Nógrád, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-12 / 189. szám

CTLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A? MSZMP MÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁ G A f <r K M EG VEI TAN ÁG S LAPJA' XXIII. EVF. 189. SZÁM ARA: 50 FILLER 1967. AUGUSZTUS 12. SZOMBAT Találkozás a választókkal Brutyó 3em@s látogatásé; Salgótarjánban Tegnap délelőtt Salgótarjánba érkezett Brutyó János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizott­ságának elnöke, megyénk országgyűlési képviselője. A dél­előtti órákban látogatást tett az MSZMP salgótarjáni városi bizottságának székházában, ahol Szabó Aladár, a városi pártbizottság titkára és Lengyel József, a Salgótarjáni Váro­si Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese fogadta a vendéget. Ezt követően megyénk országgyűlési képvise­lője felkereste a Salgótarjáni Öblösüveggyárat, ahol Csábi Imre, a gyár pártbizottságának titkára és Riba Pál, az Öblösüveggyár főmérnöke mondott tájékoztatót a gyár fej­lődéséről, termeléséről, a jövő feladatairól. Délután a gyár művelődési házában nagygyűiésre került sor, ahol az országgyűlési kép­viselő találkozott választópol­gáraival. Csábi Imre megnyitó szavai után Brutyó elvtárs, az országgyűlés legutóbbi ülé­séről, az új gazdaságirányítás bevezetéséről és a nemzetkö­zi helyzetről tartott beszámo­lót. Elmondotta megyénk ország­gyűlési képviselője, hogy a parlamenti ülésszakon két fontos téma port-tevékenységüket több mint 100 százalékra teljesítet­ték. A tőkés táborba irányuló export érdekében változtatni kell azonban a selejt mérté­kén. Tervüket ugyanis csak 82,6 százalékra teljesítették, s ennek oka jelentős mértékben a selejt növekedése volt, ami gyári szinten 168 ezer forint­tal emelkedett. Elmondotta: lényeges, hogy a Salgótarjáni öblösüveggyár­nál jelenleg számottevő beru­házás van folyamatban. Ez jó alapul szolgál az eredmények növeléséhez. Minden feltétel közül azonban legfontosabb az ember, mert — A gazdaságirányítás új rendszerének nagy céljai csak akkor nem torzulnak el, ha mindenütt következetesen cse­lekednek vezetők és munkás­emberek egyaránt. Megyénk országgyűlési kép­viselője ezután a nemzetközi helyzettel foglalkozott. Érté­kelte a kormány beszámolóját, különös tekintettel a Közel- Keleten kialakult helyzetre. Mint mondotta: a Szovjet­unió és a többi szocialista or­szág eddigi segítsége, politikai, diplomáciai lépései helyesek voltak. Meghiúsították Izrael­nek azt a szándékát, hogy a Szuezi-csatoma elérése után erejét Damaszkusz elfoglalásá­ra csoportosítsa át, és ezzel befejezett tény elé állítsa a világot. Ezt a Szovjetunió és a szocialista tábor együttes fellépése akadályozta meg. A nagygyűlés után Brutyó János szívélyes beszélgetést folytatott a gyár néhány dol­gozójával, majd délután láto­gatást tett a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Nógrád me­gyei Bizottságának székházá­ban, ahol Matúz József, a me­gyei pártbizottság titkára fo­gadta a vendéget. Brutyó János elvtárs este, Salgóbányán találkozott a vá­lasztópolgárokkal. került megvitatásra: a belpo­litikai helyzet és ezen belül a gazdaságirányítás reformjának feladatai, valamint a nemzet­közi helyzet legfontosabb kér­dései. A gazdaságirányítás re­formjáról szólva kijelentette: minden az emberen múlik. Ez a kollektíva alkalmas ar­ra, hogy valóra váltson szép nagy terveket — hangsúlyozta, majd ezeket mondotta: Az üveg mestere Riportunk a 3. oldalon (Foto; Koppány Györgyi — Az új gazdasági mecha­nizmus célja, hogy erősítsük társadalmunk szocialista jelle­gét, határozottabbá tegyük tervgazdálkodásunkat, jövedel­mezőbben gazdálkodjunk, gyorsítsuk a szocializmus tel­jes felépítést, és mindezek ál­Sikeres félév után, nagyobb feladatok előtt Az őszre készülődnek a termelőszövetkezetek á lánctalpas traktorok többsége már szánt A gabonabetakarítással még tál népünk életkörülményei­nek rendszeres és folyamatos javítását érjük el. A gazdasá­gi reform tehát csak eszköz — és ezt hangsúlyozni kell —, a cél hazánk politikai, gazdasá­gi erősítése, állampolgáraink jólétének biztosítása. » Az előadó ezután a gazda­ságirányítás új rendszerének leglényegesebb jellemző voná­sairól szólt. Beszélt a foglal­koztatási gondokról, a bérek alakulásáról, az új árrendszer­ről. — Az árak és bérek össz­hangja, a szociális juttatások mértéke együttes tényezői a dolgozók életszínvonalának. Az életszínvonal változása, fejlődése azonban a jövőben méginkább a szorgalmon, szaktudáson, felelősségen mú­lik. — A Salgótarjáni öblös- üveggyár előtt is nagy felada­tok állnak az új gazdasági mechanizmusban — folytatta beszámolóját Brutyó János. — Meggyőződésünk, hogy az ed­digi eredmények elégséges alapot adnak a gazdaságirá­nyítás új rendszerének helyi bevezetéséhez. Tudjuk, hogy a gyár kollektívája az első fél­évi tervet 104,6 százalékra tel­jesítette, s kevesebb létszám­mal érték el ezt az eredményt. Jónak tartjuk, hogy a szocia­lista országokba irányuló ex­tarjánban a Nógrádi Szén­bányáknál a harmadik negyed­évi műszaki termelési ta­nácskozást. A beszámoló je­lentést ezúttal is írásban kapták meg a résztvevők. Laczkó Isván főmérnök-he­lyettes szóbeli vitaindítójá­ban a legfontosabb kérdések­re hívta fel a figyelmet. Az elmúlt félévben ki­váló eredményeket ért el a Nógrádi Szénbányák. Eredmé­nyes volt a Nogy Októberi Szocialista Forradalom 50. év­fordulója tiszteletére indított verseny. Valamennyi bánya­üzemnél javult a gazdálko­dás. A tavalyi 145,4 százalék­ról az első negyedévben 136,2, a második negyedévben pe­dig 131,8 százalékra csökkent vállalati szinten a költség­szint. A minőség javulásával, a tavalyihoz viszonyítva 6 forint 65 fillérrel drágáb­bért tudták értékesíteni a szén tonnáját. örvendetes az is, hogy vala­mennyi bányaüzem a terve­zett önköltségen belül gaz­dálkodik és úgy látszik ez a tendencia tovább tart. Javult az eszközgazdálkodás. Fél év alatt mintegy 136 millió fo­rint értékű felesleges állóesz­közt selejteztek ki, és mintegy 41 millió forint értékűt fel­ajánlottak hasznosításra. Kedvezően alakult a terme­lékenység is, ezirányú tervét valamennyi bányaüzem túltel­jesítette. Ehhez hozzájárult, hogy a félév utolsó hónapjá­ban már létszámhiány volt, s ennek ellenére teljesítették a termelési tervet. A gépi jövesztés, rakodás és szállítás is fejlődött. Emlí­tésre méltó, hogy ebben a fél­évben már valamennyi front­fejtést acéltámmal biztosítot­ták. A termelési koncentrá­ció is fokozódott. Több hiányosságról is tár­gyaltak. Ilyen a nem egyen­letes termelés, a darabos szén arányának csökkenése. Elma­radás tapasztalható a tervezett frontfejtési homlokhossznál. Nem kielégítő még min­dig az acél biztosító anyagokkal való takaré­koskodás. Javítani kellene a Kóta-fel- rakók kihasználását. A lét­számhiány gondokat okoz an­nál inkább, mivel a betegség miatt kiesett műszakok ará­nya is megnövekedett. A júliusi tervteljesítésnél mintegy 10 és félezer tonná­val adósak maradtak, an­nak ellenére, hogy a szezoná­lis munkaszünet alatt a ter­vezettnél több embert fog­lalkoztattak. A szünet után a zagyvái, a mátranováki és a mizserfai bányaüzemeknél az előzőleg elért termelési szintet nem tudták tartani, és ez jelentősen hozzájárult a Nógrádi Szénbányák elmara­dásához. Arról is tárgyaltak, hogy az értékesítés szempont­jából kritikus szénféleségek, több variációs előkészítési lehetőségét a jövőben bizto­sítani kell. Nagyobb figyel­met kell fordítani a gyakor­lati munkában újszerű sze­zonális szünet, s a munkaidő­rövidítés jó megszervezésére. Az első féléves eredmények lehetővé teszik, hogy felül­vizsgálják eredeti verseny- felajanlásukat, és az üzemek- nél most soron következő mű­szaki és termelési tanácskozá­sokon megtárgyalják, módosít­sák. Igen fontos feladat lesz a negyedik negyedévi operatív terv előkészítése, de előtervet kell készíteni a jövő évre is. Ebben az időszakban ké­szülnek majd fel az egész medencére kiterje­dően a 44 órás munkahét bevezetésére. Lesz tennivaló még bőven a mechanizmus-bizottság által elkészített program megvaló­sítása érdekében is. A folya­matban levő rekonstrukciók mielőbbi befejezésére is fel­hívták az illetékesek figyel­mét. Az első félévinél sok tekin­tetben újszerűbb, nehezebb feladatok megoldása vár a Nógrádi Szénbányák kollektí­vájára. Az első félévi bizta­tó eredmények után bizonyá­ra sikerül is majd teljesítem a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára tett felajánlásokat. nem ért véget a munka a szövetkezeti földeken. Az elmúlt napokban pedig egyre több szántótraktor lá­tott munkához a közös gaz­daságok határában. A pásztói járásból érkezett jelentések szerint ma estére befejezik a gabonacséplést és a szalmalehúzást valamennyi termelőszövetkezetben. A ko­rábbi évek gyakorlatának megfelelően a nyári munká­kat most is komplex módon szervezték meg a termelőszö­vetkezetek. Ez a magyaráza­ta, hogy a talaj munkára vá­ró mintegy 14 ezer hold nagyrészén 11 ezer holdon már elvégezték a mélyszán­tást, a vetőszántást, vagy az egyéb talajmunkát. A já­rási operatív bizottság leg­utóbbi ülésén többek között az erőgépek átcsoportosítá­sáról is szó esett. Ugyanis a korábbi határozatnak megfe­lelően a közös gazdaságokban mintegy 30 traktor kettős műszakban dolgozik. A Pász­tói Gépjavító Állomás viszont eddig nem tudta biztosítani a 10 erőgép kettős műszak­ját, mert kevés a traktoros. Amint azt Ispán Károly, a járási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője mondotta, a szövet­kezetekben megkezdték az előkészületeket az őszi veté­sekhez. Mindenekelőtt kije­lölik azokat a területeket, ahová a kalászosokat vetik. Azokban a gazdaságokban ahoi a gabonát újra gabona követi, elvégzik a talajfertőt- lenitést. Az idén a járás ter­melőszövetkezeteiben vetó- magcserére is sor kerül, amelyet négy évenként ismé­telnek meg. Megfelelő ütemben halad a talajmunka a balassagyarmati járás közös gazdaságaiban is. Csaknem ötven erőgép dolgo­zik, és eddig mintegy hatezer holdon végezték el a nyári mélyszántást, illetve a vető­szántást. Ezzel a munkával párhuzamosan halad a járás termelőszövetkezeteiben az al­talajlazítás és a kémiai talaj- javítás is. Lotharidesz Fe­renc, járási főagronómus tájé­koztatása szerint, a termelő- szövetkezetek megkezdték az előkészületeket a gabonavetés­re. A vetésre kerülő gabonát, a vetőmagfielügyelőség „mi­nősíti”. Ezzel az a cél, hogy csak tiszta, jól csírázó vető­mag kerüljön a földbe. A csávázást nagyrészt a növény­védő állomás végzi, azonban több termelőszövetkezetben munkába állnak a saját csá­vázógépek is. Hasonló előkészületek elő­zik meg a vetést' a szécsényi, a salgótarjáni és a rétsági já­rás termelőszövetkezeteiben is. A salgótarjáni járásban, ahol aránylag nagy területen aratógépekkel takarították be a gabonát a cséplés még tart. Emellett azonban hozzáláttak a talajmunkához is. Műasaki tanáeskosás a Nógrádi S*énbányáknál Pénteken tartották Salgó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom