Nógrád, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-16 / 192. szám
4 N ö G R A D 1967 augusz+us 1* wdj Az új mechanizmus lexikona [a gazdaságirányítási rendszerről. Azért hogy a gazdasági rendszerünkben meglevő lehetőségeket és a rendelkezésünkre álló termelőerőket társadalmunk érdekeinek és gazdaságpolitikánkban megfogalmazott céljainak megfelelően még hatékonyabban kihasználjuk, egész gazdasági mechanizmusunkat átfogó, radikális és új minőségi változást előidéző reform bevezetésére kerül sor. Ilyen — és a gazdálkodás számára alapvető — mechanizmus a gazdaságirányítási rendszer is, amely a nálánál szélesebb közgazdasági fogalomnak, a gazdasági mechanizmusnak a részét képezi, szűkebb annál, nem azonos vele. A gazdaságirányítás mechanizmusa, továbbá a piaci mechanizmusok, az ármechanizmus a gazdasági folyamatok összességét kifejező tervszerű és spontán hatások stb. együtt alkotják a gazdaság mechanizmusát. És noha a különböző mechanizmusok együtt, egymással összefüggésben és kölcsönösen fejtik ki hatásukat, önmagában egyik mechanizmus sem lehet a szocialista újratermelés és gazdasági rendszerünk egyedüli regulátora, a gazdaságirányítás mechanizmusa azonban mégis kiemelt szerepet játszik a gazdasági mechanizmus elemeinek sorában. Miután a szocialista gazdaság az objektíve adott feltételeknek megfelelően tervgazdaság, tudatosan törekszünk a tervgazdálkodás lényegének, döntő mozzanatának, gazdasági rendszerünk (népgazdaságunk) tervszerű, központi, állami irányítására. A proletárdiktatúra, a szocialista állam fő funkciója realizálódik a gazdaságirányítás mechanizmusában. A gazdaságirányítási rendszer fogalmában tehát a rendelkezésre álló anyagi javak és a munkaerő tudatos felhasználását és a társadalmi termelés minél tökéletesebb megszervezését, a történelmileg adott földrajzi környezet, és a nemzetközi munkamegosztás nyújtotta kedvező feltételek reális számbavételét és optimális kihasználását értjük. A gazdaságirányítási rendszer legfontosabb elemei: a) a népgazdasági tervezés és központi irányítás, b) a gazdasági élet,illetve a tervszerűen folyó újratermelési folyamat közvetlen és közvetett szabályozó rendszere, e) az irányítás, szervezés hatékonyságát biztosító intézmények, szervezetek rendszere. A gazdaságirányítás mechanizmusa végül is a gazdaságpolitikának alárendelt és azzal összhangban alkalmazott gazdaságirányítási eszközöket és intézményeket, (tervezési-, ár-, hitel-, bank- és adórendszert, Gazdasági Bizottság, Országos Tervhivatal, Minisztériumok stb.) és a termelőegységek irányításának, szervezésének, vezetésének és gazdálkodásának rendszerét, szervezeti formáit foglalja magába. A mechanizmusok között a gazdaságirányítás mechanizmusa az, amelyik leggyorsabban, legrugalmasabban változtatja elemeit, mivel azok legközvetlenebbül kapcsolódnak a gazdasági cselekvéshez. A tervezés formáinak változásáról például a IX kongresszus határozata így fogalmaz: ■ „.A jövőben a tervszerű központi irányítást nem az úgynevezett tervlebontás módszerével, hanem közgazdasági eszközökkel érvényesítjük és a szocialista piac aktív szerepére építünk, a tervgazdálkodás keretében nagyobb szerepet juttatónk az áru és pténzviszonyok- nak." Ez egyáltalán nem jelenti — a proletárdiktatúránkra és a termelőeszközök társadalmi tulajdonára alapozva nem is jelentheti — a tervgazdálkodásnak, mint a szocializmus lényegi viszonyának megváltozását. De „társadalmi, gazdasági fejlődésünk adott fokán lehetővé és szükségessé vált a tervgazdálkodás továbbfejlesztése”;... a tervezés, a beruházás, az elosztás stb. módszereinek, tehát irányítási rendszerünk lényeges elemeinek olyan radikális megváltoztatása, amelynek eredményeként gazdasági rendszerünk hatékonyabb működését, szocialista társadalmunk építésének meggyorsítását várjuk. Gazdasági rendszerünk alapegységei, a szocialista vállalatok nem az eddigi úgynevezett tervlebontás és kötelező gazdasági mutatók módszerével, nem a központi utasítások egyeduralma mellett, hanem a tényleges gazdasági önállóság és a gazdasági döntési jog államilag törvényben biztosított birtoklásával működnek. Ennek az új helyzetnek megfelelően kezdték már meg vállalataink a szervezési elvek, rendszerek, termelést irányító osztályok és csoportok kialakítását Termé- saeteeen szem előtt tartva, hogy a nagyobb önállóság nagyobb felelősséget, a gazdasági döntési jog alaposabb szaktudást szakismeretet követel a gazdasági és politikai vezetőktől egyaránt Nagy Ferenc Átadás előtt üdülőtelep Gondolatok a tanév előtt a faluskúti Augusztus végén fejezik be a Pásztói Gépjavító Állomás fiataljai Faluskúton az üdülőtelep építését Az elkészült öt víkendházat már felállították és az utolsó simításokat végzik rajtuk. Ezzel egyidejűleg parkosítanak is. A több mint kétezer négyszögöles telket már bekerítettek. A nyári szünet alatt az ipari tanulók népes csoportja felváltva munkálkodott, hogy elsősorban a fiatalok számára létesülő üdülőtelep minél hamarabb rendelkezésükre álljon. Az ipari tanulók vezetői, igen helyesen szórakozással kötötték össze a munkát A munka mellett egyúttal szórakoztak, pihentek is a fiatalok. A tervek szerint a telepen a Szolnok megyei Gépjavító Állomás is két nagyobb méretű víkendházat létesít. Niért falu csúfja? Megfizette a plébánosnál az egyházi adót aztán átment a kántor lakására, hogy nyu- lat vegyen. Az ajtó tárva nyitva. Az asztalon négyszáz forintot érő karóra. A férfi körülpillantott, dobogó szívvel zsebrevágta az órát, s reszkető lábakkal kisietett a helyiségből. Nem volt gyakorlott tolvaj; ez előtt sosem került nyílt összeütközésbe a tulajdont védő törvényekkel. Talán ezért sem gondolt arra, hogy hiába nincs tanú, a rendőrség mihamar rábukkan, így lett. A négygyermekes apa szégyenében öngyilkossággal próbálkozott. Erős gyógyszerből a halálos adag többszörösét vette be. Az utolsó pillanatban, gégemetszéssel mentették meg az életnek. A pásztói járásbíróság — mint minden ügyben, az övében is — a bűncselekményen túl vizsgálta személyi körülményeit, jellemét. Mindent figyelembe véve hathónapi javító-nevelő munkára ítélte öt- százalékos bércsökkentés mellett. Emberséges, megbocsátó ítélet. Az elítélt falujában sokan másként látják a történteket. Alszent képpel suttognak arról, minő szörnyű bűn meglopni az Isten szolgáját (!) Mások ujjal mutogatnak rá az utcán, s fennszóval kiáltanak tolvajt. Ez utóbbiak — túl a lelketlenségen — nem gondolnak arra, hogy ezzel a viselkedéssel ők maguk is bűncselekményt követnek eL Farizeus módon az igazság bajnokának köntösében tetszelegnek. Vajon akkor is ilyen „bátrak” lennének, ha tekintélyesebb, módosabb ember botlásáról szereztek volna tudomást? Veres Éva pedagógus és dr. Ungvári Jenő pedagógus volt a két népi ülnök abban a tanácsban, amely az órát eltulajdonító embert elítélte. Szocialista ember módjára másként tettek, mint azok akikről az imént szólottunk. Nem sajnálták a fáradságot, hogy az elitéit falujának tanácsi vezetőivel keressenek kapcsolatot, hogy együtt segíthessék a megtévedettet — maga, családja és a társadalom érdekében — törvénytisztelő, felesége és gyermekei iránti kötelességeit híven teljesítő emberré válni. Bizonyos, hogy ez a két nevelő lesz az első, aki a büntetés kiállása után elsőként szorít kezet a férfivel; s ezzel a kézszorítással a szocialista társadalom megbocsátását is kifejezi. A „lóéi banda” márkás név volt még fél évszázada is a dimbes-dombos Palócországban. Ahol ők muzsikáltak, ott még halottak is táncra perdültek”. Három éjjel, három nap is húzták a szomjastorkú vendégseregnek. A régi dicsőségnek azonban ma már jóformán csak az emléke él. Mintha elfelejtettek volna az Őrhegy tövében hegedülni. De úgy tűnik mégsem. Olyan tehetség kezdi szárnyait bontogatni. akire talán egykor az egész környék büszke lesz. A kis kunyhó ablakán hege- dűszó hangja lopózik ki. Pali gyerek gyakorol... Az apa mokány, fekete ba- júszú, 36 éves. Hat gyerek, egy kereső. Tizenhárom éves volt, és mint kisgyerek nagybőgőt vett a kezébe. Azóta az alkalmilag összeverődő „lód banda” nagybőgőse. A fiáról mondja: — Pali áprilisban múlt 13 éves. Nyolcéves korában vettem neki egy rossz hegedűt. Akiben van érzés, az ezen is tud. no meg nem is tellett jobbra. Elküldtem a „végre” a vén Oláh Bernhez zenét tanulni. Aztán Oláh Jánoshoz járt Szécsénybe, majd Botos Bandihoz költözött Salgótarjánba. M ég tart a nyári vakáció tanulóknak és pedagógusoknak egyaránt, de figyelmünket máris a jövő tanév felé irányítjuk. A szülőket, a társadalom tagjait egyaránt érdekli: milyen feladatok várnak iskoláinkra az 1967/68-as tanévben? Az elkövetkező időszakban semmi különösebb szenzációval nem „rukkol” ki a köz- oktatásügy. Fő feladatunk az iskolareform célkitűzéseinek megvalósítása, eddigi eredményeink megszilárdítása, néhány területen a még meglevő hiányosságok fokozatos felszámolása. Az oktató-nevelő mvmka szerves egységben kezelendő, mégis néhány fontos tennivaló miatt szükséges külön- váltan való vizsgálatuk. Az évközi ellenőrzések, látogatások, érettségi vizsgák arról győztek meg, hogy a társadalomtudományok területén — elsősorban az ismeretek elsajátításában — jelentős az előrelépés. Javult a tanulók helyesírási, fogalomalkotási, fogalmazási készsége, a tanárok és társadalmi szervek jobb munkája nyomán nőtt az általános iskolák felsőtagozatosai, de különösen a középfokú intézményekbe járó tanulók tájékozottsága bel- és külpolitikai kérdésekben. Szembetűnő az is, hogy gondolataikban elsősorban az ese- ményes, cselekményes tananyagot tudják jól reprodukálni. A következtetések levonása, az általánosítási készség még a legjobb középiskolás tanulók esetében is nehézséget okoz. Gondot jelent továbbra Is a társadalmi ösz- szefüggések megmutatása, a tantárgyi koncentráció megvalósítása. A természettudományok elsajátításában nem olyan átfogó az előrelépés. Itt az eredmények elsősorban a lelkes, szorgalmas, a tantárgyukért rajongó nevelők munkája nyomán bontakoznak ki. Jónéhány iskolában megvalósítják a tanulókkal való differenciált foglalkozást, jól beépítik a politechnikai oktatás lehetőségeit az oktató munka folyamatába. Mindezek ellenére probléma, hogy e területen az előrelépés elmarad mind a követelményektől, mind a lehetőségektől. Nem érthetünk egyet azokkal, akik mindent az objektív tényezők számlájára akarnak írni. Igaz, hogy az általános- és középiskolákA kis prímás — Mennyibe került? — Ha utánaszámolok, vagy tizenötezer forintba. Botos Bandinál például havonta 300 forintot fizettem a „ko- vártélyra", meg 400-at a tanításért. De csiszolódott is a játéka. Mikor úgy gondoltam, hogy egyelőre ott eleget tanult, hazahoztam. Egy év óta Csonka Jancsinál gyakorol Szé- csényben. A kottát is úgy olvassa, mint más a könyvet. Nagyon sokat köszönhetünk a Pestről visszajött Csonka Jancsinak. ö alakította meg a járási művelődési ház Rajkózenekarát. Egyénileg, meg bandában is foglalkozik velük. Itt prímás a Pali gyerek. Pali alacsony, zömök, hullámos haja gesztenyebarna. Karján aranyóra, ujján szép gyűrű. Tizenhárom csokor- nyakkendője van. Kell a fellépéshez. — Közönség előtt a Rajkózenekar egy éve lépett fel először Szécsényben. Heten vagyunk. Én a legfiatalabb. Azóta szerepeltünk Losoncon, Budapesten, Gödöllőn, Párában még nem teljes a szakos ellátottság, gondok vannak a tárgyi feltételekkel is. Ennek ellenére a problémák nagy hányada a nevelők jelentékeny részénél a nem megfelelően ’ előkészített tanítási órák, a sokoldalú meggyőzés hiánya miatt következik be. Néhány nevelőből hiányzik a lelkesedés, a szakmáért való rajongás. Több helyen tapasztaltuk, hogy a kísérleteket nem készítik elő megfelelően, nem merik a tanulók kezébe adni a rendelkezésre álló eszközöket. Elgondolkoztató, és érthetetlen egyes szülők helytelen, a tanulók művelődési igényével szembenálló, az önművelést gátló magatartása is. Oktató munkánk hiányosságaihoz tartozik az országosnál magasabb megyei bukási átlag. Ennek függvényében kell majd vizsgálni a következő tanévben a munkás— paraszt tanulókkal való foglalkozás hatékonyságát, színvonalát. Jónéhány tantárgyból — mint alsótagozatban az írásgyakorlati foglalkozás, ének, felsőtagozatban a számtan, kémia, fizika, orosz, nyelvtan — több évre visszamenő gondjainkat mutatják. Járási osztályaink, a szakfelügyelet, igazgatóink ellenőrző figyelmébe ajánljuk, hogy vizsgálják a hiányosságok okait, tegyék meg a szükséges intézkedéseket. N evelési eredményeink — a számtalan eredetű, különböző eredményeket kiváltó hatások ellenére — javultak. Egy-két járás, középiskola munkájától eltekintve erőteljes a fejlődés — a testi nevelésben. Különösen jelentős az előrehaladás az egészségügyi, környezeti kultúra elsajátítása területén. Az eredményes munkát a Vöröskereszt szerveivel való jó együttműködés nagyban elősegítette. Továbbra is gond, hogy községeink jelentős részében a tanulók, — különösen a leányok — mozgásigényeit nem tudjuk helyiséghiány miatt teljesen kielégíteni. A világnézeti nevelés legfőbb látható mércéje a hitoktatásra való jelentkezés aránya. A tavalyi szinthez képest elért 1,1 százalékos csökkenés jelentős. Gondot okoz azonban — az előzőekben már bizonyos mértékig megfogalmazott hiányosság: sok iskolában a természet- tudományi tárgyakban a sokoldalú bizonyítás, másrészt az don, a környező falvakban és itthon Nagylócon. Három arany oklevelet is nyertünk. — Legutóbb hol jártál? — Balatonbogláron. A népi zenekarok országos döntőjén, mint vendégprímás, a balassagyarmati Balassa Étterem bandáját vezettem, felváltva Baranyi János bácsival. Másodikok lettünk. Kaptam háromszáz forintot. Odaadtam apámnak. — Terveid? — Prímás szeretnék lenni. Külföldre is járni és sokat muzsikálni. Nemrég voltam Pesten: felvételi vizsgán a nagy Rajkó-zenekarba. Nagyon nehéz volt, de sikerült. Biztos, hogy felvesznek. — Mennyit gyakorolsz, hol játszol? — Naponta 2—3 órát gyakorolunk Szécsényben. Ebédelni hazajövök, aztán négyre vissza az étterembe. Ott játszok a felnőttekkel. — Hány nótát, dalt tudsz? — Sokat. A magyar nótákat ismerem majdnem mind. most operettrészleteket tanulok. Dinicu: Pacsirtája már jól megy. A kedvenc számom a „Román fütykös” című. Rozgortyi István érzelmi nevelés lehetőségeinek hiánya. A szocialista hazaíiság kialakításában az alsótagozatban jó lehetőséget nyújt a környezetismeret, felsőtagozatban, középiskolákban a magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz, stb. valamint a középiskolai osztályainkban ez évben kísérletképpen bevezetett Világnézetünk alapjai — tantárgy, az úttörő és KISZ-szervezetek munkája, a tanulmányi kirándulások, veteránokkal szervezett találkozások, a külföldi fiatalokkal folytatott levelezések, a hagyományok gyűjtése, helytörténeti krónikák vezetésében való részvétel. Jó hatást gyakoroltak tanulóifjúságunk arculatának alakítására a Szovjetunióba, a baráti országokba szervezett túrák, a csehszlovákiai iskolákkal kialakított kapcsolatok. Mindezek nagyon szép és nevelési vonatkozásban hasznos eredményeket hoznak. Népünk alkotásainak megbecsülésében, kulturális értékeink szeretetében azonban jelentkeznek gondok is. Egyes fiatalok nem becsülik eléggé a társadalmi tulajdont, nem tanúsítanak megfelelő lelkesedést társadalmunk kiemelkedő eredményei iránt, közép- iskolás fiataljaink egy része túlbecsüli a nyugati technika eredményeit. A munkára nevelésben alapvető a tanuláshoz való viszony. E tekintetben már utaltunk a nevelők, de egyúttal a tanulók feladataira is. Itt most a munkára nevelés szó szerinti feladatairól tennénk csak megjegyzést. Tanulóifjúságunk szívesen vesz részt különböző társadalmi munkaakciókban, ha látja annak célját, értelmét. A közösségi magatartásra nevelésben elért eredményeinket erősen csökkenti, hogy tanulóink jelentékeny része — a nevelő, vagy szülő távollétében — gvakran megfeledkezik magáról. Egyikük-má- sikuk durva hangot használ társaival, s nem egyszer az idősebbekkel szemben Is. Ez figyelmeztető a nevelők, az ifjúsági szervezetek, de a szülők részére is. A tanulóifjúság ízlésének formálásában kétségkívül előre léptünk. Különösen jelentős a kulturális rendezvények, filmek, színházi előadások látogatásának szaporodása. Ez nemcsak az iskola hatásaként jelentkezik, nagyban segítenek az ifjúsági szervezetek, a nép- rnűvelés, televízió, a rádió is. Fő gondunk a tanulók érdeklődésének irányítása — az értékesebb művészeti alkotások birtokba vételére. A fogyatékosságokra akkor figyelünk fel, ha a klasszikus zenei, irodalmi, művészeti alkotások felől érdeklődünk tőlük. A teljesség igénye nélkül felvetett gondok, feladatok megoldása az eddigiektől színvonalasabb, számonkérőbb munkát kíván a közoktatást irányító megyei, járási, városi szervek munkatársaitól. Segítséget és támogatást kérünk azoktól a társadalmi szervektől, amelyek a nevelés tervezésében, szervezésében, irányításában részt vesznek. A munka eredményessége az iskolában dől el. ezért az eff« digiéktől még fokozottabban naev felelősség hárul az iskolák vezetőire, a pedagógtt- sokra. a nevelésben érdekelt szervek iskolai szintű összefogására. Nevelőinknek az erkölcsi megbecsülés mellett néni államunk az elmúlt tanévben megadta az annyira várt és megérdemelt anvaci támogatást is. A legtöbb nevelő esetében k°dvoző»n alakultak a műkööósi foltőtolek Knospe»; városi vezetőink 9 Pártszervezetek híznak nevelőinkben. segítséget adnak munka lukhoz. Molnár Pál — b. B. —
