Nógrád, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-22 / 197. szám
2 wflen äö 19^7. augusztus 22. SeüS Titkos ajánlások Bagdadban Elvi megállapodás az olajembargóról, a katonai erők fejlesztéséről Újabb támadás a demilitarizált övezet ellen Fulbright szenátor nyilatkozata az USA kilátásairól BAGDAD (MTI) Bagdadban vasárnap este közzétették az arab gazdasági pénzügyi és kőolajügyi miniszterek hatnapos értekezletéről szóló záróközleményt. A közlemény leszögezi, hogy a tanácskozásokat és vitákat a felelősségérzet és a szolidaritás jellemezte. A jelenlevő miniszterek egyöntetűen pozitív ajánlásokat hagytak jóvá. Az ajánlásokat a Khartúm- ban augusztus 26-án összeülő külügyminiszteri értekezlet elé terjesztik, amely kidolgozza majd az arab csúcsértekezlet napirendjét — szögezi le a záróközlemény. A kairói A1 Ahram hétfői száma azt írja, hogy az egyelőre titkos ajánlások a következő kérdésekre vonatkoznak: 1. a kőolaj szerepe az agresszió következményeinek felszámolásában; 2. az arab betétek visszavonása ama országok bankjaiból, amelyek támogatták Izraelt; 3. közös pénzügyi alap létrehozása a gazdasági fejlesztésre; 4. közös pénzügyi alap létrehozása az agresszió által érintett területek megsegítésére és újjáépítésére: 5. fizetési egyezmények megkötése az arab országok között; 6. a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése a baráti országokkal; 7. az összes arab országok csatlakozása az arab gazdasági egység-egyezményhez és az arab közös piachoz; 8. gazdasági szakértőkből álló bizottság létrehozása az arab gazdasági tervek tanulmányozására, összehangolására — a bizottság a novemberben sorra kerülő új arab gazdasági konferencia elé terjeszt majd jelentést; 9. a kereskedelmi kapcsolatok és a gazdasági kötelékek csökkentése az agresz- sziót támogató országokkal; 10. az arab országok közötti kooperáció növelése a turizmus, a biztosítás és a bankszolgálat területén. Az A1 Ahram rámutat, hogy „bizonyos fontos kérdéseiket, amelyekben az értekezlet nem tudott megegyezni” a külügyminiszteri értekezlet elé utaltak. Az AP és a Reuter tudósítása abból a tényből, hogy a záróközlemény egyetlen ajánlást sem hozott nyilvánosságra, arra következtet, hogy az arab gazdasági értekezlet nem tudott megegyezésre jutni abban, hogy megszüntessék-e a Nyugat-Európának, elsősorban Angliának és Nyugat-Né- metországnak szóló kőolajszállításokat. Mint ismeretes, Irak azt javasolta, hogy három hónapra szüntessék meg az olajszállítást Európába. Kuwait képviselője azt indítványozta, hogy a felfüggesztést ne kössék időhöz, hanem az izraeli agresszió következményeinek felszámolásától tegyék függővé. Ezt a javaslatot az AP által idézett tájékozott források szerint élesen ellenezte az olajban gazdag Szaúd-Arábia és Líbia. Az AFP felhívja a figyelmet arra, hogy sem az A1 Ahram sem a közel-keleti hír- ügynökség nem tesz említést az iraki tervnek arról a részéről, amely a Szuezi-csator- na állandó lezárását javasolja az agresszió következményeinek felszámolásáig. Bomba robbant Hongkongban Húsz paraszt meghalt - hetven megsebesült SAIGON (MTI) Az amerikai gépek vasárnap újra támadták a Hanoi— Haiphong övezetet, továbbá az ország déli, illetve tengerparti területeit. A B—52-es nehézbombázók újból bombázták a demilitarizált övezetet. A dél-vietnami hadszíntéren vasárnap a leghevesebb harcokra Guang Ngai tartományban került sor, ahol az amerikai 4. gyalogos hadosztály három egysége vívott nyolcórás küzdelmet a partizánokkal. WASHINGTON (MTI) William Fulbright amerikai szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke vasárnap nyilatkozatot adott az ABC televíziótársaság „Kérdések és válaszok” című rovatának. — A vietnami háború az Egyesült Államokat pénzügyi és erkölcsi csődbe vezetheti — jelentette ki Fulbright. Felszólította az amerikai kormányt, vessen véget a háborúnak. A szenátor kétségbevonta a dél-vietnami választások célszerűségét, mert mint mondta, ezt az országot pillanatnyilag az Egyesült Államok tartja megszállás alatt. Fulbright közölte, hogy a szenátus külügyi bizottsága ez idő szerint azokat az eszA kínai külügyminisztérium vasárnap átadott jegyzéke követeli, hogy az angol hatóságok 48 órán belül vonják visz- sza a három kínai nyelvű hongkongi lap betiltását, engedjék szabadon a letartóztatott kínai újságírókat. Ellenkező esetben — hangzik a jegyzék — Angliára hárul minden felelősség a következményekért. Hongkongban vasárnap bomba robbant és két gyermeket megölt. Ezzel 30-ra emelkedett a halálos áldozatok száma azóta, hogy tüntetések kezdődtek az angol koronagyarmaton. ACAPULCO (MTI) Véres tűzharcra került sor vasárnap a mexikói Acapul- cóban — jelentik a hírügynökségek. Mexikói parasztok menete vonult a kókuszdió-munkások egyesületének székházához, ahol a négy hónappal korábban megválasztott vezetőség tartott gyűlést. A felvonulók szerint a vezetőséget szabálytalanul választották meg és ezért meg akarták zavarni az ülést. Amikor azonban az épület közelébe értek, tüzet nyitottak rájuk — egyes jelentések szerint még gépfegyverrel is lőtték a felvonulókat, akik viszonozták a tüzet. A véres összeütközés során 20 felvonuló paraszt meghalt és 70 megsebesült. A rendőrség nagy erőkkel érkezett a helyszínre, és 180 személyt leII rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RÁDIÓ: 8.22: Táncmelódiák. — 9.00: Harsán a kürtszó. — 9.40: A szarvasi földművesszövetkezet népi zenekara játszik, Gilyán Elemér vezetésével. — 10.10: Weber: Euryanthe. — 12.54: A budapesti színházak műsora. — 12.57: A szép tanítványhoz. — 13.13: Hollós Ilona énekel, a Donaldi-zenekar játszik. — 13.48: Bemutatjuk a Munkásőrség Központi Férfikarának új felvételeit. — 13.59: Sullivan—Gilbert: Jolantha. — 14.20: Kempingezők. — 15.10: Nem kidobott pénz! — 15.15: Henryk Szeryng hegedül. — 15.51: Moszkva—Kreml. — 16.16: Magyar nóták. — 16.37: Gazgdasági újságíróké a szó. — 16.42: A Román Kultúra Hete. — 16.57: Hallgatóink figyelmébe. — 17.15: Tito Schipa filmdalokat énekel. — 17.22: Világhírű szovjet előadóművészek. — 19.30: A Szabó család. — 20.00: Könnyűzenei Híradó. — 20.50: A Magyar Rádió és Televízió népi .zenekara játszik. — 21.20: Elisabeth Schwarzkopf énekel. — 21.40: A Colimába szimfonikus zenekar lemezeiből. — 22.20: Sporthírek. — 22.25: Henryk Szeryng hegedül. Artur Rubinstein zongorázik. — 23.19: Operettmuzsika. PETŐFI RADIO: 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — 12.30: Glazunov: Hangversenykeringő. — 12.40: Házunk tája. — 13.00: Zenekari muzsika. — 13.47: Vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől — hatig... — 18.10: Katonadalok, csárdások. — 18.35: Alkonyaitól pirkadatig a mátrai csillagvizsgálóban. 19.00: A jazz kedvelőinek. — 19.22: A Román Kultúra Hete. 20.30: A Magyar Rádió és Televízió szimfónikus zenekarának felvételeiből. — 21.00: A magyar irodalom kincsesháza. Pillangó. — 22.06: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. — 22.26: Közép- és Kelet-Európa és az integráció. — 22.36: Jónás Mátyás népi zenekara játszik, a Rákóczi gimnázium leánykara énekel. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 17.58: Műsorismertetés. =- 18.00: Hírek. — 18.05: Faluról falura. — 18.15: Sírontúli szerelem. — 18.20: Jazz-iskola. — 18.45: Üj könyvek. — 18.50: Ok is a piacról élnek ... — 19.10: Szibéria. — 19.30: Esti mese. — 19.40: Parabola. — 20.00: TV-Híradó. — 20.20: Sellő a pecsétgyűrűn II. rész. — 22.00: TV-Híradó 2. kiadás. — BESZTERCEBÁNYA: 17.45: Filmriport a Fóti Gyermek városról. — 18.05: Ifjúsági adás. — 19.00: TV-Híradó. — 19.30: Utazó kamera. Szíria. — ?0.00: Menekülés a (csehszlovák fúm.i — 21.05: Pabló Casals vezényel. — 21.55: Kulturális híradó. tartóztatott. A felvonulókat Cesar Del Angel mexikói képviselő vezette. A kókuszdiómunkások egyesületének elnöke Jesus Flores Guerreros. A jelentések szerint Del Angel megsebesült és elmenekült, Guerrerost pedig letartóztatták. A megzavart ülésen mintegy 600 ember vett részt, a felvonulók pedig mintegy ezren lehettek. közöket keresi, amelyek segítségével határit lehet szabni az elnök hadviselői hatalmának. Utalt arra a véleményfelmérésre, amelyet az AP amerikai hírügynökség washingtoni irodája végzett a szenátorok körében. A felmérés azt mutatta, hogy 84 szenátor közül csak 44 ért többé-kevésbé egyet az elnök vietnami politikájával. A „Nagy Társadalom” Johnson amerikai elnök a nagy detroiti „faji robbanás” után, amikor még füstölögtek a felgyújtott épületek romjai, azt mondotta — nem először — televíziós beszédében: az Egyesült Államok elég erős arra, hogy legyőzze a világ leggazdagabb országában a felszín alatt burjánzó szegénységet, felépítse az úgynevezett „Nagy Társadalmat” — s ugyanakkor tovább folytassa a vietnami háborút. Az amerikai képviselőház úgy látszik másképpen vélekedett. Ugyanazon a napon, amikor kemény törvényt fogadtak el a néger gettók felkeléseinek szervezői ellen — visszadobták ama törvényjavaslatot, amely szerény ősz- szeget szavazott volna meg a nyomornegyedeket elválasztó és százezernyi gyermek életét fenyegető patkányok kiirtására. Akik jelen voltak a képviselőházi teremben, feljegyezték, hogy a törvényjavaslatot végül is egy felszólaló szélsőreakciós képviselő kiáltása „ölte meg”, aki a következő megjegyzéssel fordult kollégái felé: „Csak nem akarnak kinevezni az Egyesült Államokban egy patkányügyi kormánybiztost?” A képviselőház kacagása voltaképpen csak tünete a „Nagy Társadalom” sorvadásának. Az 1967-es költségvetés a korábbihoz képest 10,5 milliárd dollárral növelte a vietnámi háború költségeit Ugyanakkor az úgynevezeti „Nagy Társadalommal” kapcsolatos, a kongresszus által megszavazott kiadások nemcsak arányaikban, de tényleges nagyságukat tekintve is csökkennek. Emlékezetes, hogy a „Nagy Társadalom”-elképzelés nem egyéb, mint a Johnson propagandistái által gyártott utánzata a Kennedy-időszak- ban meghirdetett „új határ” programnak. Az „új határ” program mögött meghúzódó politikai gondolat az volt, hogy az Egyesült Államoknak fokozott erővel kell a maga belső társadalmi-gazdasági problémái felé fordulnia. Természetesen Kennedy sem vizsgálta felül az amerikai imperializmus terjeszkedő politikáját a maga egészében. Addig azonban (főleg hivatali idejének utolsó szakaszában) feltétlenül elment, hogy bizonyos reális egyensúlyt próbáljon létrehozni az amerikai külpolitika ismert fő céljainak pénzügyi fedezete — s az ország gyötrő belső társadalmi-gazdasági problémáinak megoldására szánt költségvetési összegek között. Johnson emlékezetes 1964-es nagyszabású győzelmét éppen azzal aratta, hogy a Kennedy által megszabott politikai főirányvonal folytatását ígérte. Ezt jelképezte az általa meghirdetett „Nagy Társadalom” programja. Közelebbi vizsgálat természetesen könnyűszerrel felderítheti, hogy a „Nagy Társadalom” Johnson által megszabott eredeti keretei is rendkívül szűkek és szerények voltak, ha egybevetjük ezeket az Amerikai Egyesült Államok gazdasági potenciájával, vagy éppen a hadicélokat szolgáló kiadásokkal. A Nent beszélnek többé erőszakmentességről Rendkívüli állapot New Havenben BATON ROUGE (MTI) Hétfőn hajnalban fegyveres rendőri alakulatok vonultak be Louisiana állam fővárosának néger negyedébe — előzőleg több helyen tüzek lángoltak fel. Baton Rouge polgármestere közölte, hogy mozgósítani fogja a nemzeti gárdát, amely vasárnap a polgárjogi tüntetők gyűlésén állt őrséget, hogy megakadályozza az összecsapást a négerek és fehérek között. A vasárnapi gyűlés sajátos módon ért véget: ugyanazt a területet, ahol az előzőleg szabadságmeneten részt vevő néger tüntetők gyűlést tartottak, estére a Ku-Klux-Klan igényelte, és mivel a gyűlés nem fejeződött be időben, a rendőrség tisztította meg a terepet. Magán a gyűlésen, a faji egyenlőség kongresszusának helyettes vezetője, Lincoln Lynch kijelentette, „ha nem kerül sor hamarosan változásokra, erőszakot kell alkalmaznunk, a színes bőrűek egész Amerikában megindultak és nem beszélnek többé erőszakmentességről, mert a gyarmatosító és imperialista hatalmak a világ egyetlen pontján sem voltak hajlandók lemondani arról, amivel bírnak, sohasem akarták bevonni a négereket a hatalomba”. A Ku-Klux-Klan gyűlésén a szónok viszont kijelentette: „a délnek ismét fel kell kelnie” — utalva az egy századdal ezelőtt lezajlott amerikai polgárháborúra. A Connecticut állambeli New Havenben vasárnap este kihirdették a rendkívüli állapotot, miután folytatódtak a szombaton megkezdődött zavargások. Szombaton ötven személyt tartóztattak le, a sebesültek száma pedig 12 volt. A néger negyedben több helyütt betörték az ablakokat és kisebb tüzeket okoztak — a rendőrség vasárnap este újabb száz embert tartóztatott le. Rap Brown, a fekete hatalom mozgalmának egyik vezetője, akit szombaton tartóztattak le tiltott fegyverviselés vádjával, börtönéből felhívást intézett az összes amerikai négerekhez. Felszólította „az ellenség vonalai mögött rekedt összes fekete testvéreket” fegyverezzék fel magukat, mert a szabadság órája még nem jött el. Brown-nak az eredeti tervek szerint fel kellett volna szólalnia a Baton Rouge-i nagygyűlésen. Nigériai polgárháború Biafrai támadás a nyugati országrész ellen LAGOS (MTI) LONDON (MTI) Lagostól 240 kilométernyire, A nemzetközösségi ügyek a szövetségi fővárosba veze- minisztériuma vasárnap kötő főút mentén fekvő Ore vá- zölte, hogy Sir David Huntat ros közelében heves harcok Nagy-Britannia lagosi főbiz- folynak nigériai központi csa- tosát tanácskozásra hazaren- patok és biafrai egységek delták. A tanácskozás 15 között. Lagosi közlés szerint a kérdése a Nigériába irányuló biafraiak, akik ellenőrzésük angol fegyverszállítás lesz. alatt tartják a középnyugati A minisztérium egy szóvi- tartocnányt, hétfőn újabb tá- vője a biafrai rádió egyik madást intéztek a nyugati or- közlését cáfolva kijelentette, szágrész ellen. Megkísérelték, nincs tudomásuk arról, hogy hogy átkeljenek egy stratégiai a nigériai Kano repülőterére fontosságú hídon Ofuso falu- a brit légierő pilótái vagy nál, de feltartóztatták őket. szakemberei érkeztek volna. sorvadása Johnson választási győzelme utáni évben, 1965-ben 50,2 milliárd dollárt szavaztak meg az amerikai kongresz- szusban katonai célokra. Ugyanakkor a „Nagy Társadalommal” kapcsolatos mintegy 20—25 különböző programra összesen 4 milliárdot szántak. Eleve le lehet szögezni tehát, hogy a „Nagy Társadalom” Johnsoni-program- ja már indulásának pillanatában is korlátozottabb volt még a vezető európai tőkés országok úgynevezett jóléti programjainál is. A költség- vetésben elfoglalt viszonylagos súlyát tekintve mintegy két és félszer kisebb arányokban szerepeltek ezek a kiadások a „Nagy Társadalom” programjában, mint a nyugatnémet költségvetésben, háromszorta kisebb arányban, mint a franciában, négyszerte kisebb arányban, mint az angolban és kilencszer kisebb arányban, mint Svédország büdzséjében. Kétségtelen gazdasági tény, hogy az Egyesült Államok a tőkés világ leggazdagabb, óriási erőforrásokkal rendelkező országa. Az is tagadhatatlan, hogy az amerikai gazdaság egésze számára a vietnami háború költségei nem jelentenek tűrhetetlen megterhelést. Sőt, közismert módon a vietnami háború bizonyos értelemben még a hadikonjunktúra ösztönzéséhez is hozzájárul. A „Nagy Társadalom” programjának brutális megcsonkításában ezért nem any- nyira a gazdasági kényszer nyomását kell látnunk — mint inkább egy nagyonis átgondolt és tudatos irányvonalat. Ennek az irányvonalnak a lényege: felhasználni a vietnami háborús pszichózist és az emelkedő háborús költségeket a szociális kiadások tudatos visszaszorítására. Bizonyos körök minduntalan a „szocializmus előretörését” emlegetik a szerény szociális programok hallatára. Sőt, ezen túlmenően a szociális követelések erőteljesebb visz- szadobására is. Erre vallott, hogy Johnson rádióbeszédében nem a néger gettófelkelések szociális-gazdasági okaira, hanem a megtorló intézkedésekre helyezte a fősúlyt. Erre vall az is, hogy 1967-ben a monopoltőke az eddiginél erőteljesebben száll majd szembe a szakszervezetek béremelési követeléseivel. Tömören és jellemzően foglalta ezt össze a U. S. News, az amerikai nagytőke egyik legbefolyásosabb folyóirata, amikor cikkének címéül ezt a mondatot választotta: „1967 irányzata: a munkáltatók keményebben bánnak majd a szakszervezetekkel”. (Ugyanakkor persze tény marad az is, hogy 1967 eddigi sztrájk statisztikája azt jelzi: tizennégy esztendeje nem vett részt annyi munkás a sztrájkmozgalomban, mint éppen ebben az esztendőben!) Sem a néger-probléma, sem a vietnami háború nem szolgáltat tehát egymagában kielégítő magyarázatot. A jelek szerint ennél többről van szó: az amerikai monopóliumok kísérletéről a Kennedy által szerény keretek között megkezdett szociális-jóléti törvényhozás egész irányzatának megfordítására. Ez a „Nagy Társadalom” sorvadásának igazi oka. Gömöri Endre
