Nógrád, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-26 / 201. szám

M<?<3 p 4 o ftfP7 augusztus ?6 »gombai ■ ■ I« i—a—i——■—immmm——■ 3 Nagyméretű fejlődés után Reformra készül az Acélárugyár pártbizottsága Gazdagodott Balassagyarmat Ahol a jövő szak inuiikásái lauuinak Tanulmányi; készítettek a Salgótarjáni Acélárugyár párt­bizottságán arról, hogy az új gazdasági mechanizmusnak mgfelelően miként fejlesszék tovább a pártmunkát. Abból indultak ki, hogy a reformot a párt kezdeményezte, an­nak vezető, irányító tevékeny­sége mellett valósul meg. Az üzemi pártbizottságnak is fo­kozni kell a jövőben gazda­sági szervező munkáját, hely­ben következetesen képvisel­ni a párt gazdaságpolitiká­ját, biztosítani annak torzí­tásmentes megvalósulását. A vállalat jövőjét megha­tározó távlati tervezésnél a pártbizottságnak is több kér­dést kell szem előtt tartania, mint például a töretlen techni­kai fejlődést, a korszerű gyár­tási formák megvalósítását, a népgazdaság szerkezetében vár­ható változások érvényesíté­sét, a nyereség tömegének Intenzivebb növelését, a dol­gozók életkörüményeinek ja­vítását. Nagyon fontos a he­lyi, a megyei és a városi érdekek összehangolása példá­ul, a munkaerő elosztásában, a munkaidő kedvezmények ér­vényesítésében. A középtávú tervezés, a népgazdasági ötéves tervekre épül. Itt már konkrét felada­tokról van szó. Az állami tervfeladatból biztosítani kell a vállalatra háruló nyereség­befizetés nagyságrendjét, a devizahozam előírásait, a nem­zetközi kötelezettségek teljesí­tését és az állami beruházá­sokat is. Az ellenőrzésnek is sokkal részletesebbnek kell lennie, nemcsak a pártbizott­ságok, hanem már az alap­szervezetek részéről is. Az operatív éves terv lé­nyegében a kereskedelmi kap­csolatok, szerződések, piaci igények alapján készül. Eb­ből fakad, hogy az ellenőr­zésnél is erről az oldalról kell kiindulni. Itt elsősorban az alapszervezetek feladata bővül, hiszen a feltételek megterem­tését, a munkaverseny szer­vezését, a végrehajtás köz­vetlen segítését az alapszer­vezetnek, a párttagságnak kell végeznie. Igen fontosnak tart­ják a Salgótarjáni Acéláru­gyárban, hogy a gazdasági feladatokhoz kapcsolódva el­készüljön a pártbizottság és az alapszervezeti vezetőségek éves intézkedési terve Is. A szakszervezet szerepe is a természetbeni juttatások, a szociális kérdések rendezése kollektív szerződésben törté­nik. Fontos azonban, hogy közös állásfoglalás alakuljon ki személyi kérdésekben és a bérfejlesztés területén is. Az elmúlt 15 év alatt az ipar, és így a Salgótarjáni Acélárugyár Is sokat fejlő­dött, korszerűsödött. Gyöke­resen megváltoztak a terme­lés műszaki feltételei, ezért a gazdasági munka segítéséhez a mai technikának megfelelő szakmai ismeretek szüksége­sek. A párt káderei sokkal bonyolultabb termelési folya­mattal állnak szemben, mint korábban. Ezért szükséges to­vábbfejleszteni a pártmunka jól bevált módszereit és el­hagyni mindazt, amit az idő már túlhaladott. Milyen hibák fordultak elő eddig az Acélárugyárnál? A termelési folyamatokba való közvetlen beavatkozás. A párt- szervezet nem egyszer magá­ra vállalta a gazdasági ve­zetés olyan feladatait, mint az anyagbeszerzés, vagonbiz­tosítás és a többi. A gazda­sági feladatokat, nem egyszer csak politikai kérdésnek mi­nősítették, és a pártszervezet­re igyekeztek hárítani a fele­lősséget. A 'jövőben az ilyen gon­dokért elsősorban a gazda­sági vezetőknek kell vállalni a felelősséget. A párt vezető szerepére természetesen a gaz­dasági munkában a jövőben még nagyobb szükség lesz. A mechanizmus megértetése megköveteli a gazdaságpoliti­kai célok beható ismerteté­sét. Fokozódik a nevelés, a tájékoztatás jelentősége. Töb­bet kell foglalkozniuk a ve­zetési módszerekkel, a veze­tők munkastílusával. Az egyszemélyi felelősség érvényesítése kizárjá, hogy a termelésben a párt operatív utasításokat adjon, viszont nem zárja ki, sőt szükségessé teszi, hogy ellenőrzést gyako­roljon a törvényesség betar­tása, a párt- és kormány gazdaságpolitikájának végre­hajtása érdekében. Az egy­személyi felelősség érvényesí­tése elsősorban politikai kér­dés, amelyet a legjobb szer­vezeti séma sem tud helyet­tesíteni. De fontos, a szocia­lista együttműködés készsége, az egymás iránti bizalom is. ban hasznosítani a dolgozók aktivitását a vállalat, az egész társadalom javára csak szer­vezetten, tudatos munkával lehet. A szocialista gazdasági vezetés a jövőben méginkább nem nélkülözheti a dolgozók közreműködését, azok vélemé­nyét, egészséges javaslatait. A tanulmány foglalkozik a párt és a társadalmi szervek kapcsolatával is. Az ott dol­gozó kommunisták munkájá­nak irányítását, segítését és ellenőrzését tartják legfonto­sabb feladatnak. A pártbizottság és az alap­szervezetek mellett működő műszaki bizottságok eddig is eredményesen dolgoztak. A jövőben a közgazdasági kér­désekkel is többet kell fog­lalkozniuk. Az alapszervezetek mellett működő termelési bizottságok munkája sok esetben formá­lis volt. Ezeket a jövőben nem tartják szükségesnek, vi­szont az eddig ott dolgozó rá­termett párttagokat bevonják majd a pártbizottság mellett működő bizottságokba. A pártszervek feladataiknak csak akkor tudnak eleget ten­ni, ha tagjaik törekednek a nagyobb politikai képzettség, a megfelelő szakmai tudás el­érésére. Szükségesnek tartják a meglevő információs rend­szer továbbfejlesztését is. Ja­vítják a tájékoztatást. Szoro­sabbá fűzik kapcsolataikat mindazon vállalatok párt- bizottságaival, amelyekkel kö­zös a munkájuk. Eddig is gyümölcsöző volt ez a kapcso­lat. *' A Salgótarjáni Acélárugyár pártbizottsága még csak na­gyobb körvonalaiban határoz­ta meg a feladatokat. Az el­következendő időben bizonyá­ra még sok apróbb részlet- kérdésre is sor kerül, hiszen a felkészülés időszakában va­gyunk. Az első lépéseket a- tanulmány elkészítésével már megtették. B. J. Az ország egyik legjobb in­tézményeként emlegetik a Balassagyarmati Mezőgazda- sági Szakmunkásképző Iskolát. Nem alaptalanul. A szarvas­marha-tenyésztő szakos diá­kok már három egymást kö­vető esztendőben elnyerték a szakma kiváló tanulója címet az egyéni és csoportos ver­senyekben egyaránt Az inté­zetnek Balassagyarmaton kí­vül osztályai működnek Szé- csényben és Palotáson. Az idén 361 tanuló vizsgázott jó eredménnyel. A beiratko­zottak közül mindössze hatan maradtak ki, többségük egész­ségügyi okok miatt. Az inté­zetbén képezik a jövő szarvas- marha- és juhtenyésztőit, gyü­mölcs- és zöldségtermesztő­ket. Különösen juhtenyésztők az ország különböző részé­ből jöttek ide. A jelentőségének megfelelő­en fejlesztik a mezőgazdasági szakmunkásképző iskolát. A kihelyezett osztályokat foko­zatosan megszüntetik és Ba­lassagyarmatra tömörítik. Már az elmúlt évben befe­jezték az új, modern vonalú étkezde építését, amely 1 mil­lió forintba került. Az épít­kezést tovább folytatták. A napokban megtörtént egy tel­jesen új iskolaépület műszaki átadása. Erre 2,4 millió forin­tot fordítottak. Most már öt új tanterem, korszerűen fel­szerelt előadói termek vár­ják a szakmunkástanulókat. A régi tantermeket kollégi­ummá alakították át, ahol 150 diákot helyezhetnek el. Az a törekvés, hogy elsősorban megyei fiatalok kerüljenek az intézetbe, ne kelljen lakóhe­lyüktől távol, az ország más vidékén tanulniok. Ugyanis emiatt sokan abbahagyják a tanulást. Egy későbbi idő­pontban megvalósítandó cél­kitűzés ugyan, de említésre méltó, hogy a balassagyarmati iskolában többségében szarvasmarha-tenyésztőket ké­pezzenek. rüiz$ qái fa ssék kettős lesz. Továbbítja a dől- A gazdasági irányítás ta­gozok véleményét, elősegíti a vábbfejlesztése több új lehető­vezetői döntéseket, másrészt séget rejt a szocialista, ezen mozgósít a végrehajtásra. A belül az üzemi demokrácia munkaerő és bérgazdálkodás, érvényesülésére. Fokozottab­Iskolaépítésből: elégtelen ? Alig egy hét és kezdődik az iskolai tanítás. Már ahol kezdődik. A legtöbb iskola épületében a tatarozás, felújítás, korszerűsítés a befejezéshez közeledik. Augusz­tus végén egymást követik az átadások. Néhány iskolá­ban azonban alig remélik, hogy szeptember elsejéig erre sor kerülhet. A balassagyarmati Balassi Bálint Gimná­ziumban még minden a feje tetején áll, a Bajcsy- Zsilinszky utcai általános iskolában pedig talán — talán? — a belső munkákkal elkészülnek, de az is­kola környezete még olyan, hogy gyerekeket közel sem szabad engedni. Különösen cudar a nagyoroszi általá­nos iskola állapota, amelynek tanulói már az előző tanévet is szükség tantermekben fejezték be: már félő volt, hogy a tetőszerkezet a fejükre szakad. Nos a tetőszerkezet teljes felújítása jelenleg úgy áll, hogy az iskolának nincs teteje, és az építők még messze állnak a munka befejezésétől. „Esetleg szeptember kö­zepére,, .— vigasztalják a község és az iskola veze­tőit, akik még ezt a félhónapos késedelmet is elvi­selnék ... ha bízhatnának. A Nógrád megyei Tanács Építőipari Vállalata balassagyarmati munkásainak és a nagyoroszi iskolát fel­újító rétsági termelőszövetkezeti építési vállalkozás dol­gozóinak bizony alaposan meg kell nyomniok a gom­bot, nehogy iskola-építésből elégtelen legyen az osztály­zatuk. . Cs. G. Pinke Istvánt elnyomta az álom. A déli járattal jött a gyarmati bíróságról. Kifárasz­totta a sok faggatás, az iz­galom. Szokatlan volt neki. Mindig békességben élt. Az­tán ahhoz is hozzászokott, hogy a nappal az ő éjszakája az éjjel a munkaideje. Hét esztendeje őrködik az érsek­vadkerti tsz termése felett. Fegyvere egy kopott korbács, és a rövid nyelű balta. Csak a biztonság érzéséért. És Rigó a kutyája, a jó szimatjáért. Kint a puszta felett a fog­híjas akácsoron egy bokor az őrhelye. Innen indulnak Pin­ke és Rigó a Rapföld, Desdő, Dimitrov földjein le Dejtá- rig, őrködni a kétezer holdon. Mikor a felesége halkan szólítja, hogy ne riadjon az álomból, horkantás a válasza. Akkor nyitja fel szemét, ami­kor az asszonya gyengéden megbillenti. Kapkod gipszbe ágyazott balkarjához. Sziszeg, jajgat, kerek arca eltorzul a fájdalomtól. — Eltörték neki — kesereg az asszony. Egyik reggel felfedezte, hogy a krumplitábla közepén ki­kapartak vagy húsz tövet. Megfogadta, nem nyugszik, amíg kézre nem keríti a tol­vajt. Akkor éijel kettőig ott­hon toporgott. Szándékosan, hadd gondolják letörte a fá­radság. Kettő után indult, motorral az akácsorig. A hegyről lefelé a motort is ki­kapcsolta, ne hallják: merre jár. A Rigó ott baktatott mel­lette, s nyugtalankodott a csendtől. A Juhász-útnál meg­állt, figyelt. Csend. A hegyek mögött lassan szürkült a sö­tétség. A kutya megrántotta pórázát. Ismerik már egymást, Pinke arra nézett, amerre az állat feltartott fejjel szi­matolt. Már ő is hallotta a komótos lépteket. Mester Fe­renc jött, a szőlőpásztor. Nyugtatta a Rigót. Mezőőr társa kint töltötte az egész éjszakát. Mikor Pirikéhez ért suttogva beszélt, hogy ne za­varja a csendet. — Nincs semmi... Ballagott is vissza a szőlő­be. Mikor a hajnal türelmet­lenebbül sürgette az éjszakát, egy kerékpáros hagyott maga után vékony porcsíkot a dű- lőúton. Pistyur János volt.' Pinke miatta nem nyugtalan­kodott. Mozdulatlanul 'nézett utána. Aztán elindult ő is a főút mentén a keresztig. Egy magaslaton áll, messzire el­látni. Pinke innen kutatta a határt. A szél sem lebbent, a hajnali köd lustálkodhatott a földek felett. Elszunyókált a csendben. A kutya riasztotta fel. Talpra ugrott. Szaglászta a levegőt Csonka negyedév, naptári év bevezetése a Cserháti Erdőgazdaságban Lovászi Gyula igazgató nyilatkozata Ezekben a hetekben, hóna­pokban mindenütt nagy gond­dal készülődnek a gazdasági irányítás reformjának beve­zetésére. Az új feladatok meg­valósításának fontos előfelté­tele az idei népgazdasági terv maradéktalan teljesítése. Ugyanakkor az új követelmé­nyeknek megfelelően fel kell készülni az esetleges szerve­zeti, s egyéb változásokra. Az említett gondossággal, körül­tekintéssel készülnek a_ Cser­háti Erdőgazdaságnál is, ahol Lovászi Gyula igazgatót kér­deztük meg erről at tevékeny­ségről. — Az erdőgazdaság dolgozói az utolsó negyedév feladatai­nak megvalósításához kezdtek. Hogyan teljesítették a három­negyedéves tervet? — Mivel nálunk nem a naptári év szerint számolunk, valóban az utolsó negyedévet „gyűrjük” — mondta Lovászi Gyula. — A háromnegyedév eredményei alapján különö­sebb kifogásolni való nincsen. Időarányosan jól állunk. A termelési értéktervet 73,9 szá­zalékra, a ráfordításokat pe­dig 72,1 százalékra teljesítet­tük. A tervezett éves költség­szintünk 97,2 százalék, ezzel szemben a beszámolási idő­szakban 94,63 százalékot tel­jesítettünk. Ez mutatja, hogy jelentős eredményjavulást ér­tünk el. Tervezett vállalati eredményünk valamivel több mint kétmillió forint, ame­lyet a háromnegyedévben már csaknem hárommillióra telje­sítettünk. — Ezzel kapcsolatban kell megemlítenem a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50. évfordulójára indított munkaverseny sikerét. Dolgo­zóink vállalták, hogy az év­forduló tiszteletére félmillió forintos eredményjavulást ér­nek el. Jóleső érzéssel mond­hatom, hogy ezt a vállalást már eddig is több mint há­romszázötvenezer forinttal túlteljesítették. Dolgozóink példamutatóan vesznek részt a versenyben, amelyet a szép eredmény is bizonyít. — Hogyan készül a gazda­ság az új mechanizmus nyi­tására? — Nekünk sajátos a hely­zetünk, ezért két fontos ese* ményre is készülünk. Jövő január elsején már az új gaz­daságirányítási rendszer • szel­lemében végezzük munkánkat, s ugyanakkor vezetik be ná­lunk is a naptári év szerinti elszámolást. Az új mechaniz­mussal kapcsolatban még nincs minden tisztázva orszá­gos vonatkozásban sem. Csu­pán azokat a tennivalókat hajthattuk végre, amelyekre rendelkezés vagy utasítás érke­zett. A végleges kifejlődésig azért is elsődleges az idei tervek teljesítése, mint az el­jövendő önállóbb gazdálko­dás leglényegesebb alapja. — Mi a legnagyobb gondja? — Az egyik — mert ket­tő is Van — a naptári év szerinti elszámolásra való át­térés. Ez azért gond. mert október egytől december vé­géig csonka tervnegyedévet kell dolgoznunk, s ez ront­hatja az eddigi eredmény- javulásunkat. Nekünk pedig az a fontos, hogy ebben az időszakban is eredményesen gazdálkodjunk, mert a gaz­dasági év és ennek a negyed­évnek az együttes gazdasági eredménye nyújt pénzügyi le­hetőségeket az új gazdálko­dásra. Nos, a negyedév ter­vei most készülnek, remélem nem lesz baj. — A másik nagy gond az eddig kitermelt faanyagnak, különösen a tűzifának az ér­tékesítése. Bár a tűzifát sza­badon bárkinek értékesíthet­jük, mégis nagy nehézségek­be ütközik a több ezer köb­méter jóminőségű fa eladása — fejezte be nyilatkozatát az erdőgazdaság igazgatója. Emelkedett e sör- és borfogyasztás A megyei tanács kereskedelmi tak, addig az idén 73 ezer hek« osztályán most értékelték, hogy tolitert, csaknem tíz százalékkal a megyében az első félévben mi- többet a mült évinél. A borki- lyen mértékű volt a sör és a mérőkben is emelkedett a for- bor fogyasztása. A felmérések galom. Az elmúlt év első fél­szerint, amíg 1966 első félévében évében 11 624 hektoliter bor fo- a sörkedvelők 66 585 hektoliter gyott, az idén 12 189 hektoliter# „folyékony kenyeret5' fogyasztót- öt százalékkal több. meg... és morgott. A tábla köze­pén két ember emelkedett fel, árnyékként fényesedé szürkü­letben. Messze voltak Pinká­tól, nem ismerte meg őket. Elindult feléjük, de azok is indultak. Keresztül a búza­táblán a falu felé. Utánuk kiáltott. — Állj...» A két ismeretlen menekült. Ropogott talpuk alatt a búza. Pinke szaladt a motorhoz, fel­kapaszkodott rá, és irány a falu. Rigó nyújtott nyelvvel vágtázott mellette. özvegy Boda Jánosné há­zánál torkollik egy dülöút a faluba, ott állt meg Pinke. Motort a falhoz és kilépett az út közepére. Nincs más bejárat a faluba, biztos volt a talál­kozásban. Homolya László és Boda László fújtattak a siet­ségtől az úton befelé. Kezük­ben félig telt zsák és tömött táska. Pinke megmozdult az izgalomtól, megreszelte torkát. — Állj...! — Félre öreg, mert lefektet­jük. A mezőőr hivatalos szemé­lyiségén ejtett csorbának vet­te a választ. Már ugrott, hogy feltartja őket, de meggondol­ta. Inkább válaszolt: — Mondta azt már más is — kihúzta magát. — Felszó­lítalak benneteket, mutassátok mit hoztok? — Semmi köze hozzá — vissza neki az egyik. Pinke a motorjához készült, hogy leakassza róla valame­lyik alkalmatosságát, szavá­nak nyomatékául. Egy rög vágódott melléje. Záporozott a többi. Ugrált előlük, ne­hogy fejen találják. Már el­érte a motort, amikor hátul­ról ütés érte. — Nem számítottam a tá­madásra. Mikor visszafordul­tam, Boda ütésre készen állt mögöttem. Védekeztem fel­emelt karral, ő rávágott és eltörte... özvegy Bodáné fékezte meg Pinke támadóját, hogy agyon ne üsse a mezőőrt. A tsz- elnök részesítette első segély­ben a hivatása teljesítése köz­ben bántalmazott Pinke Ist­vánt. Az öreg abban a hitben, hogy a többi már a vezetők dol­ga, heverte sérülését, amikor néhány napja mint vádlottat a bíróságra szólították. A tá­madói jelentették fel őt. Gipszbe rakott, felkötött kar­ral állt a bírák elé és meg­kérdezte : — Bíró úr! Nézzen rám! Azokra is! — mutatott .nálá­nál fiatalabb vádlóira. — Fel­tételezi, hogy nekik mentem? A kötelességem teljesítettem... A bíró intézkedett, vizs- gáltassék meg idős Pinke Ist­ván mezőőrön hivatása telje­sítése közben ejtett testi sé­relem . .. A Vizsgálat tart. Bobái Gyula

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom