Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-19 / 221. szám

4 »denAö 1967. szeptember 19.. feeáá Két ellentétes félidő Tatabányai Bányász — SBTC 2:1 (0:1) Tatabánya, 5090 néző, v.: Bírásak (Lenkefi, Belezraai). Tatabánya: Géléi — Lévai, Kovács I.. Juhos, Horváth, Laczkó, Szabó. Bencze, Mészá­ros, Csernai, Sólymos. Edző: Hári László. SBTC — Török ~ Baranyai, Ferenc, Vertig, Toldi, Bánkú ti, Kriskó, Répás. Zöldi, Taliga, Jeck. Edző: Mészáros József. A tervezett összeállítások­ban két változás történt. Deli belázasodott, helyére Sólymost állították. Németh térde szom­baton bedagadt, és nem vál­lalhatta a játékot. Nagy iram­ban kezdődött a mérkőzés. A második percben Szabó elől Török mentett. Egy perc múl­va Bánkuti 30 méteres bom­bája a bal alsó kapufa mel­lett. suhant eL Zöldi tisztára játszotta magát, de mellé lőtt. Á 6. percben Csernai nagy lövése szállt kapu mel­lé. Szépen adogatott az SBTC és a 7. percben megszerezte a vezetést. Bánkuti három já­tékosan is átcselezte magát, majd mintegy 25 méterről nagy lövést küldött Géléi ka­pujára. A síkos füvön a labda megcsúszott, és a vető­dő Géléi fölött a bal alsó sa­rokban kötött, ki 0;1. Tovább­ra is az SBTC támadott. Kü­lönösen Toldi és Bánkuti volt elemében. Jó labdákat adtak Kriskónak és Jecknek, akik többször átjátszottak vé­dőiket. A 20. percben Bánku­ti lövésébe Laczkó vetette bele magát. A 26. percben Zöldi átjátszotta Juhost, de kisod­ródott, és lapos lövését Géléi védte. A Tatabánya nehezen talált magára, különösen Mé­száros és Sólymos gyengélke­dett. Csupán Csernai és Sza­bó igyekezett helyzetet te­remteni. A 31. percben Mé­száros közeli fejesét Török szépen védte. Ugyanebben a percben Toldi nem találta el a labdát, és Sólymos lövése az oldalhálóbam kötött ki. Köz­ben Baranyai megsérült, és kétperces ápolásra szorult. A 37. percben egy tatabányai tá­madás során Szabó 5 méter­ről lőtt, és Török bravúrosan védett A 38. percben Kriskó óriási gólhelyzetet hagyott ki­használatlanul. Kiugrott a védők közül, és a kapujából kiinduló Getóbe lőtte a lab­dát A 40. percben Szabó be­adását Csernai fordulásból, kapásból vágta kapni fölé. SBTC támadásokkal ért vé­get az első félidő. A második játékrészben nagy- lendülettel kezdett a Ta­tabánya. A korábban öt csa­tárral játszó SBTC 5—2—3-as alakzatot vett fel, és a Kris­kó—Zöldi—Jeck hármasfogat nem bírta elöl tartani a lab­dát. A 46. percben Csernai lö­vését Török szépen védte. Az 52. percben Csernai kiugrat­ta Mészárost, de nagy helyzet­ben mellé lőtt. Beszorult az SBTC. Az 54. percben Bencze nagy lövése a felső kapufán csattant. Az 55. percben Hor­váth felfutott a jobb szélen, beadását Csernai 5 méterről gyengén fejelte, és Török vé­dett. Egy ellentámadás során a 60. percben Juhos buktatta Kriskót a 16-osnál, Bánkuti legurltott labdáját azonban Jeck rosszul találta el. A 62. percben Bánkuti lába görcsöt kapott, és ezután már nem tudott teljes erőbe­dobással játszani. A közönség nagy biztatása közepette egy­mást követték a hazai táma­dások. Kovács I., a középhát­véd is előre ment, Laczkó hú­zódott a helyére. A 65. perc­ben Török kapujától mintegy 40 méterre szabadrúgáshoz jutott a Tatabánya. Juhos Kovács T-nek legurította a labdát, aki jobb lábbal óriási lövést küldött 35 méterről kapura. Török későn eszmélt, közben meg is csúszott, és a labda a feje fölött vágódott a hálóba. 1:1. A gól még in­kább fellelkesítette a hazai csapatot és a közönséget Tö­röknek egyre-másra kellett hárítania a meg-megújuló támadásik során kapujára küldött lövéseket és fejese­ket. A 70. percben az előretö­rő Kovács ismét 30 méterről lőtt, ez azonban a jobb felső sarok felett szállt eL Óriási kavarodás támadt a 76. perc­ben az SBTC kapuja előtt Csernai lövését Bánkuti a gólvonalról mentette, a kipat­tanó labdát Szabó a kapufára lőtte. Tíz perccel a befejezés előtt eldőlt a mérkőzés sors­sá. Török kapujától 13 méter­re Csernai fejjel Szabó elé tette a labdát, aki a védőktől zavartatva a jobb alsó sarok­ba lőtt. 2:1. A második félidő során vé­gig védekező SBTC már nem tudott ismét támadásba len­dülni. A 82. percben Lévai 10 méterről próbált lőni, de le­fordult lábáról a labda. A 88. percben egy SBTC támadás során Bánkuti bal oldalról szabadrúgást ívelt a kapu elé. Baranyai emelkedett a legma­gasabbra, de fölé fejelt. Az utolsó percben Sólymos lőtt mellé. Nem úgy indult a mérkő­zés, hogy az SBTC veszít. Az első félidőben idei legjobb 45 perces játékát produkálta a Bányász csapat. öt csatáros támadójátékukkal sokszor za­vart» hozták a tatabányai védelmet, de később végze­tesnek bizonyult, hogy csupán egy gólt sikerült lőniük. A második félidei védekező harcmodor — mint annyiszor — most is megbosszulta ma­gát. Az addig olajozottan mű­ködő gépezet visszaesett, és a második félidőben jóformán egy helyzet sem adódott a ta­tabányai kapu előtt. A jó iramú, közepes színvonalú mérkőzésen nagy lehetőséget szalasztott el a salgótarjáni csapat. A Tatabánya kapujában Géléi különösen az első fél­időben védett jól. A hátvéd­sorból Kovács I. játéka emelkedett ki. A góllövésre Is maradt ereje. Laczkó volt a jobbik fedezet. A csatár­sorból Csernai lelkes játéka és Szabó gyors, gölratörő meg­mozdulásai bizonyultak ered­ményesnek. Az SBTC kapujában Török jól védett. Az első gólnál azonban hibázott. A hátvédsorbam Ferenc, Vertig, Baranyai a sorrend. Toldi és Bánkuti az első félidőben sziparkázóan játszott, a má­sodikban elfáradtak. A csatá­rok közül Zöldi, az első félidőben Taliga és Répás játszott jól. Bircsák játékvezető keveset akasztotta meg a játékot, köz- megelégedésre bíráskodott. Rozgonyi István Nyikolaj Amoszov: Szív és gondolat FORDÍTOTTA: RADÓ GTORGV Hirtelen vérsugár csap fel, bele az arcomba .. . Egy pilla­nat — a vérző helyet ujjam­mal szorítom el. — Törüljék meg a szemüve­gemet. Egyelőre vak vagyok. Nem számít. Ujjam végzi a munká­ját — Szárítsák fel a vért a sebben! A tágulat fala átszakadt. Egy helyen kissé mélyebben vágtam át az összenövéseket. Várható volt — mégis várat­lanul ért. Miért is nem álltam meg? Most már késő. Egyelőre azonban csönd. A szív jól mű­ködik. Minden rendben van. Nem. Most már nem. Csak fel kell emelnem az ujjamat, és néhány pillanattal később a mellhártyaüreget elönti a vér, a vérnyomás nulláig zuhan alá... Tartanom kell. Mint az egyszeri kisfiúnak, aki egész Hollandiát megmentette azzal, hogy ujját a gát résébe dug­ta. Aztán segítséget kapott. Én nem kapok, — Vérátömlesztést, minél gyorsabban. Kezdjék az arté­riába. Teleszívom a tüdőmet, mint vízbeugrás előtt. Még most utoljára ... — Petya, szorítsd az aortát! Marija, te a tüdőartériát szo­rítsad! Ujjamat felemelem a lyuk­ról. Felcsap a vérsugár, de hamar elapad — nincs pótlása. — A szívókészüléket! A fe­ne esne belétek, nem műkö­dik! Ide egy másikat, gyorsan! Tíz perc áll rendelkezésem­re. Sok is, kevés is. Nyílást hasítok a tágulat falába. Gyorsan eltávolítóm üregéből a régi vérdugaszokat. A tüdő­lebenyt kell eltávolítanom, hogy hozzáférjek az aortá­hoz. Nem sikerül: nyilván még sok a szét nem vágott összeforradás. — Erős ollót, de gyorsan! Mozogj már, te tehén! Egy század másodpercnyi gondolat: nem szabad gorom- báskodnom. De mit számít ez most! A tüdőlebenyt durván levágtam, félig letéptem. Irtózatos. Az aorta falán mintegy centiméteres nagyságú nyílás tátong. Széle egyenetlen. Kö­rülötte a gyulladástól elvál­tozott'szövet. Ezt összevarrni? Lehetetlen... — Mit tettem, mit tettem!... örült! Ez saját magamnak szól. Hitvány vagyok. Tudja meg mindenki. Nekem már mind­egy. Csak egyet szeretnék: itt, helyben megdögleni. Azonnal. Amíg még ver az a szív. Valamit tenni kell. Megpró­bálni. Hátha mégis tartanának a varratok? — Marija, varratokat! Erő­seket, nehogy kiszakadjanak! Gyorsan varrók, igyekszem széles szegélyt befogni. Ami­kor be akarjuk kötözni, a szö­vet átszakad. Tudtam! — Még ide! Még! Meddő kísérletekkel telik el öt perc. Valamilyen erekből folyton vér csurog a tágulat- ba. Erősebben kellett volna a tüdőartériát leszorítanunk. — Mihail Ivanovics, a vér­nyomás csökken! — Gyorsabban ömlesszék át! Tárja fel az artériát a másik lábán! Gyorsabban! — Nincs érverés. Mit tegyek hát? Látom, ke­zemmel érzem, hogyan gyen­Megérdemelt győzelem Klsterenyei Bányász — Székesfehérvári MÁV 4:0 (2 0) Kisterenye, 1000 néző, v.: dr, Demeter. Kisterenye: Csemák — Létrái, Bibók, Orosz, Végvári, Juhász, Lász­lók, Verbovszki, Nagymajdon, Szeberényi II., Kaszás. Edző: Szabó László. Székesfehérvár: Major — Pál, Bátor, Ribi, Mester, Pajor, Molnár, Teke, Simon, Nagy, Dumasz. Edző: Szőke Miklós. 4. perc: Bibók hazaadott egy labdát, de az a sáros talajon megakadt. Csemák csak bravúrral szedte fel a ráfutó székesfehérvári csatár elöl. 10. perc: Kaszás a balszélen húzott el, beadására Nagy­majdon és Végvári egyszerre ugrott fel, egymást zavarták, s a labda elcsúszott a jobb ka­pufa mellett, 13. perc: Kaszás a balolda­lon ugrott ki, beadását azon­ban Major előrevetődéssel hárította. 18. perc: Kaszás lövését Major a jobb felső sarok­ból szögletre ütötte. 21. perc: Nagymajdon a bal oldalon húzott el, bevere- kedte magát a tizenhatos sar­kára, ahonnét védhetetlen gólt lőtt. 1:0. 22. perc: Szeberényi jutott lövéshez. A mintegy 22 mé­terről jól eltalált labdája alig szállt el a kapufa mel­lett. 30. perc: Nagymajdon a ka­putól mintegy harminc mé­terre kiugrott. Kicselezte a középhátvédet, becsapott két védőjátékost is, s a balra ve­tődő kapus mellett a jobb sarokba bombázott. 2:0. 39. perc: A Kisterenye ti­zenhatosáról szabadrúgáshoz jutott a Székesfehérvár. A jobb hátvéd a sorfalba rúg­ta a labdát, ami visszapat­tan eléje, majd az újra rú­gáskor a kapu mellé lőtt. 47. perc: Nagymajdon mint­egy 25 méterről nagy erővel rúgta el a labdát. Major ki­ütötte. a befutó Verbovszki elé pattant, aki már nem hibázott. 3:0. 65. perc: Nagymajdon szök­tette Kaszást, aki a félpályá­ról elindulva lefutotta a vé­delmet, a kapust is kicse­lezte, s a jobb sarokba to­vábbította a labdát. 4:0. 75. perc: Kaszás érvényte­len gólt lőtt. A partjelző be- intésére les címén a játék­vezető nem adta meg a gólt, 80. perc: Nagymajdon fu­tott el a labdával, lövése azonban a jobb felső sarok mellett elszállt. A mély talajú, sáros pálya ugyancsak próbára tette mindkét csapat játékosait, azt azonban a hazaiak jobban bírták. A Kisterenye ügyes csatárai szinte minden alkal­mat kihasználtak a gólszer­zésre, a védelem pedig jól állt a lábán, hárítani tudta a Székesfehérvár próbálko­zásait, A győzelem ilyen arányban is megérdemelt. Jók: Csernák, Bibók, Orosz, Nagymajdon, illetve: Bátor, Mester, Dumasz. Tizenkét perc alatt három gól III. Irer. TTVE - SKSE 3,0 (0:0) Hévízi út, 1500 néző, v.: Klemm. III. kér.: Greff — Kajári, Vörös, Mehesi, Göbel, Guth, Pintér, Kocsis, Simon II., Müller, Szigeti. Edző: Bo- lemányi Károly. SKSE: Vári — Szalma, Martinkó, Ludá- nyi, Pünkösdi, Czúder, Pál­mai, Lovász, Geiger, Nyerges, Szűcs. Edző: Kovács Ernő. 8. perc: Czúder Szűcshöz továbbított, aki 18 méterről óriási lövést küldött kapura, Greff azonban bravúrosan mentett. 18. perc: Kocsis elfutott egy gül a szívverés. Le kell venni az aortáról az érszorítót. — Petya! Marija! Vology- ka! Én az aortán ujjammal tamponálom a lyukat, ti pe­dig távolítsátok el az összes érszorítókat. No, most mind egyszerre! Megtették. Az aortában gyenge a nyomás, a vér azon­ban valahol mégis áttör. A szív csaknem megállt. — Átömleszteni, átömleszte- ni, gyorsabban! Elszívni. Ké­szítsenek adrenalint, három kockával! Igen, újra meg kell szoríta­ni az aortát. Vér önti el az egész területet. És masszíroz­ni a szívet. Hasztalan, persze, hasztalan, de a szív még ver... És hátha mégis.... Ugyan, cso­dák nincsenek. — Petya, szorítsd újra az aortát. Marija, vágd át tá- gabban a szívburkot, masszázs lesz. Hiszen kihúztad az ér­szorítót, úgy látom! ö te csi­bész, hol a szemed? Idióta! így most nem tudom átvezet­ni ! Hát hogy dolgozzon az ember ilyen ... Jelzők, sértő szavak. Kia­bálok, elkeseredésemben. Pe­tya persze hibázott, most ki­vette az érszorítót és én most nem tudom az erek alá vezet­ni, félkézzel. De mit változtat ez a lényegen? Elvettem ujjamat az aortá­ról, és a nyíláson át ritka, gyönge lökésekkel vérsugarak kezdenek lövellni. Mint a hordóból, amikor már alig ma­radt a fenekén víz ... Kis híján sírva fakadok ,,, (Folytatjuk.) meredek labdával, mintegy 15 méterről nagy lövést küldött Vári kapujára, a kapuvédő először a lécre ütötte a lab­dát, majd biztosan hárított. 65. perc: Pálmai 5 méterről a kifutó kapusba lőtt. A ka­pusról újra visszapattant a labda, de Pálmai és Szűcs kö­zös erővel sem tudták a lab­dát az üres kapuba továbbí­tani. 78. perc: Müller nagysze­rűen ugratta ki Simon n-őt, a középcsatár nem hibázott, a jobb alsó sarokba lőtt. 1:0. 80. perc: Czúder a közelébe álló Pálmaihoz játszott, a csa­tár a félmagas labdát egy mé­terről kapufa mellé fejelte. (Egyenlítési alkalom volt.) Körösi út, 500 néző, v.: Marton. BEAC: Fehér — Völgyi, Molnár I., Gabai, Kö­teles, Glatz, Bácskái, Molnár IX., Horváth, Kármán, Kalo- csay. Edző: Molnár József. Nagybátony: Bulyovszky — Romhányi, Kovács 1., Szalai, Havasi, Horváth, Nagy, Szarvas, Mátrai, Ve­res, Regős. Edző: Dávid Ró­bert. ' 8. perc: Regős jobboldali szöglete után Szarvas fejé­ről Mátraihoz került a lab­da, de 7 méterről erőtlenül fejelt kapura. 26. perc: A középcsatár Horváthot ollóba fogták a nagybátonyiák. A 16-osról a szabadrúgást Kalocsay alig rúgta mellé, 28. perc: Egy jobb oldal­ról belőtt labdát Romhányi rosszul találta el és a be­robbanó Kármán 4 méter­ről a jobb sarokba lőtt. 1 :U. 30. perc: Kalocsay nagy lövését Bulyovszky a me­zőnybe öklözte. 37. perc: Nagyot a kapu­tól 18 méterre buktatták. A szabadrúgást Szarvas végez­te el és lövése a sorfal 31. perc: Pintér a jobbös«­szekötő helyén futott el, az SKSE hibázott és a kiugró Vári mellett laposan a hálóba továbbított. 2:0. 87. perc: Veres előreadott labdáját Simon II. jó ütemben érkezve a hálóba lőtte. 3:0. A két csapat találkozóján lé« nyegében végig az SKSE tá­madott többet, és nagyszerűen játszott. Ennek ellenére meg­lepetésre a 78. percben egy hazai támadás után született gól következtében összerop­pant, és a hazaiak újabb két gólt tudtak szerezni. Jó: Greff, Vörös, Góbéi, Pintér, ill.: Vári, Ludányi, Nyerges (a mezőny legjobbja). — (deményl ­mögött egy lábat érintve * kapu bal sarkába vágódott. 1:1. 50. perc: Szalai fölszaba­dított, a labda pontosan Hor­váth elé került, aki gól­helyzetben elhamarkodottan mellé lőtt. 55. perc: Horváth szép cselekkel kiugrott, de nagy helyzetben a kifutó Bu­lyovszky mellett a kapu fö­lé emelt. 70. perc: Kapu előtti ka­varodás után Bácskái lőtt, a labdát Bulyovszky a léc alól ütötte szögletre. 85. perc: Nagy ellenállha­tatlanul tört kapura, de óri­ási gólhelyzetben 14 méter­ről élesen a bal kapufa mel­le lőtt. A nagy sárban nem ala­kult ki jó játék. Az első felidőben a BEAC támadott többet és veszélyesebben. Szünet után feljavult a Nagybátony és enyhe me­zőnyfölényben játszott. A mutatott játék alapján a döntetlen igazságos. Jó: Kö­teles, Bácskái, Kalocsay, ill. Kovács I, Horváth, Veres. (sulyok) Küzdelem nagy sárban BEAC — Nagybátonyi Bányász 11 (1:1)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom