Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-24 / 226. szám

1967. szeptember 34., vasárnap NÖGR At> 5 Céltudatosan, következetesen Pórtépítós a ZIM salgótarjáni gyáregységében HOSSZABB IDŐRE VISZ- SZATEKINTVE a tűzhely­gyári pártalapszervezetek pártépítési tevékenységét több esetben ügy értékelte a városi pártbizottság, hogy az megfe­lel a követelményeknek. Vagy­is: nem kampányszerű kap­kodás nem jellemzi. E te­kintetben problémák csak az irodai alapszervezetnél je­lentkeztek. Ennél az alapszer- vezetnél kimutatható volt a hiba oka: az, hogy a vezető­ség tagjai módszerben nem minden esetben használták fel azokat a kialakult és meg­honosodott , jó eszközöket, amelyeket a termelőüzemek pártszervezetei helyesen al­kalmaztak. Az üzemi pártbizottsághoz hat alapszervezet tartozik. Ezeknek összesen 385 tagja volt 5 évvel ezelőtt. Az utóbbi időben bekövetkezett változás eredményeként az üzemből távozó párttagok létszámát az újonnan érkezőkkel és az újonnan felvettekkel nemcsak ellensúlyozni, de növelni is tudtuk. Az üzemi pártértekezlet küldötteit már 399 párttag vá­lasztotta meg. És az üzemi pártértekezlet egyik fő témá­ja éppen a pártépítés-, a tö­megszervezetekben dolgozó aktívák nevelése és előkészí­tése, a feladatok végrehajtá­sára — volt. A pártértekezlet külön ele­mezte a fizikai dolgozók: fia­talok és nők körében végzett előkészítő munka eredmé­nyességét. És megállapította, hogy a társadalmi tevékeny­ségben kiemelkedő emberek közül van jócskán olyan, aki Alkalmas a párttagságra. Az üzemi pártértekezlet ál­tal megszabott feladatok te­hát változtatásokat követel­tek a pártépítés irányát és lényegét illetően. A IX. kong­resszus által módosított Szer­vezeti Szabályzat alapján a tagjelöltség eltörlésével még- inkább növelte a követel­ményt és a felelősséget a fel­vételre jelentkezőkkel és az ajánlókkal szemben egyaránt. Ezért vált szükségessé, hogy A módosított Szervezeti Szabályzat meghatározza: „A párt tagja az lehet, aki ma­gáévá teszi a marxista-lenin­ista eszméket, elfogadja a párt politikáját, irányvona­lát, Szervezeti Szabályzatát és önzetlenül küzd azok való­ra váltásáért.” Tagszervező, pártépítő tevé­kenységünket tehát ez hatá­rozza meg. illetve e követel­mények szabják meg a párt­tag kritériumát. EZ TERMÉSZETESEN AZT JELENTI, hogy méginkább fontos a felvételek jobb elő­készítése. Egy ember megíté­lésénél elsősorban munkáját, magatartását kell szemügyre venni. Hiszen ennek alapos értékelésén keresztül jutunk el az ember lényegéhez. Ez azonban még nem jelenti a teljességet, hiszen meg kell győződnünk politikai állásfog­lalásáról; 'világnézetéről és mindazokról, amelyeket a Szervezeti Szabályzat krité­riumként jelöl. Ez a megismerési folyamat általában hosszú időt vesz igénybe. Ebben segít a párt- alapszervezeteknek a KISZ, a szakszervezet, a nőbizottság, a szocialista brigádok kollek­tívája és még számtalan olyan szerv, amely közvetlen hiva­tott az ember formálására. Tehát alapos előkészítés után egy ember általános te­vékenységének hosszabb tá­von történő értékelése alap­ján lehet kimondani a szen­tenciát: alkalmas, vagy pem alkalmas a párttagságra, A módosított Szervezeti Szabályzat szellemében — ez évben — felvettünk 26 párt­tagot. Közülük a KlSZ-alap- szervezet ajánlása alapján 11 fiatalt. A felvettek között ta­lálható 5 nő, ami egyben azt is jelenti, hogy a pártértekez­let határozatának igyekszünk eleget tehmi. A felvett új párttagok több mint négy éve hoz. Felvételük előtt pártmeg­bízatásokat kaptak, alap, kö­zép, valamint felsőfokú poli­tikai iskolákat végeztek. ÜJ MÓDSZER AZ IS, hogy a felvételi kérelmek az alap­szervi vezetőségi ülést meg­előzően a pártcsoportok elé kerülnek. Vagyis a pártnak ez a legkisebb egysége, meg­vitatja a kérelmező beadvá­nyát, noha határozatot nem hoz, de az ott kialakult véle­ményt a taggyűlés előtt nem mint egyes személyek állás­pontját, hanem mint a párt­csoportét tolmácsolják. A továbbiakban szeretnénk alkalmazni azt — a vélemé­nyünk szerint helyes mód­szert —, amelyet Győr me­gyében használnak, hogy a vb-ülésen a taggyűlés határo­zata alapján felvett párttag jóváhagyása felett úgy tár­gyalnak, hogy a jelentkező is részt vehet azon. Ez min­denképpen segítségadás, útba­igazítás az érintett számára a jövőt illetően. Egyébként a tervszerű pártépítésnek ná­lunk az Is része, hogy az alapszervezeti vezetőségi ülé­sek, taggyűlések, az üzemi vb ülések évenként legalább két esetben, pártbizottsági ülé­sen pedig egy esetben, kü­lön napirendi pontként tár­gyalják e fontos munkát. VÉGEZETÜL MÉG azt szeretném elmondani, hogy a tervszerű pártépítési munka csak akkor lehet eredményes, ha az egész pártpolitikai te­vékenységünknek állandóan élő, napirenden tartott ré­szét képezi. Hiszen pártunk politikája — ezt immár hosz- , szű évek bizonyítják —, von­zó a párton kívülálló dolgo­zó tömegek között. Alapve­tően éppen e politikának kö­szönhető, hogy a hat üzemi pártalapszervezetünk ma 418 párttagot számlál és 2559 munkavállalót mozgósít a po­litikai termelési feladatok eredményes végrehajtására. Angyal Andor nagyüzemi pb. titkár Ötven év emlékeiből Az Aranyvonat Hetvenöt éves most Ruga András Szirákon. Magas, őszhajú ember, vastag bajuszát meg- meg simogatja, különösen akkor, ha gondol­kodik. Minden szót külön-külön megrág, ta­golva rakja össze a mondatokat. Beszélgeté­sünk témája már nagyon régen történt, de úgy mondja, hogy átérzi az akkori órákat, napokat. — Vlagyivosztokban voltunk, házaknál el­szállásolva. önként jelenkeztünk a Vörös Hadseregbe, de egyelőre nem kaptunk sem­mire sem parancsot — kezdi visszaemléke­zését. Ügy 1919 februárját írtunk, amikor hírnök jött, hogy sorakozzunk. Mentünk is mindjárt, hajtott a kíváncsiság, mi történhe­tett. Egyszer aztán olyan kisebb emelvényre felállt egy ember. — Elvtársak! — szólt hozzánk. — rakpar­ton, a hajóállomáson tizenhárom vasúti ko­csiban ott van a szovjet hatalom teljes arany- készlete. Kolcsakék hajóra akarják rakni, hogy Amerikába vigyék. Meg kell akadályoz­ni! Biztos, hogy harc is lesz. önként jelent­kezőkre van szükségünk! — Nem gondolkodtunk sokat, szinte egy­szerre léptünk előre, összesen százhúszan. Valamennyien magyarok. Mentünk a rakpart­ra. Először felszólítottuk a fehéreket, hogy adják meg magukat. Amikor a szép szó nem használt, fegyvert fogtunk. Ropogtak a pus­kák, a géppuskák. Azt vettük észre, hogy menekülnek a fehérek. Mindenki a puszta testét mentette. Mi pedig, ha óvatosan is, de mind jobban megközelítettük az Aranyvo­natot ... — Nem időztünk ott sokáig. Jött az újabb parancs. Bevagonírozásra. Vagonokra raktuk a szekereinket, lovainkat, jó meleg kocsik­ban kaptunk fekvőhelyeket. Hosszú lett a szerelvény. Egyik reggel civilbe öltözött orosz elvtárs jelent meg. — Elvtársak! Rövidesen megérkezik a mozdony, útnak indulunk az Aranyvonattal — szólt hozzánk, aztán így folytatta: Minden vagonban két-két ember foglal helyet, fegy­verrel. A váltást a különböző állomásokon eszközöljük. Nagy kincset bízott ránk a szov­jet hatalom, elkísérjük rendeltetési helyére. Megparancsolom: se civil, se más alakulat­hoz tartozó katona nem közelítheti meg a szerelvényt. Ha valaki a vonathoz közeledik és felszólításra sem fordul vissza, használják a fegyvereiket. Szerencsés utat elvtársak! — Talán csak percek teltek el — folytatja Ruga András , sisteregve megérkezett egy páncélozott mozdony. Elejére két Maxim- géppuskát állítottunk, katonákkal. A zárt va­gonok ajtajait nyitva hagytuk. Az egyik ka­tona a jobb, a másik a bal odalon őrködött. A kemény hideg bizony próbára tette az embe­reket. Alig vártuk, hogy megálljunk egy-egy állomáson. A vagonok előtt adtunk őrséget, de legalább mozgathattuk végtagjainkat. Volt olyan állomás, ahol napokat időztünk. A ka­tonai szerelvények előnyt élveztek. Aztán szerencsém volt. Velem tartózkodott Pászto­ri Ferenc innét Bérről. Hányszor visszaidéz­tük ezt a környékét, az itthonmaradottakat. Beszéltünk, meséltünk egymásnak. Egy-egy emléket, történetet már kívülről tudtunk ... Pásztori nem jött haza, kint maradt, csalá­dot alapított... f — Már március volt, még mindig nem tud­tuk, hová,merre megyünk — mondja kisebb szünet után az egykori vöröskatona. — Érez­tük mi a nagy felelősséget, azért néha ide­geskedtünk is. Végre elértük a Volgát. Meg­állították a szerelvényünket. Futkosás job’o- ra-balra. A vasutasok, meg a civil parancs­nokunk vitatkoztak hevesen. Aztán megtud­tuk: a Volgán átvezető vasúti híd megrongá­lódott. Féltek, hogy baja lesz a szállítmány­nak, esetleg beszakad a híd. Hosszú idő telt el, amíg kerítettek egy mérnököt. Megvizs­gálta a hidat, s kijelentette: mehet a szerel­vény. Nagy kő esett le a szívünkről. Jobban szerettük, ha éjszaka mozgásban volt a vo­nat. Könnyebb volt az őrzése ... — Áprilist mutatott a naptár, amikor Ka- zányba érkeztünk. Nem tudtuk, nem is sej­tettük, hogy ez a végállomás. De végre meg­kaptuk a parancsot a kirakodásra. Leraktuk a szekereinket, befogtuk a lovainkat, s lassan, nagyon óvatosan, rendkívül erős őrség mel­lett megkezdtük a ládák átrakását. Nehéz volt mindegyik, A karaván előtt minden eset­ben őrség ment. Ha egy-egy katona nem tud­ta az arra a napra kiadott jelszót, letartóz­tattuk. Később tudtuk meg, hogy szükség is volt erre az óvintézkedésre, hiszen a fehé­rek kisebb csoportokban még akkor is ga­rázdálkodtak. — Ügy emlékszem rá, mintha most lenne — mélyed gondolataiba Ruga András. — Emeletes épülethez értünk. Megállítottuk lo­vainkat. A ház mellett, közvetlen szomszéd­ságában kéttornyú, pirostéglás templom volt. Négyen is fogtunk egy-egy ládát. Hosz- szú folyosón, rengeteg lépcsőn lefelé vezetett az utunk. Vasrácsos ajtók egymás után. Ide, ebbe a pincébe raktuk le a szovjet állam aranykészletét... Teljesítettük a ránk bízott feladatot, rendeltetési helyére kísértük az Aranyvonatot. : • ■ ’ ­— Természetesen ezzel nem járt le a meg­bízatásunk. Őrséget álltunk az épület előtt, felváltva. Hol az aranyat őriztem jó. magam is, hol a Forradalmi Bizottság előtt álltam őrséget, hol pedig a városban lévő puskapor és spiritusz gyár vagyonát őriztem. Ügy, ahogyan azt egy vöröskatona számára elő­írták. — Kazánybam maradtam, egészen 1921 áp­rilisáig, míg le nem szereltem. Aztán Moszk­va következett. Ott huszonnyolc napot pihen­tem, s úgy indultam haza, Magyarországra. Itthon meg sem melegedtem. Éjszaka értem haza, hajnalban már ott voltak értem a csend­őrök. Kitiltottak a társaságokból, nem jár­hattam gyűlésekre, mert vörös voltam. De megérte. Ezt most, csaknem félévszázad után még jobban látom.. . Somogy vári László a tagfelvételi tevékenységűn- dolgoznak a vállalatnál, sőt két tovább finomítsuk, javít- közülük kilencen tíz évnél ré­sük. gebben tartoznak üzemünk­fíírrk Rútságról Elsején nyílik a földhivatal Az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal koráb­ban a Minisztertanács köz­vetlen irányítása alá tarto­zott. Felettes szerve immár a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium. Az át­szervezés egyik eredménye, hogy az ÁFTH-nak korábban csak megyei felügyelősége volt, most már azonban a já­rási földhivatalok is megkez­dik munkájukat. Fő felada­tuk lesz, hogy az előkészítés alatt álló földtulajdonjogi tör­vény végrehajtását segítsék. Rétságon október elsejétől fogad ügyfeleket a járási földhivatal. Az intézmény a Petőfi utcában, a tsz-építési vállalkozás jelenlegi helyisé­gében kapott otthont a járá­si tanácstól. Vezetésével Tö­rnek Jenőt bízták meg. Tapasztalatgyűjtés a tsz-ben A rétsági járási NEB a községi népi ellenőrzési cso­portok bevonásával megkezdte az alkatrész-ellátottság vizs­gálatát. A tapasztalatgyűjtés tucatnyi tsz-ben, — közöttük a szátokiban, a nógrádiban, a kétbodonyiban, a tereskei­ben — folyik. Jószerint vala­mennyi szövetkezetben elpa- naszolták a gazdák a népi ellenőröknek, hogy az alkat­részek jelentékeny hányadá­hoz kizárólag személyes után­járással. a budapesti AGRÖ- TRÖSZT-nél tudnak hozzá­jutni Sokan helytelenítik, hogy a szakosított gépjavítás miatt nagy utakat kell meg­tenni, az alkatrészhiány kö­vetkeztében azonban még így is hosszú a várakozási idő. Leggyakrabban a munkagé­pekhez szükséges alkatrészek hiányzanak. A gyorsabb ja­vítás érdekében több tsz je­lentős áldozattal saját javító- műhelyét fejleszti. Népgazda­sági szinten nem ígérkezik járhatónak ez az út: a drá­gán megvásárolt szerszámgé­pek teljes kihasználtsága ugyanis nem biztosított Született: 1967-ben /% Salgótarjáni Acélárugyár új, hatalmas üzemi csarnokában hét, nem régen felszerelt berendezés vonja magára a látogató figyelmét. A kétorsós csévélök. zárt ciklusban, több művelet elvégzése után, készterméket adnak: COt védőgázas hegesztőhuzalt. Vé- dőgázas hegcsztőhuzalt ez előtt importból kellett biztosítani. Az új csévélő gépek el­készítése része annak a programnak, amelyet a gyár az import csökkentéséért kíván megvalósítani. S ha a salgótarjáni termék egyelőre nem is éri el a legjobb külföldi elektródák minőségét, máris jelentős kemény deviza kiadástól kíméli meg a népgazda­ságot. A gépeket, amelyek csaknem zajtalanul működnek, és megfelelő biztonsági be­rendezéseikkel a kezelő személyzet testi épségét, egészségét is óvják a gyár TMK üze­mében készítették (Koppány György felvétele) Kereslet-és konjunktúra kutatóintézet a Szovjetunióban Nem egészen két évvel ez­előtt a Szovjetunióban meg­alakult a VNIIKSZ — az Or­szágos Fogyasztási Kereslet és Konjunktúra Kutató In­tézet. Az intézet a kereskedelem szférájában máris észrevehető szerepet kezd játszani, aján­lásaira egyre inkább hallgat­nak. Tekintettel azonban ar­ra, hogy a Szovjetunió keres­kedelmi minisztériuma hozta létre, természetszerűen első­sorban a kereskedelmi rend­szert szolgálja ki. Csak epi- zódikusan vállalkozik egyes iparvállalatok megrendelése alapján meghatározott áruk piacának kutatására, s ez a tevékenysége is inkább azzal függ össze, hogy önelszámoló vállalat. A. Baranov cikkében ezért a vállalati, intézeti és iparági keresletkutató szak- szolgálatok erőfeszítéseinek egyesítését, összehangolását ajánlja. Hiányolja, hogy eze­ket nem irányítja senki, nem kapnak módszertani segítsé­get. Véleménye szerint a mód­szertani irányítás ellát ' ^ára egységes koordinációs közpon­tot kellene létrehozni szá­mukra. Ebben az esetben is nomenklatúra tekintetében is pontosabban lehetne kidol­gozni a távlati terveket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom