Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-30 / 178. szám
1987. jűflus 38. vaslmap: KÖSRAD 11 A szépségápolás törtéiteféből A nő évezredek óta igyekszik szépségét fokozni. Igaz, ez a törekvés számtalanszor elrontotta női báj természetességét, de a cél: a csino- 6abbá, szebbé válás művészete mindig ugyanazokért a célokért küzdött. á/ ókorban A kenőcsök, illatos olajok, növényi festékek segítségével bámulatos eredményeket ért el az ókor első felének szépítő művészete. Ez idő tájt használták kagylók tört héját, gyümölcsök párlatait, illatosítva, jól habzó folyadékként. Ugyanebben az időben, sőt még előbb is, Keleten aloéből, szántaidból és mirhából állítottak elő illatszereket. Szólón idejében Athén városában olyan túlzásba vitték a szépítőszerek és illatszerek használatát, hogy Szolón kénytelen volt azokat részben eltiltani, részben a nők egy elkülönített kasztjának engedélyezni. Az ókori görögöknél már olyan nagy volt a szépségápolás fejlettsége, hogy minden testrésznek meg volt a maga illata és ápolószere. Az arc és mell számára pálmaolajat' és pálmakenőcsöt, a hajra, szemöldökre s a szempillákra majoran- nós pomádet, a karok számára mentakenőcsöt, a térdre és a lábszárakra földi eperből készült esszenciát használtak. _ Rómában Rómában a szépségápolás, az illatszerek, olajok, kenőcsök használata nemcsak a nők, hanem a férfiak köréEgyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl volt, volt egyszer egy király; annak meg három fia. Ennek a királynak olyan jól termett a földje, mint senki másnak az országban. Mert aranykölest vetett bele. Csakhogy nem sok haszna volt belőle, mert mindennap lelegelte hol a rézménes, hol ez ezüstménes, hol az arany- ménes. S az volt itt a nagy hiba, hogy nem tudott róla tenni, akárhogy is vigyázott vagy vigyáztatott; a vetés oda lett. a ménesek mind összegázolták. Azt mondja egyszer a legöregebb fiának: — Fiam, most már benned van minden reménységem! Rád bízom a kölest. Ha meg tudod őrizni, a fele termés a tied lesz. A királyfi vállalkozott. — Ha csak az kell, apám! Majd megőrzőm én! .Ki is ment már jókor reggel. Leült a köles végébe, és elkezdett kenyerezni. S hogy ott eszik, előjön a főidből egy patkány. — Szép királyfi! Adj nekem is egy falatot, majd meghalok éhen! — mondta a királyfinak. De az rá se nézett, csak evett tovább. Mikor jóllakott alig törölte meg a száját jött a rézcsödör; már egy mérföldről álomszellőt fújt; a királyfi úgy elaludt, mint aki meghalt. A rézcsödör meg neki a vetésnek, amit le nem legelt. azt legázolta. Jó délután volt. amikor felébredt a királyfi. Látta, hogy ö ugyan ott lehetett őrizni a kölest. Szépen meg is tudta őrizni! Hát ha már megvolt, ne töprengjünk rajta, bement az ben is elterjedt. Sókkal, ki- cukat, szájukat, és szépitósze- vonatokkal illatosították a rekre ők is ugyanannyit köl- fürdővizet, utána illatos óla- töttek, mint a nők. jókkal kenették testüket. A római nő nem jelent meg nyilvánosan fekete hajjal. A hetérák sárga vagy kék hajat viseltek. Hajfestésre ecet étert és hennát használtak. Horatius szerint az arc festésére háromféle anyag szolgált: a minium, a karmin és a krokodil bizonyos hulla- dékaiból kivont anyagok. A középkorban A vallásosság hatása alatt majdnem teljesen szünetelt a szépségápolás, és csak Medici Katalin francia, és Nagy Erzsébet angol királynők alatt éledt fel újra. Az első tükör és az első európai legyező tulajdonosa Castiliai Eleonóra, I. Ferenc francia király második felesége volt. Ez időtájt — 1530 körül — kezdték újra használni az illatszereket. II. Henriknek már udvari illatsze- része volt. II. Ferenc korában pedig ámbrát, rozmaringot és narancsszeszt használtak a ruhák, kesztyűk illatosítására. Medici Katalin hatalmas összegeket költött illatszerekre. Híres volt keményítő pasztája, amelyet éjszakánként vastagon kent arcára, föléje pedig bőrálarcot rakott. Ekkor terjedtek el a különféle húspakolások, liliomfür- dők, ámbrafürdők, sőt frissen ölt állati vérrel, főleg galamb vérével történő bőrfinomítások. III. Henrik korában, a király példájából kiindulva, a férfiak is festeni kezdték arIIlye» Gyula: Francia földön XIII. Lajos korában fellendült a hajviselet divatja. A szépségflastrom, a csillag vagy szívalakú tafotapötty, amelyből nemcsak a nők, hanem a férfiak is néha 8—10 darabot ragasztottak arcukra, ekkor élte fénykorát. XIV. Lajos naponta hatszor—nyolcszor átöltözött. Arcát, kezét, néha vízbe mártott kendővel törölte meg. Pompadourról jegyezte fel egyik életrajzírója, hogy: „a testét sohasem érte vízcsepp. ..” Krisztina királynőről is hasonló adatunk maradt: „csodálatosan szép kezei néha alig látszottak a rájuk tapadt piszoktól.” Arcfestés A mindennapi mosakodás elterjedésének kezdetén az arcfestés nemcsak divatos, hanem kötelező is volt a francia udvarnál. Ez a festés már művészi „kendőzés” volt, amely a fehér parókák korszakában még az idős hölgyeket is fiatalosarcú szépségekké varázsolta. A XVIII. század végén abbamaradt a női és férfi arc festésének kóros divatja. E korban minden eszközzel halványsárga, merengő tekintetre törekedtek. Elterjedt a citrom és krétaevés. Madama d’ Esparbes, a kor legdivatosabb dlvathölgye — jellemzésképpen említjük meg —, felvágta ereit, hogy a vér- veszteségtől sápadt és gyönge színben várja társaságát... — E. —r. A ház és kerítése Az aranyköles Régi szokás, hogy a házat kerítéssel veszik körül. Ez meghatározza a tulajdon határát, s ugyanakkor véd a kóborló állatok, hívatlan vendégek ellen. Az viszont már kevés embernek jut eszébe, hogy a kerítésnek esztétikai szerepe is van. A drótkerítés — a leggyakoribb hazánkban. Közkedveltsége érthető, hiszen nem zárja el a napfényt, a levegőt a tövébe ültetett növények elől, általában az olcsóbb kerítésfajtákhoz tartozik, s illik minden családi ház homlokzatához. Fontos azonban, hogy a kerítés ápolt legyen. Ezért ajánlatos három-négy évenként kora tavasszal leégetni, mínium- mal, majd megfelelő festékkel befesteni. Ez a munka házilag is elvéeezhető. SZOKÁSOS DRÓTKERÍTÉS DÍSZES FARÁCSKERlTES A farács nálunk kevésbé kevésbé ismerik. Ahol telepiismert kerítésforma. Elsősor- tik, általában a drótkerítések ban az északi népeknél al- mellé ültetik. A jól megvá- kalmazzák, ahol fában bővel- lasztott és gondozott sövény- kednek. Mifelénk főleg erdész- fajta, ha kellően gondozzák, házak vagy nyaralók körül igazi védője az udvarnak, s látni. Legszebb, ha fehér nyír- dísze az utcának, fát használnak hozzá. Lehet K. M. lehántolt, kissé füstben pácolt fát is használni. Ez azonban sok munkát jelent, viszont a fa így nem korhad olyan könnyen. Az élősövény-kerítés Angliából származik, s hazánkban Gótikus aranypénz-lelet A budavári egykori Esz- terházy-palota romtelkén folyó régészeti kutatások során a Budapesti Történeti Múzeum régészei — dr. Zolnay László irányításéval — azoknak a középkori épületmaradványoknak feltárásán dolgoznak, amelyek Itt az 1686. évi budai török ostrom idején semmisültek meg. Az egyik gótikus épület omlásában most egy — tíz aranyéremből álló — kincsleletre akadtak. A XIV—XV. századi verde-fényes érmek közül egy aranyforint Mária királynő (1382— 1387), kilenc pedig Zsigmond királynak, a későbbi németrómai császárnak (1437) magyar királyi verete. Az érmeket valószínűleg még a XV. században rejthették el annak az épületnek valamely falrekeszében, amelyet — mit sem tudva már e kincs-lelet ottlétéről — az 1686. évi ostrom ágyúi romboltak össze. A terület régészetileg igen gazdag. A telken, amelyet az Eszterházyak a XVII. század végén szereztek meg, a középkorban egy valóságos kis városrész állt. Az itt talált leletek közül figyelmet érdemel egy XV. századi főpapi sír vörösmárvány fedőlapja, két görögkeleti budai szerb sírkő a török megszállás idejéből, s számos gótikus kő- faragvány. Az egyik középkori kút betöltési anyagából szinte teljes épségben került felszínre egy XVI. századi perzsa porcelán-korsó, a budai Vármúzeum legszebb ilyfajta lelete. 1944-ben ennek a palotának pincéiben rejtetr te el Eszterházy Pál az úgynevezett Eszterházy-kineset, amelynek darabjait ma a Nemzeti Múzeumban, s az Iparművészeti Múzeumban láthatjuk. apjához, s elmondotta, hogy biz a köles így meg így van! A király másnap kiküldte a középső fiát. De az egy húron pendült a bátyjával, amúgy is, ő se járt jobban, mint a bátyja. A királynak nem volt már kihez fordulnia, kiküldte a legkisebb fiát. Az is elkezdett kenyerezni a köles legvégében. Odamegy a patkány; — Szép királyfi! Adj nekem is egy falatot. Majd meghalok éhen! A kis királyfi csak levágott egy darab kenyeret meg szalonnát, odaadta neki. A patkány jóízűen megette. Aztán azt mondja: — No, szép királyfi! Jó tettedért jót várj! Tudod-e, hogy nem tudnád megőrizni ezt a kölest, ha hét lelked volna sem, mert ha jön a rézcsödör, már egy mérföldről álomszellőt fúj, attól meg úgy elaludtál volna, hogy akár téged is el lehetett volna lopni. De tudod, mondok én neked valamit. Kiszedem a köles közül a töviseket, kazalba hányom, neked arra kell feküdnöd. Ha a rézcsödör jön, mär egy mérföldről fújja az álomszellőt. te arra nem alszol, el, vagy ha elalszol is, majd felébredsz, vágj a kapufélfába egy baltát, a kantár meg legyen a kezedben. A ló mindjárt otthagyja a kölest, hozzád megy, s azt kérdezi: „Mit parancsolsz, édes gazdám?” Te csak azt mondjad, hogy „Adjál nekem hétországi ruhát meg hétországi koronát!" Ha nem akarja adni, vágd a kapufélfába a baltádat még jobban, ne félj! Majd megadja akkor! S aztán, az ezüstcsődör jön, az két mérföldről fújja az álomszellőt, az aranycsődör meg háromról, úgy vigyázz magadra, hogy el ne aludj! A balta meg a kantár készen álljon nálad, hogy megfoghasd! Ügy is volt. A patkány egy rakásba hányta a töviseket, amit a földből kihúzgált, azután elment. A kis királyfi meg a töviseknek a legtetejébe feküdt. Alig feküdt le, már messziről hallattszott a rézcső- dör dobogása. Amikor már csak egy mérföldre volt fújta ám az álomszellőt! A kis királyfi el is aludt tőle, a csö- dör majd a kölesnél járt, a fiú mégsem ébredt fel. Egyszer ' csak odaugrik hozzá a patkány, felrángatja: — Kelj már fel, itt a csö- dör! Szegény királyfi azt se tudta, fiú-e vagy lány, olyan álmos volt. De ahogy meglátta a csödört, minden eszébe jutott. Kapta a baltát, meg a kantárt, szaladt a kapufélfához. Az első bevágásra mindjárt mellette volt a ló: — Mit parancsolsz, édes gazdám? — Adj nekem hétországi ruhát, meg hétországi koronát. — Azt nem adhatok. A királyfi még jobban belevágta a baltát az oszlopba. A ló mindjárt megígérte, s meg is hozta neki. Gyönyörű szép rézruha meg rézkorona volt. Másod-, meg harmadnapra azonképpen fogta meg az ezüst-, meg az aranycsődört. Azok meg elhozták neki a hétországi ezüst-, meg aranyruhát meg a hétországi koronát. örült az öreg király nagyon. A negyedik napon learatták a szép aranykölest; ki is nyomtatták, a fele termést, a legkisebb fia kapta. A szomszéd királynak volt egy leánya. Az azt mondta, hogy csak ahhoz megy el, aki el tudja kappi a kezéből azt a koszorút, amelyet ő a vár ablakán kitart. Meghallotta ezt a legkisebb királyfi. Kimegy az ólba, megrázza az egyik kantárt. Mindjárt ott termett az aranycsődör. ö meg felvette a hétországi aranyruhát, fejére tette a hétországi aranykoronát, rápattant a lóra, s uzsgyi! — ment az vele egyenest fel a feketelevegőjárásba. Nemsokára a tetthelyen voltak. A királyfi nemhogy a koszorút vette el a királykisasszony kezéből, még meg is csókolta. Látta ezt az öreg király, azt mondja rá: — ez már derék legény, megérdemli a lányomat! Magához hivatta, s mindjárt minden teketória nélkül meg is fiamozta. A lányát meg fele birodalmát neki ajándékozta. Azok meg olyan boldogan éltek, hogy hetedhét országban párjukat kellett volna keresni! Talán még most is élnek, ha meg nem haltak. GYERMEKEKNEK VÍZSZINTES: Neves magyar Azsia-kutató 1. A vízsz. 36. folytatása. (A (Aurél). 18. Nyugszik ellenfügg. 9 folytatásában Írandó.) tote. 19. Kedvtelése. 21. An- 10. Vízi növény. 11. Feltété- 8°1 Tamaska. 22. Novellista, lezné. 12. Á.K. 14. Rejtjel. 15. 24- Drégelyt vívta. 25. Ré- O.G. 16. Jugoszláv város 18 szemre. 26. Férfinév birtokos Esd. 19. Oltalmazója. 20. A esetben. 27. Mókushoz hasonló vízsz. 20 folytatása. 22. Közel- állat- 28- Debrecen híres szálkeleti állam. 23. Széllel mű- lója. 29. Felesége a magyar ködő hárfa. 24. A hant. 25. színészet úttörője volt. 31. Fel Nehézipari Minisztérium. 26. ellentéte. 33. Felsőfok jele. Fém. 28. Helyhatározó rag. 34. Tartó 37. Munkaegység. 29. D.T.I. 30. Meggyőződés. 38‘ v- N- 39- B' r- 32. Igevégződés. 33. Élet. 35. Megfejtésül beküldendő a Azonos magánhangzók. 36. ör- vízsz. 36. ÄetiS onemÁTA^°lyttáSa A Yaß8rnapi gyermekrejt20 fAiJtntá<U40 40' A XrÍZSZ' vény helyes megfejtése: 20. folytatása. Gyógyfürdőt építettek BükkFÜGGÖLEGES: székén. 1. Sajnálja. 2. Fém. 3. Al- „ Könyvjutalmat nyertek: lami bevétel 4 J D 5 Czene Bela Retsag, Csakvari Északi mitológiai alak. 6. Rit- Zgófto Szirák és Nagy Valéria ka férfinév. 7. E.N. 8. Vissza: Doroghaza. E-vel végén francia folyó. 13. A könyveket postán küldjük Kérdés személyre. 14. Szín. 17. el!
