Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-11 / 161. szám

1fW>7 ltfMffj« 11. íy*M 1*081» ■ T> a Nyugtalanító tények r4 Szovjetunió a világ első tengeti hatalmai között ígéretből nem lehet építeni Hasznost István nagybátonyi gépkocsi vezető február 22-en egy munkásbusszal a megen­gedettnél nagyobb sebességgel hajtott Salgótarján belterüle­tén. A havas, jeges úton egy előtte álló autóbusznak ütkö­zött. A gépkocsivezető, ezt megelőzően egy éven belül kétszer okozott közúti bal­esetet. Vetró István balassagyarma­ti TEFU-gépkocsi vezető már­cius 29-éin ittas állapotban engedély nélkül (?) elhajtott egy teherautón. A vasúti át­járónál átszaikította a sorom­pót, nekiütközött az ott vesz­tegelő mozdonynak, majd át­törte a másik sorompót is. Adorján István autóbusz- vezető június 26-án Csókás­puszta közelében a fűvel be­nőtt padkát szélesebbnek vél­te. mint amilyen ... Egy előz­ni kívánó jármű elől kitért a padkára, és az árokba fordult. Hárman súlyosan. többen könnyebbem megsérültek. (A harmadik másnap ment el a kórházba, ahol kiderült, hogy megrepedt a lépe.) Tavaly, az első félévben húsz közúti baleset részesei voltak a 2. számú AKÖV járművei, ezek közül tíz a vállalat dol­gozójának hibájából történt. Az idén az év é!«ő M4b°rt huszonhat, az AKÖV közúti baleseteinek a száma, tizen­kettő a köziekedé5! vállalat alkalmazottainak vétkéből. Ez év januárjában KRESZ- ellenőrző vizsgát tettek a 2. számú AKÖV gépkocsivezetői. A négy száztizennyolc TEFU- isoför közül ötven, a három- százkilenc MÁVAUT-gépkocsi- veaető közül harmincegy nem felelt meg a követelmények­nek. Az idén, az első félévben a karambolok és egyéb köz­úti balesetek előidézte anyagi kár százötvenezer-ötszáz fo­rint, (amelyben még nincs benne az SZTK által benyúj­tott kártérítési igény összege). A balesetek ennél sokkalta fájdalmasabb mérlege: több tucat súlyosabb, könnyebb sé­rülés, s egy halálos áldo­zat. Nyugtalanító tények ezek. '* Lakatos Józseftől, a 2. szá­mú AKÖV baleseti előadó­jától származnak a következő tárgyilagos megállapítások: „A saját hibás, illetve vét­kes közúti baleseteket ele­mezve sajnálatos az a tény, hogy a bálesetek többsége gyorshajtás, szabálytalan elő­zés. forgalmi elsőbbség meg ■nem adása, és követési távol­ság be nem tartása miatt kö­vetkezett be. A gyorshajtás­ból származó balesetek szá­ma áltálában is nő, de a ta­vaszi,illetve a nyári hónapok­ban kiugró mértékben magas. A gépkocsi vezetők közül so­kan a teljesítménybérezést okolják. Ezt az állítást azon­ban cáfolják a menetidő-nor­mák.” (Az AKÖV vezérigazgatójá­nak egy utasítása értelmében „nem szabad a menetidő-nor­mában előirt követelményt fokozni, ha az abban előírt­nál nagyobb teljesítmény a közlekedés biztonsagát veszé­lyezteti”. Ezt a rendelkezést tükrözik a teljesítménybére­zésnél alkalmazott menetidő- normák, amelyek általában tizenöt—húsz órakilométeres sebességet vesznek alapul, fi­gyelembe véve az előforduló forgalmi akadályokat: sorom­pó, jelzőlámpák, torlódások stib. Nem a menetidő-norma tehát a baj. Az állásidő-nor­mák be nem tartása, a le- és felrakodásnál céltalanul múló idő okozza a gyorshajtást: a gépkocsivezető a vesztegelés miatt elfutó perceket, órá­kat gyorshajtással szeretné „behozni.” „Az áthaladási elsőbbség meg nem adásának fő oka — közli tapasztalatait a bal­eseti előadó — részben a ke­reszteződések meg nem enge­dett sebességgel végrehajtott megközelítése (ezért sorolható egy résziük a gyorhajtás ka­tegóriájába). részben pedig a ..jöbbtoéz-szabálv” hiánvos ismerete. Erről az AKÖV- gépkocsdvezetők közép- és fel­sőfokú vizsgáztatása alkalmá­val gyakran meggyőződtünk.” (A salgótarjáni gyalogosok tanúsíthatják, hogy a Rákóczi úton közlekedő járművek a „zebrához” közeledve necn csökkentik, hanem — sajátos módon — fokozzák a sebes­ségüket, vagy hogy az út­ról a Felszabadulási emlék­műnél jobbra fordulva néha nyaktörő gyorsasággal hajta­nak, holott a sarkon levő kettős gyalogátkelőhely óva­tosságra int...) „A közvetett okok köziül szembetűnő a jeges, csúszós utak veszélyességle. s ha rá­adásul a gépkocsivezető a megengedettnél gyorsabban hajt, ez sokszor okoz bal­esetet. Aggasztó a vidéki utak padkádnak elhanyagolt álla­pota. Talajuk sokhelyütt la­zább a megengedettnél, a pad­kát benövi a fű. s ez is megtéveszti a gépkocsivezető­ket.” . (A megyei szállítási opera­tív bizottság évről évre fog­lalkozik az utak állapotának problémáival a tél beköszön­te előtt. Az illetékes vállala­tok ilyenkor rendszerint meg­nyugtató nyilatkozatokat tesz­nek: a csúszásgátló anyagok elegendő mennyiségben és Idejében helyszínre érkeznek. Szükség esetére elegendő jár­mű ál-1 rendelkezésre, hogy a jegesség vált utakat beszór­ják. Még nem volt azonban esztendő, hogy ezek a nyilat­kozatok szó szerint valóság­gá váltak volna. De az út­padkára vonatkozóan még ilyen „megnyugtató” nyilatko­zatokra sem emlékezhetünk. Az illetékes vállalatok álta­lában létszámproblémákra hi­vatkoznak.) „A statisztika szerint a sa­ját hibás balesetek nagy ré­szét az egy—ötéves gyakor­lattal rendelkező gépkocsive­zetők okozzák, de vannak tíz évnél hosszabb járművezetői gyakorlattal rendelkező dől­Traktoros a tarlón Viczián József, a dejtári József Attila Termelőszövet­kezet határában szánt. A szürke felhőkből már reggel óta szemerkél az eső, ez azonban láthatóan nem zavarja a traktorost. A D-—4 K traktor ekéje éppen úgy hasítja a barázdát mint akkor, ha csupa verőfény a határ. — Négy nappal azelőtt még mind a 26 holdon árpa ringott — mutat körül a táblán Viczián József. Lélegzet­vételnyi időre állt meg csupán. — Három kombájnnal Laczkó István, Lázár József, Mészáros István dolgozott. A termés jó volt. De nem,csak a gabona, a szalma is gyorsan lekerült a tábláról Így aztán nyugodtan dolgozhatok... S a felszántott tarló bizonyítja, szaporán halad a mun­kával a traktoros. Jó hal holdat szántott fel, s az ekék 22— 26 centiméter mélyen járnak. Az eke után fogast kapcsol. — Látszólag könnyű a talaj, mégsem adja, meg magát egyhamar — jegyzi meg Viczián József. — Az eső valamit használt neki... De azelőtt az ekevas nem bírt ki egy műszakot. Napközben is cserélni kellett... Ezt már búcsúzóul mondja, mert néhány perc és fel­zúg a traktor. Viczián József tovább indul, mert azt szeret­né, ha éppen úgy, mint a kombájnosok ő is gyorsan végez­ne a 26 hold föld szántásával. S. E. gozóink, akik azért okoznak balesetet, mert nem ismerik az áthaladási elsőbbség sza­bályait, A vállalat, a balesetek csök­kentése érdekében előadáso­kat. KRESZ-vetélkedöket, filmvetítéseket rendez, röp- gyűléseket tart, szervezi a szemléltető anyagok cseréjét. Ezenkívül gyakori az alkohol­szonda-vizsgálat. amelyet gyakran fegjelmi, büntetés, el­bocsátás követ. Sajnos, az írásos anyag ki­adása sok esetben késik. Egy­öntetű megállapítás, hogy a gépkocsivezetők az új KRESZ rendelkezéseit nem kielégí­tően ismerik: különösen fel­tűnő ez a hosszabb gyakor­lattal rendelkező régi gép­kocsi vezetőknél. ” * Az AKÖV vezérigazgatósága az októberi forradalom 50. év­fordulójának tiszteletére indí­tott vállalatok közti munka- verseny értékelésénél a Nóg- rád megyei vállalat eredmé­nyeit figyelmen kívül hagy­ta. a közúti balesetek emel­kedő száma miatt. Rendelke­zést adtak ki. amely szerint az ellenőrzéskor ittasnak ta­lált MÁVAUT-gépkocsivezetőt első esetben öt évre. második esetben örökre eltiltják autó­busz vezetésétől. A Nógrád megyei Autóköz­lekedési Vállalat, az oktatáisi tevékenység tökéletesítésén kí­vül a jövőben behatóbban fog­lalkozik a baleseteket elő­idéző, úgynevezett közvetett cárokkal: az egyik évszakról a másikra való átállás prob­lémáival, az útpadkákról való lehajtás sajátos veszélyeinek elhárításával, a vezénylés ja­vításával a túlfoglalkoztatás elkerülése, illetve az állásidők csökkentése érdekében. A gép­kocsivezetők alkalmasságának, gyakorlottságának megfelelően választják ki a sofőröket a szokásosnál nehezebb felada­tok végrehajtására. De idő­szerű lenne a kapkodó, in­dulatos, erőszakos, italozásra hajlamos dolgozók ismételt pályaalkalmassági vizsgálata (sőt, azt ajánlatos lenne idő­ről időre megismételni az AKÖV valamennyi járműve­zetőjével.) M’ndezt, s a többi intézke­dést nem szabad halogatni. Ne várjuk be, míg a mentőautó szirénája messzehangzóan jel­zi: valahol megint közlekedé­si baleset történt. Csizmadia Géza A szovjet kereskedelmi flot­ta űrtartalma évente megkö­zelítőleg 1 millió tonnával nő. s jelenleg meghaladja a 11 millió tonnát. 1970-ben pe­dig el kell érnie a 15 millió tonnát. Az ország máris a világ hat első tengeri hatal­mának sorába került. A nagyszabású fejlesztési programot jelentős mérték­ben az utóbbi évek folyamán a szocialista országokban, to­vábbá Finnországban, az NSZK-ban, Japánban, Olasz­országban és Nagy-Britanniá- ban elhelyezett szovjet hajó­megrendelések teszik lehető­vé. A szovjet kereskedelmi flot­ta ennek ellenére a külkeres­kedelemnél lassúbb ütemben fejlődik. A becslések szerint a Szovjetunió külkereskedel­mi forgalma f980-ig kb. meg­négyszereződik, kereskedelmi flottájának űrtartalma pedig csupán megháromszorozódik. Ennek megfelelően még na­gyobb mértékben kerül sor külföldi hajók bérlésére. Bé­relt hajók bonyolítják le a forgalmat jelenleg egyfelől a Szovjetunió, másfelől Bulgá­ria, az NDK, EAK, India, Ceylon. Belgium, Hollandia, az NSZK és Japán között. Hasonló egyezményről tár­gyal a Szovjetunió Francia- országgal és Nagy-Britanniá- val is. A balassagyarmati vágóhíd, a Váci Húsipari Vállalat jelenlegi telepe" elég régi ahhoz, hogy korszerűsítsék. A modern technológiai eljárásoknak nem megfelelő épületek­ben folyik a munka, s így évről évre feladat a telephely korszerűsítése. A telep vezetőinek, dolgozóinak most az a legnagyobb gondjuk hogyan oldják meg a feldolgozott áru kielégítő raktározását. E fontos és halaszthatatlan feladat elvégzése érdekében határozta el a húsipari vállalat. hogy saját erőből oldják meg egy minden korszerű igényt kielégítő raktár megépítését. A munkával eljutottak az alapok lerakásáig. Folyamatosan érkeztek a különböző vasszerkezetek is. amelyekből a rak­tárt össze kell majd állítani. A balassagyarmati telep dol­gozói az új raktár gyors felépítésének tudatában lebontot­ták a régi raktárt — mivel az újnak nemsokára el kell ké­szülnie, s kellett a hely is. Am. mit tesz a sors: az alapok lerakásától mai napig nem jutottak tovább. Haladni csak akkor lehetne, ha a Dunai Vasmű határ­időre szállítaná a megrendelt alkatrészeket Igaz, hogy a 32X16 méteres alapterületű csarnok sok elemét megküldte már a gyártó cég, azonban éppen a legfontosabbat: a tartó­oszlopokat nem küldi. Ezek nélkül nem lehet tovább halad­ni. Az eredeti szállítási határidő március 31-e volt. amelyet a gyártók kértek megváltoztatni április 30-ra. Majd május végére, illetve június végére ígérték az oszlopokat. Egyelőre ott tartanak, hogy talán augusztusban megkapják a tartó­kat. Vajon ilyen, határidő-tologatással hogyan készül el határidőre a csarnok? A terv szerint már szerelni kellene a belső berendezéseket. Csupán azon múlik minden, hogy a Dunai Vasmű mikor szállítja a gyártásra elvállalt tartó­oszlopokat? Amíg folyik a határidő-nyújtás, a telep dolgozói kény­szerű körülmények között dolgoznak. A töltelék-, s a kü­lönböző húsárukat szükséghelyiségekben tartják, amelyek megfelelnek néhány hónapig, de nem alkalmasak hosszabb időre. A korszerűtlen tárolás miatt veszélyeztetett az áru minősége is. P. A. Bánk A Cserhát egyik festői völ­gyeben megbúvó 700 lakosú Bánk elsősorban 13 holdnyi kiterjedésű taváról nevezetes. Az idegenforgalmi szakembe­rek „Nógrád Balatonjának” nevezik. A község ezévi fej­lődése elválaszthatatlanul ösz- szeíügg a tópart fejlesztésé­vel. Tórendezésre — csakúgy mint tavaly — 200 ezer forin­tot kapott a község. Ebből 1,4 méter magasságú támfalat építenek a nyugati parton, közvetlenül a tóhoz lenyúló domb omlásának megakadá­lyozására. Tetején beton vi­rágtartókat helyeznek el. Az óvoda előtt parkírozóhelyet alakítanak ki. A patak bele­folyik a tóba, hordaléka vi­szont nem kívánatos. Ezért az Ipolymenti Vízgazdálkodási Társulat 1 millió 800 ezer fo­rintból új mederbe tereli a patakot, amely így nem a tó­ba, hanem a közeli Lókosba folyik majd. Az elzáró gáton betonalapú sétányt képeznek ki. Az iszapos fenékrészek kotrására is történtek már in­tézkedések. A rétsági fogyasztási szö­vetkezet modern kiképzésű élelmiszerboltot épít 400 ezer forintból. A külső munkála­tok befejeződtek, az üzlet át­adását november 7-re terve­zik. Jövőre melegkonyhás kis­vendéglő nyílik. Építését az idén augusztusban kezdik el, novemberre tető alá szeretnék hozni. A tópart általános ren­dezési tervei a VÁTI-nál ha­marosan elkészülnek. Ezután vállalatok, intézmények üdü­lő építésére telket vásárol­hatnak majd. A Felsőpetényi Ásványbánya meglevő hor­gásztanyája mellé üdülőt épít munkásai részére. Az idén szeretnék befejezni. 800 ezer forintba kerül. A megyei tanácstól kapott összegtől eltekintve is még 268 500 forintja van a község­nek. Ebből az államigazgatá­si. sport és kulturális kiadá­sokat fedezik. Nyugdíjba vo­nul a „kisbiró”, mert hangos­bemondót szerelnek fel. Ezen kívül a Rákóczi út villany­hálózatát bővítik 150 méter­rel. (rozgonyi) DCézen (egfák az eltéeedeket A fiatal mama derűsen mozgékony szemében semmi nyoma nincs a gondnak, ölé­ben kékszemű, karonülő kis­lány: Márti. A legifjabb Sá­tori — Sátori Sándor és fele­sége gyermeke — röviddel a beszélgetés kezdete után át­kerül a nagyanyai kezekbe. Nem mintha az anyaiakban nem érezné jól magát, de az utóbbiaknak most más dol­guk akadt. Szelíd gesztusok­kal élénkítenek egy beszélge­tést. A szó — természetesen — a gyermekekről, az ifjúságról folyik. A pedagógus-asszonyt háromszorosan érdekli e té­ma. Családi helyzete és élet­hivatása mellett nyomós ok: harmadik éve ő a nagyoroszi ifjúságvédelmi bizottság elnö­ke; tagja — amióta a bizott­ság megalakult. — Az ifjúságvédelmi elő­adás, sajnos, gyakran úgy kezdődik, amint a szülői ér­tekezlet, fanyar-tréfásan: ..Most azokhoz a szülőkhöz szólok, akik nem jöttek el, pedig az ő számukra lenne a legfontosabb..— mondja. — Itt, Orosziban már segítet­tünk ezen, Csellel! Az ifjú­ságvédelmi előadásokat kis kultúrműsorral kötöttük egy­be, s ezen azokat a gyerme­keket léptettük fel, akikre leginkább ráfért egy kis több­let-nevelés. Statisztikánk: egy szereplő — három—négy hozzátartozó. így lett Tóth Tiborné költő... — A kolléganő?? — Ö ám. Kiválasztottunk egy temérdek strófából álló verset, hogy minél több gye­reket léptethessünk fel. Saj­nos, kevésnek bizonyult a szakasz. Tóth Tiborné kapta magát, és hozzáírt. Nem mon­dóim, hogy sehol sem sántított a ritmus; dehát azt a „költe­ményt” nem is a Parnasszus­ra szánta az írója ... — Rozival mi újság? — kérdjük. Ezt a kislányt nem­régiben még a-Roziként emlegették, s a névelő egyál­talán nem a közbecsülést fe­jezte ki. A leány — szépen mondva — fiúzott. Olyan mértékben, hogy az ifjúság- védelem önkéntes munkásai­nak kellett vele, érdekében sokat és sok türelemmel be- szélniök. — Ez a leány ma már büsz­kesége családjának: az alig-alig munkaképes szülők helyett is dolgozik, hogy segítsen nevel­ni, eltartani testvéreit, — fordul komolyra Sátoriné sza­va. — Az után, hogy utoljá­ra beszélgettünk vele, csak egyszer okozott komolyabb gondot. Fiúkból álló, akkori­ban toborzódobt galerihez csatlakozott. Ennek feloszla­tásában a megyei rendőrfőka­pitányság ifjúságvédelmi elő­adója is segített. Tudja, fiú­gyerek inkább hallgat férfi­emberre. A nagyoroszi ifjúságvédel­mi bizottságnak nem sze­rencséje, hanem inkább mun­kájának gyümölcse, hogy a rétsági járás ötvenkilenc ve­szélyeztett gyermekéből csak három él a faluban. Az el- eltévelvedöket kézen fogják, a nehéz körülmények között élő­ket állami gondozásba segítik. — A párt, az állam politi­kája ez, — hárítja el még az elismerő szót is szerényen Sátoriné. — Jó politika. Mi­lyen jóvátehetetlen hiba lett volna magára hagyni azt a fiút, aki meg-megdézsmálta az élelmiszerüzlet pénzét, áruját. Ma megbecsült trak­toros. Ugye, helytelen lett vol­na nagy ügyet csinálni abból, hogy egy nagyanyai gondokra bízott fiú kis tolvajlásokat követett el? Eldiskuráltunk Pesten élő szüleivel. Most már velük él a gyermek, s amint hallom, jól viselkedik. — A nyári ifjúságvédelmi program? — Következetes szünidei el­lenőrzés, amint eddig. Ez a könnyebb része. Beszélgetés a szellemileg fejletlen gyerme­kek szüleivel a gyógypeda­gógiai nevelés érdekében. Ez a nehezebb. — S az őszi, téli? — Elevenebb, mint a tava­lyi. Sok, hasznos előadás, szülőknek is, fiatalkorúak - nak is. A mi munkánknak annyira fontos része a meg­előzés. hogy hirtelenében nem is találok hasonlatot. — Itthon is több a munka. Márti... — Számítok azokra, akik­kel együtt dolgoztunk; persze Tóth Tibornéra is. Sőt, segít­ségül hívok néhányat az út­törő pajtások közül; Közeli Katira, Tóth Tibire gondolok elsősorban. Készségesek, ügyesek, jó szervezők. Bizo­nyára nem sajnálják az időt attól, hogy valamennyi nagy­oroszi gyermek olyan kiegyen­súlyozott. boldog lehessen, mint ők. Érdekes, fontos mun­ka az ifjúságvédelem, aki be­lekóstolt. annak mihamar szenvedélyévé válik. — b. s, —> »

Next

/
Oldalképek
Tartalom