Nógrád, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-19 / 195. szám

1967 augusztus I!) szombat NŐGR4D 3 Küzdelem a kártevők ellen Nagyobb feladatok előtt az építőszövetkezetek Nyilatkozik Nemcsak a termelőszövet­kezetekben, állami gazdasá­gokban, gép- és gépjavító ál­lomásokon jelentkezik zsúfolt nagy feladatokkal az ősz, ha­nem a növényvédő állomáson is. Felkerestük Gordos Gyulát, a Nógrád megyei Növényvédő Állomás igazgatóját, hogy az őszi feladatokról adjon tájé­koztatást. — Melyek a legfontosabb időszerű feladatok az őszi betakarítás, valamint szán­tás és vetés időszakában? — Jelenleg a csávázási Idény felmérése folyik — mondotta — a termelőszövet­kezetek figyelmét már jó elő­re körlevélben felhívtuk a csávázási igények bejelenté­sére, hogy a nagyteljesítmé­nyű csávázási gépek üzemel­tetését szervezetten rendsze­rezni tudjuk. Most járáson­ként a főfelügyelők és fel­ügyelők mérik fel a felada­tokat, és irányítják a csává­zási, ezt a fontos őszi mun­kát. — Milyen szerepet tölte­nek be a főfelügyelők és a felügyelők megyénk öt járásában? — Eddig járásonként egy szaktanácsadó működött a növényvédő állomás kereté­ben. most az új mechaniz­musra való áttéréssel kapcso­latosan fokozott jelentőséget kapott a növényvédelem, ez mutatkozik meg a főfelügye­lők és felügyelők kinevezésé­ben is. Mindketten az állo­más státuszában vannak, de a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályokon dol­goznak. A főfelügyelő, a me­zőgazdasági osztályvezető nö­vényvédelmi szakhelyettese és a felügyelővel megosztva szer­vezi és irányítja a járás nö­vényvédelmi munkáját. Fel­méréseik alapján az idén ősz­szel 640 vagon gabonavető­mag csávázását kell elvégezni, és a termelőszövetkezetektől 433 vagonra már be is je­lentették az igényt. A jól gé­pesített erdőkürti November 7. Tsz üzemen belül oldja meg a csávázási, viszont a salgó­a növényvédő állomás tarjáni járásban néhány szö­vetkezet régi kisüzemi mód­szerekkel, házilag óhajtja el­végezni ezt a munkát. — Miért előnyösebb a nagyüzemi csávázógép alkal­mazása? — Hogy a nagyüzemi csá- vázás valóban előnyösebb, azt már az is bizonyítja, hogy a tsz-ek tömegesen veszik igénybe. Elsősorban azért, mert olcsóbb és emellett na­gyon szakszerű és jó mun­kát végez. A teljesítménye is igen nagy, amit az is meg­mutat, hogy nyolc—tíz erős embernek kell kiszolgálnia. Napi teljesítménye eléri a 300 mázsát. Megyénkben nyolc ilyen gép dolgozik, és a má­zsánkén ti csávázás munkadí­ja: 2,4 forint. A gyenge tsz- ek ebből az árból mázsánként egy forintos engedményt kap­nak. A nagyüzemi gép minő­ségileg kiváló munkát végez, és alkalmazása egészségügyi okokból is jobb, mert a ki­szolgáló személyzet nem szív­ja be a mérgező anyagokat. — Van-e más idénymun­kája is a növényvédő állo­másnak? — A jövő héten kezdünk hozzá a talajlakók és károsí­tok felméréséhez, azokon a területeken, ahol a termelőszö­vetkezetek kalászos után óhajtják elvetni az őszi ga­bonanövényeket. Hasonló fel­méréseket végzünk a máknak, kukoricának és egyéb kapás­növényeknek kijelölt területe­ken is. A felmérés a növény­védő állomás és a járási fő­felügyelők felhívása alapján arra irányul, hogy megállapít­suk a talaj csócsároló, mocs­kos pajor, drótféreg és csere­bogárpajor fertőzöttségét. Az újonnan telepítendő szamóca­telepeken a talajvizsgálat főleg a cserebogárpajor kártételé­nek felmérésére irányul. Ilyen kártételt tapasztaltunk a pa­taki Kossuth Tsz-ben. sőt egyes tsz-ekben, mint Kazá­ron és Kétbodonyban a kapá­soknál is felléptek a ká­rosítok. Kazáron a kukoricá­igazgatójo ban és Kétbodonyban a do­hánynál károsított a drótfé­reg. — Az állomás feladata-e a hungazinozás is? — Az ősz folyamán mintegy ezer holdon kerül elvégzés­re a hungazinozás, de ebből csak mintegy 100—150 holdat vegyszereznek az állomás gé­pei. A megye szövetkezetei ugyanis 106 növényvédő gép­pel rendelkeznek, és ezeknek hasznos és gazdaságos üze­meltetését az állomás 18 szak­embere segíti szaktanácsai­val. Ugyancsak szakmai se­gítséget nyújtunk a rétsági és a balassagyarmati járás­ban a Didyneflla-fertőzés el­leni küzdelemben. Ezekben a málnatermesztő járásokban le­termelik és elégetik a málna­vesszőket a vesszőfoltosság csökkentése érdekében, mert ez az eljárás egyelőre hatá­sosabbnak mutatkozik a vegy­szeres védekezésnél. Még min­dig gondot okoz az aranka­irtás, amelynek munkálatai befejezéshez közelednek. Saj­nos, 130 holdnyi területet az aranka-fertőzés miatt zárolni kellett, és ezekről a helyekről már nem foghatnak apróma­got a termelőszövetkezetek. — ügy tudjuk, hogy az állomás laboratóriuma is fontos munkát végez a nö­vényvédelem kiterjesztése és hatásossága érdekében. Mit tudna erről mondani? — Laboratóriumunkban a bo­gyósgyümölcsök károkozóinak és kártevőinek felmérése még tart. Fontos feladat továbbá a barackmoly fertőzés felmé­rése is, mert ez a károsító is megtelepedett megyénk egyes gyümölcsöseiben. Fel­adatunk továbbá az export­vizsgálaton kívül az importból származó burgonya-vetőgumó ellenőrzése, felülvizsgálata Is — fejezte be nyilatkozatát Gordos Gyula. A HONVÉDELMI NEVE- LÖMUNKA fontosságára te­kintettel a párt Politikai Bi­zottsága megvizsgálta a Ma­gyar Honvédelmi Sportszö­vetség eddigi eredményeit és jelenlegi helyzetét. A Politi­kai Bizottság megállapította, hogy az MHS figyelemremél­tó eredményeket ért el az if­júság katonai szolgálatra tör­ténő felkészítésében, úgyszin­tén a lakosság'polgári védel­mi oktatásában. Az értékelés külön kiemeli a gépjárműve­zető-képzésben elért sikere­ket. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az MHS rendezvényei — összetett honvédelmi verse­nyek, vetélkedők, honvédel­mi napok — éppúgy hozzá­tartoznak életünkhöz, mint a sok-sok ezer fiatalt és koro­sabbat foglalkoztató rádiós és modellező szakkörök. Jó úton jó cél felé halad az MHS, — ez a Politikai Bi­zottság határozatának fontos tanulsága —, ám a fejlődés üteme az, ami a reális lehe­tőségek mögött marad. Az MHS jelenlegi felépítésénél rugalmasabb, mozgékonyabb szervezetre van szükség. Az MHS országos elnöksége a Politikai Bizottság határo­zata alapján azt a javaslatot terjesztette a kormány elé, hogy szűnjék meg az MHS, s lépjen helyébe az MHSZ: a Magyar Honvédelmi Szövet­ség. Az MHSZ társadalmi alapo­kon nyugvó, de állami felada­tok megoldására is hivatott szervezet. Ez veszi át, ez Tízéves működési szakasz zárult le a vadásztársaságok életében, s az idén ismét tíz­éves munkához kezdtek. Az új szakaszra jellemző, h vgy sokkal nagyobb szerepet kap a tervszerű vadgazdálkodás, amelyre eddig — őszintén szólva — egyes vadásztársa­ságok kevés gondot fordítot­tak. Már önmagában a terü­leti összevonások is e cél megvalósulását szolgálják. A korábbi 24 apróvadas társa­ság helyett csak 12 maradt, s a nagyvadas társaságok szá­ma is csak azért emelkedett, mert négy — korábban Pest megyéhez tartozó — társasá­got megyei irányítás alá von­tak. Az elkövetkező tíz évben — a korábbi helyzettől elté­rően — üzemterv alapján gazdálkodnak a kijelölt terü­leten a vadásztársaságok. A tízéves üzemtervek tartalmaz­zák azokat a legfontosabb tennivalókat, amelyeket az egyes társaságoknak végre kell hajtaniok, A tervek meghatározzák a vadlétszám szaporításának ütemét, a vérfelfrissítés érdekében az élővad kibocsátásának idejét, a vadgazdálkodási létesítmé­nyek számának és elkészíté­sének idejét stb. A tízéves üzem terv végrehajtása nagy felelősséget ró a társaságok­ra, bár az előző évekéinél sokkal nagyobb önállóságot is kapnak. Az önállóság mindenekelőtt abban nyilvá­nul meg, hogy a vadásztár­saságok a legtöbb kérdésben önállóan döntenek, intézked­nek, s hajtják végre az üzemtervet. A tízéves üzemterveket a megfelelő térképekkel rövi­desen kézhez kapják a va­dásztársaságok, s ennek alap­ján kezdhetik meg tevékeny­ségüket. A megye 12 apróva­das és 17 nagy vadas vadász- társaságában — amelynek a fele termelőszövetkezeti társaság — több mint 800 vadász kezd az új feladatok megvalósításához. A MAVOSZ új alapszabályával kapcsolat­ban meg kell jegyezni, hogy a jövőben hathónapos jelölt­séget kell igazolni a vadász­tagsághoz. A jelölti tevékeny­ség eltöltése után kerül sor az állami vadászvizsgára. fejleszti tovább elődje felada­tait. — s ezekhez megkapja a szükséges erkölcsi, anyagi, technikai eszközöket. Az új szövetség irányítása — nagyon leegyszerűsítve a fogalmakat — katonásabb lesz, mint volt a régié. Az irányítás ma még az elnök­ségek, intéző bizottságok fel­adata; az MHSZ-ben az irá­nyítást országos szinten a fő­titkár tartja majd kézben, a községi, üzemi szervekben, a klubokban pedig a titkárok, A főtitkárt a kormány, he­lyetteseit a felügyelettel meg­bízott miniszter bízza meg. A területi és üzemi szervek tit­kárait s a klubtitkárokat a főtitkár nevezi ki. Ezek sze­mélyükben felelősek a meg­szabott feladatok végrehajtá­sáért, a társadalmi tulajdon védelméért. ALAPVETŐ TÉVEDÉS vol­na azt hinni, hogy valamifé­le katonásdi folyik majd az MHSZ-ben, Erről nincs, és nem is lesz szó. Az MHSZ annyira társadalmi szervezet, hogy titkárai munkájának se­gítségére tanácsadó testülete­ket kell létrehozni a tanácsok, a tömegszervezetek, az MTS területi szerveinek küldöttei­ből és — a megfelelő 6zíntű — klubvezetőkből. Ismét leegyszerűsítve a fo­galmakat: az MHS-t segíteni illő volt, — az MHSZ-t tá­mogatni kötelez^. A kormány utasítja erre a tanács vb-ket, intézmények és más állami szervek vezetőit. A támogatás módjai közül csak az MHSZ­Az utóbbi években me­gyénkben is jelentősen meg­nőtt az építési kedv és vár­hatóan még tovább fokozódik. Bármerre megy az ember, az állam által építtetett lakóépü­leteken kívül, új magános és társasházakkal találkozik fa­lun és városon egyaránt. Ezek nagyrésze a szövetkezeti ipar alkotása. Vajon, hogy fejlődött ez az ipar? Milyenek a pers­pektívái? Képes lesz-e meg­felelni azoknak a követelmé­nyeknek, amelyeket a lakos­ság egyre növekvő igénye tá­maszt? Ezekre a kérdésekre kerestünk és kaptunk választ. Előbb azonban érdemes egy kicsit visszapillantani a kö­zelmúltba, hogy a jelent job­ban érzékelhessük. A nagyobb arányú fejlődés a második ötéves terv idején történt. A szövetkezeti építő­ipar mintegy 30 százalékos termelékenység-növeléssel csaknem 68 százalékkal nö­velte a termelését. Több fú­ziót hajtottak végre, szakosí­tották a munkát, új telep­helyeket létesítettek,. és meg­kezdték a gépesítést is sze­rény keretek között. Korszerű­sítették a salgótarjáni salak- blokk-űzemet, ami évenként már 35—?40 kislakás falazó­anyagát biztosítja. A szak­munkás-utánpótlás érdekében 118 ipari tanulót képeztek ki. A fejlődést bizonyítja, hogy a lakossági építkezés az évi alig több mint kilencmilliós értékről 30 millió fölé növe­kedett. öt év alatt 750 lakást adtak át. Ezek az előzmények terem­tették meg az alapot, hogy a harmadik ötéves tervet me­rész előrelátással szabják meg. A mintegy 250 fős létszám- fejlesztéssel, 17 százalék kö­rüli teljesítménynöveléssel évente mintegy 36 millió fo­rint értékkel kívánnak többet termelni az ötéves terv vé­gére. Ez alatt az időszak alatt 1303 lakás átadását tervezték, amelyek között már nagyobb arányban lesz többszintes, úgynevezett társasház is. A nagyobb tervek megvaló­sítása beruházásokat, további fejlesztést igényel. Erre a cél­ra több mint nyolcmilliót irá­nyoztak elő, amiből három és aktívák megbecsülését és elis­merésben részesítését, az ok­tatás céljára alkalmas helyi­ségek rendelkezésre bocsátá­sát emeljük ki. Az MHSZ megalakításáról szóló kormányhatározatból ki­tűnik, hogy a magas szintű állami vezetés igényt tart az ifjúkommunisták munkájára. Ezért kérte fel a kormány a Kommunista Ifjúsági Szövet­séget: nyújtson segítséget ah­hoz, hogy a fiatalság minél nagyobb számban vegyen reszt a honvédelmi felkészí­tésben, az MHSZ-klubok és szakosztályok tevékenységé­ben. Kormányunk kérése a tömegözervezetekhez és más társadalmi szervekhez is szól, de elsőként a KISZ-hez. Az MHSZ fő feladatai az MHS-éhez képest alapvetően nem változtak. A szervezet célkitűzései ismertek. MI A DOLGUK E NAPOK­BAN s a legközelebbi hetek­ben az MHS aktivistáinak, vezetőinek? Sok és fontos. El­sősorban az, hogy az ez évi feladatokat sikerrel megold­ják, ugyanakkor pedig felké­szüljenek a következő eszten­dőre. Dolgozzanak és agitálja­nak a munkára. Szilárdítsák meg, 6Őt élénkítsék kapcsola­taikat a honvédelmi nevelő munkában részvevő szervek­kel : a KISZ-szel, a tanácsi, a művelődési szervekkel, fegy­veres testületekkel. Van alap, amire építsenek. Megvan a jó űt, amelyen gyorsabban ha­ladhatnak. félmilliót gépekre, szállító es*- közökre fordítanak. A tavalyi eredmények bi­zonyítják, hogy reális, sőt ta­lán még óvatos is volt a tervezés, hiszen mintegy hét­millió forint értékkel teljesí­tették túl az éves tervet és 29 lakással többet adtak át az előirányzottnál. Az építőipari szövetkezetek­ben sokat javult a műszaki irányító munka személyi fel­tétele és színvonala is. Az 1963-as felmérés szerint még mindössze négy technikumi végzettségű vezető tevékeny­kedett, ma már ennek ötszö­rösé, és valamennyi szövet­kezetnél van a kivitelezésért felelős technikus. A fejlődés tovább tart: 1970-ig még két mérnök és újabb nyolc techni­kus munkába állítását tervezik. Igen jelentős szerep jut eb­ben a tavaly létrehozott kö­zös Szövetkezeti Műszakifej­lesztési Irodának is. A szak­munkás-utánpótlást ugyancsak saját erőből kívánják biztosí­tani 150 ipari tanuló képzésé­vel. A meglevő szövetkezetek fejlesztésén kívül új építő- szövetkezetet hoznak létre Bércéi és környékén. Rom- hányban pedig építőrészleget. A gazdaságirányítás új rendszerére való készülődés tapasztalható már a szövet­kezeti iparban is. A KISZÖV leszűkítette a kötelező terv­mutatók körét. Nagyobb dön­tési jogkört, önállóságot kap­tak a szövetkezetek vezetői és ezzel együtt, természetesen a felelősség is nagyobb. Általá­ban élnek is ezzel a lehetőség­gel. Az értékelés egyre in­kább az előző év eredményei­hez viszonyítva készül. Az elmúlt félévben a szö­vetkezeti építőipar 21 száza­lékkal termel többet, mint egy évvel ezelőtt. Ez annak köszönhető, hogy a balassa­gyarmati építőknél 47, a kál- lóiaknál 43, a Salgótarjáni Lakáskarbantartónál pedig csaknem 29 százalékos a ter­melés növekedése. Az éves terv teljesítésére adott minden lehetőség. Ezt bizonyítja töb­bek között az Is, hogy 243 lakás átadását írja elő a terv, az igény viszont ennél mintegy hússzal több. Van azonban pótolnivaló is. Amíg hat szö­vetkezet közül négy, a már felsoroltakon kívül még a jobbágyi építők is jelentősen túlteljesítették a tavalyi ter­melési szintet, addig a ka- rancsvölgyi építők 11 száza­lékkal elmaradtak és másfél százalékkal kevesebbet termel­tek az érsekvadkerti építők is. Ez azt bizonyítja, hogy a lehetőségekkel nem tudtak élni még mindenütt egyfor­mán. A nagyobb önállóság, a vezetés színvonalának nö­vekedését is megköveteli, más­képp aligha sikerül előbbre lépni úgy, hogy abból a tagságnak is haszna legyen. A jó eredmények mellett van még egy sor gond. Eze­ket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Sokat javult az anyagellátás, de még mindig nem zökkenőmentes. Sok a panasz, hogy nincs elegendő falazóanyag, vasbetongeren­da, béléstest, tetőfedő pala és különböző vasanyag. Ezek a gondok is hozzájárultak ah­hoz, hogy megyénk építőszö­vetkezetei a gazdasági reform szellemében társulásba tömö­rüljenek. Ügy döntöttek, hogy a Salgótarjáni Lakáskarban­tartó és Építő Ktsz-t bízzák meg — mivel a legerősebb szövetkezet — a jövő évi anyagbeszerzéssel. így az elő­zetes megbízások alapján le­hetőség lesz arra, hogy na­gyobb tételekben, esetleg a gyártó vállalatoktól szerezzék be, amire szükségük van. Űj dolog ez, de feltétlen nagy jelentősége lesz. Sokat várnak tőle a szövetkezeti építők is. akik egyre nagyobb feladatok megoldására készülnek. Könnyebb, gyorsabb, gazdaságosabb a kályhacsempék fes­tése, amióta a műveletet gépesítettek. Képünkön: a fes­tőszalagról leszedik a csempét. Irány: az égető kemence (Koppány György felvétele) Lakos György C^ijotsahfaan a jó ói fon b. z, Bodő János

Next

/
Oldalképek
Tartalom