasrácsos ajtók egymás után. Ide, ebbe a pincébe raktuk le a szovjet állam aranykészletét... Teljesítettük a ránk bízott feladatot, rendeltetési helyére kísértük az Aranyvonatot. : • ■ ’ — Természetesen ezzel nem járt le a megbízatásunk. Őrséget álltunk az épület előtt, felváltva. Hol az aranyat őriztem jó. magam is, hol a Forradalmi Bizottság előtt álltam őrséget, hol pedig a városban lévő puskapor és spiritusz gyár vagyonát őriztem. Ügy, ahogyan azt egy vöröskatona számára előírták. — Kazánybam maradtam, egészen 1921 áprilisáig, míg le nem szereltem. Aztán Moszkva következett. Ott huszonnyolc napot pihentem, s úgy indultam haza, Magyarországra. Itthon meg sem melegedtem. Éjszaka értem haza, hajnalban már ott voltak értem a csendőrök. Kitiltottak a társaságokból, nem járhattam gyűlésekre, mert vörös voltam. De megérte. Ezt most, csaknem félévszázad után még jobban látom.. . Somogy vári László a tagfelvételi tevékenységűn- dolgoznak a vállalatnál, sőt két tovább finomítsuk, javít- közülük kilencen tíz évnél résük. gebben tartoznak üzemünkfíírrk Rútságról Elsején nyílik a földhivatal Az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal korábban a Minisztertanács közvetlen irányítása alá tartozott. Felettes szerve immár a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. Az átszervezés egyik eredménye, hogy az ÁFTH-nak korábban csak megyei felügyelősége volt, most már azonban a járási földhivatalok is megkezdik munkájukat. Fő feladatuk lesz, hogy az előkészítés alatt álló földtulajdonjogi törvény végrehajtását segítsék. Rétságon október elsejétől fogad ügyfeleket a járási földhivatal. Az intézmény a Petőfi utcában, a tsz-építési vállalkozás jelenlegi helyiségében kapott otthont a járási tanácstól. Vezetésével Törnek Jenőt bízták meg. Tapasztalatgyűjtés a tsz-ben A rétsági járási NEB a községi népi ellenőrzési csoportok bevonásával megkezdte az alkatrész-ellátottság vizsgálatát. A tapasztalatgyűjtés tucatnyi tsz-ben, — közöttük a szátokiban, a nógrádiban, a kétbodonyiban, a tereskeiben — folyik. Jószerint valamennyi szövetkezetben elpa- naszolták a gazdák a népi ellenőröknek, hogy az alkatrészek jelentékeny hányadához kizárólag személyes utánjárással. a budapesti AGRÖ- TRÖSZT-nél tudnak hozzájutni Sokan helytelenítik, hogy a szakosított gépjavítás miatt nagy utakat kell megtenni, az alkatrészhiány következtében azonban még így is hosszú a várakozási idő. Leggyakrabban a munkagépekhez szükséges alkatrészek hiányzanak. A gyorsabb javítás érdekében több tsz jelentős áldozattal saját javító- műhelyét fejleszti. Népgazdasági szinten nem ígérkezik járhatónak ez az út: a drágán megvásárolt szerszámgépek teljes kihasználtsága ugyanis nem biztosított Született: 1967-ben /% Salgótarjáni Acélárugyár új, hatalmas üzemi csarnokában hét, nem régen felszerelt berendezés vonja magára a látogató figyelmét. A kétorsós csévélök. zárt ciklusban, több művelet elvégzése után, készterméket adnak: COt védőgázas hegesztőhuzalt. Vé- dőgázas hegcsztőhuzalt ez előtt importból kellett biztosítani. Az új csévélő gépek elkészítése része annak a programnak, amelyet a gyár az import csökkentéséért kíván megvalósítani. S ha a salgótarjáni termék egyelőre nem is éri el a legjobb külföldi elektródák minőségét, máris jelentős kemény deviza kiadástól kíméli meg a népgazdaságot. A gépeket, amelyek csaknem zajtalanul működnek, és megfelelő biztonsági berendezéseikkel a kezelő személyzet testi épségét, egészségét is óvják a gyár TMK üzemében készítették (Koppány György felvétele) Kereslet-és konjunktúra kutatóintézet a Szovjetunióban Nem egészen két évvel ezelőtt a Szovjetunióban megalakult a VNIIKSZ — az Országos Fogyasztási Kereslet és Konjunktúra Kutató Intézet. Az intézet a kereskedelem szférájában máris észrevehető szerepet kezd játszani, ajánlásaira egyre inkább hallgatnak. Tekintettel azonban arra, hogy a Szovjetunió kereskedelmi minisztériuma hozta létre, természetszerűen elsősorban a kereskedelmi rendszert szolgálja ki. Csak epi- zódikusan vállalkozik egyes iparvállalatok megrendelése alapján meghatározott áruk piacának kutatására, s ez a tevékenysége is inkább azzal függ össze, hogy önelszámoló vállalat. A. Baranov cikkében ezért a vállalati, intézeti és iparági keresletkutató szak- szolgálatok erőfeszítéseinek egyesítését, összehangolását ajánlja. Hiányolja, hogy ezeket nem irányítja senki, nem kapnak módszertani segítséget. Véleménye szerint a módszertani irányítás ellát ' ^ára egységes koordinációs központot kellene létrehozni számukra. Ebben az esetben is nomenklatúra tekintetében is pontosabban lehetne kidolgozni a távlati terveket.
