Nógrád, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-30 / 204. szám

1967. augusztus 30., szerda NÖ6R4D 3 Hozzászólás az úi mechanizmushoz D kereskedelmi vállalatok beszerzési, értékesítési és egyéb kapcsolatainak új formái Az áruforgalom bonyolítá­sának módszere ezideig majd­nem kizárólagosan egyszerű adás-vételi ügylet volt. A gazdaságirányítás új rend­szere által biztosított vállala­ti önállóság növekedése igen széles körű lehetőséget ad, mind az áruforgalom bonyolí­tásának, mind a vállalatok közötti kapcsolatok kialakítá­sának. A kereskedelmi válla­latok közötti kapcsolatok for­májukban és céljaikban rend­kívül változatosaik lehetnek a gazdasági célkitűzésektől füg­gően. A kereskedelem és a keres­kedelmi vállalatok működé­sének szempontjából alapve­tő változásokat a következők­ben lehet összefoglalni: — az áruk központi elosz­tása többségében megszűnik; — az eladók és a vevők, vagyis az eladóhoz kapcsolt felhasználók kijelölése ugyancsak megszűnik, az el­adó vállalatok maguk kere­sik meg vevőiket és fordít­va; — az új forgalmazási rend. szer többcsatornás lesz, köz­vetlen eladó lesz az ipar, a mezőgazdasági termelő, a nagy- és kiskereskedelem. Ezek a változások összessé­gükben azt eredményezik, hogy a korábbi adminisztra­tív kapcsolatok helyébe a pi­aci közvetlen kapcsolatok lép­nek. A piacon a vevőért, fo­gyasztóért verseny alakul ki. Tlyen feltételek között «nye­reség növelésének fő útja, módszere lesz az áruforgalom emelése megfelelő árukínálat révén. Igen széles körben alkal­mazható a kereskedelmi vál­lalatok között bizományi szer­ződés. A bizományi kapcsolat két fél, a megbízó és a bizo­mányos szerződése alapján létrejött viszony. A kapcso­lat kétirányú lehet: egyik esetben az eladó a megbízó, ez bizományi eladás; másik esetben a vevő a megbízó, ez a bizományi beszerzés. A bi­zományi konstrukcióban a kockázatot majdnem kizáró­lag a megbízó viseli. A közös gazdasági érdekek előmozdí­tására a kereskedelmi válla­latok társasági szerződéssel egyesülést hozhatnak létre, az ügylet gazdasági eredményét — a szerződésben megállapo­dott mértékben — egymás kö­zött elosztják. Ez olyan ér­dektársulás, amely egy, vagy több — a szerződésben meg­határozott — közö6 gazdasági feladat ellátására jön létre. A vállalatok egymással, il­letve egyéb szocialista gazdál­kodó szervekkel azonos gaz­dasági céljaik megvalósításá­ra közös vállalatot hozhatnak létre. Az egyesülésnek példá­ul az alábbi formái lehetnek: — A pool. A kereskedel­mi vállalat nemcsak értékesí­tési, hanem a termelési koc­kázatban is részt vállal mind a gazdasági eredményen, mind a felmerült kár össze­gén előre meghatározott kulcs szerint közösen osztoznak. Előfordulhat, hogy valamely divatcikk termeltetését a nagykereskedelem csak abban az esetben vállalja, ha ennek kockázatában a kiskereskede­lem is részt vállal. — Áz améta. E formánál a nagy- és a kiskereskedelmi vállalat az értékesítésre köt megállapodást, melynek sike­res bonyolítása esetén az ér­tékesítési többleteredményt — a megállapodásban rögzített arányban — elosztják egy­más között. Ezek az együttműködési alapformák kialakulhatnak a belkereskedelmi vállalatok között. De a nagykereskedel­mi és a kiskereskedelmi vál­lalatok, illetve a kiskereske­delmi vállalatok között is előfordulhatnak és többé-ke- vésbé már ma is érvényesül­nek egyes formák. A nagy­és kiskereskedelmi vállalatok közösen létesíthetnek boltot és közösen üzemeltethetik, kö­zös kisegítő üzemeket hozhat­nak létre. Bár az új mechanizmusban is a hagyományos adás-vétel lesz a belkereskedelmi áru­forgalom lebonyolításának alapvető formája, azonban a kiskereskedelmi vállalatok, az árualapjuk bővítése érdeké­ben, egyre szélesebb körben alkalmazhatják a nagykeres­kedelemmel kötött bizomá­nyosi szerződést. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat pél­dául az eddig eltelt hat hó­nap alatt 5,6 millió forint ér­tékű árut vett át a nagyke­reskedelmi vállalatoktól — bizománybán. Burkolt formában már az eddigi gyakorlat is kialakítot­ta az úgynevezett skandenz rendszert, amelynél a szállí­tás időpontja nem esik egybe a fizetési esedékesség idő­pontjával, ez utóbbi külön mgállapodás tárgyát képezi. Az ipari, vagy nagykereske­delmi vállalat az idényjelle­gű árukat az idény előtt le­szállítja, az eladott áruk el­lenértékét csak az értékesít­hetőség időszakának kezdetén tekinti esedékesnek. Ez a kis­kereskedelmi vállalatok ré­szére biztonságosabb áruellá­tást és hitelt jelent, viszont a szállító előnye az, hogy a pi­ac felvevőképességéről már a szezon előtt bizonyos mérté­kig tájékozódhat. A kiskereskedelmi vállala­tok árualapjuk túlnyomó ré­szét továbbra is a nagykeres­kedelmen keresztül fogják be­szerezni, de várhatóan növek­szik a kiskereskedelem köz­vetlen beszerzése az ipartól. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat már jelenleg is tár­gyalásokat folytat például a Budapesti Finom-Kötöttáru­gyárral, a Május 1. Ruhagyár­ral közös reklámtevékenység, közös árubemutató, közö6 pi­ackutatás és közvetlen áru­vásárlás érdekében. Az ipar viszont csak nagy sorozatban termel gazdaságosan. Egy kiskereskedelmi vállalat a be­szerzésével ezt nem tudja biz­tosítani, ezért az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat tár­gyalást folytat a Bács megyei és a Pest megyei Iparcikk, il­letve a Ruházati Kiskereske­delmi Vállalatokkal közös propagandaakcióra és közös árubeszerzésre. Az élelmiszer és vendéglá­tó vállalatok is bővítik áru- beszerzési forrásaikat. A la­kosság zöldség-gyümölcs, il­letve italellátásának javítása érdekében közvetlen kapcso­latot létesített a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek­kel, állami gazdaságokkal, pincegazdaságokkal és a Ter­melőszövetkezetek Áruértéke­sítését Szervező Irodával. Ez jelentős előnyt biztosít és le­hetővé teszi a lakosság áruel­látásának javítását. A taná­csi kiskereskedelmi vállalatok is kiszélesítették a helyi áru­alap-igénybevételüket. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat az elmúlt évi 3,5 millió forintos beszerzéssel szemben az idei évre már 5,6 millió forint helyiárualap-keretet igényelt. A kiskereskedelmi vállala­tok között igen sok olyan kapcsolat is kialakulhat, amelyet ma még nem vesz­nek igénybe. Jelentősen csök­kenthető a szállítási költség, ha közvetlen beszerzés esetén azonos, vagy közeli útvonalon fekvő kiskereskedelmi válla­latok közösen bonyolítják szállításaikat. A felesleges készletek képződésének meg­akadályozására, az elfekvő áruk hasznosítása érdekében megvalósítható a készletek cseréje boltok között. Gazdasá­gos lehet a különböző profilú kiskereskedelmi vállalatok közös beruházása üzletházak kialakítása érdekében. Közö­sen létesíthető javítószolgálat. Az áruforgalom területén alapvető marad az új mecha­nizmusban Í6 az adás-vétel, emellett azonban lehetőség nyílik más egyéb új konstruk­ciók alkalmazására is. Ehhez azonban meg kell tanulni az űj irányítási rendszer eszkö­zeit, mind a vezetőket, mind- a bolti dolgozókat fel kell ké­szíteni az új feladatokra. A jelenlegi időszakban ez a leg­fontosabb. Laczkó András a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője Az ördög csak aludjon Egy szabályszerű félévi ver­senyértékelésben olvasom a következőket: „Vállaltuk, hogy a teljesítmény-túllépé­sek és a szabálytalan villa- mosenergia-vételezósek fel­derítése révén év végéig két­millió-háromszázezer forint árbevételi többletet érünk el.” Az I. félév eredménye egy- miUdó-négyszázhatvannyolc- ezer forint bevétel. Nem nehéz kitalálni, hogy az ÉMÁSZ salgótarjáni üzlet- igazgatóságának versenyérté­keléséről van szó. Szabó Gyu­la, a Körzeti Villamosenergia Felügyelőség előadója tréfá­san tiltakozik: — Szeretnénk teljesíteni, sőt túlteljesíteni vállalásun­kat. Márpedig, ha a sajtó fel­hívja a figyelmet a menet­rend megsértésének káros kö­vetkezményeire, megtörténhet, hogy csökken a szabálytalan­ságok száma, 6 vele együtt a mi bevételünk. Aztán komolyra fordítva a szót, megmagyarázza, hogy nem a vasúti menetrend megsértéséről beszélt: — Fogyasztóink egy jelen­tős kategóriájához tartoznak azok a vállalatok, intézmé­nyek, amelyeknek teljesít­mény-igénye meghaladja az ötven kilowattot. Ezek szá­mára az Országos Villamos­energia Felügyelőség havon­ként előírja, hogy a nap me­lyik szakában mennyi ener­giát vehetnek igénybe. — Miért van szükség a menetrendre? — Mert az országnak még mindig nem áll rendelkezé­sére elegendő villamosener­gia. .. Erőműrendszerünk ugyan 6okat fejlődött, bekap­csolódtunk a nemzetközi koo­perációba is, de a meglevő erőművek teljesítménye még­sem korlátlan, s a kooperáci­óból sem vételezhetjük ké- nyünk-kedvünk szerint az áramot — Tehát a havi menetrend az energiaellátás egyensúlyát biztosítja. Ebből következik, hogy a menetrend megsértői ezt a stabilitást veszélyeztetik. — Ügy van. Ezért kemé­nyen bírságoljuk a legkisebb szabálytalanságokat is. Külö­nösen szigorúan bíráljuk el az esti csúcsidőszak idején ész­lelt túlfogyasztást. Ha példá­ul egy kisüzem — kátéesz, vagy termelőszövetkezet — igénye kevesebb ötven kilo­wattnál és engedély nélkül üzemeltet csúcsidőben villa­mosmotort, az egész havi fo­gyasztásért kétszeres díjat fi­zet. Az ötven kilowatton fe­lüliek a menetrend megsér­téséért a túlfogyasztás száza­lékarányában fizetik a bünte­tést. — Mégis, mennyit? — A kisterenyei téglagyár­ban júniusban öt kilowattal lépték túl az esti csúcsideji menetrendet. Háromezer-ki- leneszázhatvan forint volt a büntetés. A szécsényi malom harminchárom kilowatt06 túl­lépésért több mint huszonki- lencezret szurkolt le. A Tűz­helygyár augusztusban meg­szegte a menetrendet: har­mincnyolcezer forintjába ke­rült. De előfordult, amikor a túlfogyasztásért benyújtott számlán több mint százezer forint szerepelt. — Tavaly, ha jól emlék­szem egymillió-nyolcszázezer forint volt a bevétel, a bünte­tésekből. Az Idén fél esz­tendő alatt megközelítették ezt az összeget. A szabályta­lankodás e szerint nem csök­ken. hanem emelkedik. Még­sem használna a drákói bün­tetés? — Van, ahol számolgatnak: mi a nagyobb baj, ha bünte­tést fizetnek a menetrend megsértéséért, vagy ha meg­késnek egy áruszállítmány- nyal? Ilyenkor lesik a mű­szert, és kalkulálnak „ha ennyivel túllépjük, akkor két­ezret, ha annyival akkor négyezret fizetünk...” — És hogyan válik be a számítás? — Nem mindig egyformán — mosolyodik el Szabó Gyu­la. — Ilyen „kalkulációs hi­ba” miatt fizetett ki egyik fo­gyasztónk nyolcvanegynél hányezer forintot. — Megtörténik, hogy túljár­nak az áramszolgáltató eszén? — Van, aki megpróbálja. Az ÉRDÉRT selypi üzeme például Petőfibányától kapott áramot. Az ERDÉRT-tel nem volt szerződésünk, a Mátraal­jai Szénbányákkal — igen. A bánya kilowattóránként het­ven fillért fizet az áramért. Hogy „vásárlójától” mennyit kért, nem tudjuk. Minden­esetre. amikor a jogtalan vi- szonteladásra rájöttünk, a« ÉRDÉRT-nek, be nem jelen­tett vételezésért, visszamenő­leg kettőhuszat kellett fizet­nie. összesen csaknem har­mincnyolcezer forintot. Utára megkötötte velünk a szerző­dést. .. — Csak vállalatok tévednek a tilosba? — Nem. Magánszemélyek is vételeznek szabálytalanul áramot. — Hm... ezt nevezik áram­lopásnak? — Igen. — Ezzel hogy állunk? Sza­porodik? Csökken? — Igaz, hogy nem jövünk rá minden áramlopásra, eh­hez sokkal nagyobb szervezet­re lenne szükség, de az ese­tek számát viszonyítva a ko­rábbi évek statlszti’kájáho* — csökken. — Hogyan lehet áramot lopni? És miként leplezik le a tolvajt? Az előadó megrázza a fe­jét: — Ne haragudjon, erre a kérdésre nem válaszolok. Mi jóhiszemúek vagyunk, bízunk az emberekben. De képzelje él kinyomtatva és terjesztve az áramlopás legravaszabb módszereit.. Hagyjuk az ör­dögöt, hadd aludjon...! Csizmadia Géza £mlékezh a oakáeiéta A sürgönydrótokon már gyülekeznek a fecskék, a kék­szilva is beérett a kertekben. Búcsúzik a nyár. A diákok pedig két hónap után lassan búcsút mondanak a vakáció­nak. Kezdődik a komoly mun­ka, a tanulás. Mielőtt azon­ban beköszönt a szeptember, egy kicsit tekintsünk vissza az elmúlt nyolc hétre. Négy litkei középiskolással beszél­gettem: mivel is töltötték el a vakációt? A pécsi Leőwey Klára gim­názium német tagozatára jár Márton Erzsi. Most megy másodikba. Az első évet je­les eredménnyel zárta. A nyárikonyha árnyékában Goethe műveit olvassa erede­tiben, amikor keresem: — Szórakoztam és tanultam a nyáron. Sokat jártam az Ipolyra fürödni. Szenvedé­lyem a nyelvtanulás. Szep­tembertől az orosz és német mellett az angol is kötelező nyelv lesz, erre készültem. Hatéves korom óta foglalko­zom a némettel. Már 42 éve Litkén él Zentai néni, aki Né­metországból idejött férjhez, ö tanított. Levelezni is el­kezdtem. Nagyon kedves ba­rátnőm Brigitta Reusch, aki a Lipcse melletti Gräfenhai- nichenben lakik. Gyakran írunk egymásnak. 1962 és 64- ben voltam náluk. További terveim? Jó gyermekorvos szeretnék lenni. A „Palóc Expresszel” na­ponta csaknem nyolcvan ki­lométert vonatozik Vámos Zoli. Balassagyarmatra jár be, a Szántó Kovács gimnázium­ba. Az utolsó évnek vág ne­ki. Az édesapja erdész. A ké­mia könyvet forgatja, az érettségi vizsgára készül már most: — A vakációból hat hetet dolgoztam. Szendehelyen, a MÉK kirendeltségén voltam három hétig kocsikísérő. Mál­nát, epret szállítottunk Vácra, Pestre. Belekóstoltam a mun­kába, és sok új élményt is szereztem. Az 1500 forintos keresetemből ruhát veszek. Három hétig a vasútnál dol­goztam. A többi idő az Ipolyé volt. Most már ismételek. Az első félév eredményén áll vagy bukik a tervem. Ha jó eredménnyel zárom, a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetemre jelentkezem. Ha nem úgy si­kerül, ahogy én szeretném, akkor Vácra megyek elektro­műszerész tanulónak. Szabad időmben szeretek kuglizni. A „Palóc Expresszre” harag­szom : tengeribetegséget kap rajta az ember... Hakkel Béla a salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépipari Technikum tanulója. Az első év eredményével nem sokat dicsekedhet, vagyis matemati­kából bizony ismétlővizsgára küldték. — Nem tanultam a mate­kot. Jogos volt az „elhúzás”. Sokat gondolkoztam a dolgon. Azóta naponta forgattam a matematika könyvet. Nyugodt vagyok, mert ha késve is. de megtanultam amit kellett. Emellett három hétig a vas­útnál is dolgoztam. Cipőt ve­szek az első keresetemen. A nagybátyám házat épít, neki is segítettem. Ráérő időmben úsztam, tekéztem. Nincsenek falrengető terveim, gépész- technikus szeretnék lenni va­lahol. Tankönyvek fölé hajol az előszobában Berta Marika. Csak nyáron van itthon. A balassagyarmati Szántó gimná­zium III. A. osztályába megy, és kollégista. — A könyveké volt a nya­ram. A Kortárs irodalommal foglalkoztam elsősorban. He­mingway minden könyvét el­olvastam. A gyengébbben „menő” matematika, és a nyelvkönyvek (orosz, német) forgatása után, kikapcsoló­dásként barátnőimmel eljár­tunk a presszóba is: lemeze­ket hallgatni, televíziót nézni. Külkereskedelmi szakiskolába készülök. Jó volt ez a vaká­ció —, mert ugye múlt időt is lehet már használni —, de azért egy kicsit már hiányzik az iskola, ezernyi szép élmé­nyével. Rozgonyi István Szót emelünk Azok érdeke, az alábbiak el­mondását, akiknek az élete öregkorba hajlik. Gyereket ne­veltek, s ezek már férfiak, asszonyok. Itt volna az ideje, hogy a sokszor küzdelemben, nehézségben megöregedett szü­lők valamit visszakapjanak a gyerekektől. Egy kis figyelmet, a szere­tetnek néhány morzsáját. De elég sok közülük nem számíthat erre. A gyerekek önzése olykor ellentmond min­den jóizlésnek. Családi há­borúk tüze mérgezi jszt a né­hány évet, amely még hátra van. Sok jajszó hallik. A há­borúság gyakran köt ki a bí­róságon, a salgótarjáni ügyész­ségen. Jónéhány idős ember kopogtat, védelmet, segítséget kérve gyermekeik ellen. Egy apát a fia szinte teljesen ki­fosztott. Az idős asszony lá­nya rosszhírű és múltú férfi­val lépett élettársi viszonyra. Most összefogtak az idős asz- szony ellen, bántalmazzák. Az is megtörtént, hogy bezárták a lakásba, s csak akkor figyel­tek fel a szomszédok, amikor belülről jajveszékelés szűrő­dött ki. És lehetne még tovább sorolni az elvetemült gyere­kek viselt dolgait. Az ügyek­ben majd a bíróság dönt. Miért fordulnak elő ezek a szomorú történetek? Egy ne­héz kicsit válaszolni. Nem le­het elég elítélően beszélni er­ről, de nem elég a szó. Az eseteket sokszor meg lehetne előzni, ha nem vállalna cin­kosságot a közömbösség, a szomszédok és ismerősök „ne szólj szám, nem fáj fejem” ol­csó felfogása. Nem azt mond­juk, hogy a családi élet köz­terület, ahová akárki belép­het, s tehet amit akar. Nem. De a józan, intő szónak, ha azt kellő emberség fűti, igen áldásos lehet a hatása. Olyan társadalomban élünk, ahol a közösség szolgálatát el­ismerés illeti. Ez a szolgálat nyújt társadalmi rangot. Az egyes emberek élete nem ma­gános szigetként különül el a másiktól. Tehát nem lehet ké­nyelemszeretet miatt elaltatni a becsületet. Igenis szólni kell! Sok magáról, kötelességéről megfeledkezett gyereket lehet megállítani, visszatántoritani. Amikor már az ügyészségig, a bíróságig fajulnak cselekede­tek, sokszor késő. Az ilyen há­borúk idegtépő' hullámai ta­lán sohasem ülnek el a lel­kekben. A bajt meg lehet előzni úgy, ha idejében felfigyelünk, nem csukják be az ajtót és az ablakot. A kényelem csigahé­jába burkolózni lehet. De ez hallgatólagos egyetértés a rosszal, s ezért semmilyen tisztelet, elismerés nem jár. Igaz, vannak nehéz természe­tű öregek is, de ez nem ad polgárjogot az önbíráskodásra, a tettleges bántalmazásokra. Nagy lehet a munkahelyek er­kölcsi formáló hatása is, ha tudomásukra jut a vezetők­nek, munkatársaknak egyesek ilyen magatartása. Megfelelő­en gyakorolt, kritikai szellem­mel sok eltévelygő gyereket meg lehet állítani, s ez nem borítja fel a magánélet védett falait. ■ — gulyás —

Next

/
Oldalképek
Tartalom