Nógrád, 1967. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-01 / 206. szám
«jJMlöíJ i !■ VILÁG PROLETÁRJAI, EGTESÜLTETEK! NŐG AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA. XXIII. ÉVE. 206. SZÁM ARA: 50 FILLER 1967. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK l /[a véget ér az arab csúcsértekezlet P l rádió és tv iöv< b heti műsora <4 oldal) SBTC — Bp. Honvéd 1:0 (5 oldal) Az új tanév elé Ismét megkezdődött egy iskolaév. A diákoknak az egyik szeptember olyannak tűnik, mint a másik, hiszen ismét vége a nyári szabadságnak, ismét tanulniok kell. Valójában ez a szeptember mégis más, mégis új mind nekik, mind szüleiknek és tanáraiknak, tanítóiknak. Bonyolultabbá vált a nevelés munkája is, hiszen a diákok egy évvel idősebbek lettek. És megannyi újdonságra lehet számítani az oktatási rendszerben is. A gimnáziumokban megkezdődött a reform-tán tervek és tankönyvek bevezetésének harmadik, utolsó előtti szakasza ; az idén megindul az úgynevezett emeltszintű szakmunkásképzésre épülő esti szakközépiskolai oktatás, és tovább korszerűsödik a nappali szakközépiskola. Nagy hatással lesz az iskolai munkára a gazdasági reform is: hiszen lényeges tananyagbeli változásokat hoz — elsősorban a közgazdasági szakközépiskolákban, és megnöveli a tanácsok hatáskörét; s kell- e oizonygatni, hogy ez milyen sok lehetőséget nyújt az oktatás és a nevelés színvonalának emeléséhez. I! változásokból eredő feladatok jobb elvégzéséhez az idén tovább javultak az iskolai munka feltételei. Lényegében megszűnt az évek óta tartó krónikus pedagógus- hiány. Sok új iskola és tanterem épült, a régebbieknek pedig korszerűsödött a felszerelése, s ha csupán kismértékben is. de bővült a kollégiumi hálózat, javultak a falusi, tanyai gyerekek tanulási körülményei. A tavalyinál sokkal inkább megvan a lehetőség arra, hogy a nevelés és az oktatás tényleges műhelyeiben, az iskolákban előbbrelépjenek a reform megvalósításában. Mert a korszerűsítés sikere elsősorban a tanintézményeken, a pedagógusokon múlik, hiszen az. új tantervek és tankönyvek inkább csak a kereteket, a lehetőségeket biztosítják. A nevelőknek kell a részletekben is gyakorlattá formálni- ok azokat az alapelveket, amelyeket a reform során célul tűztünk az oktatás és a nevelés elé. Az ő feladatuk, hogy a fiatalok jól felkészüljenek az életre, beilleszkedjenek a közösségbe, s megszerezzék azt a képességet és készséget, hogy önmagukat és környezetüket állandóan formálják, s megszeressék a rendszeres munkát, majdan pedig hivatásukat. E munkát azonban csak a szülők és az ifjúsági szervezetek hatékony segítségével lehet elvégezni. De a szülők és a pedagógusok közti kapcsolatok ma még gyakran formálisak, az együttműködés az esetek többségében csupán a szülői értekezletekre és a rossz tanuló, rossz magatartásé gyerekek anyjának vagy apjának az iskolába hívására korlátozódik. Ha nincs különösebb baj, általában nem keresik egymást a szülők és a pedagógusok, pedig a családi és az iskolai nevelés összhangjának megteremtése állandó kapcsolatokat igényelne. A pedagógusok és a szülők közti együttműködés éppoly bonyolult, kényes és törékeny, mint általában minden emberi kapcsolat. Ezeket a kötelékeket természetüknél fogva nehéz, szinte lehetetlen rendeletekkel szabályozni. Az előírásoknak megfelelően látogathatja a pedagógus a családokat, tarthat a szülői értekezleteken előadásokat az otthon és az iskola kapcsolatáról. — de mindezek aligha eredményeznek bármit is, ha hiányzik az, amit semmiféle utasítás nem pótolhat: az a szándék, hogy valóban közelebb kerüljön egymáshoz az iskola és a szülői ház. De mindez vonatkozik a szülőkre is. Ha nem segítőtársnak tekintik a pedagógusokat, hanem csupán neveléssel és oktatással foglalkozó állami alkalmazottaknak, akiktől hivatásuk keretein belül számon lehet kérni az előírtakat, akkor kapcsolatuk ridegebb lesz, s ennek következtében az egész ne- velőrriunka — hatástalanabb. Az iskolai munkához nyugodt légkörre van szükség, hiszen a pedagógusok is érzékenyen reagálnak az őket ért hatásokra, ők is kizökkennek munkájuk ritmusából az elégtelen emberi — sőt, ebben az esetben munkatársi! — kapcsolatok miatt. S megfordítva, ők is szárnyakat kaphatnak, ha tevékenységüket jóindulatúan ítélik meg, s partnerüktől, — a szülőktől! — segítséget kaphatnak a fiatalok formálásához. Az utóbbi években az úttörőmozgalom és a KISZ is mind több segítséget nyújt a neveléshez. A kevésbé formális, valóban tartalmas mozgalmi jellegű tevékenységgel pedagógiailag értékes hozzá- iárulást adnak a szocialista iskola kialakításához. Az ifjúsági mozgalmak ma már mind jobban elismert, nélkü- lözhetelen segítőtársai a pedagógusoknak és a szülőknek, nagy szerepük van abban, hogy tudásban alaposabb, magatartásban és szemléletben pedig komolyabb, felelősségteljesebb lesz az ifjúság. Ezekben a napokban csaknem kétmillió általános és középiskolás, valamint szakmunkástanuló kezdi meg tanulmányait. Ennyi gyerekkel, fiatallal kell foglalkozniok a pedagógusoknak. Elengedhetetlenül fontos tehát, hogy az oktatás és a nevelés kérdéseivel még odaadóbban törődjenek az állami és a társadalmi szervek is. Járuljanak hozzá mind sokoldalúbban az iskolák fejlesztéséhez, az oktatási reform sikeréhez, s mindenekelőtt a nyugodt, kapkodás nélküli oktatói—nevelői tevékenység megteremtéséhez, Hiszen a tét óriási: ifjúságunk) jövője Tóth László ÍTj típusú gazdasági társulások A gazdaságirányítás űj rendszerében az állami vállalatok, szövetkezetek között az együttműködés új jogi formáiként egyesülések és közös vállalatok alakulnak. Az e társulásokat érintő rendelkezések helyes értelmezése és az egységes gyakorlat kialakítása érdekében közleményt adott ki a pénzügyminisztérium más illetékes szervekkel egyetértésben. Az egyesülés — fejti ki a közlemény — a szocialista gazdálkodó szervezeteknek általában önkéntes társulása közös gazdasági érdekeik előmozdítására, tevékenységük összehangolására. Célját a társasági szerződésben kell meghatározni. A résztvevők jogi önállóságát az egyesülés nem korlátozza, gazdasági tevékenységükben azonban a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek megfelelően kell eljárniok. Az egyesülés munkáját a részt vevő szervek, vállalatok vezetői vagy azok megbízottai például igazgatótanácsot alkotva irányítják. A közlemény a közös vállalatokról szólva megállapítja, hogy ezek szocialista gazdálkodó szervek társulásai korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában. A részvénytársaságról és a korlátolt felelősségű társaságról a felszabadulás előtt alkotott jogszabályok ma is hatályban vannak, helyettük azonban új, korszerű szabályozás készül. Ä Minisztertanács ülése TőPTéRfterreíctek előkéséül élbe» — A gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről — A jövő évi népgazdasági terv főbb célkitűzései — Jelentés az időszerű mezőgazdasági munkákról A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A mezőgazdasági és élelmezésügyi és az igazságügyminiszter előterjesztette a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvények tervezetét. Ezeket a kormány június 22-i ülésén mór megtárgyalta, majd az országgyűlés állandó bizottságainak javaslatait és észrevételeit figyelembe véve az előterjesztők több vonatkozásban módosították. A kormány a két törvény tervezetét megvitatta, elfogadta, s úgy határozott, hogy az ország- gyűlés elé terjeszti. A pénzügyminiszter benyújtotta a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjének szabályozásáról szóló törvényerejű rendelet tervezetét. A Minisztertanács úgy határozott, hogy a tervezetet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány megvitatta és elfogadta az 1968. évi népgazdasági tervkidolgozásának alapjául szolgáló főbb célkitűzéseket és irányelveket. A pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter javaslatai alapján a kormány határozatot és rendeletet hozott a mezőgazdasági üzemek jövedelemszabályozási rendszeréről, továbbá a földadóról, valamint a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek jövedelemadójáról. ^ mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentést tett a nyári mezőgazdasági munkák végrehajtásáról és az őszi munkáira való felkészülésről. A kormány a je- ler test tudomásul vette. Elismerését és köszönetét fejezte ki a mezőgazdasági üzemek, a felvásárló vállalatok dolgozóinak és mi ndazoknak, akik odaadó munkájukkal elér ék, illetve előmozdították, hogy a búza holdankénti átlagtermése meghaladta a 14 mázsát, s bár a vetésterület a felszabadulás előttihez képest kereken 1 millió holddal kevesebb, ez a termés újig fedezi a lakossá % teljes ellátását. A kormány kötelezte az illetékes minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy az őszi munkák sikeres elvégzéséhez szükséges intézkedéseket tegyék meg. Felkéri a mezögas- dóiság és valamennyi érintett vállalat, intézmény és szervezet dolgozóit: tegyenek meg mindent a kapásnövények, a szőlő és a gyümölcs eredményes betakarításáért és feldolgozásáért, s az őszi munkák gondos elvégzésével biztositsák a jövő évi megfelelő termés feltételeit. A Minisztertanács az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének előterjesztésé alapján módosította a bizottság szervedéről és működéséről szóló, 1962-ben kiadott határozatát. A kormány ezután egyéb ügyeket alt. tárEredményesebb KISZ-munka Intézkedési terv a fiatalok javaslatai nyomán A Kommunista Ifjúsági Szövetség VII. kongresszusa előtt megyénk ifjúkommunistái is a megyei küldöttértekezleten tanácskoztak arról — miként lehetne eredményesebbé tenni az ifjúsági szervezet munkáját. A megyei küldöttértekezleten elhangzott javaslatok nyomán, a KISZ Nógrád megyei Bizottsága termelési és szervezési osztálya nemrégiben intézkedési tervet készített. A tervet a végrehajtó bizottság változtatás nélkül elfogadta. A javasolt intézkedések között első helyen szerepel a ,.4000 fiatalt a mezőgazdaságba” elnevezésű akció, melynek célja, hogy 1972-ig négyezer fiatal vállaljon munkát a termelőszövetkezetekben. A terv szerint a járási tanácsok és a KISZ járási bizottságai ez év decemberéig — gondos felmérés alapján — közös intézkedési tervet készítenek, az időközben felszabaduló munkahelyek fiatalokkal történő betöltéséről. A vidékről Salgótarján nagyüzemeibe bejáró fiatalok helyzetét ugyancsak a küldöttértekezleten elhangzott javaslatok alapján kezdte vizsgálni az évek második feléljen a KISZ Salgótarjáni városi Bizottsága. A vizsgálat nyomán lehetőség nyílik arra, hogy az ingázó fiatalokkal az eddigieknél hatékonyabban tudjanak foglalkozni az üzemi, városi alapszervezetek. Miután a KISZ-vezetők gyakori cseréje nagymértékben hátráltatja az ifjúsági szervezet munkáját, a küldöttértekezleten hangsúlyozottan került szóba a vezetőképzés leghatékonyabb módjának, a helyszíni segítségnyújtásnak a gyakorlása. A bizottságok a jövőben gyakrabban keressék fel az alapszervezeteket — szól az intézkedési terv idevonatkozó része. Tovább kell fokozni az együttműködést a KlSZ-szer- vezetek és munkásőrparancs- nokságok között. E hasznos és fontos kapcsolat kiszélesítése érdekében a KISZ-vezetők kérni fogják — a munkásőr- parancsnokok mindenütt tegyék lehetővé részvételüket a foglalkozásokon. Ugyanakkor továbbra is célul tűzi ki az intézkedési terv annak az elképzelésnek érvényrejuttatá- sát, amely szerint az Ifjú Gárda legrátermettebb tagjait a munkásőr-utánpótlásnál vegyék számításba. Az említetteken kívül a terv még számos feladatot jelölt meg az ifjúsági munka hatékonyabbá tétele érdekében. A Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat eredményeire! és a jövő feladatairól A lakosság szolgálata A Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat kitízött feladatának megfelelőéi elsősorban a bérlemények kezelésével, az évszaktól függően a távfűtés üzembentartásával és építőipari tevékenységgel foglalkozik. Jelenleg a r legyeszékhe- lyen, Nagybátonyban és a környező bányaié lepeken ösz- 6zesen 6475 dara! bérleményt kezelnek. A laki érékből és ingatlanközvetítés >öl befolyt pénzösszeg eddig több mint hárommillió forint. Ipari tevékenységük során távfűtés és melegvíz szolgáltatásból több mint 12 millió forintos tervüket túlteljesítették. Építőipari tevékenységük é "tőke több mint hárommillió i forint. A vállalat hái kezelési tevékenysége a meglevő hiányosságok ellené -e viszonylag jónak mondható. Az elmúlt évekhez viszonyítva csökkentek a közüzemi díjak, mind a kéményseprési, mind a köz- tisztasági szolgái tatások díjai. A vállalat közüzemi díjként csaknem 1 millió 500 ezer forintot fizetett ki; legtöbbet a Vízműveknek, több mint félmillió forintot. A házkezelési munka során a megbízottak azonban nem mindig érvényesítik a vállalat Célkitűzéseit, s így egyes bérleményekkel kapcsolatosan v .ták, gondok keletkeznek. Ezejc gyakran arra vezethetők vissza, hogy a házkezelőség a bérlőkkel szemben nem mindig találta el a megfelelő hangnemet. A hiányosságok megszüntetésére átszervezést hajtottak végre, amelynek során a házke- zelőséget és a javító részleget egyesítették. A vállalat vezetőségében végrehajtott személyi változtatások már eddig is javulást eredményeztek. Ennek következtében a tervteljesítés és a közüzemi díj, a távfűtési üzem elszámolási rendje stabilizálódott. A lakosság részéről egy időben felvetették, hogy a panaszokat nem intézik el kellő időben. Ennek az volt az oka, .hogy egyes területeknek hetekig nem volt megfelelő ügyintézője. Ezt a gondot azonban már megoldották, s a vezetők gondoskodtak kellő számú ügyintéző beállításáról. A jövőbeni eredményesebb munka érdekében a javítási munkáknál — a népgazdasági érdeknek megfelelően — növelik a bontási anyagok felhasználását. Fokozottabb m törekszenek a felvetett, tx jelentett hibák határidő szerinti kijavítására. A jövőben rendszeres lakógyűléseken is keresik a kapcsolatot a lakókkal, Hogy minél széleset •, körben szerezzenek tudorra' t az igényekről, gondokról.
