Nógrád, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-05 / 183. szám

4 N ö G R A D 1967. augusztus 5. siómba! Az új mechanizmus lexikona Minden szerdán és szombaton olyan közgaz­dasági fogalmak magyarázatát közöljük, amelyek újabban közhasználatba kerültek. A szócikkek megértése érdekében időnként rövid definíciókat is közlünk, s ezeknek az új mechanizmussal kapcso­latos bővebb magyarázatára később visszatérünk. AGAZDASÁG POLITIKÁRÓL. J A szocialista or­szágokban a termelőeszközök társadalmi tulajdona alapján lehetővé válik és mind magasabb szintre emelkedik a rendelkezésre álló termelési feltételek­nek, termelő berendezéseknek és munkaerőnek az egész társadalom érdekében történő tudatos és terv­szerű irányítása. Ez egyben azt is jelenti, hogy az új gazdasági rendszernek, a szocializmusnak a létreho­zása, felépítése átfogó gazdaságszervező és irányító feladatot ró a szocialista társadalom vezető pártjára és kormányára, amelyek megfogalmazzák, kifejezik a szocialista rendszer fejlesztését szolgáló gazdasági intézkedések, célok és várható eredmények összesé­gét, összefüggéseit. Pártunk IX. kongresszusának határozata így fog­lalja össze a szocializmus teljes felépítését szolgáló gazdasági feladatainkat: „A harmadik ötéves terv célja: folytatjuk hazánkban a szocialista társadalom teljes felépítését; továbbá gyarapítjuk az ország erő­forrásait, emeljük a nemzeti jövedelmet és rendsze­resen javítjuk a lakosság életkörülményeit, kulturá­lis és szociális ellátását.” E tömör megfogalmazásban jelenkori gazdaság­politikánk lényege, tartalma fejeződik ki, ami termé­szetesen sok olyan nagy horderejű gazdasági intéz­kedést foglal magába, amelyek mindegyike a soron levő, közvetlenül a társadalom . egésze előtt álló és napirenden levő feladatok megoldását célozza. Ilyenek: a nemzeti jövedelem összegének és ter­melési ütemének megtervezése; a nemzeti jövedelem felhasználásának meghatározása; bel- és külkereske­delmi intézkedések; a szocialista állam lényegéből fakadó állami preferenciák rendszerének kialakítása; az ár- és hitelpolitika állami irányítása; a népgazda­ság belső- és külső egyensúlyának biztosítását szol­gáló gazdasági intézkedések; az ipar és a mezőgaz­daság arányos fejlesztése; a fogyasztási cikkek és a termelőeszközök termelésének növekedési üteme; a mezőgazdaság fejlődési ütemének gyorsítása; a mun­ka hatékonyságának növelése; az intenzív fejlesztés követelményei és szükségessége; az export növelése, gazdaságosságának fokozása; az életszínvonal stabili­tásának és a gazdaság dinamikus fejlődésének bizto­sítása, stb. Ezek és még számos hasonló gazdasági intézke­dések összesége fejezi ki a gazdaságpolitika fogal­mát, lényegét. Ügy is megfogalmazhatjuk, hogy sok tényezőből, az egyes meglevő és megfogalmazott, il­letve várható gazdasági folyamatok összességéből te­vődik ki a gazdaságpolitika. Következésképp«! a szo­cialista társadalom vezető szervei — a párt és a kor­mány — által a társadalmi eszmény irányába kidol­gozott és az objektív gazdasági folyamatok ismerete és tudományos számbavétele alapján meghatározott főbb gazdasági célok, döntések, gazdaságszervezési el­vek, módszerek összessége, amelyet a társadalom ural­kodó elvei, nézetei determinálnak. Tudományos el­méleti alapja a politikai gazdaságtan és az ágazati gazdaságtanok egész rendszere. A szocialista állam gazdaságpolitikáját — történel­mi célját tekintve — úgy is megfogalmazhatjuk, hogy az a hatalom megragadására, a hatalom megtartására és erősítésére, a szocialista társadalom alapjainak le­rakására, majd teljes felépítésére irányul. Végső so­ron a társadalmi jólét megteremtésének eszköze, a gazdaságfejlesztés fő irányának és legfőbb arányai­nak, az arányos fejlődés és társadalmi előrehaladás legfőbb következményeknek hosszú-, közép-, vagy rö­vid távon való rendszerbe foglalása a gazdaságpoli­tika, amelyet éves, ötéves és hosszabb távú népgaz­dasági tervekben dolgoznak ki. J NEMZETI JÖVEDELEM. J Meghatározott, időszak (általában egy év) alatt előállított új érték. Az anya­gi javakat termelő produktív népgazdasági ágakban (ipar, mezőgazdaság, részben a kereskedelem és rész­ben a közlekedés) hozzák létre, nagyságát úgy kap­juk meg, ha a társadalmi össztermékből levonjuk az elhasznált termelési eszközök (holt munka) pótlá­sára szánt értékrészt. Hazánkban 1965-ben a nemzeti jövedelem 174,8 milliárd forint volt. TÁRSADALMI PREFERENCIÁK. Állami vagy ársadalmi preferenciák alatt állami és társadalmi Kritikai szempontból bizonyos termékek termelésé­lek. előállításának, illetve azok termelői- és fogyasz­tói ára képzésének társadalmilag indokolt előnybe ré­szesítését értjük. Preferenciák esetén tehát a való­ságos költségviszonyoktól az árviszonyoknak, árará- íyoknak tudatos eltérítését alkalmazzák. Lényegében mind az eladó, mind a vevő értékítéletét kívánják jefolyásolni az állami preferenciák alkalmazásával, állami vagy társadalmi preferenciákat alkalmaznak: I. a belföldi termelés védelmére, 2. a mezőgazdaság Delterjes fejlesztésének előmozdítására, 3. fogyasz- áspolitikai meggondolások érvényesítésére. Nagy Ferenc Mennyit bírnak a malmok? Körúton a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat ' igazgatójával Fékezetleo indulatok A kui túrembert elsősorban az különbözteti meg a durva lelkületűtől, hogy az előbbi tud uralkodni indulatain, míg az utóbbi haragjában gátlás­talanul szidalmaz vagy bán­talmaz másokat. Törvényeink mindkét cselekményt a meg­felelő szigorral büntetik. Gonosz szándék miatt veszí­tette bal szemét Csábi János salgótarjáni munkás. Rákóczi úti lakása közelében, a Viz­éé Csatornamű Vállalat rak­táránál egyik este két gyanús személyt látott őgyelegni. A társadalmi tulajdont féltve, illendő formában távozásra szólította fel őket. Ekkor Gás­pár László (Kandója), és a fiatalkorú B. Jónás (Györgyi) újaknai lakos szeméremsértő magatartással, durva szidal­makkal botránkoztatta meg a munkást és tizennégy éves leányát. Gáspár maga magát lovalta indulatba, olyannvira, hogy egy kődarabot hajított Csábi felé. Ez találta szemen a férfit. Harminc százalékos, soha. nem gyógyítható rok­kantságot szenvedett. Egy régi szabálysértési ügy­re „emlékeztette” hihetetlen durvasággal Magyarnándorban Déska János volt rendőrt Kossik István debercsényi la­kos. Déska János híven telje­sítette szolgálatát, személyi körülményeinek alakulása miatt, saját kérésére szerelt le. Kossik becsületében, ön­érzetében sértegette, s a szi­dalmazáshoz buzgón helyeselt Kovács István magyarnándo- ri lakos.A volt tiszthelyettes azzal akarta végét vetni a Kossik és Kovács számára megszégyenítő jelenetnek, hogy elindult. Még fel sem szállt kerékpárjára, amikor Kossik olyan erővel sújtotta arcba, hogy a földre zuhant. Kossik és Kovács megfeled­kezett arról, hogy törvényeink nemcsak a tényleges szolgála­tot teljesítő személyeket része­sítik hatékony védelemben, de azokat is, akik leszerelé­sük után szenvednek bántal­mazást, sértést hivatalos tény­kedésük miatt. Gáspár László, B. Jónás, Havaj László, Kossik István és Kovács István ellen bün­tető eljárás indult. Gazdag aratást hozott a mostani nyár. Szécsényben csak éppen belépünk a ma­lom kapuján, máris szemben találjuk magunkat azokkal a gondokkal, amelyekkel a ter­més elhelyezése, tárolása jár. — Sok a búza! Lassan ki­szorulunk vele a szabadba. — így fogad Vámos Pál, a ma­lom vezetője. A járásban csu­pán két telephelye van a száz mázsát vettünk át eddig. Pedig csak a szécsényi járás termelőszövetkezetei szállítot­tak. A salgótarjáni járásból még csak ezután jönnek a vontatók. — A tervvel hol tartanak? — ötszáz vagon gabonát veszünk át... Tavaly nem egészen négyszáz vagonnal volt. Az átvétel gépesített, rendjén is halad. Hanem a Volt már nap, amikor har» mine vagonnal átvettünk .., Közben a magtárhoz indu­lunk. Bejutni nem lehet. Egy sereg zsák kiszorult a beton­ra. Létrán kapaszkodunk a tetejére, s betekintünk. Du­gig van búzával. Mellette nyitott szín, ugyancsak tele búzával megrakott zsákokkal. — Meddig marad a szabad­ban a gabona? — Talán négy hétig... A malom folyamatosan őrli... Van tizenöt nagyméretű pony­vánk, pvc-alátétek ... Ezzel próbáljuk megvédeni a káro­sodástól — mondja az üzem­vezető. Eső ugyan nincs, de Balas­sagyarmaton, a malom udva­rán máris megtörtént a baj. Lantos János üzemvezető tá­jékoztat: — Húsz vagon búzát a sza­badban tároltunk. Leöntöttük a betonra, körülraktuk zsá­kokkal. Már éppen a végén jártunk a munkának, mikor éreztem: megindul alattam a búza... Még jó, hogy komolyabb baleset nem történt! Most néhány embernek az a munkája, hogy a garatra hordják a kiömlött szemet. — Saját kárán tanul az ember — jegyzi meg Lantos János. — Azt szerettük vol­na, ha minél több búzát ve­hettünk volna át a szövetke­zetektől. De hová tegyük? — Mutatja a csaknem telt mag­tárat. — Talán két—három vagonnal még befogad... A többi — széttárja karját — kimegy az udvarra. Utunk következő állomása az érsekvadkerti malom. Hor- nyák Kálmán az üzemvezető, de egyben főmolnár is, azt mondja: — Jó két hét alatt 249 vagonra való gabonát vettünk át. Nem kevés ... Egy hete, volt a nagy hajrá. Csak a vadkerti szövetkezet 144 va­gonnal szállított... Az udvaron szinte lépten- nyomon gabonát szállító von­tatókba ütközik az ember. Most a nagyoroszi közös gaz­daságból érkezik nagyobb mennyiség. A kijáratnál néhány ember a szállítószalaggal bajlódik. — Hová viszik? Homyák Kálmán magyaráz­za: — A felső magtárba ... Het­ven—nyolcvan vagon gabonát ott is tárolhatunk. Még így is jut az udvarra. Felmegyünk a lépcsőkön a malomba. Korszerű, szép üzem. Ez volt az országban az első pneumatikus malom. Tizenkettedik éve üzemel, — Mennyi lisztet őrölnek naponta? — Sokat — vakarja a feje- búbját Homyák Kálmán. — Százkilencven mázsát szállí­tanak el naponta. Egy gép­kocsinak ez ad munkát... — S elmegy minden meny- nyiség? — Most igen. Nincsenek el­helyezési gondjaink. A búza szárazabb, a mi szabványaink­nál. Másfél vagonnyi gabona­kedvezményben részesítettük ezért a szövetkezeteket. A si­kértartalma magas, a liszt minősége jó. Kiváltképpen a fehér kenyér lisztjét kere­sik... Lombos Jenő, a Gabonafel­vásárló és Feldolgozó Válla­lat igazgatója útunk végén így summázza a látottakat: — Régen nem volt ennyi búzánk mint az idén. Mint­egy 2250 vagon kenyérgabo­nát vettünk át eddig ... Eb­ből 250 vagonnal az állami gazdaságokból érkezett. A töb­bit a szövetkezetek hozták. Takarmánygabonát 900 vagon­nal tárolunk a magtárakban. Négyszáz vagonnyi ebből a sörárpa ... Gondos tárolással, a malmok folyamatos üzemel­tetésével igyekszünk útját áll­ni a veszteségnek. Szerencsére a malmok sokat bírnak. Munkában a Dobó Katalin csomagoló szocialista brigád. A balassagyarmati malomból nagymennyiségű lisztet indí­tanak útnak mindennap a helyi lakosság, a környező köz­ségek ellátására (Koppány György felvétele) felvásárló vállalatnak. Hetven —nyolcvan vagonra való ga­bonát tudnak azokban tá­rolni. A termés nagyrésze te­hát a malomba fut. — Három­A portrénk kissé szürke... A Nógrád megyei napok csütörtöki műsoráról A Televízió Nógrád megyei na­pok programjában csütörtökön Interpelláció címmel közérdekű problémákra válaszoltak a kép­ernyő országos nyilvánossága előtt megyénk tanácsi illetékesei: Bankó János és Ülés Miklós vb- elnökhelyettesek. A riporter megyei útja során ellátogatott Inászóra, a balassa­gyarmati KISZ-lakótelepre, a sal­gótarjáni Gépipari Technikumba, Ecsegre, a szécsényi Rákóczi ter­melőszövetkezetbe, valamint a sal­gótarjáni munkaközvetítő hivatal­ba. Az Interpelláció keretében olyan problémák kerültek sző­nyegre, mint az inászói telepü­lés — és általában az elörege­dett bányatelepek — sorsa, lako­sainak lakáshelyzete, kommunális beruházások kérdése, a felső­fokú oktatás fejlesztési kilátásai, a falusi vízellátás javításának lehetősége, az Ipoly szabályozá­sának gyorsítása, az elhelyez­kedés, munkaerőgazdálkodás je­lenlegi állapota. A gondok nem ismeretlenek szá­munkra. A riporter nagyobbára még a keresett kuriózitásokkal is nyitott kaput döngetett, Így nem is állította nehezen meg­válaszolhatók elé a kérdezetteket. Az eredmény: „ kérdésekre adott válaszok viszont azt igazolták, hogy Nógrád felelős vezetői is­merői a lakosság gondjainak és igényeinek, s a felvetések meg­oldási lehetőségein fáradoznak. Sokat vártunk az esten a Kap­csoljuk című adástól, mely a balassagyarmati Palóc Múzeumba kalauzolta el a televíziónézőket. A helyszíni közvetítés — sajnos — csak részben elégítette ki várakozásunkat. Meglehetősen szürke, unalmasan leltározó kép­sort kaptunk a múzeumi anyag­ból, s érzésünk szerint a nézők nem is a legjellemzőbb, legérdekesebb gyűjteményi darabokkal Ismerked­tek meg. A műsor másik hibájának azt éreztük, hogy túl sokat mar­kolt, s épp ezért csak keve­set fogott. Igényes kérdésként felvetette például a palócság ere­detét, de a válasz után alig lettünk okosabbak. A múzeum melletti palóc-skansen festői lát­ványa, sajátos világa pedig vé­gül is zavaros, kusza benyomás­ként maradt meg a nézőben a kazárt népi együttes lakodalma­sával zsúfoltan, főleg azért, mert a táncjátékot szükségtelenül köz­beiktatott interjúk szabdalták szét. Ennek eredményeként a műsor enyhe unalomba fnlladt. A Telesport adásban is helyet kapott néhány percre a megye. Nyilatkozatot hallhattunk a dr. Asztalos Lajos nemzetközi sakk- emlékversenyről, láthattuk az SBTC—Üjpesti Dózsa Magyar Nép­köztársasági Kupa elődöntő leg­izgalmasabb pillanatait, s meg­szólaltatta a műsor a montreáll versenyekre készülő Mecser La­jost. A Nógrád megyei napok ed­digi televízió-programja ha nem is volt egészében érdektelen, vé­leményünk szerint mégis jóval több kiaknázhatót kínált az érintett témákban. Meggyőző élességű és Meggyőző teljességű képet Így semmi esetre sem adott rólunk az ország televíziós táborának. tárolás... Ügy látom 50— 60 vagon gabona nem jut tető alá ... S invitál ki az udvarra, aho­vá egymás után gördülnek be a búzával megrakott jármű­vek. Varsányból, a termelő- szövetkezetből érkezik szál-, lítmány. A forgatagban is­merős arcra bukkanunk. Kon­dorost Pál, az endrefaivi ter­melőszövetkezet elnökhelyet­tese áll a magasra tornyozott zsákok tövében. — Búzát hoztak? — Most nem — rázza a fejét. — Szeretnénk még pót­szerződést kötni... — Későre hagyták ... — Nem azt — mondja. — Már másodszor tesszük. Tíz vagon búzát szándékoztunk értékesíteni. Aztán láttuk, jő a termés, lekötöttünk még négy vagonnal. Most újabb három vagon miatt jöttem ... — Hasonló helyzetbe kerül­tek a magyargéciek — pél­dáz Vámos Pál. — A község­ben soha nem volt jó termés. Csak négy vagon rozs és két vagon búzára szerződtek most is. Aztán négy vagonra pót­szerződést kötöttek. A végén mégis 13 és fél vagon ke­nyérgabonát hoztak... A szövetkezetek között csak kevés akad, ahol vállalják a termés tárolásának kockázatát. Így aztán a malmokba, a gabonafelvásárló vállalat mag­táraiba valósággal dől a ga­bona. A szécsényi tsz 60, a varsányi 70 vagon gabonát küldött eddig. A ludányhalá- szi Ipolymente Termelőszövet­kezet 10 vagonra kötött pót­szerződést. Romhányi József, a főmol­nár nézi a sürgés-forgást. Elé­gedett: — Régen volt ilyen ter­més ... Jó a búza minősége is ... — Később megjegyzi. — Ma csendes nap van . .. Talán azért bejön ‘a húsz vagon, m. t.) Vincze Istvánná

Next

/
Oldalképek
Tartalom