Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-08 / 159. szám

1967. július 8. szomhat wflisMn 3 A Mer<l ül ft ü«em Dús kalászok a halárban Fehérneműgyára bányatelepen Nemrég szegezték fel a cég­táblát „Női Fehérneműgyár telepe”. János aknán másfél hónappal ezelőtt új üzem kezdte meg a termelést. A szomszédos községek, bánya­telepek asszonyai, lányai ta­lálnak itt munkaalkalmat. Budatétényből, az anyavál­lalattól négyen jöttek csak, Szabó Ferenc és Balázs Sán- domé művezetők. Tóth Fe­lemmé és Bizderi Mária pe­dig munkamódszer-átadók. — Két műszakban dolgo­zunk — újságolja Szabó Fe­renc. Már két brigád alakult, az egyik a „Márc'us 8.”, a másik Kállai Éva nevét vet­te fel. KISZ-szervezetünk ts van már, és hamarosan ön­álló pártszervezetünk is lesz. Szervezetileg is erősödünk. A jelenleg még csak egyet­len teremből álló üzemben zúgnak a gépek. Asszonyok fe­ledkeznek bele a munkába. Csak egy pillanatra néznek fel az idegenre, aztán ismét a gép és az anyag van csak számukra. A szalag végén a k-'szaibott textil. Indul útjára, és mire végigér. kész a fod­rokkal is díszített női pizsa­ma. A művezető alaposan át­vizsgálja, és elégedetten álla­pítja meg: „elsőosztályú”. Ket­ten vasalnak, utána a gyár jelzésével ellátott műanyag- zacskóba kerül a készáru. Me­het az üzletbe. A betanulás időszaka ez. Hogy haladnak az asszonyok, akik többségében itt ültek először gép mellé? A kérdés­re Tóth Ferencné válaszol. — Nagyon szorgalmasak. Csak azt mondhatom, nehéz szívvel megyek majd vissza, ha itt lejár az időm. úgy megszerettem új munkatársai­mat. Nagyon akarnak, és ez a legfontosabb. Rongyvarrás­sal kezdtük, mert azért meg kellett ismerkedni a géppel. Ez elég gyorsan ment. Akkor folytattuk kétféle hálóinggel, és már pizsamát gyártunk — mondja. — Júliusban normában dol­gozunk — szól közbe a mű­vezető. Ma még 40 százalékos tel­jesítmény elérése a feladat. Egy műszakban 06 pizsamát kell elkészíteni, de erre már vállalást is tettünk, három szá­zalékkal túlteljesítjük a kö­vetelményt. Több mint száz darab készül műszakonként. Hónapról hónapra növekszik a követelmény, és fél év alatt kell elérni a százszázalékos tel­jesítményt. Bízom abban, hogy el is érjük. Egyébként a kereset is állandóan növek­szik — mondja Szabó Fe­renc. A telep jövőjére terelődik a beszélgetés. Terveznek. Át­alakításokat kell még elvégez­niük a többi kapcsolódó épü­leteken, és fokozatosan fej­lődik majd az üzem. — Szeptemberben szeret­nénk már a második szalagot is indítani, év végére pedig legalább 500—600 munkás fog­lalkoztatását biztosítani. — Van elég jelentkező? — Eddig mintegy kétszáz szerepel a nyilvántartásban, ami azt jelenti, sokan várnak munkára. Jönnek naponta az érdeklődők, és ahogy a fel­tételek megteremtődnek, úgy szaporodik a létszám is — válaszol. A raktárban is egyre sza­porodó a készáru. Egy új üzem serdülő korát éli, de nincs messze az idő, amikor már asszonyok százainak ad munkát. B. J. Mai interpellációnk A nógrádmarcali vendéglátásról Annyira kicsi Nogtrádmar­tai egyetlen italboltja, hogy széles e megyében aligha lehet párját találni. Egy magánházban szűkösködnek: a kissaoba a kimérő, a nagy­szoba a raktár. A közel 1000 lakosú községben — bár divat manapság a mini — hosz- szú évek óta semmi válto­zás nem történt. Pedig ne­gyedszázaddal ezelőtt már a község két italbolttal és két üzlettel rendelkezett. A szerényebb „benszülöt- tek” csak egy nagyobb, szemre is tetszetősebb ital­boltot. a fiatalok már eszp­resszót szeretnének. Milyen változás várható, és mikor? Kérdésünkre a legilletékesebb. Gajdos Já­nos országgyűlési képviselő, a Balassagyarmat és Vidéke Fogyasztási Szövetkezet el­nöke válaszolt: — Tudjuk, hogy ellátási területünk községei közül N óg rádmarcalon uralkodó 8 legáldatlanabb állapot. Felszámolását megkezdtük. De úgy látszik, egy időre belevesztünk a bürokrácia tengerébe. A község köze­pén van jelenleg a terme­lőszövetkezet több épületből álló majorja. Egészségügyi szempontok miatt kitelepítik külterületre. A major egyik alkalmas épületét szeretnénk italbolt-falatozóvá átalakí­tani: mert tőépítkezésre nincs módunk. Megvenni azonban még nem sikerült, mert az illeté­kesek egy hónap óta sem tudtak módot találni a fel­értékelésére. Addig viszont az átalakítási tervekkel is várni kell. Jelenleg ez a helyzet. Az ; elén szeretnénk megnyitni új egységünket, ebbe azonban rajtunk kívül még 16 szerv szól bele. A sajnálatos az. hogy egyesek csak azon törik a fejüket: hogy nem lehet megcsinál­ni! És a huzavona levét a község lakód isszák meg. Pedig így nyáridőben kul­turáltabb helyen, bizonyára szívesebben innának inkább egy pohár hideg sört! (rozgonyi) Üjabb megrendelők a Nagybátonyi Szolgáltató Év elején kezdték meg a Nagybátonyi Szolgáltató Vál­lalat kisterenyei telepén a traktoralkatrészek gyártását Négyféle traktor- és dömper­kereket gyártottak eddig, és az első félévre ütemezett 3 millió 200 ezer forintos ter­melési értéket sikerült telje­síteniük. Két keréktípusból többet is gyártottak az idő­arányosan előírtnál. Az Idén 20 millió forint termelési értéket várnak a kisterenyei új üzemágtól. Ebből mintegy 13 milliós ér­téket képvisel a Vörös Csil­lag Traktorgyárral kötött kooperációs munka. Ezenkí­vül készítenek nyílászáró szerkezeteket a ZIM Salgó­tarjáni Gyáregységének, va­lamint az üveggyári rekonst­Vállalatnál rufociós munkákhoz. A ba­lassagyarmati Fémipari Vál­lalattal, a BMG Törökszent­miklósi Gyáregységével is kötöttek már szerződést kü­lönböző munkák elvégzésé­re. A napokban az IKARUS Székesfehérvári Gyáregységé­től keresték fel a vállalatot, ahonnan újabb bérmunkára van kilátás. A melléküzemág kedvező költségszinttel dolgozik. Töre­kednek további profilbőví­tésre is. Ma már 16 féle ter­mék szerepel a listán, amit a jövőben gyártani szeretné­nek. Lehetőségük van, csu­pán az üzletkötéseket sür­getik, hogy az idei, eredeti 20 milliós tervet valóban telje­síthessék. Ennek nagyobb ré­sze a második félévre esik. L ajos taxisofőr. Ketten vannak a városban, de a kollégája vidé­ki. A várost Lajos ismeri. Az embereket is. Azt is tudja, ki hol lakik. Sok a barátja is, akik ráérő idejükben kimen­nek a taxiállomásra beszélget­ni. Lajos hálás érte. A fu­varszegény idő úgy jobban halad. Már próbára tették helyismeretből. Néhányan fel­béreltek egy idegent, hogy a város szélén épülő utcába vi­tesse magát, amelynek még neve sincs, csak a dűlőről is­merik. A tréfacsinálók távo­labbról figyelték Lajost. Egy pillanatig gondolkodott, aztán kitárta a kocsi ajtót: — Tessék, uram!... Az utca elején megállt, és megkérdezte utasát. — Hova uram? Este vendégül látták Lajost, így telnek az állomáson a napok. Ha a látogatók elma­radnak, Lajos szarvasbőrrel fényesíti a kocsiját. Űj még, ragyog a takarítás után. Ha elkészül, nekidől, és azzal a bizonyos lekicsinyléssel nézi a járókelőket. Fényesitéssel űzte az unalmat azon a dél­utánon is. A meleg is kelle­metlenkedett. A kocsi katlan­ként ízzott. Ment volna, hogy lehűthesse. Még azt sem bán­ta volna, ha, sétakocsikázó je­lentkezik. Pedig nem szereti őket. Az ember sétálni ne kocsival, hanem gyalog men­jen. De most ez is jöhetne. Egy fiatalember állt meg a standon. Sötét ruhában, ki­gombolt inggallérral, kieresz­tett nyakkendővel. A vonásai megnyerők. kellék, — Szabad? — lépett a ko­csi mellé. — Tessék, uram — ugrott Lajos, és nyitotta az ajtót. — Verőcére/ Lajos keze megállt. Az utas­ra nézett. Bármennyire is várt rá, ilyen messzi útra nem vágyott. Aztán a taxis örök­ké éber figyelmével szemügy­re vette utasát. Kötelesség- szerűen tudatta vele: — Az körülbelül négyszáz forint, uram. — Nem érdekes. Az ufam sürgős — így a válasz. Lajos gondolkodott. Ilyenkor felnyitja a motortetőt, bele­néz, hasonlóan a csomagtar­tóba, mintha ellenőrizné a rendet. De ez neki arra jó, hogy gondolkodjék. Lopva vizsgálgatta a fiatalembert. A külsejéből semmi rosszra sem következtetett. Határozott. — Tessék, uram — nyitotta ki az ajtót. Szótlan, unalmas út volt. Lajos a beszélgetéshez szo­kott. Próbálkozott is. — Meleg van, uram, — Menjen gyorsabban majd lehűlünk.,. — Értem, uram. Megértette, hogy az utas nem kíván beszélgetni. A Bör­zsöny nyúlványain haladtak. Az erdő is belefáradt a meleg­be. Lajosnak nagyon hosszú­nak tűnt az út. Gyorsított. Be­Mit tutinak a gépek? Magulya István. Mester Fai és Uyón Sándor, a szécsényi li. RaiKoezi iermeioszo vetke­zet koműajnosai kedden dél­után megkezdték az őszi arpa aratását. A Hermina dűlőben erett legjobban a kalász, ott láttak munkához. Indult volna a negyedik gép is, ha mind­járt az elején nem történik baj. Valamelyik alkatrész nem bírta a megterhelést, s az eisó fordulóknál eltörött. Ké­sőbb meg az eső zavarta az igyekvő kombájnosokat. Így aztán most bizonyára pihen­nek a gépek néhány napot. Pedig jóformán bele sem me­legedtek a munkába. A kezdeti balsikerek azért nem szegték a szövetkezeti­ek kedvét. Tudják, az indu­lás — még a leggondosabb előkészületek mellett is — tar­togat kisebb-nagyobb megle­petéseket. De a Rákócziban, mint mindig, jól szervezett munkával igyekeztek megelőz­ni a komolyabb üzemzavart, amely esetleg késleltetheti a több mint ezer hold gabona betakarítását — Az aratás ma már nem jelenti azt a nehéz, verejté- kes munkát, mint régen — mondja Sümegi János, a szö­vetkezet sokat látott, sokat ta­pasztalt elnöke. — Négy kom­bájn. két aratógép dolgozik a nyáron nálunk is ... — Kézi kaszásokra nincs is szükség? — Kevésre. Ügy számoljuk 70—100 hold kalászos aratása marad a tagoknak. Jobbára a lejtős területek, meg az ár­pa egy része, amelyet meg­döntött az eső. összekuszált a szél. Azzal a normával dol­goznak az aratók, ami a kész- pénzfizetés óta érvényben van nálunk — mondja. Szécsényben tehát azon mú­lik az aratás, mit tudnak, mi­lyen munkát végeznek a kom­bájnok, az aratógépék. — Nem szeretném elkiabál­ni, de jó nyarat várunk... — Sümegi János szavai mö­gött ott vibrál az ősz és az idei tavasz kemény mun­káin. s az aratást megelőző na­pok feszült várakozása. — A hatszáz holdról 120 vagon búzát várunk ... Húsz mázsát holdanként... Jónak ígérkezik az árpa is. A mi dolgunk az volt. hogy jól megszervez­zük a gépek, az emberek mun­káját. A négy kombájnt — kettő a upam... értek a faluba. Már a házak között jártak, de Lajos utasa egy szót sem szólt. Ő viszont türelmét vesztve megkérdez­te. — Hová, uram? Csend. Hajtott tovább. Már bent a falu közepén, túlhalad­tak, mikor az utas megszó­lalt. — Itt álljon meg, és vár­jon, hozom a pénzt! öreg ház volt, magas desz­kakapuval. Az utca néptelen. A taxióra egykedvűen ketye­gett. Lajos várt. öt perc, hét perc, tíz perc, A tak­sa 450 forintra ugrott. La­jos nyugtalankodott. Könnyel­mű ember lehet az utas. Be­ment az udvarra. Egy öreg­asszony csodálkozva nézett rá. — Maga is édes fiam? — és o WC felé mutatott. Lajos rádöbbent, csúful be­csapták. Rohant a kerten ke­resztül, de utasát nem talál­ta. Meghúzódott az állomáson ott sem találta. Mit tehetett, bejelentette a rendőrségnek. Lajost keményen megbüntet­ték. Napokon keresztül szavát sem hallották. Egy utas bő­rönddel felszerelkezve érkezett a taxiállomásra. Utazni akart, Lajos ráförmedt. — De hová, uram? — Özdra ... — Az kérem több mint öt­száz forint. gépállomásé, de azokon is a iermeioszo vetkezet traktorosai ütnek — iaopen elokészitet- ieK a munkára. A felelős ve­zetők melle valamennyi gépre kijelöltek a segédvezetóket is. S a gyors munkára, a telje­sítmények növelésére ösztön­ző munkadijazással serkentik a kombájnosokat. A szövet­kezetben 13 forintot ér min­den munkában eltöltött óra A szövetkezet vezetői — az intézkedési tervnek megfele­lően — gondoskodtak arról is. hogy elegendő ember, szál­lítóeszköz „szolgaija ki” a kombájnokat. A szemet szál­lító pótkocsikon „újítottak”. Egy kis magasítással nem két­szer, hanem háromszor ürít­hetnek rájuk szemet a kom­bájnok. Ez annyit jelent, hogy az eddigi 24 mázsa helyett 36 mázsa gabonát szállíthat­nak egyszerre a kombájnszé­rűkre. Mert a kombájn-gabo­nának is. kijelölték a helyéi, a két szérűn. Lebetonozták a színeket, így 50—60 vagon gabonát is tudnak tárolni. — Aratógép kettő dolgozik az idén. Három van. Az egyi­ket eladjuk. — Rövid, tömör mondatokat köt a szavakból Sümegi János. — Miért? Nincs szüksége rá a szövetkezetnek? — Nenvgen... — jegyzi meg gyorsan az elnök. Ké­sőbb magyarázza: — Gyorsabb és gazdaságosabb is a kom­bájn. Ha aratógép dolgozik, a hordás, a cséplés megszer­vezése. a szükséges munka­erő biztosítása még külön gon­dot jelent. Ha kombájn arat, mindezt megspóroljuk. Persze a kézi erőre, ha kevesebbre is. mint korábban csak szükség van a gabona­betakarításnál. A 70—100 hold aratása, ha keveset is jeleni, amikor ezer holdban számod­nak a szövetkezetiek, nem kés­leltetheti a munka befejezését. — Nem kötöttünk semmi­féle szerződést a tagokkal.. A munkafegyelemre alapozunk most is, mint minden mun­kánál. — Nyugodtan, maga­biztosan mondja mindezeket a szövetkezet vezetője. A ké­sőbbiek aztán megmagyaráz­zák nyugalmát. — Mi minden nagyobb mun­kát brigádértekezleten beszé­lünk meg a tagakkal. Elmond­juk kitől mit várunk, és a 1agok is tudomásunkra hoz­zák mit kívánnak a vezetők­től. Amikor megegyezünk, végzi mindenki a maga dol­gát. Benczúrfalván. az egyik üzemegységünkben soha nem sikerült saját maguknak el- csépelniök... Legtöbbször Ri- mócró] jöttek segíteni. Mióta egyesültünk, s bevezettük a közös munkaértekezleteket, mindig maguk csépelnek. Az üzemegységek valósággal ver­sengenek egymással, melyiknél sikerül elsőként végezni a ga­bonabetakarítással. Így beszél Sümegi János, a szécsényi termelőszövetkezet elnöke. A szövetkezetben az idén azon áll, vagy bukik a gabonabetakarítás sikere: mennyit bírnak a gépek? Azt remélik: sokat! A termés jó, megfelelően készültek a be­takarításra, nem csúszhat ko­molyabb hiba a számításba. Abba sem. hogy az állam­nak ígért 37 vagon gabonát még hússzal megtetézik. Van miből. Dús kalászokat aratnak a határban a kombájnok. V. G. Tanácskoztak a balassagyarmati járás tsz-elnökei A nagy nyári munkák kez­detén, egy „lélegzetvételnyi” szünetben összeültek a balas­sagyarmati járás termelőszö­vetkezeteinek elnökei, hogy megbeszéljék az első félév tapasztalatait, eligazítsák azo­kat a gondokat, amelyek a feladtok megvalósítását nehe­— Kórházba voltam, a fiam holnap külföldre utazik, sem autóbusz, sem vonat, és én beszélni akarok vele. Lajos gondolata arra össz­pontosult, hogy egy lépést sem az utas mellől. Elindult, be­szélgettek. Az utas az ideg- gyógyászaton feküdt. A fiú ta­nulni megy. Váratlanul érte a gyerek elutazása. Lajos már együtt izgult az utasával. Az órát nézte. Még Nagybátony- ban eléri a Budapest—Ózd buszjáratot. Gyorsított. Meg­takarít ennek az embernek né­hány „száz forintot”. De, ha feljelentenek. ezért megint büntetnek. Mindegy, a taxis maradjon ember. Gyorsított. Csak néhány percet kellett várni. A busz megérkezett. Lajos segített az utasának, felvitte a bőröndöt. És akkor a sarokban, fekete ruhában, kigombolt gallérral, kieresz­tett nyakkendővel egy fiatal­embert látott. Egy pillanaton múlott, hogy nem ugrott neki. Úgy tett, mintha észre sem venné. A gépkocsivezetővel váltott néhány szót. és kocsi­ba vágta magát. Elviharzott. Rendőrrel tért vissza. Leszál­lították a feketeruhást. Aztán odament előbbi utasához, meg­nézte, kényelmesen ül-e és megszorította kezét. — Köszönöm uram, nagyon köszönöm! Az meg csak nézeti rá cso­dálkozva, csóválta a fejét és csendesen mondta. — Sok kéne az ilyen ember­ből... Bobál Gyula zítik. A járási tanács me­zőgazdasági osztálya által ösz- szehívott értekezlet hasznos segítséget nyújtott az önálló vállalati gazdálkodás útjára lépő közös gazdaságoknak az átmeneti időszak problémái­nak megoldásához. A balassagyarmati járás ter- , melőszövetkezetei időben és jól végezték el a tavasa munká­kat, amiben az játszott nagy- szerepet, hogy nem maradtak ed az őszi szántásakkal, s így a tavasszal nem kellett pótolni az elmaradást. A lu­cerna első kaszálásával azon­ban mindenütt megkéstek. Egyes helyeken késtek a ház­táji területek kiosztásával is. A különböző vetési és ültetési munkákat időben elkezdték, és befejezték. A közös gazdaságok általában „hozták” azt a ve­tésterületet. amire a járási vezetés számított. Kedvezően tértek át a nyá­ri munkákra a termelőszövet­kezetek. Ez megnyilvánult az aratás kezdésénél is. A járás gazdaságaiban több mint 83 százalékos a gépi aratás, a tervezett kombájnaratás azon­ban növelhető lenne több mint tíz százalékkal. A közös gaz­daságok elnökei elmondták: hogy törekszenek minden al­kalmas területet kombájnnal learatni mivel ez olcsóbb és gyorsabb is. Az aratás folya­matosságának biztosítása érde­kében a learatott őszj árpát szeretnék még a héten behor­dani, a csépiéit megkezdeni ho«v mi’-e a búza aratása a -oúcsnondioz érkezik az ár­pával tel i esen végezhessen A megvitatott feladatok kö­zött szerepeltek még a nyá­ri talajmunkákknl. a pillangó­sok masfogásával. a kirséqelt gabona tárolásával, leadásával kancsolátoo kérdések. Megbe­szélték a t“>Tnelős7öve%ezeifi vezetők a tűzvédelmi tenni-’ valókat is. majd táiékazb>*őt hallgattak meff a járási ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak Vi'-vbenj szerepéről, mű­ködéséről. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom