Nógrád, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-22 / 197. szám

4 NOG R A 0 1967. augusztus 25. kedd A százéves halott s a százegy éves Anyegin „Bérczy Károly emlékének, Született 1821., meghalt 1867. Puskint elsőnek fedezte fel a magyar olvasóközönség szá­özvegye, született Frivaldszky mára. A nagy orosz költővel Anna a legjobb férjet gyá- előbb német fordításban ta- szolja. Árvái: Margit és Géza lálkozott. Puskin költészete a feledhetetlen atyát siratják.” úgy magával ragadta, hogy Jobbágyi község öreg teme­tője egyik vaskerítéssel öve­zett sírkövéről olvashatjuk az kedvéért megtanult oroszul, és most már eredetiből kezdte el fordítását. Az Anyegin az ő átültetésében szólalt meg egyszerű sorokat. Hivalkodás- először, 1866-ban, százegy esz nélküli, szűkszavú tényközlés, tendővel ezelőtt nyelvünkön. pedig, süti itt pihen méltán tartozik Nógrád irodalmi múltjának legjelesebbjei közé. (S kicsit méltatlanul feledkez­tünk el róla!) Balassagyarmaton született, Ha semmi más nem fűződne nevéhez, Bérczy Károly már ezzel is maradandó értékű szolgálatot tett a műfordító­irodalom gazdagításának. Anyegin-fordítása egyike lett Pesten lett újságíró és kora a legnépszerűbb olvasmányok­egyik legkiválóbb műfordító­jaként tartották számon. Tag­ja volt a Magyar Tudomá­nyos Akadémiának, több iro­dalmi társaságnak, s az el­múlt század ötvenes éveiben az angolszász novellairodalom magyarba ültetésével szerzett hírnevet, ezek hatottak ön­álló műveire is. Élet és áb- U-én' emlékezünk. Sírját . rand, valamint Világ folyása jobbágyi általános iskola ta- cimmel két elbeszelesgyujteme- nulói kegyelettel gondozzák, nak, ez tette népszerűvé Pus­kint a magyar olvasók kö­rében. s jelentős mértékben járult hozzá, hogy ez idő tá­jon a verses regény és az elbeszélés műfaja kedveltté vált nálunk. Bérczy Károly halálának 100. évfordulójára december nye jelent meg. Legjelentősebb művénél, a Gyógyult seb cí­mű hosszabb elbeszélésénél is értékesebb azonban az a mun­kássága. melyet a műfordító az Anyegin tevékenységnek áldozott. Máig köszönhetjük hervadhatatlan érdeme, hogy de jó volna, ha a centená­riumi ünnepség méltó helyre emelné annak nevét, akinek első fordítását b. t. Légy en-e egyenruha az iskolában? Társadalmunk fejlődésében zően előírni nem szabad. He- jelentős az iskolai végzettek lyesnek tartjuk azonban, ha számának növelése. Ma is és ünnepélyes alkalmakra, a szü- mindenkor büszkeség tölthet lökkel egyetértésben, egyön- el mindenkit, hogy középis- tetű öltözetet viselnek a ta- kolát végzett, tanult ember, és nulók (lányok sötét szoknyát tudását a társadalom érdeké- és világos blúzt, fiúk sötét ben hasznosíthatja. Helyes- nadrágot és világos inget.) nek tartjuk, hogy fiataljaink .... büszkék arra. hogy például , A középiskolák tanulói az a Balassi Gimnázium, vagy lsk?la f,lpusat es. n?,vet feltün' a Stromfeld Aurél Technikum tető Jelvényt viselhetnek, az tanulói. Ez az érzés a nevelés általános iskolák tanulói nem. során alakulhat ki és ^válhat {jgy véljük, a minisztérium társadalmi igénnyé, hangsu- állásfoglalása sok szülő és ta­nuló gondját, problémáját Kmety Ferenc a megyei művelődésügyi osztályvezető helyettese lyozni kell. hogy belső, tar talmi munka teszi büszkévé megnyugtatóan megoldja a gyermeket Iskolájára, sem­mi esetre sem szorítkozhatunk tehát külsőségekre, sapkára, emblémára, egyenruhára. A pedagógiailag értékeset nem cserélhetjük fel olcsóbb, fel­színes dokumentálással. Soro­zatosan hallunk szülői, tanu­lói ellenvetéseket is a sapka, egyenruha megkövetelésével kapcsolatosan. A Művelődés- ügyi Minisztérium állásfogla­lása ezért nagyon határozott: A diáksapka kötelező hasz­nálatát az általános- és a középiskolákban megtiltja. A nevelőtestületek, szülői mun­kaközösségek nem hozhatnak olyan határozatot, illetőleg az iskolák igazgatói olyan dön­tést, ami a diáksapka vise­lését kötelezően elrendeli. Nevelési és takarékossági megfontolásokból viszont, a feltűnő öltözködés elkerülése céljából, s a tanulók utcai ru­hájának megkímélése érde­kében, továbbra is helyes és ajánlott általános és közép­iskolákban munkaköpeny használata, bár ezt sem lehet kötelezővé tenni. Sok helyen kifogásolták a leánytanulók ruházatát. Az ál­lásfoglalás megengedi, hogy hideg időben a köpeny alatt hosszú melegítőt, vagy szö­vetnadrágot viseljenek, és azt rosszul fűthető tanteremben a tanítási idő alatt is magu­kon tarthassák. Ezért nevelői elmarasztalásban nem része­sülhetnek. Kívánatosnak tartjuk vi­szont, hogy a gyakorlati fog­lalkozásokon munkavédelmi okokból megfelelő védőöltö­zetet viseljenek a tanulók (pl. munkaköpenyt, mellesnadrá­got, melegítőt, gumicsizmát stb.) Iskolai egyenruhát kötele­Széc8eny, Forgáeh-kustélv A szkréperek megindultak... Történelem: a szécsényi laknak a kastélyban, szára- — Húsz év mulasztását ne­kastély születéséről, felépíté- dó fehérneműk lebegnek a héz lesz pótolni. A park va­sének körülményéről szóló hí- kifeszített köteleken, méteres lamikor fenséges szépségű gaz veri a máladozó falakat, zöldterület volt, azóta teljesen teles adatokból ismert — 1629-ben gróf Forgách Ádá- A kastély körül megfoghatat- elvadult, elmocsarasodott a mot bízták meg a szécsényi vár kapitányi tisztével. A _ pompakedvelő ember ködött a pincékben, ahonnan behozatalát. Eddig megmaradt lan, nehezen elemezhető „ii- terület Hat esztendeje minden lat” száll, sokáig tejüzem mű- évben tervbe vettük a rend gróf volt, ezért megépíttette az értéké ben, mai törött szépségében vek emelkednek a magasba is megyeszerte egyedülálló Augusztus végén kezd­kastelyt. Később nevezetesse jük a munkát — s ha kész, vált az epulet egy látogatás szeretnénk mi, első vendég- att' ként megtekinteni... — ter­vezget Shulz József.” Az idé­, , zet a Magyar Ifjúság riport- .... . , , , .... , ma is emlegetik. Akkonban jából való. a munka> amelyről tuk> 6,trand medencei építünk mar Forgach Simon volt avar itt szb van a kastély renová- a park kozePen- Kiásták a és a kastély, meg a hozzátar- jasa lenne, bár ezt a tervet J * L°?í. ^tmaS.. keiLUra;-,.Sze; sokan „naívul optimistának” tartják Szécsényben. Ezzel szerette a kényelmet, hatalmas, gyáróriásra terve­zett, méretezett szellőző-csö­által. Azt a látogatást 1705-ben történt, hogy Rá­kóczi járt a falak között csény azóta is emlékezik „vezérlő fejedelem” látogató- ^mben TkárogTpesszh^s- lett temetni az egészet. Négy sara, iskolát közös gazdasagot. ták is eiismerik: minden jel ---------------­U trnrnniOonoTAr n ... 1 TT tervnek, éppen ezért, sokan ma sem hisznek a szécsényiek közül abban, hogy valaha is kiépül. . . — A hosszas huzavona mi­— Sajnos más okuk is van arra, hogy szkeptikusak le­gyenek. Egy ízben azt tervez­medence alapjait, de a talaj­víz miatt a betonozásra már nem kerülhetett sor, be kel­úttörőcsapatot neveztek el II. arra mutat, véget ért a két fe!iér.„kő- évtizedes halogatás, valami be faragott büsztje ott áll a községi művelődési ház hom­lokzata előtt. Tény, hogy amit a történe­lem vihara megkímélt, hábo­elkezdődött a kastélyban környékén. Milyen lesz. ha elkészülnek a renoválással? A helyreállítás tervei ké­rú elkerült — értéktelenre és szén várják a megvalósulást értékesre egyaránt közömbös a terveket az ÉM esztendeje újra próbálkoztunk, bizottság alakult a park ren­dezésére, a kastély renoválá- ^ sára, a különböző szervek már lel is osztották egymás között a helyiségeket... Ké­sőbb a bizottság feloszlott. Hat évnek kellett eltelni, míg beláttuk: csak minden kezek hordtak szét. A hábo- megyei Tervező Irodájában |fn lehet a F°rgach-kastély rú után sokan tekintették kő­bányának, téglagyárnak, cse­rép-lelőhelynek a páratlan jóasef. Az épületet bizonyos wH tekintetben átfogó terv alao- . - ■ - - ján lehet a Forgách-kastélj és környéke rendezését meg­„álmondták” papírra. Alkotó- valósítani A kastélv-kert ren- iuk, Tömöry Mária és Shulz valósítani. A Kasteiy-xen, ren dezesenek terve most mar az egész község városfejlesztési kastélyt, és az is igaz, hogy értelemben korszerűsítik, köz- ,, . ,. nem volt senki, aki megvédte ponti fűtéssel, hideg, meleg tervehez kapcsolódik, írnlrtn i c rr í i i I ci /U'lAh^í # - ...... . . . .... ___JL 11 ... a v olna a pusztuló értéket. vízzel látják el, mindenütt Nemrégiben megérkeztek s (Egy vélemény Szécsényből: ügyelve a műemlék jelleg Közép-dunavölgyi Vízügyi — Későn, kapcsoltunk, mindig elkésve kapcsolunk. Most fel­megőrzésére. A főépületben Igazgatóság szkrépereL nagy­állami gyermekotthon és egy teljesítményű munkagépei ét ébredt a műemlékvédelem is. tájmúzeum kan helyet. Äz elkezdték a jövendő tómeder egyszerre tízmilliót költenek úgynevezett Rákóczi-terem az (mert mesterséges^ tó épül a a kastély rendbehozatalára, újjáépítés után " ' *■ Korábban kellett volna, Cseh- könyvtár lesz, az Szlovákiában például már a háború után belekezdtek műemlékek „tartósításába’ Igazat kell adni a véle­ménynek. Míg hallgatom, eszembe jut a Prievidza köze­lében emelkedő száaszobás, „komfortos”, példásan rend­klub és park közepén!) kialakítását. _ oldaldeár- Ez a munka félmillió forint n yak szolgálnak a kicsinyek értékű. A megépítendő strand- a szálláshelyéül, a földszinten medence, 33 méter hosszú lesz lesz az ebédlő és ugyanott és sportolásra, strandolásra kapnak helyet a nevelői la- egyaránt használhatják a fi­kások is. A nyugati torony- atalok. Hosszan lehetne sorol­ttól, ahol annakelőtte éber ni, mi mindent terveznek strázsák vigyázták a táj beké- még a szécsényiek a kastély­t_________> ____ ____ jét — autóspresszót építenek, kert árnyas fasorai közé, b entartott vár, amely az év mély pincéje bárhelyiségge Annyit azonban ^ feltétlenül minden szakában tele van alakul át. Ha a szép terv va- érdemes megemlíteni, hogy a újkori ostromlókkal, minden lóra válik, igazán újjászület- tervek valóra váltásában a fi országból odasereglett turis­tákkal. Persze a nógrádi úti­nek a régi falak... Helyszín II. Szkréperek kalauz is említi a szécsényi dohognak az egykor gyönyö- kastélyt, a turisták fel is ke- rű kastélyparkban. Az épület resik, de alig lépnek ki buszból, többnyire visszahúzódnak — bentő az enyészet képe.) Helyszín I. Az olasz realis­ta filmekből jólismert képek bántóan keverednek a klasz- szikus veretű építészet adta hangulattal. Jelenleg nyolcán magasan áll, alatta északi azonnal irányban terül el a most még megdob- mocsaras, erősen talaj vizes, fákkal, gesztenyesorral sze­gélyezett terület. Nem volt mindig ilyen vizes, süppede- kes ez a rész. A Tejüzem évekig egyszerűen kivezette a pince-üzem szennyvizét, e bár a „tejeseket” Bonyhádra atalok, kiszesek is részt kér­tek. A fásítást még az idén ősszel megkezdik, jövőre pe­dig ugyancsak társadalmi munkában megépítik a strand­medencét és segítenek az öt­száz személyes kemping-tábor kialakításában is. A tanulságot is Varga Fe­renc mondja ki: — Tervezni is meg kell ta­nulni! A beruházási, építési „kódex” előír bizonyos lép­csőfokokat, amelyeket nem telepítették, s lent hatalmas lehet „büntetlenül atugor- gépek küzdenek a mocsárra] figyelmen kívül hagy­— most is vígan csörgedez nl\ Elkészült az elhelyezési, egy kisebb pataknak beillő uta™a 1°« a kivitelezem, s szennyvíz áradat, a jövendő a beruházási terv... park irányába. 15°, ezeAr fon?tba keJ A parképítésről Varga Fe- rult- Megérte. A szkreperek renc, a községi pártbizottság mar túrjak a földet... titkára tájékoztat: Pataki László Írják az Öblösüveggyár történetét Az Öblösüveggyár az idén ünnepli fennállásának 75. év- fordulóját. Ennek tiszteletére, egyéb rendezvényeken, meg* emlékezéseken kívül, feldol­gozzák a gyár történetet. Hír szerint az anyag gyűjtése be­fejeződött, rövidesen mintegy két ív terjedelemben, fényké­pekkel dúsan illusztrált füzet ad képet a háromnegyed év­század eseményeiről, különös tekintettel a felszabadulás után végbement hatalmas fej­lődésről. Jövőre nagyobb tör­téneti munka is napvilágot lát. Szaktárgyi tanácskozások Tanévelőkészítő szaktárgy! tanácskozásokat szerveznek valamennyi nevelő részéra Nógrádban augusztus 28-án, 29-ér, és 30-án. Salgótarján­ban, a Május 1 úti, Pásztón, a II. számú, Szécsényben, a Mikszáth Kálmán, Balassa­gyarmaton, a Bajcsy-Zsilinsz- ky általános, Rétságon ugyan­csak az általános iskolában zajlanak le a tanácskozások. Ezek programjaként előadáso­kat tartanak, illetve vitákat rendeznek az alsó tagozatban tanítóknak, a biológiát és föld­rajzot, az oroszt, a magyar történelmet, a matematikát és fizikát, a mezőgazdasági és az ipari jellegű gyakorlati foglalkozást, a háztartási is­mereteket és gyakorlatokat ta­nítóknak, valamint a rajzot, testnevelést, és éneket tanító, és a napközis nevelők részé­re. ósii könnyűiénél estek A megyei József Attila velődési Ház összeállította oszd könnyűzenei programját. A rendezvénysorozatot szep­tember 21-én, az Express-zene- kar vendégszereplése nyitja meg élvonalbeli táncdaléneke- sek közreműködésével. Októ­ber 4-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. év­fordulója jegyében a Bachor üzbég ének- zene- és tánc- együttes mutatja be műsorát Salgótarjánban- Ezt a progra­mot a művelődési ház a Kul- túrkapesolatok Intézetével kö­zösen rendezi. Szeptember 21- én Slágerek és csillagok cím­mel, a Syrius-zenekar tol­mácsolásában hallhatunk könnyűmuzsikát, míg decem­ber 12-én az Illés-zenekar szereplése ígérkezik esemény­nek a műfaj barátai körében. Drága pénzért csúnya látvány A Nógrád megyei Bútoripari Vállalat Balassagyarmat 1968. január 1-től megkezdi az I—1 1/2 szobás faház és al­pesi stílusú magastetös „mini”-ház szériagyártását, kívánság szerinti berendezéssel együtt. Intézmények, vállalatok igé­nyeikkel az ÉRDÉRT vállalathoz fordulhatnak. ÉRDÉRT V. Budapest, V., Kossuth Lajos tér 11. Magánosok közvetlenül a Bútoripari Vállalathoz is fordul­hatnak. A salgótarjáni Lenin téren szép bisztrót nyitott a vendéglátó vállalat. Léiét főként a környékbeli háziasszonyok áldják, mivel ke­vés pénzért megszabadítja őket a vasárnapi fözeß munkájától. A vállalat kevésbé szere­ti a bisztrót. Ráfizetéses. Ahelyett, hogy hoz­na, félévenként négyezer-ötszáz forintot visz el a háztól. Amikor még ebben a helyiség­ben a nem éppen jóhírü Fekete Gyémánt működött, sok nyereséget biztosított, 1965 első felében például száznegyvenezer forin­tot. Amilyen tetszetős bent a bisztró olyan csúf a környéke délutánonként. Betekintő ablaká­nak külső peremén emberek üldögélnek, s üvegből isszák a sört. Körös-körül sörfolt. cigarettavég, elhajigált dugó. Akad törött üveg is, mert a harmadik-negyedik üvegnél már nem számít a kétforintos betét, — az utcán át vásárló leüti a palack nyakát. Az illemen és a jóízlésen kívül semmi sem tiltja, hogy valaki az utcán igyék. Valamit viszont tenni kell, hogy a Lenin nevét viselő tér ne legyen nyíltszíni, osztályon aluli kocs­ma. Legkézenfekvőbb megoldásnak az kínálko­zik, hogy tiltsák meg a sör utcán át történő árusítását. Sajnos, így a bisztró napi forgalma a jelenlegi háromezer—négyezer-ötszáz forint­ról ezerkétszáz—ezerhétszázra esne, ami a vállalati veszteséget növelné. Nyílt kérdés viszont, hogy a naponta tárulkozó csúf lát­vány erkölcsileg mennyibe kerül, — gondol­junk akár a környékbeli gyermekekre, akár azokra, akik turistaként látogatnak cl a me- gyeszékhelyre. Érdemes volna fontolóra venni, nem lehet­ne-e a szeszesitalok közül a sör — de csakis a sör! — ülvefogyasztását megengedni a je­lenlegi osztályba sorolás mellett. A vendéglátó vállalat igazgatója is elége­detlen azzal a képpel, amely délutánonként <t Lenin téren járók elé tárul. Beszélgetésünk során elmondta, hogy anyagi áldozattól sem riadna vissza a rend érdekében. Természe­tesen vállalata pénzügyi szempontjait nem hagyhatja figyelmen kívül. Szívesen venné, ha a közelben akadna vállalkozó, aki a biszt­ró helyiségért olyant adna, amelyben har­madosztályú vendéglő működhetne. F.z a megoldás — nézetünk szerint — csak akkor helyeselhető, ha az említett vendéglő meleg- konyhával üzemelne. Az a jószándékú törekvés, amely arra iráz nyúlt, hogy eltüntesse a Fekete Gyémánt okozta foltot a város arcáról, csak részben bizonyult sikeresnek. Megszűnt a lehetősége annak, hogy fegyelmezetlen emberek bortól, pálinkától berúgjanak a füstös talponálló­ban; de a városkép alig javult. Amit nagyon akarunk: megy. A salgótar­jáni városi tanács, — tudjuk —, nagyon akarja, hogy nevéhez, helyéhez méltó legyen a Lenin tér. Javasoljuk, tegye meg a követ­kező lépést a célhoz vezető úton, s kezdet­ként szüntesse meg a sör utcán át történő árusítását a bisztróban. •ily

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom