Nógrád, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-02 / 180. szám

1067. augusztus 2. szerda N ö G R A D 3 Sikeres közérdekű munka ülésezett a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság esek. Híres falu Vácott, Duna­keszin és Budapesten Berke­nye. A községből az említett helységekbe naponta bejáró munkások szorgalmának kö­szönheti hírét. Igaz, nagy en­nek a hírnévnek az ára. Aki reggel fél ötkor elutazik, este nyolc tájt ér haza. Az apróbb gyerek csak munkaszü­neti napon látja e miatt az édesapját. Berkenyén rövidesen nagyot fordul a világ. A Petőfi Tsz él azzal a jótanáccsal, ami a IX. kongresszus idején hangzott el, s azzal a lehető­Uarmincnyolc évi »zoíguial után Búcsúzik a székvölgyi bányamester Kiöregedett a bánya. Évti­zedeken át adta a szenet, de az utóbbi időben egyre gyak­rabban lázadozott. Égett be­lül, és ki is tört a tűz. A bányamentőket egyre gyak­rabban riasztották. A bányá­szok megszokták már a láza­dását. Dacoltak vele. Előfor­dult, hogy a főtéből hullott a hamu, a parázs, alatta pedig gurultak az üres vagy szén­nel megrakott csillék. Min­dig legyőzték a tüzet. Mahi- nyák István bányamesternek az utóbbi években ahányszor naponta végigjárta a munka­helyeket, mindig legfőbb gondja volt a tűzveszélyes te­rület vizsgálata. Egyetlen egy­szer nem mulasztotta volna el. Most bánya és bányamester együtt megy nyugalomba. De ne vágjunk a dolgok elébe. Mahinyák István 14 éves borában kezdte ott. ahol a többi bányászgyerek. Kül­döncnek vették fel, és ahogy erősödött, úgy lett kapcsos, csillés Rau-aknán. Onnan Do­rogra került, ahol éveket hú­zott le. majd vissza Nógrád- ba, Mizserfára. Mint vájár, a felszabadulás után 31 éves fejjel iratkozott be a dolgozók gimnáziumába. El is végezte úgy, hogy dél­előtt dolgozott, délután az is­kolapadban ült négy éven ke­resztül. Tatabánya következett. Ott volt előkészítő az egyetemi felvételihez bányászok számá­ra. Felvették. Két év Buda­Élelmes emberek Leányvállalat Kazáron ám ez. Azok a bárnai bányá­szok, akik Mizserfára kerül­tek gyakran érdeklődnek. Nincs ott sem rossz helyük, de valahogy a szívük vissza­húz. Nekik sem mindegy. So­káig ez a bánya adta nekik a kenyeret. Hát, így vagyok én is — mondja és hátrasimít­ja ősz haját. Az akna bejárata felé néz. Csillében fát, rabolt anyagot szállítanak kifelé. Nézi egy darabig, aztán megszólal. — Harmincnyolc év a bá­nyaszolgálatom. Nem mondom, hogy nem érzem a fáradtsá­got, de ha még élne ez az ak­na, én is maradnék. Így?... Mód van rá, nyugdíjba me­gyek. Itt három évig bányames­terkedtem. Ez volt Székvölgy legtűzveszélyesebb időszaka. Állandóan kellett a tűzgáta- kat építeni. A bányamentők kis megszakításokkal folyton dolgoztak, és ennek ellenére: ez a bánya általában mindig adta amit vártak tőle. Száz százalék felett termeltünk, és a sok tüzet egyetlen baleset nélkül úsztuk meg — emlé­kezik. Amikor elbúcsúzunk még sokáig ott áll egyedül. Bú­csúztatja magában a bányát, és búcsúzik tőle. Az egyiket nem bolygatják többet, a má­sik szegre akaszthatja a bá- ny ászlámpát, harmincnyolc évi becsületben eltelt szolgá­lat után. Bodó János tésével a MÉK-hez. Ebben az évben a tsz már közvetlenül a MÉK-nek adta át az árut; s ez a gazdákat újabb ötven­ezer forint bevételhez juttatta. A kis termelőszövetkezetben nagy pénz ez; ha még munka­egységben számolnának, an­nak értékét körülbelül húsz százalékkal növelné. Tovább a jó úton! — ez most a jelszó Berkenyén. Jö­vőre már a MÉK közvetíté­sét sem igénylik a berkenye! szövetkezeti tagok, ök maguk kívánják a málnát vagy a Pest megyei konzervgyárba vagy az egyik mátraaljai fel­dolgozó üzembe szállítani —> ami újabb, legalább hetven­ezer forintot hozna a házhoz. Azért legalább ennyit, mert a rekeszek súlya csak névle­gesen, új korukban 1.40 kilo­gramm; a valóságban 0.90— 1,20. A differenciát a mál­nának kell kitennie a mérle­gen. Ha majd közvetlenül szállítanak, ez a veszteség el­marad. Berkenyén már tudják, hogy a drégelypalánki tsz feldolgo­zó üzemet létesített. A fő­könyvelő asszony véleménye: hogy érdemes lenne beszél­getni a palánkiakkal. hátha átvennék a berkenvei málnát. A kisebb szállítási költség még nagyobb gazdaságosságot eredményezne. b s. Ülést tartott a Nógrád me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság. A napirend első pontja az elnöki beszámoló volt; ezt dr. László István, a megyei NEB elnöke tartotta. A beszámoló híven tükröz­te, milyen sokoldalú és ered­ményes munkát végzett me­gyénkben ez év első felében a NEB. A tsz-bekötő- és majoron belüli utak gyorsabb, jobb minőségben történő építése, állandó karbantartása érdeké­ben a megyei tanács vb me­zőgazdasági osztálya a NEB javaslata alapján kérte: en­gedélyezzék, hogy ilyen uta­kat a tsz építő vállalkozások is készíthessenek. A jövőben arra törekednek, hogy új major létesítését az út építé­sével kezdjék. A helyi adott­ságokhoz képest az utak be­tonburkolatot kapnak. A NEB vizsgálatát követő­en a húsipar ígéretet tett arra, hogy a balassagyarmati feldolgozó üzem elkészülése után maradéktalanul biztosít­ja húskészítményekből az el­látást. A tárgyi lehetőség megszületik erre: a beruhá­zás eredményeként az üzem kapacitása hatvan százalék­kal növekszik. A Nógrád me­gyei Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat helyesli a népi ellenőrzés javaslatát, amely szerint központi húsbontót kell létesíteni a minőség ja­vítása érdekében. Ehhez je­lenleg még hiányoznak a pénzügyi feltételek. Az új árkonstrukció kialakítása után — a jövő évben — a kérdés­ről ismét tárgyal a húsipar és a kereskedelem. A tanácsi vállalatok bére­zési és premizálási rendjé­nek vizsgálata során megál­lapította a NEB. hogy az lé­nyegében megfelel rendelte­tésének. A gazdaságirányítás új rendjében remélhetőleg lehetővé válik, hogy a jó munkát végzők fáradozását értékesebben honorálhassák, mint ma. Huszonhétezer forint érté­kű festéket kellett kiselejtez­ni az Építőanyagipari Válla­latnál, mivel a hosszú időn át történt tárolás módja nem volt megfelelő. Az ügyben a NEB elvégezte vállalt vizs­gálatát; a vizsgálat jegyző­hatalmára, államgépezetére, a munkásosztály és legodaadóbb szövetségeseire támaszkodva, most már a gazdaságpolitika kerül a forradalmi marxista párt osztályharcos politikájá­nak homlokterébe. És ez a gazdaságpolitika az ország belső, és történelmileg adott helyzetétől függően változik, gazdagszik a reálisan elérhető gazdasági-társadalmi céloknak megfelelően. A közgazdasági szemlélet — amelynek a marxisták birtokában voltak proletárhelyzetük idején is — a szocialista forradalom győ­zelme, a proletárdiktatúra lét­rejötte után, és következtében mind jobban előtérbe kerül a szocialista gazdaság fejlődésé­vel párhuzamosan. Az osztályharc fő tartalmá­ra és stratégiájára is követ­keztethetünk tehát a politikai, illetve a közgazdasági felada­tok súlyából, ugyanúgy ahogy a mindenkori társadalmi fel­adatok és célok, az osztály- harc lényege meghatározzák a politikai és gazdasági felada­tok kölcsönös arányát is. Ha­zánkban például 1945-től 1950- ig — az első gazdaságtörténe­ti periódusban — a rekonst­rukció, a háborúban elpusztult nemzeti vagyon helyrehozása volt a fő gazdasági cél, de ez az Időszak egyben a hatalom megszerzésének, kiépülésének időszaka is volt. A mai érte­lemben vett közgazdasági szemléletről még nem lehetett beszélni, de gyorsan meg kel­lett tanulnunk az üzemek, a könyvét pedig — további in­tézkedés végett — átadta a megyei rendőrfőkapitányság társadalmi tulajdon védelmi osztályának. A Lakáskarbantartó Ktsz- nél többletanyag kiszállítása. SZTK-illetékek késedelmes be­fizetése miatt szintén a tár­sadalmi tulajdon károsodott. A megyei NEB vizsgálatát a megyei rendőrfőkapitányság nyomozása, azt pedig bírósá­gi ítélet követte. A kétbodonyi magtisztító telep vezetője és raktárosa üzemi tevékenységből eredő terméket juttatott a pataki és a galgagutai tsz-nek, — s ezért a maga részére termé­nyeket fogadott el. A népi ellenőrzés vizsgálatát követő­en a vétkes személyeket fe­gyelmi büntetésben részesí­tették és kártérítés fizetésre kötelezték. Hényelpusztáról közérdekű bejelentés érkezett a NEB­hez ,hogy az fmsz-vegyesbolt vezetője nem tartja be a nyitvatartási időt, s hogy durva a vevőkkel. Az fmsz vezetősége a boltos ellen fe­gyelmi eljárást kezdemé­nyezett ; s • amint megfelelő másik üzletvezetőt talál, a munkáját rosszul végző bol­tost leváltja, A népi ellenőri munka hét­köznapjaihoz tartoznak olyan kérdések is, amelyek megol­dása csak keveseket, esetleg mindössze egy-egy embert érint, A népi ellenőrzés ké­résére javította meg az élel­miszer kiskereskedelmi válla­lat a salgótarjáni 219. számú bolt szikvízellátását; a népi ellenőrzés törvényes közben­járására fizette ki a Nógrádi Szénbányászati Tröszt B. Ist­ván siroki lakos és több tár­sa hűségjutalmát. Dr. László István elnök mind a népi ellenőröknek, mind pedig azoknak köszö­netét mondott, akik a népi ellenőrzés munkáját segítet­ték. Ezt követően a háztáji gaz­daságok árutermeléséről, az ivó- és ipari vízellátás hely­zetéről, továbbá különféle vegyes iparcikkekben tartó­san jelentkező hiány okairól értekezett, és hozott határo­zatot a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. gyárak, a termelés beindításá­nak művészetét. 1950—1956 között már ki­mondottan a szocialista építés feladatai kerültek napirendre, a közgazdasági szemlélet ala­kulásának, fejlődésének azon­ban a személyi kultusz útját állta, noha a gazdaságpolitikát segítő propagandamunkának akkor is adva volt a közgaz­dasági tartalma. Ez a tarta­lom azonban inkább a megfo­galmazott, kinyilatkoztatott el­vek alátámasztását, igazolását és magyarázatát adta. A harmadik periódus — bár 1954-től kezdve bontakozott ki — csak 1957-ben érlelhette be gyümölcsét. Az 1957 júliusi országos pártértekezlet már világosan fogalmazott a szo­cialista társadalom felépítésé­ről, ezzel egyidejűleg a dolgo­zók életszínvona'ának növelé­séről a termelőerők állandó fejlesztésének útján. Törvény­szerűen követte ezt a közgaz­dasági tudománv fellendítése, a közgazdaságunk iránti nö­vekvő érdeklődés és termész»- tesen a nárt gazdaságszervező munkáiénak tudománvossá té­telével nárhuzamosan. magá­nak a közvazöasávi nrnnasan- ö*nak a tudatos előtérbe ke­rülése is. Gazdaságszervező feladata­inkat azonban — adottságain­kat. lehetőségeinket fiyvelem- be véve — eddig főleg exten- zív módszerekkel és a hatás­körök centralizáltságával ol­dottuk meg. A párt részéről kezdeményezett és aktivizált A tények beszélnek J Szalmatercsen Az év első felében végzeit mun­káját, az akcióprogramban kitű­zött leiadatok végrehajtását a napokban értékelte a szalma- tercsi KISZ-szervezet. Az ered­ményes hat hónap alapozása az év elején Jól sikerült: a vezető­ség minden eddiginél nagyobb gondot fordított a fiatalokat iga­zán érdeklő program kialakítá­sára. Érdemes sorra venni — mit vé­geztek a szalmatercsi kiszések augusztus elejéig. Mint mondják: munkájukat, a programban vál­lalt feladatok végrehajtását se­gítette a „Forradalmi Ifjúsági Napok” és a „Vádoljuk az impe­rializmust!” politikai akció meg­felelő felhasználása. Ugyanígy lendítette a KISZ-munkát az if­júsági szövetség legutóbbi kong­resszusára történő felkészülés. A szalmatercslek Joggal büszkék munkasikereikre, eddig 957 óra társadalmi munkát végeztek. A rendszeresen végzett közhasznú munka során védnökséget vállal­tak a községi művelődési ott­hon környékének parkosításában, és gyakran segítették a helyi kö­zös gazdaságot is az Időszerű me­zőgazdasági munkák végzésével. Bár a szalmatercsi KtSZ-szerve- zet mindössze 27 fiatalt egyesit, a szövetkezet! munkák segítésé­ben mégis 40-en vettek részt. — Érdemes volt — mondják a fiatalok. — Segítségünket. 1700 forint Jutalommal honorálta a tsz ... A pénzt egy felejthetetlen egri kirándulásra fordítottuk. A hetedik kongresszuson szó volt a KISZ-szervezetek fokozot­tabb tevékenységéről, a honvé­delmi nevelőmunka segítéséről. A szalmatercslek már e feladat vég­rehajtásán fáradoznak, nem Is eredménytelenül: az utóbbi idő­ben nagyon megnövekedett a honvédelmi Sportban résztvevők száma. Egy-egy versenyen úgy­szólván az egész alapszervezet rajthoz állt. Nemrégiben rendez­ték meg az összetett honvédelmi versenyt, a járási döntőn pedig öt csapatot indítottak. Az ered­mény nem maradt el. A járási versenyen két első és egy har­madik helyezést sikerült kihar­colniuk. Az alapszervezet tag­jai ennél ie többre értékelik^ hogy a versenyekben a lányok Is részt vették, Jól szerepeltek. — Minden jó, ha Jó a vége — tartja a közmondás. A szalma­tercsi KISZ-alapszervezet első fél­éves munkájának értékelésénél azonban arról la sző volt, hogy a helyi gazdasági és politikai ve­zetők nem segítik megfelelően a szervezet munkáját. — Egy kicsit magunkra hagy­nak bennünket — panaszolják' a fiatalok. — Kevés tanácsot ka­punk az Idősebbektől, az ered­ményesebb munka megkívánja az állandó Irányítást Is, ami bizony „hiánycikk” Szalmatercsen ... A felsorolt „beszédes” tények pedig mindenképpen arról győz­nek meg mindenkit — érdemes odafigyelni, mit csinálnak, mit terveznek a szalmatercsi KISZ­közgazdasági szemlélet is fo­kozatosan nőtt, erősödött ab­ban a közgazdasági környezet­ben, hogy azután a gazdasági­folyamatok reális vizsgálata, elemzése és a gazdasági fela­datok egyre bonyolultabbá válása következtében közvet­lenül a propagandamunka homlokterébe kerüljön. Az új gazdasági mechaniz­musban a gazdasági döntések decentralizálása, a tervszerű­ség és a piac szerves kapcso­lata mellett kívánjuk a szocia­lista építőmunkánkat gyorsab­bá, hatékonyabbá tenni. Ez a törekvés még szélesebb, még mélyebb gazdasági ismeretet, közgazdasági szemléletet kí­ván. És nem is csak a köz­gazdásztól, vagy a gazdasági­műszaki vezetőtől, hanem tár­sadalmunk valamennyi dolgo­zójától. Ahogy nemzetgazdasá­gunk jelene i6 társadalmi ügy, úgy előrehaladásunk, jövőnk alakítása, formálása valameny- nj’iünk közös munkája kell hogy legyen. Miután jövőnk alakítása a gazdasági életben, az anyagi javak termelésében gyökeredzik, ennél fogva gaz­daságpolitikánkban tudatosan törekszünk a gazdasági élet adott és reális helyzetének gyorsabb fejlesztésére, a ren­delkezésünkre álló eszközök és a munkaerő ésszerűbb és ha­tékonyabb felhasználására. Ezt a tudatos elemet foglalja ma­gába és ezt kell, hogy segítse a közgazdasági szemlélet, amellyel kapcsolatban azt akarjuk — propagandamun­kánk is erre irányul — hogy társadalmi szemléletté váljon. Ez adja meg a közgazdasági propaganda jelentőségét is, mivel az a közgazdasági látó­kör szélesítésére, a közgazda- sági ismeretek mélyítésére, ak­tív és tudatosan cselekvő em­berek közösségi felelősségének kialakítására irányul. Jelentő­ségét növeli, hogy a harmadik ötéves terv feladatai és az új gazdasági mechanizmus előké­szítése és bevezetése egybees­nek. E feladatok mindegyike tudományosan megalapozott gazdasági jellegű feladat, kö­vetkezésképpen a közgazdasá­gi propaganda is propaganda- munkánk döntő része kell le­gyen. Közgazdasági propagandánk az országgyűlés legutóbbi ülésszaka, és az azt követő pártnapok során ténylegesen tömegjellegűvé lett. Milliók párbeszéde már a gazdaság és a gazdasági mechanizmus té­maköre. Gazdaságpolitikánk — amelvet. a IX. kongresszus, majd most az országgyűlés nemrég lezajlott ülésszaka is megfogalmazott — szocialista rendszerünk gvorsabb fejlődé­sét, egész társadalmunk, és benne az egyén jobb életkö­rülményeit foglalja magába. Valamennyiünk munkájától függ. hogy e párbeszéd ered­ményeit. — a közgazdasági szemlélet realizálását — a szocialista éoítés és az élet­színvonal-alakulás milyen fej­lődésfokaival tudjuk mérni. Nagy Ferenc pesten, négy meg Sopronban, kevéske ösztöndíjjal. A család is megérezte ezt az időt. A diplomát később, három évvel ezelőtt védte meg, már ötven éves fejjel. * Nemrég ismét tűz támadt Székvölgyön. A munkahelye­ken olyan szénmonoxid-szeny- nyezettséget mértek, hogy minden bányászt ki kellett küldeni a bányából. Kiszel­lőztettek, de másnap ismét veszélyessé váltak a munka­helyek. Megszületett a dön­tés. Nem szabad kockáztatni, ami szene van még az akná­nak, az kevés, jóllehet már legnagyobb része annak is ha­muvá vált. A bányászokról gondoskod­tak. A szomszédos Mizserfára helyezték át őket, azóta ott dolgoznak. A bányamester maradt mint süllyedő hajón a kapitány. Csak utolsónak hagyhatja el a helyét. A bányamentők dolgoznak még. Mentik az anyagot, amit csak lehet. A napokban már végeznek, és ahogy mondják „le lehet húzni a rolót”. Szék- völgy-akna Is a lefejtettek listájára kerül. ★ A bányamester nézi a befe­jező munkát. Vajon mire gon­dol ilyenkor? A kérdésre a következőket válaszolja. — összeszorul az ember szíve. Tudja, nem mindegy séggel, amelyhez a járási pártbizottság segítette a gaz­dákat. A szövetkezet mellék­üzemág szerű kooperációt te­remt a budapesti Iskolabútor- és Sportszergyárral. A tsz ré­széről Dobsonyi Pál elnök tár­gyalt a fővárosi partnerrel; a „mit hoz a konyhára?” nagy kérdésére Dombóvári Mihályné főkönyvelő számítja ki a választ. A termelőszövetkezet egyik raktárából alakít ki lakatos­műhelyt. Itt bútorok csővázai, sátormerevítések rűdjai ké­szülnek majd. A dolgozók ma még eljáró munkások lesz­nek. A varroda, amelynek felada­tául sátor, bútorhuzat, háti­zsák gyártását szánják, a kul- túrotthonba települ. Az öreg épületnek ez már a harmadik „állása” lesz; kezdetben lakó­ház volt. Ez persze nem lesz akadálya sem a szűkebb körű művelődésnek, sem színházi előadások megtartásának. A községi pártalapszervezet új épületében kitűnő lehetőség kínálkozik mindkettőre. A Petőfi Tsz tízholdas mál­násban szüretel. A háztájiban, a zárt kertekben, udvarokon körülbelül kétekkora terüle­ten ápolják a bokrokat. Ta­valy majdnem nyolc vagon málna került ezekről a terü­letekről a Diósjenő és Kör­nyéke Körzeti Fmsz közvetí­Nyolc évtizede működik már a Váci Kötöttárugyár. Koráb­ban felmérte a vezetőség a fejlesztés lehetőségeit, a he­lyi munkaerőhelyzetet, és úgy látta, hogy valahol más vi­déken kellene konfekciótele­pet létrehozni. Az előtanul­mányozás után a Salgótarján melletti Kazárra esett a vá­lasztás. A helyi tanáccsal megegyez­tek a volt bányász művelő­dési otthon hasznosítására, amit alkalmasnak találtak két —háromszáz dolgozót foglal­koztató konfekcióüzem léte­sítésére. A megvalósítás első lépcső­jében Kazárról öt nőt és egy férfit hívtak be átképzésre a Váci Kötöttárugyárba. Egy hónapon keresztül tanultak. A vállalat 20 varrógépet szál­lított le már a kultúrotthon- ba, hogy megkezdhessék min­tegy 50—60 személy betanítá­sát. Ez képviseli majd a ka- zári részleg törzsgárdáját. Ügy tervezik Vácott, hogy a jövő év első felében — a szükséges átalakítások elvég­zése után — 60 varrógéppel megkezdhetik a termelést. A gyár központja komoly ered­ményekre számit Kazáron.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom