Nógrád, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-05 / 183. szám
4 N ö G R A D 1967. augusztus 5. siómba! Az új mechanizmus lexikona Minden szerdán és szombaton olyan közgazdasági fogalmak magyarázatát közöljük, amelyek újabban közhasználatba kerültek. A szócikkek megértése érdekében időnként rövid definíciókat is közlünk, s ezeknek az új mechanizmussal kapcsolatos bővebb magyarázatára később visszatérünk. AGAZDASÁG POLITIKÁRÓL. J A szocialista országokban a termelőeszközök társadalmi tulajdona alapján lehetővé válik és mind magasabb szintre emelkedik a rendelkezésre álló termelési feltételeknek, termelő berendezéseknek és munkaerőnek az egész társadalom érdekében történő tudatos és tervszerű irányítása. Ez egyben azt is jelenti, hogy az új gazdasági rendszernek, a szocializmusnak a létrehozása, felépítése átfogó gazdaságszervező és irányító feladatot ró a szocialista társadalom vezető pártjára és kormányára, amelyek megfogalmazzák, kifejezik a szocialista rendszer fejlesztését szolgáló gazdasági intézkedések, célok és várható eredmények összeségét, összefüggéseit. Pártunk IX. kongresszusának határozata így foglalja össze a szocializmus teljes felépítését szolgáló gazdasági feladatainkat: „A harmadik ötéves terv célja: folytatjuk hazánkban a szocialista társadalom teljes felépítését; továbbá gyarapítjuk az ország erőforrásait, emeljük a nemzeti jövedelmet és rendszeresen javítjuk a lakosság életkörülményeit, kulturális és szociális ellátását.” E tömör megfogalmazásban jelenkori gazdaságpolitikánk lényege, tartalma fejeződik ki, ami természetesen sok olyan nagy horderejű gazdasági intézkedést foglal magába, amelyek mindegyike a soron levő, közvetlenül a társadalom . egésze előtt álló és napirenden levő feladatok megoldását célozza. Ilyenek: a nemzeti jövedelem összegének és termelési ütemének megtervezése; a nemzeti jövedelem felhasználásának meghatározása; bel- és külkereskedelmi intézkedések; a szocialista állam lényegéből fakadó állami preferenciák rendszerének kialakítása; az ár- és hitelpolitika állami irányítása; a népgazdaság belső- és külső egyensúlyának biztosítását szolgáló gazdasági intézkedések; az ipar és a mezőgazdaság arányos fejlesztése; a fogyasztási cikkek és a termelőeszközök termelésének növekedési üteme; a mezőgazdaság fejlődési ütemének gyorsítása; a munka hatékonyságának növelése; az intenzív fejlesztés követelményei és szükségessége; az export növelése, gazdaságosságának fokozása; az életszínvonal stabilitásának és a gazdaság dinamikus fejlődésének biztosítása, stb. Ezek és még számos hasonló gazdasági intézkedések összesége fejezi ki a gazdaságpolitika fogalmát, lényegét. Ügy is megfogalmazhatjuk, hogy sok tényezőből, az egyes meglevő és megfogalmazott, illetve várható gazdasági folyamatok összességéből tevődik ki a gazdaságpolitika. Következésképp«! a szocialista társadalom vezető szervei — a párt és a kormány — által a társadalmi eszmény irányába kidolgozott és az objektív gazdasági folyamatok ismerete és tudományos számbavétele alapján meghatározott főbb gazdasági célok, döntések, gazdaságszervezési elvek, módszerek összessége, amelyet a társadalom uralkodó elvei, nézetei determinálnak. Tudományos elméleti alapja a politikai gazdaságtan és az ágazati gazdaságtanok egész rendszere. A szocialista állam gazdaságpolitikáját — történelmi célját tekintve — úgy is megfogalmazhatjuk, hogy az a hatalom megragadására, a hatalom megtartására és erősítésére, a szocialista társadalom alapjainak lerakására, majd teljes felépítésére irányul. Végső soron a társadalmi jólét megteremtésének eszköze, a gazdaságfejlesztés fő irányának és legfőbb arányainak, az arányos fejlődés és társadalmi előrehaladás legfőbb következményeknek hosszú-, közép-, vagy rövid távon való rendszerbe foglalása a gazdaságpolitika, amelyet éves, ötéves és hosszabb távú népgazdasági tervekben dolgoznak ki. J NEMZETI JÖVEDELEM. J Meghatározott, időszak (általában egy év) alatt előállított új érték. Az anyagi javakat termelő produktív népgazdasági ágakban (ipar, mezőgazdaság, részben a kereskedelem és részben a közlekedés) hozzák létre, nagyságát úgy kapjuk meg, ha a társadalmi össztermékből levonjuk az elhasznált termelési eszközök (holt munka) pótlására szánt értékrészt. Hazánkban 1965-ben a nemzeti jövedelem 174,8 milliárd forint volt. TÁRSADALMI PREFERENCIÁK. Állami vagy ársadalmi preferenciák alatt állami és társadalmi Kritikai szempontból bizonyos termékek termelésélek. előállításának, illetve azok termelői- és fogyasztói ára képzésének társadalmilag indokolt előnybe részesítését értjük. Preferenciák esetén tehát a valóságos költségviszonyoktól az árviszonyoknak, árará- íyoknak tudatos eltérítését alkalmazzák. Lényegében mind az eladó, mind a vevő értékítéletét kívánják jefolyásolni az állami preferenciák alkalmazásával, állami vagy társadalmi preferenciákat alkalmaznak: I. a belföldi termelés védelmére, 2. a mezőgazdaság Delterjes fejlesztésének előmozdítására, 3. fogyasz- áspolitikai meggondolások érvényesítésére. Nagy Ferenc Mennyit bírnak a malmok? Körúton a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat ' igazgatójával Fékezetleo indulatok A kui túrembert elsősorban az különbözteti meg a durva lelkületűtől, hogy az előbbi tud uralkodni indulatain, míg az utóbbi haragjában gátlástalanul szidalmaz vagy bántalmaz másokat. Törvényeink mindkét cselekményt a megfelelő szigorral büntetik. Gonosz szándék miatt veszítette bal szemét Csábi János salgótarjáni munkás. Rákóczi úti lakása közelében, a Vizéé Csatornamű Vállalat raktáránál egyik este két gyanús személyt látott őgyelegni. A társadalmi tulajdont féltve, illendő formában távozásra szólította fel őket. Ekkor Gáspár László (Kandója), és a fiatalkorú B. Jónás (Györgyi) újaknai lakos szeméremsértő magatartással, durva szidalmakkal botránkoztatta meg a munkást és tizennégy éves leányát. Gáspár maga magát lovalta indulatba, olyannvira, hogy egy kődarabot hajított Csábi felé. Ez találta szemen a férfit. Harminc százalékos, soha. nem gyógyítható rokkantságot szenvedett. Egy régi szabálysértési ügyre „emlékeztette” hihetetlen durvasággal Magyarnándorban Déska János volt rendőrt Kossik István debercsényi lakos. Déska János híven teljesítette szolgálatát, személyi körülményeinek alakulása miatt, saját kérésére szerelt le. Kossik becsületében, önérzetében sértegette, s a szidalmazáshoz buzgón helyeselt Kovács István magyarnándo- ri lakos.A volt tiszthelyettes azzal akarta végét vetni a Kossik és Kovács számára megszégyenítő jelenetnek, hogy elindult. Még fel sem szállt kerékpárjára, amikor Kossik olyan erővel sújtotta arcba, hogy a földre zuhant. Kossik és Kovács megfeledkezett arról, hogy törvényeink nemcsak a tényleges szolgálatot teljesítő személyeket részesítik hatékony védelemben, de azokat is, akik leszerelésük után szenvednek bántalmazást, sértést hivatalos ténykedésük miatt. Gáspár László, B. Jónás, Havaj László, Kossik István és Kovács István ellen büntető eljárás indult. Gazdag aratást hozott a mostani nyár. Szécsényben csak éppen belépünk a malom kapuján, máris szemben találjuk magunkat azokkal a gondokkal, amelyekkel a termés elhelyezése, tárolása jár. — Sok a búza! Lassan kiszorulunk vele a szabadba. — így fogad Vámos Pál, a malom vezetője. A járásban csupán két telephelye van a száz mázsát vettünk át eddig. Pedig csak a szécsényi járás termelőszövetkezetei szállítottak. A salgótarjáni járásból még csak ezután jönnek a vontatók. — A tervvel hol tartanak? — ötszáz vagon gabonát veszünk át... Tavaly nem egészen négyszáz vagonnal volt. Az átvétel gépesített, rendjén is halad. Hanem a Volt már nap, amikor har» mine vagonnal átvettünk .., Közben a magtárhoz indulunk. Bejutni nem lehet. Egy sereg zsák kiszorult a betonra. Létrán kapaszkodunk a tetejére, s betekintünk. Dugig van búzával. Mellette nyitott szín, ugyancsak tele búzával megrakott zsákokkal. — Meddig marad a szabadban a gabona? — Talán négy hétig... A malom folyamatosan őrli... Van tizenöt nagyméretű ponyvánk, pvc-alátétek ... Ezzel próbáljuk megvédeni a károsodástól — mondja az üzemvezető. Eső ugyan nincs, de Balassagyarmaton, a malom udvarán máris megtörtént a baj. Lantos János üzemvezető tájékoztat: — Húsz vagon búzát a szabadban tároltunk. Leöntöttük a betonra, körülraktuk zsákokkal. Már éppen a végén jártunk a munkának, mikor éreztem: megindul alattam a búza... Még jó, hogy komolyabb baleset nem történt! Most néhány embernek az a munkája, hogy a garatra hordják a kiömlött szemet. — Saját kárán tanul az ember — jegyzi meg Lantos János. — Azt szerettük volna, ha minél több búzát vehettünk volna át a szövetkezetektől. De hová tegyük? — Mutatja a csaknem telt magtárat. — Talán két—három vagonnal még befogad... A többi — széttárja karját — kimegy az udvarra. Utunk következő állomása az érsekvadkerti malom. Hor- nyák Kálmán az üzemvezető, de egyben főmolnár is, azt mondja: — Jó két hét alatt 249 vagonra való gabonát vettünk át. Nem kevés ... Egy hete, volt a nagy hajrá. Csak a vadkerti szövetkezet 144 vagonnal szállított... Az udvaron szinte lépten- nyomon gabonát szállító vontatókba ütközik az ember. Most a nagyoroszi közös gazdaságból érkezik nagyobb mennyiség. A kijáratnál néhány ember a szállítószalaggal bajlódik. — Hová viszik? Homyák Kálmán magyarázza: — A felső magtárba ... Hetven—nyolcvan vagon gabonát ott is tárolhatunk. Még így is jut az udvarra. Felmegyünk a lépcsőkön a malomba. Korszerű, szép üzem. Ez volt az országban az első pneumatikus malom. Tizenkettedik éve üzemel, — Mennyi lisztet őrölnek naponta? — Sokat — vakarja a feje- búbját Homyák Kálmán. — Százkilencven mázsát szállítanak el naponta. Egy gépkocsinak ez ad munkát... — S elmegy minden meny- nyiség? — Most igen. Nincsenek elhelyezési gondjaink. A búza szárazabb, a mi szabványainknál. Másfél vagonnyi gabonakedvezményben részesítettük ezért a szövetkezeteket. A sikértartalma magas, a liszt minősége jó. Kiváltképpen a fehér kenyér lisztjét keresik... Lombos Jenő, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatója útunk végén így summázza a látottakat: — Régen nem volt ennyi búzánk mint az idén. Mintegy 2250 vagon kenyérgabonát vettünk át eddig ... Ebből 250 vagonnal az állami gazdaságokból érkezett. A többit a szövetkezetek hozták. Takarmánygabonát 900 vagonnal tárolunk a magtárakban. Négyszáz vagonnyi ebből a sörárpa ... Gondos tárolással, a malmok folyamatos üzemeltetésével igyekszünk útját állni a veszteségnek. Szerencsére a malmok sokat bírnak. Munkában a Dobó Katalin csomagoló szocialista brigád. A balassagyarmati malomból nagymennyiségű lisztet indítanak útnak mindennap a helyi lakosság, a környező községek ellátására (Koppány György felvétele) felvásárló vállalatnak. Hetven —nyolcvan vagonra való gabonát tudnak azokban tárolni. A termés nagyrésze tehát a malomba fut. — HáromA portrénk kissé szürke... A Nógrád megyei napok csütörtöki műsoráról A Televízió Nógrád megyei napok programjában csütörtökön Interpelláció címmel közérdekű problémákra válaszoltak a képernyő országos nyilvánossága előtt megyénk tanácsi illetékesei: Bankó János és Ülés Miklós vb- elnökhelyettesek. A riporter megyei útja során ellátogatott Inászóra, a balassagyarmati KISZ-lakótelepre, a salgótarjáni Gépipari Technikumba, Ecsegre, a szécsényi Rákóczi termelőszövetkezetbe, valamint a salgótarjáni munkaközvetítő hivatalba. Az Interpelláció keretében olyan problémák kerültek szőnyegre, mint az inászói település — és általában az elöregedett bányatelepek — sorsa, lakosainak lakáshelyzete, kommunális beruházások kérdése, a felsőfokú oktatás fejlesztési kilátásai, a falusi vízellátás javításának lehetősége, az Ipoly szabályozásának gyorsítása, az elhelyezkedés, munkaerőgazdálkodás jelenlegi állapota. A gondok nem ismeretlenek számunkra. A riporter nagyobbára még a keresett kuriózitásokkal is nyitott kaput döngetett, Így nem is állította nehezen megválaszolhatók elé a kérdezetteket. Az eredmény: „ kérdésekre adott válaszok viszont azt igazolták, hogy Nógrád felelős vezetői ismerői a lakosság gondjainak és igényeinek, s a felvetések megoldási lehetőségein fáradoznak. Sokat vártunk az esten a Kapcsoljuk című adástól, mely a balassagyarmati Palóc Múzeumba kalauzolta el a televíziónézőket. A helyszíni közvetítés — sajnos — csak részben elégítette ki várakozásunkat. Meglehetősen szürke, unalmasan leltározó képsort kaptunk a múzeumi anyagból, s érzésünk szerint a nézők nem is a legjellemzőbb, legérdekesebb gyűjteményi darabokkal Ismerkedtek meg. A műsor másik hibájának azt éreztük, hogy túl sokat markolt, s épp ezért csak keveset fogott. Igényes kérdésként felvetette például a palócság eredetét, de a válasz után alig lettünk okosabbak. A múzeum melletti palóc-skansen festői látványa, sajátos világa pedig végül is zavaros, kusza benyomásként maradt meg a nézőben a kazárt népi együttes lakodalmasával zsúfoltan, főleg azért, mert a táncjátékot szükségtelenül közbeiktatott interjúk szabdalták szét. Ennek eredményeként a műsor enyhe unalomba fnlladt. A Telesport adásban is helyet kapott néhány percre a megye. Nyilatkozatot hallhattunk a dr. Asztalos Lajos nemzetközi sakk- emlékversenyről, láthattuk az SBTC—Üjpesti Dózsa Magyar Népköztársasági Kupa elődöntő legizgalmasabb pillanatait, s megszólaltatta a műsor a montreáll versenyekre készülő Mecser Lajost. A Nógrád megyei napok eddigi televízió-programja ha nem is volt egészében érdektelen, véleményünk szerint mégis jóval több kiaknázhatót kínált az érintett témákban. Meggyőző élességű és Meggyőző teljességű képet Így semmi esetre sem adott rólunk az ország televíziós táborának. tárolás... Ügy látom 50— 60 vagon gabona nem jut tető alá ... S invitál ki az udvarra, ahová egymás után gördülnek be a búzával megrakott járművek. Varsányból, a termelő- szövetkezetből érkezik szál-, lítmány. A forgatagban ismerős arcra bukkanunk. Kondorost Pál, az endrefaivi termelőszövetkezet elnökhelyettese áll a magasra tornyozott zsákok tövében. — Búzát hoztak? — Most nem — rázza a fejét. — Szeretnénk még pótszerződést kötni... — Későre hagyták ... — Nem azt — mondja. — Már másodszor tesszük. Tíz vagon búzát szándékoztunk értékesíteni. Aztán láttuk, jő a termés, lekötöttünk még négy vagonnal. Most újabb három vagon miatt jöttem ... — Hasonló helyzetbe kerültek a magyargéciek — példáz Vámos Pál. — A községben soha nem volt jó termés. Csak négy vagon rozs és két vagon búzára szerződtek most is. Aztán négy vagonra pótszerződést kötöttek. A végén mégis 13 és fél vagon kenyérgabonát hoztak... A szövetkezetek között csak kevés akad, ahol vállalják a termés tárolásának kockázatát. Így aztán a malmokba, a gabonafelvásárló vállalat magtáraiba valósággal dől a gabona. A szécsényi tsz 60, a varsányi 70 vagon gabonát küldött eddig. A ludányhalá- szi Ipolymente Termelőszövetkezet 10 vagonra kötött pótszerződést. Romhányi József, a főmolnár nézi a sürgés-forgást. Elégedett: — Régen volt ilyen termés ... Jó a búza minősége is ... — Később megjegyzi. — Ma csendes nap van . .. Talán azért bejön ‘a húsz vagon, m. t.) Vincze Istvánná
