Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-08 / 159. szám
1967. július 8. szomhat wflisMn 3 A Mer<l ül ft ü«em Dús kalászok a halárban Fehérneműgyára bányatelepen Nemrég szegezték fel a cégtáblát „Női Fehérneműgyár telepe”. János aknán másfél hónappal ezelőtt új üzem kezdte meg a termelést. A szomszédos községek, bányatelepek asszonyai, lányai találnak itt munkaalkalmat. Budatétényből, az anyavállalattól négyen jöttek csak, Szabó Ferenc és Balázs Sán- domé művezetők. Tóth Felemmé és Bizderi Mária pedig munkamódszer-átadók. — Két műszakban dolgozunk — újságolja Szabó Ferenc. Már két brigád alakult, az egyik a „Márc'us 8.”, a másik Kállai Éva nevét vette fel. KISZ-szervezetünk ts van már, és hamarosan önálló pártszervezetünk is lesz. Szervezetileg is erősödünk. A jelenleg még csak egyetlen teremből álló üzemben zúgnak a gépek. Asszonyok feledkeznek bele a munkába. Csak egy pillanatra néznek fel az idegenre, aztán ismét a gép és az anyag van csak számukra. A szalag végén a k-'szaibott textil. Indul útjára, és mire végigér. kész a fodrokkal is díszített női pizsama. A művezető alaposan átvizsgálja, és elégedetten állapítja meg: „elsőosztályú”. Ketten vasalnak, utána a gyár jelzésével ellátott műanyag- zacskóba kerül a készáru. Mehet az üzletbe. A betanulás időszaka ez. Hogy haladnak az asszonyok, akik többségében itt ültek először gép mellé? A kérdésre Tóth Ferencné válaszol. — Nagyon szorgalmasak. Csak azt mondhatom, nehéz szívvel megyek majd vissza, ha itt lejár az időm. úgy megszerettem új munkatársaimat. Nagyon akarnak, és ez a legfontosabb. Rongyvarrással kezdtük, mert azért meg kellett ismerkedni a géppel. Ez elég gyorsan ment. Akkor folytattuk kétféle hálóinggel, és már pizsamát gyártunk — mondja. — Júliusban normában dolgozunk — szól közbe a művezető. Ma még 40 százalékos teljesítmény elérése a feladat. Egy műszakban 06 pizsamát kell elkészíteni, de erre már vállalást is tettünk, három százalékkal túlteljesítjük a követelményt. Több mint száz darab készül műszakonként. Hónapról hónapra növekszik a követelmény, és fél év alatt kell elérni a százszázalékos teljesítményt. Bízom abban, hogy el is érjük. Egyébként a kereset is állandóan növekszik — mondja Szabó Ferenc. A telep jövőjére terelődik a beszélgetés. Terveznek. Átalakításokat kell még elvégezniük a többi kapcsolódó épületeken, és fokozatosan fejlődik majd az üzem. — Szeptemberben szeretnénk már a második szalagot is indítani, év végére pedig legalább 500—600 munkás foglalkoztatását biztosítani. — Van elég jelentkező? — Eddig mintegy kétszáz szerepel a nyilvántartásban, ami azt jelenti, sokan várnak munkára. Jönnek naponta az érdeklődők, és ahogy a feltételek megteremtődnek, úgy szaporodik a létszám is — válaszol. A raktárban is egyre szaporodó a készáru. Egy új üzem serdülő korát éli, de nincs messze az idő, amikor már asszonyok százainak ad munkát. B. J. Mai interpellációnk A nógrádmarcali vendéglátásról Annyira kicsi Nogtrádmartai egyetlen italboltja, hogy széles e megyében aligha lehet párját találni. Egy magánházban szűkösködnek: a kissaoba a kimérő, a nagyszoba a raktár. A közel 1000 lakosú községben — bár divat manapság a mini — hosz- szú évek óta semmi változás nem történt. Pedig negyedszázaddal ezelőtt már a község két italbolttal és két üzlettel rendelkezett. A szerényebb „benszülöt- tek” csak egy nagyobb, szemre is tetszetősebb italboltot. a fiatalok már eszpresszót szeretnének. Milyen változás várható, és mikor? Kérdésünkre a legilletékesebb. Gajdos János országgyűlési képviselő, a Balassagyarmat és Vidéke Fogyasztási Szövetkezet elnöke válaszolt: — Tudjuk, hogy ellátási területünk községei közül N óg rádmarcalon uralkodó 8 legáldatlanabb állapot. Felszámolását megkezdtük. De úgy látszik, egy időre belevesztünk a bürokrácia tengerébe. A község közepén van jelenleg a termelőszövetkezet több épületből álló majorja. Egészségügyi szempontok miatt kitelepítik külterületre. A major egyik alkalmas épületét szeretnénk italbolt-falatozóvá átalakítani: mert tőépítkezésre nincs módunk. Megvenni azonban még nem sikerült, mert az illetékesek egy hónap óta sem tudtak módot találni a felértékelésére. Addig viszont az átalakítási tervekkel is várni kell. Jelenleg ez a helyzet. Az ; elén szeretnénk megnyitni új egységünket, ebbe azonban rajtunk kívül még 16 szerv szól bele. A sajnálatos az. hogy egyesek csak azon törik a fejüket: hogy nem lehet megcsinálni! És a huzavona levét a község lakód isszák meg. Pedig így nyáridőben kulturáltabb helyen, bizonyára szívesebben innának inkább egy pohár hideg sört! (rozgonyi) Üjabb megrendelők a Nagybátonyi Szolgáltató Év elején kezdték meg a Nagybátonyi Szolgáltató Vállalat kisterenyei telepén a traktoralkatrészek gyártását Négyféle traktor- és dömperkereket gyártottak eddig, és az első félévre ütemezett 3 millió 200 ezer forintos termelési értéket sikerült teljesíteniük. Két keréktípusból többet is gyártottak az időarányosan előírtnál. Az Idén 20 millió forint termelési értéket várnak a kisterenyei új üzemágtól. Ebből mintegy 13 milliós értéket képvisel a Vörös Csillag Traktorgyárral kötött kooperációs munka. Ezenkívül készítenek nyílászáró szerkezeteket a ZIM Salgótarjáni Gyáregységének, valamint az üveggyári rekonstVállalatnál rufociós munkákhoz. A balassagyarmati Fémipari Vállalattal, a BMG Törökszentmiklósi Gyáregységével is kötöttek már szerződést különböző munkák elvégzésére. A napokban az IKARUS Székesfehérvári Gyáregységétől keresték fel a vállalatot, ahonnan újabb bérmunkára van kilátás. A melléküzemág kedvező költségszinttel dolgozik. Törekednek további profilbővítésre is. Ma már 16 féle termék szerepel a listán, amit a jövőben gyártani szeretnének. Lehetőségük van, csupán az üzletkötéseket sürgetik, hogy az idei, eredeti 20 milliós tervet valóban teljesíthessék. Ennek nagyobb része a második félévre esik. L ajos taxisofőr. Ketten vannak a városban, de a kollégája vidéki. A várost Lajos ismeri. Az embereket is. Azt is tudja, ki hol lakik. Sok a barátja is, akik ráérő idejükben kimennek a taxiállomásra beszélgetni. Lajos hálás érte. A fuvarszegény idő úgy jobban halad. Már próbára tették helyismeretből. Néhányan felbéreltek egy idegent, hogy a város szélén épülő utcába vitesse magát, amelynek még neve sincs, csak a dűlőről ismerik. A tréfacsinálók távolabbról figyelték Lajost. Egy pillanatig gondolkodott, aztán kitárta a kocsi ajtót: — Tessék, uram!... Az utca elején megállt, és megkérdezte utasát. — Hova uram? Este vendégül látták Lajost, így telnek az állomáson a napok. Ha a látogatók elmaradnak, Lajos szarvasbőrrel fényesíti a kocsiját. Űj még, ragyog a takarítás után. Ha elkészül, nekidől, és azzal a bizonyos lekicsinyléssel nézi a járókelőket. Fényesitéssel űzte az unalmat azon a délutánon is. A meleg is kellemetlenkedett. A kocsi katlanként ízzott. Ment volna, hogy lehűthesse. Még azt sem bánta volna, ha, sétakocsikázó jelentkezik. Pedig nem szereti őket. Az ember sétálni ne kocsival, hanem gyalog menjen. De most ez is jöhetne. Egy fiatalember állt meg a standon. Sötét ruhában, kigombolt inggallérral, kieresztett nyakkendővel. A vonásai megnyerők. kellék, — Szabad? — lépett a kocsi mellé. — Tessék, uram — ugrott Lajos, és nyitotta az ajtót. — Verőcére/ Lajos keze megállt. Az utasra nézett. Bármennyire is várt rá, ilyen messzi útra nem vágyott. Aztán a taxis örökké éber figyelmével szemügyre vette utasát. Kötelesség- szerűen tudatta vele: — Az körülbelül négyszáz forint, uram. — Nem érdekes. Az ufam sürgős — így a válasz. Lajos gondolkodott. Ilyenkor felnyitja a motortetőt, belenéz, hasonlóan a csomagtartóba, mintha ellenőrizné a rendet. De ez neki arra jó, hogy gondolkodjék. Lopva vizsgálgatta a fiatalembert. A külsejéből semmi rosszra sem következtetett. Határozott. — Tessék, uram — nyitotta ki az ajtót. Szótlan, unalmas út volt. Lajos a beszélgetéshez szokott. Próbálkozott is. — Meleg van, uram, — Menjen gyorsabban majd lehűlünk.,. — Értem, uram. Megértette, hogy az utas nem kíván beszélgetni. A Börzsöny nyúlványain haladtak. Az erdő is belefáradt a melegbe. Lajosnak nagyon hosszúnak tűnt az út. Gyorsított. BeMit tutinak a gépek? Magulya István. Mester Fai és Uyón Sándor, a szécsényi li. RaiKoezi iermeioszo vetkezet koműajnosai kedden délután megkezdték az őszi arpa aratását. A Hermina dűlőben erett legjobban a kalász, ott láttak munkához. Indult volna a negyedik gép is, ha mindjárt az elején nem történik baj. Valamelyik alkatrész nem bírta a megterhelést, s az eisó fordulóknál eltörött. Később meg az eső zavarta az igyekvő kombájnosokat. Így aztán most bizonyára pihennek a gépek néhány napot. Pedig jóformán bele sem melegedtek a munkába. A kezdeti balsikerek azért nem szegték a szövetkezetiek kedvét. Tudják, az indulás — még a leggondosabb előkészületek mellett is — tartogat kisebb-nagyobb meglepetéseket. De a Rákócziban, mint mindig, jól szervezett munkával igyekeztek megelőzni a komolyabb üzemzavart, amely esetleg késleltetheti a több mint ezer hold gabona betakarítását — Az aratás ma már nem jelenti azt a nehéz, verejté- kes munkát, mint régen — mondja Sümegi János, a szövetkezet sokat látott, sokat tapasztalt elnöke. — Négy kombájn. két aratógép dolgozik a nyáron nálunk is ... — Kézi kaszásokra nincs is szükség? — Kevésre. Ügy számoljuk 70—100 hold kalászos aratása marad a tagoknak. Jobbára a lejtős területek, meg az árpa egy része, amelyet megdöntött az eső. összekuszált a szél. Azzal a normával dolgoznak az aratók, ami a kész- pénzfizetés óta érvényben van nálunk — mondja. Szécsényben tehát azon múlik az aratás, mit tudnak, milyen munkát végeznek a kombájnok, az aratógépék. — Nem szeretném elkiabálni, de jó nyarat várunk... — Sümegi János szavai mögött ott vibrál az ősz és az idei tavasz kemény munkáin. s az aratást megelőző napok feszült várakozása. — A hatszáz holdról 120 vagon búzát várunk ... Húsz mázsát holdanként... Jónak ígérkezik az árpa is. A mi dolgunk az volt. hogy jól megszervezzük a gépek, az emberek munkáját. A négy kombájnt — kettő a upam... értek a faluba. Már a házak között jártak, de Lajos utasa egy szót sem szólt. Ő viszont türelmét vesztve megkérdezte. — Hová, uram? Csend. Hajtott tovább. Már bent a falu közepén, túlhaladtak, mikor az utas megszólalt. — Itt álljon meg, és várjon, hozom a pénzt! öreg ház volt, magas deszkakapuval. Az utca néptelen. A taxióra egykedvűen ketyegett. Lajos várt. öt perc, hét perc, tíz perc, A taksa 450 forintra ugrott. Lajos nyugtalankodott. Könnyelmű ember lehet az utas. Bement az udvarra. Egy öregasszony csodálkozva nézett rá. — Maga is édes fiam? — és o WC felé mutatott. Lajos rádöbbent, csúful becsapták. Rohant a kerten keresztül, de utasát nem találta. Meghúzódott az állomáson ott sem találta. Mit tehetett, bejelentette a rendőrségnek. Lajost keményen megbüntették. Napokon keresztül szavát sem hallották. Egy utas bőrönddel felszerelkezve érkezett a taxiállomásra. Utazni akart, Lajos ráförmedt. — De hová, uram? — Özdra ... — Az kérem több mint ötszáz forint. gépállomásé, de azokon is a iermeioszo vetkezet traktorosai ütnek — iaopen elokészitet- ieK a munkára. A felelős vezetők melle valamennyi gépre kijelöltek a segédvezetóket is. S a gyors munkára, a teljesítmények növelésére ösztönző munkadijazással serkentik a kombájnosokat. A szövetkezetben 13 forintot ér minden munkában eltöltött óra A szövetkezet vezetői — az intézkedési tervnek megfelelően — gondoskodtak arról is. hogy elegendő ember, szállítóeszköz „szolgaija ki” a kombájnokat. A szemet szállító pótkocsikon „újítottak”. Egy kis magasítással nem kétszer, hanem háromszor üríthetnek rájuk szemet a kombájnok. Ez annyit jelent, hogy az eddigi 24 mázsa helyett 36 mázsa gabonát szállíthatnak egyszerre a kombájnszérűkre. Mert a kombájn-gabonának is. kijelölték a helyéi, a két szérűn. Lebetonozták a színeket, így 50—60 vagon gabonát is tudnak tárolni. — Aratógép kettő dolgozik az idén. Három van. Az egyiket eladjuk. — Rövid, tömör mondatokat köt a szavakból Sümegi János. — Miért? Nincs szüksége rá a szövetkezetnek? — Nenvgen... — jegyzi meg gyorsan az elnök. Később magyarázza: — Gyorsabb és gazdaságosabb is a kombájn. Ha aratógép dolgozik, a hordás, a cséplés megszervezése. a szükséges munkaerő biztosítása még külön gondot jelent. Ha kombájn arat, mindezt megspóroljuk. Persze a kézi erőre, ha kevesebbre is. mint korábban csak szükség van a gabonabetakarításnál. A 70—100 hold aratása, ha keveset is jeleni, amikor ezer holdban számodnak a szövetkezetiek, nem késleltetheti a munka befejezését. — Nem kötöttünk semmiféle szerződést a tagokkal.. A munkafegyelemre alapozunk most is, mint minden munkánál. — Nyugodtan, magabiztosan mondja mindezeket a szövetkezet vezetője. A későbbiek aztán megmagyarázzák nyugalmát. — Mi minden nagyobb munkát brigádértekezleten beszélünk meg a tagakkal. Elmondjuk kitől mit várunk, és a 1agok is tudomásunkra hozzák mit kívánnak a vezetőktől. Amikor megegyezünk, végzi mindenki a maga dolgát. Benczúrfalván. az egyik üzemegységünkben soha nem sikerült saját maguknak el- csépelniök... Legtöbbször Ri- mócró] jöttek segíteni. Mióta egyesültünk, s bevezettük a közös munkaértekezleteket, mindig maguk csépelnek. Az üzemegységek valósággal versengenek egymással, melyiknél sikerül elsőként végezni a gabonabetakarítással. Így beszél Sümegi János, a szécsényi termelőszövetkezet elnöke. A szövetkezetben az idén azon áll, vagy bukik a gabonabetakarítás sikere: mennyit bírnak a gépek? Azt remélik: sokat! A termés jó, megfelelően készültek a betakarításra, nem csúszhat komolyabb hiba a számításba. Abba sem. hogy az államnak ígért 37 vagon gabonát még hússzal megtetézik. Van miből. Dús kalászokat aratnak a határban a kombájnok. V. G. Tanácskoztak a balassagyarmati járás tsz-elnökei A nagy nyári munkák kezdetén, egy „lélegzetvételnyi” szünetben összeültek a balassagyarmati járás termelőszövetkezeteinek elnökei, hogy megbeszéljék az első félév tapasztalatait, eligazítsák azokat a gondokat, amelyek a feladtok megvalósítását nehe— Kórházba voltam, a fiam holnap külföldre utazik, sem autóbusz, sem vonat, és én beszélni akarok vele. Lajos gondolata arra összpontosult, hogy egy lépést sem az utas mellől. Elindult, beszélgettek. Az utas az ideg- gyógyászaton feküdt. A fiú tanulni megy. Váratlanul érte a gyerek elutazása. Lajos már együtt izgult az utasával. Az órát nézte. Még Nagybátony- ban eléri a Budapest—Ózd buszjáratot. Gyorsított. Megtakarít ennek az embernek néhány „száz forintot”. De, ha feljelentenek. ezért megint büntetnek. Mindegy, a taxis maradjon ember. Gyorsított. Csak néhány percet kellett várni. A busz megérkezett. Lajos segített az utasának, felvitte a bőröndöt. És akkor a sarokban, fekete ruhában, kigombolt gallérral, kieresztett nyakkendővel egy fiatalembert látott. Egy pillanaton múlott, hogy nem ugrott neki. Úgy tett, mintha észre sem venné. A gépkocsivezetővel váltott néhány szót. és kocsiba vágta magát. Elviharzott. Rendőrrel tért vissza. Leszállították a feketeruhást. Aztán odament előbbi utasához, megnézte, kényelmesen ül-e és megszorította kezét. — Köszönöm uram, nagyon köszönöm! Az meg csak nézeti rá csodálkozva, csóválta a fejét és csendesen mondta. — Sok kéne az ilyen emberből... Bobál Gyula zítik. A járási tanács mezőgazdasági osztálya által ösz- szehívott értekezlet hasznos segítséget nyújtott az önálló vállalati gazdálkodás útjára lépő közös gazdaságoknak az átmeneti időszak problémáinak megoldásához. A balassagyarmati járás ter- , melőszövetkezetei időben és jól végezték el a tavasa munkákat, amiben az játszott nagy- szerepet, hogy nem maradtak ed az őszi szántásakkal, s így a tavasszal nem kellett pótolni az elmaradást. A lucerna első kaszálásával azonban mindenütt megkéstek. Egyes helyeken késtek a háztáji területek kiosztásával is. A különböző vetési és ültetési munkákat időben elkezdték, és befejezték. A közös gazdaságok általában „hozták” azt a vetésterületet. amire a járási vezetés számított. Kedvezően tértek át a nyári munkákra a termelőszövetkezetek. Ez megnyilvánult az aratás kezdésénél is. A járás gazdaságaiban több mint 83 százalékos a gépi aratás, a tervezett kombájnaratás azonban növelhető lenne több mint tíz százalékkal. A közös gazdaságok elnökei elmondták: hogy törekszenek minden alkalmas területet kombájnnal learatni mivel ez olcsóbb és gyorsabb is. Az aratás folyamatosságának biztosítása érdekében a learatott őszj árpát szeretnék még a héten behordani, a csépiéit megkezdeni ho«v mi’-e a búza aratása a -oúcsnondioz érkezik az árpával tel i esen végezhessen A megvitatott feladatok között szerepeltek még a nyári talajmunkákknl. a pillangósok masfogásával. a kirséqelt gabona tárolásával, leadásával kancsolátoo kérdések. Megbeszélték a t“>Tnelős7öve%ezeifi vezetők a tűzvédelmi tenni-’ valókat is. majd táiékazb>*őt hallgattak meff a járási tanács mezőgazdasági osztályának Vi'-vbenj szerepéről, működéséről. .
