Nógrád, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-10 / 187. szám

1967. augusztus 10. csütörtök NÖORAD 3 Előtérben a fogyasztók érdekeinek fokozottabb védelme Az A Kt ISógrád megyei Felügyelősége vezetőjének nyilatkozata Az elmúlt hetekben szer- árusítási üzleteire, kisipari, ellenőrzés, ügyészség, pénz- kesztőségünkhöz több panasz termelőszövetkezeti és magán- ügyőrség, rendőrség — való érkezett, amelyek elsősorban kisiparosok kereskedelmi tévé- szorosabb együttműködés. Ko- a vásárlók megkárosításáról kenységére, a termelők piaci moly segítséget jelenthet szá- szoltak. A beérkezett pana- árusítására. Elsődleges feladat munkra az üzemi, társadalmi szak alapján felkerestük az Al- a fogyasztói érdekvédelem. Az ellenőrök tevékenysége és jel­iami Kereskedelmi Felügye- új rendelet módot nyújt arra zése. Azért, hogy a vásárlók löség Nógrád megyei Felügye- is, hogy a fogyasztókat károsi- széles körének ismeretét bő- 1 őségét, hogy tájékozódjunk tó jelenségek okainak feltárá- vítsük, szeretnénk a megyei az év elején kiadott új kor- sa érdekében vizsgáljuk a tér- sajtót is igénybe venni és mányrendeletről, amely meg- melő és szállító vállalatok rendszeres tájékoztatást adni erősíti a fogyasztói érdekvé- áruforgalmi tevékenységét is. a vasárnapi lapszámokban „A delmet. Arra a kérdésre, hogy Az intézkedéseknél annyi a vevők tájékoztatására” cím milyen változást jelent a fel- változás, hogy a felügyelőség aiatt a legalapvetőbb rendele- ügyelőség munkájában a a korábbi ezer forinttal szem- tekről, utasításokról, hogy 10/1967-es kormányrendelet, ben 3000 forintig terjedő minden vásárló saját ellenőre Molnár Tibor, a felügyelőség pénzbírságot szabhat ki. lehessen. vezetője a következő választ — Tudomásunk szerint a — Milyen lehetőség van a adta: felügyelőség létszáma ala- panaszok orvoslására? — Az említett rendelet sze- csony, az ellenőrizendő te- — Minden vásárló elsősor­rint a fogyasztók érdekeinek rület viszont nagy. Hogyan kan a boltvezetőnél tegye meg fokozottabb védelme és a ke- lehet ezt áthidalni és az el- észrevételét, vagy panaszát, reskedelmi munka színvonalú- lenőrzés hatékonyságát nő- Amennyiben azt megnyugta­nak növelése érdekében a fel- vélni? tóan nem intézik el az üzlet­ügyelőség a belkereskedelmi — Abban az esetben, ha lét- ben, vagy a vállalat központ­miniszter közvetlen felügyele- számunkat megdupláznánk, ak- jában, fordulhatnak a megyei te alatt, hatósági jogkörrel kor sem tudnánk önállóan, a tanács kereskedelmi osztályá- müködik. Hatásköre kiterjed követelményeknek megfelelő- hoz és természetesen hozzánk, az állami, szövetkezeti és ma- en növelni ellenőrzésünk haté- az Állami Kereskedelmi Fel- gánkereskedelemre, az állami, konyságát. Ezért méginkább ügyelőség Nógrád megyei Fel­társadalmi szervezeteit, egye- előtérbe kerül a társadalmi ügyelőségéhez akár személye- sületek által fenntartott kony- erők igénybevétele, az egyéb sen, akár levélben — mondot- hákra, ipari vállalatok nyílt szervekkel, — elsősorban népi ta Molnár Tibor elvtárs. Szeptemberben megalakul a tsz területi szövetség Beszélgetés Hoff er Istvánnal, a balassagyarmati előkészítő bizottság elnökével Nagy eseményre készülőd- elnevezése előreláthatólag: el- tartott küldöttgyűlés után — nek országszerte a termelőszö- lenőrző bizottság, versenyhi- mely küldöttgyűlésen választ- vetkezetek. Rövidesen megala- zottság, áruforgalmi bizottság, ják meg a területi szövetség kítják a termelőszövetkezeti termelés-fejlesztési bizottság elnökségét, elnökét, elnőkhe- szövetségeket, amelyek fontos és szociális-kulturális bizott- lyettesét, titkárát — rövid irányítói, koordinálói lesznek ság lesz. időn belül meg kell szervezni a közös gazdaságok munkájú- — Milyen tapasztalatai van- a szövetség — mérsékelt tót­nak, egymásközötti kapcsola- nak a szövetség megalakltá- számú — függetlenített appa- tainak. Megyénkben két sző- sának előkészítésével kapcso- rátusát, hogy a területi szö­vetséget hoznak létre. Az latban, sikerült-e minden tér- vétség még ebben az évben egyik a balassagyarmati és a melőszövetkezettel megálla- megkezdhesse a működését — rétsági járás, a másik a pász- podni a szövetségre vonatko- fejezte be nyilatkozatát Hói­tól, salgótarjáni és a szécsé- zó elvekben és gyakorlati fér István elvtárs. nyl járás termelőszövetkeze- kérdésekben? _ . teit fogja össze. A szövetsé- — Amint említettem a sző­Szocialista vállalkozóként gondolkozva Ahogy közeledik a gazda­sági mechanizmus átalakíTá- sának Időpontja, — és túl vagyunk már az esztendő fe­lén! —úgy növekszik az ér­deklődés a reform minden ága-boga, vonatkozása tránt. Ám ahhoz, hogy e részletek megoldásában minél tökéle­tesebben egyetértsünk, hogy a a nyilvánosságra kerülő ha­tározatoknak nemcsak a betűjét hanem a szellemét is magun­kévá tehessük, újra és újra szólni kell a reform alapkér­déseiről. Ilyen a többi között annak megítélése is, hogy voltaképpen milyen helyzet­ben és bázison, s ezzel ösz- szefüggésben milyen személyi feltételek mellett szervezzük át a gazdaságot. Akár a gazdasági fejlődés jelzőszámait vizsgáljuk, akár a körülöttünk zajló, való éle­tet fogjuk vallatóra, kitűnik, hogy nem csupán megszokás­ból beszélünk „fejlődésről”. Ez a szóhasználat nagymértékben jogosult. Elég egy pillantást vetni az ötéves terv tavalyi, első évének, vagy az idei má­sodiknak már mutatkozó gaz­dasági növekedésére, — az ipari és a mezőgazdasági ter­melés, a termelékenység, a nemzeti jövedelem és a lakos­ság reáljövedelme alakulására —, azt látjuk, hogy kisebb vagy éppen nagyobb mérték­ben meghaladják a terv ere­deti, igaz, mértéktartóan meg­szabott, célkitűzéseit. Ez, ter­mészetesen, nem hatálytala­nítja annak a megállapításnak az igazságát, hogy a gazdaság- irányítás megreformálására szükség van. A reformot ugyanis nem egy-két év szük­ségletei, hanem a gazdasági, társadalmi fejlődés hosszabb­távú, nem csupán hátra, ha­nem előre i6 tekintő, alapos vizsgálatának eredményei In­dokolják és alakítják. Az örvendetes fejlődés mel­lett 6em tekinthetünk el per­sze a gazdaság problémáitól, (gy a beruházások bővítésének nehézségeitől, a tőkés fizetési mérleg alakulásétól, bizonyos termékek hiányától, amelyek­nek Ismétlődő vagy éppen krónikus jelenléte a mélyebb összefüggések vizsgálatát és új megoldások keresését tette szükségessé. Az a tény pedig, hogy e problémákkal küszköd­ve bár, de fejlődik a népgazda­ság egésze, és a fejlődés ered­ményeképpen a jelenlegi, be- csülnivaló szintre emelkedett, teszi lehetővé a gazdasági re­form megfontolt, megalapozott megvalósítását. A fejlődés következetes vo­nása — és nem véletlenszerű játéka —, hogy most, amikor időszerűnek látjuk a gazdasá­gi munka, a gazdaságirányí­tás átalakítását, egyszersmind már lehetségesnek is érezzük azt, ideértve a szabad bírála­tot és vitát, nemkülönben az anyagi és szellemi képességet a gazdaság megújítására. Ez az anyagi és szellemi képes­ség az a vagyon, — ha úgy tetszik tőke —, amelyet sok- sok éven át építettünk, gyűj­töttünk, a legfőbb bázisunk, kiindulópontunk, a reform megvalósításához. Nem kell „élőiről” kezdenünk a mun­kát. Mindez nem indokolja, hogy akár megszokásból, akár túl­zott óvatosságból ragaszkod­junk olyan módszerekhez, ve­zetési és gazdálkodási for­mákhoz, amelyeket a reform joggal tett bírálat tárgyává. Az elért eredményeket megbe­csülni és elavult módszerein­ken bátran változtatni éppen nem ellentmondásos. Ki-ki a saját munkájában is talál rá könnyen példát, igazolást. Azért is említjük ezt, mert akadnak, akik a fürdővízzel a gyereket is kiöntenék. Ügy teszik föl a kérdést, hogy va­jon azok az üzemi, vállalati, Intézményi vezetőemberek, akik megfeleltek az eddigi kö­vetelményeknek, , hogyan lesz­nek jó vezetők a reform új körülményei és követelményei között? Mondani sem kell. hogy ilyenformán már a kér­dés megfogalmazása is túlsá­gosan általános, hogy azt ne mondjuk, felületes. Ezért csak általánosítva lehet válaszolni is rá. Mégpedig úgy, hogy akik valóban Jó vezetői ké­pességről tettek tanúságot ed­dig, minden bizonnyal meg­állják majd a helyüket az új feltételek mellett is. Hiszen túlnyomó többségük rendkí­vül sok tapasztalatot szerzett az elmúlt években, évtizedek­ben, tapasztalatokat, amelyek nélkül — bátran állíthatjuk — éppenséggel a gazdasági reform is nehezen volna megvalósít­ható. A tanácskozásokon és vitá­kon — mégha panasz, vagy ber­zenkedés formájában is — vajon nem ők tesznek-e tanú- Ságot róla, hogy szívvel-léle'.:- kel izgatja, érdekli őket ami készülőben van? Nem vitás, a reform sikerének egyik leg­fontosabb eleme a vállalatve­zetés kezdeményező képesse­ge. találékonysága, kockázat- vállalási készsége. Hamarosan objektíve is szükségessé válik, hogy a gazdasági vezető szo­cialista vállalkozóként gon­dolkozzék és cselekedjék, azaz saját belátása szerint ügyeljen a termelés minden költségére, foglalkozzék az új termékekkel, a vállalat pénz­ügyeivel. és mindenekelőtt a külső és a belső piaccal, az ér- tékesitéssel. Ezek azonban, ha jól meg­gondoljuk, manapság már nem merőben új követelmé­nyek. mondhatnánk már ..a levegőben vannak” nem utol­só sorban éppen a mai válla­lati vezetők sok-sok kívánsá­ga, követelése eredményekép­pen, és ha csak nagyonis kor­látozva valósulnak még meg, az nem az ő hibájuk, hanem a körülményeké. Egy szó, mint száz: gazdasági vezetőembe­reink jórésze már hosszú ide­je behatóan foglalkozik azok- kai a kérdésekkel és felada­tokkal, amelyeket az új mechanizmus annyira előtérbe állít és nem túlzás, alig várja a pillanatot, hogy élhessen jo­gaival és felelősségével. Ez a válasz, ismételjük, meglehetősen sommás, és bi­zonyára akadnak kevésbé tiszteletreméltó kivételek. De aligha tévedünk, ha azt ál­lítjuk hogy igen sok „régi” vezetőember hamarosan na­gyonis új vezetőként fog be­mutatkozni, helytállni. gek megalakítását előkészítő bizottságok végzik. E bizott­ság munkájáról kérdeztük meg Hoffer Istvánt, a balassagyar­mati járási tanács vb elnökét, a balassagyarmati termelőszö­vetkezeti területi szövetség előkészítő bizottságának elnö­két. — Az előkészítő bizottság Hogyan tevékenykedett a meg­alakulása óta, hol tartanak a szövetség létrehozásának előkészítésével? — A termelőszövetkezeti szövetség balassagyarmati te­rületi előkészítő bizottsága július harmadikén alakult meg — kezdte Hoffer elvtárs — amikor a megyei előkészí­tő bizottság gyakorlatilag ket­tévált. Ettől az időponttól dolgoztunk annak szellemében, hogy a megye termelőszövet­kezetei két területi szövetség­ben tömörüljenek. Az előké­szítő bizottság első feladatai közé tartozott, hogy a területi szövetség Balassagyarmaton való működésének lehetőségét kialakítsa. — A munka eredményessé­gének . érdekében önálló in­tézkedést tervet dolgoztunk ki. Szeretnénk, ‘ ha minden ter­melőszövetkezet augusztusban megtartaná azt a közgyűlést, amelyen a tagság elhatározza a területi szövetséghez való csatlakozását. Ugyanakkor a szövetkezeti tagság megismer­né a szövetségek célját, szer­kezeti felépítését, és azokat a kötelezettségeket, amelyek a szövetség fenntartásából a termelőszövetkezetre hárul­nak. — A termelőszövetkezetek területi szövetségének szer­vezeti felépítését a termelő- szövetkezetek első országos kongresszusa irányelvekben fogalmazta meg. Ezek szerint a szeotember *>lső naoialban sorra kerülő küldöttértekezlet­nek öt bizottság megválasztá­sát javasoljuk. E bizottságok vétség létrehozásáról az au­gusztusi — külön ezzel a céllal összehívott — közgyű­léseken beszélünk a tagság­gal. A területi szövetség lét­rehozásának gondolata azon­ban a termelőszövetkezetek tagsága előtt nem ismeret­len. Beszéltek erről- a zár­számadó közgyűléseken is. Is­mert a szövetkezeti tagság előtt a . termelőszövetkezetek első kongresszusának munká­ja és határozatai, és a leg­utóbb megtartott tsz-elnöki értekezleten is beszéltünk ezekről a kérdésekről. Ezért mondhatom, hogy a szövetke­zetek, pontosabban azok ve­zetői már a saját szövetkeze­tüknek a szövetségi tagságá­ra vonatkozó részletesebb fel­tételeit is ismerik. Eddigi tá­jékozottságom alapján azt tu­dom mondani, hogy a balas­sagyarmati székhellyel műkö­dő területi szövetséghez tar­tozó — a balassagyarmati és a rétsági járás területén mű­ködő — termelőszövetkezetek szinte kivétel nélkül tagjai lesznek a területi szövetség­nek. — Hol tart jelenleg a szö­vetség megalakítása, hogyan zajlanak le a további tenni­valók, mikorra várható a szö­vetség létrehozása? —• Az előkészítő bizottság feladatai közé tartozik az is. hogy biztosítsa a megalakuló területi szövetség működésé­nek technikai feltételeit. Na­gyon kedvezőnek tartjuk, hogy az állam magára vállalta a szövetség létrehozásához szük­séges anvag! eszközök bizto­sítását. Eszerint tehát állami költségen alakíthatjuk ki Ba­lassagyarmaton a szövetség székházát, annak a berende­zését. felszerelését, aminek a költségeit. ha a termelőszövet­kezeteknek kellene viselni, je­lentős tehertételt okozna. — Űev tervezzük, boav a már említett időpontban meg­’!♦ ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> *> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> *> ♦> ♦♦♦ *;♦ ♦> ♦> ♦> ♦;« <♦ ♦> * ♦> ♦> ♦> ♦;< Miről lesz szó? Egy kisvá­rosról, amelyről a nagyváros­ban azt tartják csendes, mint egy kisváros, továbbá a csend­ről, azaz a fizikai és egyéb zörejek teljes hiányáról egy­részt, végezetül pedig mind­arról, ami ebben a zajban majd eszembejut. Tessék fi­gyelni : kiabálok. 1. A rokonaim úgynevezett nagyvárosi emberek, őszintén sajnáltak, amikor tudattam velük, az elkövetkezendő éve­ket egy csendes kisvárosban akarom leélni. Kérem, én tel­jes mértékig, megúntam a nagyvárosi zajt, nekem direkt felüdülés a kisvárosi élet. — Csuhéj, éljen a csend — kiáltottam, amikor leteleped­tem. de valami már akkor feltűnt — nem hallottam tisz­tán a saját hangomat. — Sebaj, ma.id megerősödik a jó kisvárosi levegőn — nyug­tattam magam. Ez vagy két éve történt. Azóta egyre ide­gesebb leszek. Na. nem olyan veszélyes a dolog, az ember hajlamos sok mindent bekép­zelni. Mit képzel be az ember egy tipikusan csendes kisvá­rosban? Legjobb lesz ha szé­pen sorra vesszük a dol­gokat, úgy ahogy az ideg­orvos is megkövetelte tegnap: mondjam el egy napom. Meg­figyeltem, az egész ezzel a hailucinálással korán reggel kezdődik. Ml az a hallucinálás? Ér­zéki csalódás, amely az agy­működés hibája következté­ben áll be: rémlátás, enyhébb esetben káprázat, meg ilyes­mi, nem kell komolyan venni. Okoskodás a vonal alatt Csendes — Vedd könnyen — mondja az angol, én meg azt mondom: könnyű neki könnyen venni, amikor 6 angol, jómagam pe­dig egy hallucináló vagyok, és mellesleg magyar. Mi követ­kezik ebből? Az, hogy halálo­san komolyan veszem a káp- rázatomat, Mi, lovas nemzet, egy időben komolyan tud­tuk venni az árvalányhalas délibábot is, ami ha azt vesz- szük. hogy egyáltalán nem létezik — igazén szép tel­jesítmény. 2. Mint mondtam, reggel kez­dődik. Fekszem az ágyban. Alig pitymallik, hát egyszer­re csak elkezdődik az agy­működés — hibásan. Kinyi­tom a szemem, remeg a meny- nyezet, kinyújtom a kezem, az is remeg, nézem a vizet a pohárban, reszket mint a miskolci kocsonya. — Na, — mondom — megérkezett a káprázat. — Megfoghatatlan, miért kell nekem egy csen­des kisvárosban azt képzelni, hogy hajnali négykor döm­perek rohannak az ablakom alatt. Egyik kollégám egyszer saép tárcát írt a dömpere? fiúról, akt végig repeszt a hajnali kisvároson, fütyül az egészre, nyomja a gázt, mint süket az ajtót... Mondom szép kis tárca volt, fel is vette érte a honoráriumot, később azonban bevallotta — kisváros az egészet, a dömperres rém­ről csak kitalálta. De van más is. Mialatt borotválkozom, azt káprázom a hallucinálómmal, hogy egy kompresszor tetején állok, alattam dohog, zakatol a szörnyeteg, és egy overálos krampusz időnként csavarint a gombon, amitől a komp­resszor fellelkesül, ’ és azt mondja: Ssssiil, hhhhuuu, papapa, pam ... Érdekes nem? Amikor az orvosnak elmesél­tem, adott egy injekciót. Gyerünk tovább. Lent a húz előtt disznók röfögését hal­lom, sőt, látom is a kocákat, de amióta rájöttem, hogy hal- lucinálok nem kerülöm ki őket, mint azelőtt. Nem iga­ziak. De azért furcsa, hogy ilyesmit képzelek egy nyolc­emeletes, modern bérház tövé­ben. Egyet azonban végképpen nem értek — tegnap belelép­tem valamibe, ami feltűnően hasonlított a ... Szóval tisz­tára olyan volt, még az il­lata is. Képzelődik az ember 3. Délelőtt, pontosan 11-kor érkezik a sikító vonat. Persze ezt is csak képzelem, mert olyan nincs egy csendes kis­városban, hogy pontosan 11- kor mindennap érkezik egy vonat, amely éktelenül visít kiiskolázott koloratúr-szoprán hangon. Ez a vonat berohan a város közepébe, de már a szélén elkezdi a sikítást, és végig üvölti a pályát egé­szen Somoskőig. Meg sem áll, levegőt sem vesz közben. Ilyen nincs. A csendes kisvárost klasszi­kusaink megírtak. Poros göinbakácok a főutcán, rózsa­szín napernyők, haboskávé a csíkos vászon-ellenző alatt, egy meghitt kis kávéház szel- lős teraszán kar! kézó kis­fiúk, copfos kislányok, mas­nival a hajukban, kövér tur- békoló galambok, karcsú ne­velőnők az árnyas parkok pázsitszegélyénél, örökké vi­dám szalmakalapos ifjoncok, köztiszteletben álló matrónák, kezükben a horgolótű, szá­jukban a nyelvük pereg fá­radhatatlan ... Fiakker, íiak- keres, fiakkeres ló, neki a legjobb, patája operett-dalla­mok ritmusát kocogja a fris­sen sepert kövezeten. — Hé, nem lát attól a vizenyős szemétől?! — kiáll­ja rám hazaíeié menet egv camion-sofőr. Álnok motorok húznak el a járdák mentén, visszhangzik az egész, csen der kis város, ez a zaj bugyor, ez a pokol tornáca, minden - ütemű motorok Eldorádója. Itt lehet, nyomjuk meg n pe­dált, húzzuk rá a gázt. -in­dent bele, ez egy csendes kis­város, aki hallucinál — men­jen orvoshoz. Este, szép nyá­ri este. Tele van a város tánc- dalfesztivállal, táncdalfeszti­válnak édes dallamával... Ezer televízió. Tudom, ez is csak vízió. Éjfél előtt bezár a bár, akkor még halluciná- lok egy utolsót. Borízű hang énekli: — Leszállt a csendes éj, alszik a város .. — Csendes kisváros mon­dom a párna alatt. (pataki)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom