Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-30 / 178. szám

2 WÖGRÄD IPÁT jfiltus 3t). vasárnap Huszonkilenc gép elpusztult a Forr est álon Bi rk óznak az „égő óriással* SAIGON (MTI) milyen körülmények között került sor, különböző magya­A nyugati hírügynökségek rázatokát adnak. Egyes hírek egymásnak ellentmondó je- szerint az egyik gép a kata- lentésekben számolnak be a pultálás során felrobbant és Forrestal amerikai repülőgép- rázuhant a fedélzeten sorakozó anyahajon dühöngő tűzvész- többi harci gépre. Egy másik ről: a katonai szóvivők köré- variáns szerint egy benzin­ben a legnagyobb zűrzavar tartály esett le és robbant fel. uralkodik Saigonban és Wa- Washingtonban a Pentagon shingtonban. Annyi máris ki- szóvivője azt mondta, lehet, tűnik a jelentésekből, hogy az hogy egy visszatérő gép zu- amerikai haditengerészet egyik hant a többire, legsúlyosabb vietnami ka- A tűz helyi idő szerint tasztrófájáról van szó. szombaton délelőtt 11 órakor A tüzet a jelentések szerint kezdődött és negyed egykor egy robbanás indította el — sikerült csak eloltani a fedél­árról azonban, hogy erre zeti lángokat, — az úszó szi­E^rymilliárd dollár kár Ötezer letartóztatott a városban EGY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN Vietnami veteránok anyaorasági bevetésen — Arab caúea előtt — Megzavart centenárium Kanadában Hiába kúszott a hőmérő hi­ganya sokhelyütt a harminc fok fölé — a nemzetközi po­litikában nincsen vakáció. Hosszú, forró nyári hete volt a világnak, s tegyük rögtön hozzá: nemcsak a kifejezés meteorológiai értelmében. Délkelet-Ázsiában és a Közel- Keleten, ha lehet, tovább bo­nyolódott a helyzet és a ha­gyományos válságközpontok mellett új viszályok gócai je­lentkeztek. Amikor a tavasz derekán Martin Luther King Nobel- békedíjas néger lelkész arról beszélt, hogy legalább tíz he­lyen számít súlyos faji össze­csapásokra, az amerikai sajtó kézlegyintéssel intézte el véle­ményét, vagy „rémlátásokkal” vádolta. Am jött a forró, hosszú nyár, amikor a nagy­városok néger gettóiban tö­mött sorok kígyóznak a ví­zért, pattanásig feszülnek az idegek, s ilyenkor egy szikra is elég a robbanáshoz. Ne- warkban egy összeszólaikozás, Detroitban egy rutin-razzia kiválthatta az indulatoknak olyan összecsapását, amely ha­lottak tucatjait, sebesültek és letartóztatottak ezreit hozta magával. Valójában — s ezt ugyancsak jelezte King — a szikra szerepét többnyire a brutális, egyre brutálisabb rendőrség játsza. A harcok nyomán érkezett riportok megdöbbentően jelzik, meny­nyire állatként bánnak a „jog­címet” szerzett rendőrök fog­lyaikkal, s ebből elképzelhet­jük a korábbi viselkedésüket is, amit ráadásul nem is lá­tott a világ. A részletek jól ismertek a napi tudósításokból, ezúttal csupán egyetlen mozzanatot szeretnénk hangsúlyosan kira­gadni. A lángoló autó-főváros­ban, Detroitban ejtőernyős és páncélos alakulatokat, a viet­nami háború veteránjait ve­tették be, hogy rendet teremt­senek. Jó iskola ez az Egye­sült Államok lakosságának, s az egész világnak, hogy a bél­és külpolitika mennyire nem választható el egymástól. Ezek az alakulatok tegnap talán Dél-Vietnam valamelyik „sza­bad gyilkolási övezetté” nyil­vánított tartományában sze­rezték meg a tapasztalatokat, amelyeket ma Detroitban használtak fel. A sorrend természetesen fordított is lehet. Minden va­lószínűség szerint az amerikai faji csatákban tűzkeresztséget nyert csapatokból is küldenek Vietnamba. Az indokínai „fe­neketlen hordó” újabb áldo­zati igényekkel lép fel. Ennek jegyében menesztették Taylor tábornok, volt saigoni nagy­követet távol-keleti körútra, hogy az USA szövetségeseinél is újabb csapaterősítésekért kilincseljen. Egyelőre ugyanis még az olyan „hű szövetsége­sek”, mondhatjuk: csatlósok, mint Thaiföld, Dél-Korea, vagy a Fülöp-szigetek, sem sietnek tízezrekkel emelni a dél-vietnami expedíciós csa­pataik számát. Egy amerikai tudósító szerint a Taylor-út tulajdonképpen annak előké­szítése, hogy könnyebb legyen az elhatározott, szükséges amerikai egységeket Dél-Viet- namba vezényelni. A közel-keleti válság ezen a héten kevéssé látványos, de nem kevéssé fontos szakaszá­hoz érkezett. Az arab orszá­gok nagy erőfeszítéseket tesz­nek soraik, belső helyzetük rendezésére. Nasszer elnök hosszasan elemezte az EAK helyzetét az 1952-es egyiptomi forradalom tizenötödik évfor­dulóján, s felhívta a figyelmet a harc különböző módozatai­nak, a politikai, diplomáciai, gazdasági és katonai tevé­kenységnek összehangolására. Több arab országban bizonyos gazdasági megszorítások vál­tak szükségessé, de az első je­lentések szerint a lakosság nagy önfegyelemmel és áldo­zatkészséggel vette tudomásul a nem éppen népszerű rendel­kezéseket. A jelek szerint augusztus elején a szudáni fő­városban, Khartoumban lét­rejön az arab csúcsértekezlet — a további és általánosabb önvizsgálat jegyében. Ugyan­akkor felkészülhetünk rá, hogy ezen a konferencián lesznek súrlódások az arab világ kü­lönböző irányzatai között. Az ENSZ rendkívüli közgyűlése már nem tárgyalt a héten, de hatása érezhető volt. A Jeru­zsálem izraeli annektálását el­ítélő határozat (99-en szavaz­ták meg, ellene senki) nyilván hozzájárult ahhoz, hogy a volt jordániai szektorban erősödik az ellenállás, s megnövekedett az izraeli bekebelezés elleni tiltakozás. Nem lenne teljes a heti be­számoló, a kanadai incidens említése nélkül. A kétnemze­tiségű Kanada idén ünnepli századik születésnapját, aho­gyan mondják: „félmilliárd dolláros születésnapi tortá­val”, a montreáli világkiállí­tással. Az ünnepségsorozat le­hetőséget ad számos külföldi kormányférfiú látogatására; ezek eddig a megszokott kere­tek között zajlottak le. A francia elnök, De Gaulle lá­togatása azonban korántsem a protokoll előírásainak megfe­lelően ment végbe ... Kanada egyik sarkalatos problémája ugyanis lakossá­gának összetétele. Mintegy harminc százalékban francia eredetű, s ez a nyelvi csoport főként Quebec tartományban helyezkedik el. Panaszolják, hogy gazdaságilag, valamint kulturális téren háttérbe szo­rulnak az „angol-kanadaiak” mögött. Az elégedetlenség ál­talános, de a többség — a je­lek szerint — az egységes Ka­nada kereteiben kíván orvos­lást találni sérelmeire. Egy mind jobban szerveződő ki­sebbség azonban szeparatista elveket vall, sőt az elmúlt évek során merényleteket, szabotázs akciókat is végre­hajtott egy független, Szabad Quebec létrehozása végett. A kanadai-franciák általában nem titkolják Amerika-ellenes érzelmeiket, de a többség azért aggodalommal is tekin­tene egy teljes szakításra, félt­ve gazdasági és anyagi hely­zetét. De Gaulle már koráb­ban is célzott rá, hogy nem lenne kedve ellenére egy füg­getlen Francia Kanada, mos­tani útja során azonban any- nyira nyíltan kiállt e gondo­lat mellé, hogy az ottawai kormányt egy ellennyilatkozat kiadására késztette. Egyelőre csak találgatnak: mi indíthatta a francia elnö­köt arra, hogy kiváltsa a „kanadai botrányt”. Annyi bi­zonyos, hogy a francia—angol —amerikai—kanadai kapcso­latok négyszögében komoly feszültség keletkezett, s a hosszú, forró nyári hét hő­mérséklete néhány fokkal megemelkedett... Réti Ervin DETROIT (MTI) A hat napig tartó öldöklés után Detroit városában visz- szatért a nyugalom. A nége­rek leverésére kivezényelt ej­tőernyősöket jórészt kivonták , a város keleti negyedéből. összesített adatok szerint a harcokban harminckilencen pusztultak el, a sebesültek száma megközelíti a kétezret, és legalább ötezer ember van tömlőében. A károk tetemesek, körül­belül egymilliárd dollárra te­hetők. Philadelphiai keltezésű híré­ben arról tájékoztat a Reuter, hogy körülbelül 150 néger és fehér közéleti személyiség bé­lyegezte meg a múlt éjszaka életbe léptetett „zavargáselle­nes törvényt”. A polgármes­ter által elrendelt — 117 esz­tendeje beiktatott — törvény tiltja tizenkettőnél több sze­mély csoportosulását az utcá­kon. A közéleti személyiségek szerint a bajokat úgy kellene orvosolni, hogy munkát kellene adni tízezernél több négernek, és javítani kellene életkörül­ményeiken. get más pontjain azonban to­vábbra is tart a tűzvész. Idő­ről-időre rakéták és bombák robbannak a lángokban. A UPI jelentése szerint a For­restal 80 gépéből legalább 29 elpusztult. A halottak és se­besültek számát még nem kö­zölték. A Tonkini-pbölben tartóz­kodó összes amerikai hajókat a Forrestalhoz irányították. Az égő óriás fölött helikopte­rek köröznek. Saigonban he­lyi idő szerint 15 órakor csu­pán annyit tudtak közölni, hogy a hajó még lángol. Százötveoezren menekültek arab földre KAIRÓ (MTI) Gussing, U Thant ENSZ-fő- titkár személyes képviselője szombaton újabb megbeszélés­sorozatot tartott kairói veze­tőkkel a menekült-helyzetről, majd Bejrutba utazik. Gussing látogatást tett a Sinai-sivatag és a ghazai övezet menekült­jeinek szaharai táborában. Lá­togatását követően jelentést készít U Thantnak a mene­kültek helyzetéről és a hadi- fogolycseréről. Az Egészségügyi Világszer­vezet Kairóban tartózkodó igazgatója időközben bejelen­tette, hogy a közel-keleti há­ború óta a Jordán folyó Izra­el által megszállt nyugati partvidékéről ' körülbelül 150 000 ember menekült arab földre. Az iráni megbízott el­mondotta, hogy a Szíriái Ku- neitra városból körülbelül öt­venezren települtek le Da- maszkuszban és a főváros környékén. Khartoumban folytatódnak a kedden kezdődő arab kül­ügyminiszteri értekezlet elő­készületei. Kairói értesülések szerint legalább tíz arab ál­lam képviselteti magát, közöt­tük két újabb jelentkező: Tu­nézia és Marokkó. Algéria és Szaúd-Arábia állásfoglalása egyelőre nem ismeretes. Je­lezték már részvételi szándé­kukat: Egyiptom, Szíria, Li­banon, Jordánia; Jemen, Ku­wait, Líbia és — mint házi­gazda — Szudán. A mai Japán alig egy évszázada került megismerhető közelség­be a nyugati világhoz. Az amerikai hadiflotta Shimono- seki japán kikötőre megnyi­tott tüze jelentette a nyitányt, majd a nyugati kereskedelem egyre szélesedő befolyása tet­te teljessé a régi feudális rendszer felbomlását. Negyven év elég volt aztán, hogy az orosz—japán háborúval Ja­pán a világ nagyhatalmai so­rába lépjen, és versenytárs­ként jelenjék meg a világpia­con. Népe szívósságának bi­zonyítéka, hogy a második vi­lágháború elvesztése után, amikor történelmi sorsának mélypontjára zuhant, újra, igen rövid időn belül talpra állott. Japán ma nem világ­hatalom ugyan, de a Távol- Kelet színpadán továbbra is egyik főszereplő maradt. Gaz­dasági életének alakulását az egész világ érdeklődéssel fi­gyeli. Japán túlnépesedett (1966- ban 98,8 millió lakos), nyers­anyagokban szegény ország, ami gazdasági életét döntően befolyásolja. A gazdaság min­den ágában elegendő, gyak­ran munkanélküliségre is ve­zető munkaerő áll rendelke­zésre. A mezőgazdaság és a halászat a népesség élelmezé­sét csak 80 százalékban tud­ja fedezni, s ezért élelmiszer­behozatalra szorul. Japán mezőgazdaságát a JL Japán második világháborúig a rendkívüli felaprózottság és a félfeudális bérleti rendszer jellemezte. Az egészségtelen bérleti viszonyokat az 1946. évi földreform felszámolta. Ez gyengítette ugyan a feudális nagybirtokosok hatalmát, de erősítette a falu nagyparaszti rétegét. Hegyvidéki jellege követ­keztében az ország területé­nek (369 662 km2) mindössze, 16,5 százaléka szántó, 67,5 szá­zaléka erdő, 2,5 százaléka rét és legelő. Mezőgazdaságára a szubtrópikus növények ter­melése jellemző. A kedvező klíma és a műtrágya intenzív használata a vetésterület egy- harmadán évenként két vagy több aratást tesz lehetővé. A vetésterület 55 százalékán rizst, 21 százalékán (különösen az északi területeken) búzát és árpát, 6 százalékán pedig ipa­ri növényeket termelnek. Japán már a második vi­lágháború előtt Ázsia legfej­lettebb ipari országa volt, s a háború súlyos kihatásait ki­heverve ma ismét az. A há­ború után az ipar szerkezeté­ben jelentős változás történt, a nehézipar súlya megnöve­kedett, elsősorban az ameri­kai hadimegrendelések, és a belső fegyverkezés, valamint a nehézipar felszerelésének korszerűsítése és új piacok szerzése következtében. Az igen koncentrált ipar legfontosabb ágazatai: villa- mosenergia-termelés (1963- ban a tőkésországok között a 2. helyen áll), kohászat (acél- termelése 1963 óta az USA és a Szovjetunió mögött a 3. he­lyen áll a világon), gépipar (hajóépítőipara 1956 óta 1. he­lyen áll a világon), elektro­mechanikai ipar (tranzisztoros vevőkészülékekben és motor- kerékpárok gyártásában 1963- ban első a világon) és textil­ipar (pamut-szövet termelése 4. természetes selyem termesz­tése az 1. a világgazdaságban). — Terra — Még nincs kibontakozás Titkos szervezetek alakulnak Görögországban ATHÉN (MTI) Az AFP francia hírügynök­ség beszámol arról, hogy Gö­rögországban több titkos szer­vezet alakult az április 21 -i katonai államcsíny* óta. Ezek közül az első és legje­lentősebb a „Hazafias Front”, amely minden valószínűség szerint a baloldali EDA híveit tömöríti. A másik szervezet az Anti­fasiszta Nemzeti Liga, amely a királyi diktatúra forradalmi megdöntését hirdeti. Ebben a Kína-barát elemek viszik a főszerepet. A közelmúltban röpcédulá­kat osztogattak a „Demokra­tikus mozgalom a nemzeti ellenállásért” nevű csoport aláírásával: ez passzív ellen­állásra szólítja fel a lakossá­got. Mindezek a szervezetek il­legalitásban működnek, veze­tőiket körözi a rendőrség. A jobboldali, és a középpár­ti politikusok ugyancsak meg­próbálnak kidolgozni egy al­ternatívát, arra az esetre, ha a katonai kormányzat meg­bukna. Az AFP szerint cél­juk az, hogy ne csupán a bal­oldal erői szerveződjenek arra a napra, amikor a változás időszerűvé válik. Ezeknek az erőknek a jelöltje az AFP sze­rint a Párizsban élő Kara- manlisz volt miniszterelnök, aki nyolc évig diktátor! ha­talommal kormányozott Gö­rögországban. Rakétákkal az agresszorok ellen Heves partizántámadások a főváros körzetében SAIGON (MTI) A dél-vietnami szabadság- harcosok szombatra virradó- lag az utóbbi idők egyik leg­merészebb támadását hajtot­ták végre: Saigontól alig 24, illetve 45 kilométerre aknave­tőkkel és 122 mm-es szovjet gyártmányú rakétákkal tá­madták a Phu Lói és a Lai Khe amerikai támaszpontokat. A robbanások nem sokkal éj­fél után keltették fel az ame­rikai hadsereg első hadosztá­lyának katonáit. Támadás ért két másik amerikai őrséget is Saigon körzetében. A támadás következtében meghalt három amerikai ka­tona és megsebesült 25, továb­bá megsemmisült vagy meg­rongálódott több amerikai he­likopter és könnyű-repülőgép. Az AP kiemeli, hogy szovjet gyártmányú rakétákat eddig sohasem használtak a partizá­nok ilyen közel Saigonhoz. Az amerikaiak összesen 268 aknát és rakétát számoltak össze. HANOI A VDK Külügyminisztériu­ma nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy az Egyesült Ál­lamok B—52-es nehézbombá­zókat küldött Észak-Vietnam bombázására. A békés lakos­ság ellen intézett július 26-i támadás a háborús eszkaláció új, barbár cselekedete, mutat rá a nyilatkozat. MANILA Motorhiba következtében pénteken éjszaka a Taylor tá­bornokot és Clifford elnöki tanácsadót szállító különgép Singaporeból, útban az auszt­ráliai Canberra felé, kényte­len volt leszállni a Clark ame­rikai légitámaszponton. Tay­lor és Clifford a tervek sze­rint nem látogat el Manilá­ba, mivel a fülöp-szigeti sajtó tiltakozó kampányt indított az újabb, csapaterősítést sürgető amerikai kérdések ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom