Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-29 / 177. szám

4 NÖGRÄD 1967. jiífius 29 szombat „Rakd meg pajtás — ast a tűsei,,.99 Sallai és Fürst Az ember gyalogosan, vagy gépkocsival, busszal íelkaptat a Salgobanya fele vezető po­ros szerpentinen, beér a köz­ségbe és azonnal egy valósá­gos sátor-város közepén ta­lálja magát. Kicsit szokatlan, de kétségtelenül nagyon ideá­lis helyen vert tanyát a nógrádi őrsvezető-képző tá­bor. A községi strand közvet­len szomszédságában, a tele­pülés közepén, árnyas liget­ben. Ez is jubileumi tábor, a „VHU” — azaz, a "Vörös Zászló Hőseinek Űtján” úttö­rőmozgalom keretében, az előttünk járt hős úttörők szellemében tölti itt haszno­san idejét sok száz megyei pajtás. Amikor ottjártunk ép­pen a balassagyarmati városi és járási leendő őrsvezetők éltek a széles sátrak alatt, s mivel a tábor váltótábor, tíz­naponként a megye más­más tájáról érkeznek Sal- gőbányára a hatodik. hete­dik Osztályos gyerekek. Vietnami csafakiáltás Vastag Ferenc, a balassa­gyarmati járás úttörőtitkára természetesen „öreg táborozó” már. Tíz esztendeje minden nyáron élére áll valamelyik megyei tábornak. Az ősszel, ő vezette azt a salgóbányai tábort, amelyből elindult és végül is országos mozgalom­má növekedett a „Vörös Zászló Hőseinek írtján” ak­ció. Fent, a KISZ-táborban versengve dicsérték a „szom­széd várat”, mindenki arról beszélt: az eddigiek között az egyik legjobb „táboranyag” gyűlt össze a salgóbányai őrsvezető-képzőben. Mitől lesz jó egy „táboranyag”? — A jó vezető, fél siker, a paj­tások kiválasztása gondosan történt, és Vastag Ferenc segítői, a táborvezetés gond­ját megosztó pedagógusok is egytől-egyig igazi ifik, tábort először vezető, nagyon lel­kes fiatalok... — sorolták az érveket a KISZ-esek. A kapu kinyílik ugyan, de ez éberség itt sem ismeret­len, s nem is fogalom, ha­nem nagyon is észrevehető gyakorlat. Két pajtás állja az utunkat, egyikük „bemeszel” a fősátor irányába, ahonnan futva érkezik a „vezér” — Vastag Ferenc. Ami már az első pillantás­ra is szembetűnő — példás tisztaság fogadja a belépőt. A keményre taposott vörös salak mentén két sor nagy­méretű sátor áll a fűben, szemben, a kis emlékművön túl állították fel a két pa­rancsnoki sátrat. — Száztizenhárom a lét­szám — kezdi kicsit jelen tés- szerűen a parancsnok, de mire a tábor jellemzéséhez, a program ismertetéséhez ér, egészen belefelejtkezik a té­mába. (Nem tudom megfi­gyelték-e már: külsőre, kor­ra nagyon is különböznek egymástól az úttörőtábor­A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 50. évforduló­ja méltó megünneplésére ké­szül Mátraverebély is. A köz­ségben intézkedési terv ké­szült, amely megszabja az előkészületi munka feladatait. Mátraverebélyen november 7-én felszabadulási emlékmű leleplezését tervezik. Az új emlékművet a népkertben he­lyezik el, ahol parkosítják a környéket. Természetesen nem feledkeznek meg a kulturális eseménysorozatról sem, amellyel ugyancsak a forra­dalomnak kívánnak emléket állítani. A helyi földműves­szövetkezet színjátszói Csukly László tanár vezetésével Ma- karenkónak Az új emer ko­vácsa című darabját tanul­vezetők, egy valami azonban közös bennük — határtala­nul szeretik azt, amit csinál­nak, mellettük az ember leg­szívesebben maga is vörös nyakkendőt kötne, s beállna valamelyik rajba közpajtás­nak). — Az első nap volt talán a legemlékezetesebb — meséli Vastag Ferenc. — Rajkirán­duláson jártunk a környező hegyekben, este pedig tábor­tűz mellett, gyönyörű helyen, a salgói vár alatt rendeztük meg az „őrsvezető leszek” műsorunkat. Jövőre ezekből a pajtásokból egytől-egyig őrsvezető lesz, s hogy veze­tőnek milyen, az nagyrészt ezen a salgói táborozáson múlik. Fiúk, lányok itt tanulják az eredményes úttörőmunka apróbb, nagyobb fogásait, a tájékozódás művészetét, a sátorverés tudományát, az út és sípjelek jelentését, s köz­ben játszva megtanulnak tá­jékozódni a világ dolgaiban is. Vastag Ferenc azt mondja: — Sikerrel rendeztük meg a „Ki tud többet a Szovjetuni­óról?” vetélkedőt, pajtásaink oroszul és magyarul levelet írtak a pioníroknak (csak tábori használatra!), koszo­rúzásokkal egybekötött túrát indítottunk a „Vörös Zászló Hőseinek Űtján” mozgalom jegyében. Hat állomással tarkított akadályversenyen küzdöttek a pajtások a jó helyezésért. Milyen volt? A negyedik állomáson Kongó­ról, Vietnamról, Kubáról kel­lett „felelni”, és feladat volt egy vietnami csatakiáltás szerkesztése, előadása is... Mindenki kedvence Egészen pontosan senki sem tudja, miért nevezik Miklós Lászlót, a salgóbá­nyai váltótábor mindenkori, tehát állandó gazdasági ve­zetőjét éppen Nyikitának. Egy biztos, még a KlSZ-tá- borban is így emlegették, di­csérték fáradhatatlan buzgal­mát, amelynek egyetlen cél­ja: mindent megszerezni, mindent megadni, a lehető legjobb ellátást biztosítani a gyerekeknek. Nyikita „géhásnak” nagyon fiatal (húszévesnek sacco- lom), ő a tábor mókameste­re, ha megjelenik a vörös salakon, vidám zsivaj kö­szönti, fürtökben lógnak raj­ta a gyerekek. Tud komoly is lenni. — Elsőnek a szécsényi út­törők jöttek a táborba, őket a rétsági járásból kijelölt pajtások követték, így kerül­tek sorra a balassagyarmati­ak, akik a pásztói járás leg­kiválóbb úttörőinek adják át a helyüket. Augusztus else­jén újra forog a tábor, ak­kor érkeznek az őrsvezető­jelöltek a salgótarjáni járás­ból, kilencedikén pedig a ják, ezenkívül a művelődési házban képkiállítást rendez­nek, amely az 1907-től 1924- ig terjedő időszak eseményeit mutatja be. Másik kiállítás hívja fel a figyelmet Mátra­verebély község új létesítmé­nyeire, a községfejlesztés ered­ményeire. November 7-re egyébként nagyszabású parko­sítási, községrendezési munka is kezdődik Mátraverebélyen, kétezer méter járda készíté­sét tervezik, több ezer méter hosszúságú árokszakasz ásásá­ból eredő földet szállítanak el. Szeretnék elérni, hogy ez év­ben Mátraverebély minden la­kosára átlagosan 100 forint értékű társadalmi munka jus­son, s ezzel a járás előkelő „társadalmi munkás” községei közé tartozzanak. megyeszékhely úttörői jön­nek ide. — Napi négyszeri étkezés — sorolja Miklós László a „gyomorműsor” főbb állo­másait, azután rátér a részle­tekre is. — Ma például tepertő, hagyma és tea volt a regge­li, burgonyaleves és töltött­paprika az ebéd, csokis ná­polyi az uzsonna. Tábori tanácstagok önkormányzat van és de­mokrácia. A tábori tanács tagjait választás alapján he­lyezték tisztjükbe. Feladatuk olyan sokrétű, hogy nem vállalkozom a teljes felso­rolásra. A legfontosabbakat azért mindenképpen érdemes megemlíteni. A tanács kiváló összekötő kapocs a tábor ve­zetősége és a pajtások kö­zött. Bemutatásuk távirati stílus­ban történik. Kádek István titkár, hosszúranőtt, komoly gyerek, értelmes, nagy sze­mekkel, kiváló szervező híré­ben áll. Horváth Zsolt a sport berkeit járatja pajtása­ival, jó eredménnyel. Fülöp Zsuzsanna, alias: Zsazsu(?) a kultúra helyi felelőse, s vé­gül de nem utolsósorban a rajküldcktek; Varga Judit, Gyurkovics Endre és a „kis” Fábián... A felelősök egyedül ren­dezték meg többek között a tábori klubestet, a tábori olimpiát, a CIMEA napot (emlékezés a nemzetközi gyermek-szervezetre), a fele­lősök: hatodik, hetedik osz­tályos gyerekek. A tábor mai lakói jövőre vezetők, úttörővezetők lesz­nek. A salgóbányai fák alatt tanulják a vezetés tudomá­nyát, s közben megtanulnak emberként emberekkel együttélni. Most a tűz körül ülnék, énekelnek: „A szellő zúg távol, alszik a tábor, alszik a tábor, csak a tűz lángol... Rakd meg, rakd meg kedves pajtás azt a tüzet, jövő nyárig úgysem látunk megint ilyet...” Pataki László A tsz-tagok az utóbbi évek­ben megszerették a brigád­munkát. A szocialista címért küzdő brigádok példamutatá­sa hatást gyakorolt a tsz-tag- ság többségére. A tsz-vezetők is elismerték a szocialista brigádok jelen­tőségét, és utóbb már jutal­makat is kitűztek számukra. Segít a párt A múlt évben jelentősen hozzájárult a brigádmozgalom térhódításához a pártunk IX. kongresszusára indított mun­kaverseny. A verseny eredmé­nyessége a tervek teljesítésé­ben, túlteljesítésében mutatko­zott meg. Az 1967-es gazdasági és ver­senymozgalmat nagymérték­ben segítette az új gazdasá­gi mechanizmus egyes elemei­nek bevezetése, mint példá­ul az ártámogatás. Talán nincs is olyan tsz, amelyben a dol- gazók ne csatlakoztak volna valamilyen formában a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulójának tisz­teletére szervezett versenyhez. A brigádok tevékenységét se­gítik, támogatják pártszerve­zeteink: a brigádokban dolgo­zó párttagokat konkrét fel­adatokkal bízzák meg és mun­kájukat értékelik. A pártta­gok példamutatása sem ma­rad el e nagyobb munkaidé­I nvekben, a nyújtott vagy ket­tős műszakok szervezésénél, Húsz vagonnal több termést várnak A jó állattenyésztési ered­ményekről híres tolmácsi Sza­badság Termelőszövetkezet ve­zetői a múlt év derekán el­határozták, hogy az állatte­nyésztési hozamok mellett ha­tékony intézkedéseket tesznek a növénytermesztési hozamok növelése érdekében. Többek között növényfélesé­genként külön-külön, a növé­nyek tápanyagigényének meg­felelően alakították ki a ve­tésterületeket. Biztosították a szükséges ta­lajmunkák, az agrotechnikai követelmények megfelelő, jó minőségű elvégzését. Kivá­lasztották a náluk legmegfele­lőbb gabonafajtát. Előre, meg­határozták a szervestrágya és a műtrágya felhasználásának mértékét. A termelőszövetke­zet vezetői külön gondot for­dítottak a vegyszerezés szak­szerű és időben történő elvég­zésére. Vass Józsefnek, a termelő- szövetkezet elnökének elmon­dása szerint a múlt évben tett intézkedések helyesnek bizonyultak, s nagy mérték­ben elősegítették a hozamok növelését. A szépen diszlő és szép ter­mést ígérő cukorrépa, bur­gonya, kukorica, dohány, te­hát a kapásnövények mellett az előző évekhez viszonyítva emelkedett a kenyér- és ta­karmánygabona egységnyi te­rületre eső átlagtermése. Amíg a termelőszövetkezetnél az előző évben őszi árpából 9,4 mázsát, arattak holdanként, addig az idén túlszárnyalták a 11 mázsás átlagot. Kenyérgabonából tavaly holdanként 9,2 mázsás ter­mésátlagot értek el, az eddig betakarított területek alapján 17 mázsás átlagtermésre szá­mítanak. Külön említést érdemel a Váci út melletti Katlan dűllő- ben levő 56 holdas búzatábla, amely a Fertődi 293-as vető­magból holdanként 21,33 má­zsás átlagterméssel fizetett. nem is szólva a vasárnapi munkáról. A párttagságon kívül a bri­gádok valamennyi tagja az átlagosnál nagyobb felelősség- érzettel végzi munkáját, és küzd azért, hogy termelésük egyre magasabb színvonalra emelkedjék, a tsz jövedelme­zősége növekedjék, valamint a tsz-tagság életszínvonala mi­nél előbb megközelítse az ipari munkásokét. A szocialista brigádmozga­lom egyidejűleg a műveltség, a szakképzettség elterjeszté­sére, a szocialista jellemvo­násokkal rendelkező emberek formálására is törekszik. A brigád tagjai részt vesznek a községekben folyó szak­munkás tanfolyamokon, a szervezett hallgatók létszáma meghaladta a négyszázat. So­kan végzik a VII. és VIII. osztályt az általános iskolák­ban, de van olyan tag is, aki technikumban, vagy más kö­zépiskolában tanul. Egyre inkább tért hódít az egymás iránt érzett felelős­ség, az egymással való törő­dés, a közös tulajdon védel­me. Vetélkedő fiatalok A jubileumi munkaverseny- ben 59 brigád 669 tagja vesz részt. Többen csatlakoztak a meghirdetett versenyekhez, Ma 35 éve, 1932. jú­lius 29-én statáriális tárgyaláson halálra Ítél­ték, majd kivégezték Sallai Imrét és Fürst Sándort, a Kommunis­ták Magyarországi Párt­ja két vezetőiét. „A kommunista szervez­kedésben azért vettem részt, mert teljes meggyőződéssel a háború ellen voltam” — így felelt Sallai Imre a vé­res kezű. annyi igaz haza­fit halálba küldő Töreky- nek, amikor a statáriális bíróság megkezdte a for­mális kihallgatást. Mert jogi formaság volt csupán ott, abban a Markó utcai teremben akkor minden: bíró és ügyész, vád és vé­delem — az ítélet hóna­pokkal előbb készen állt. A történelem eddig talán legsúlyosabb gazdasági vi­lág válságának közepén, a fasizmus németországi hata­lomra jutásának előestéjén, a Horthy-rendszer bizonyí­tani akart: a külföld előtt igazolni hatalma erejét, az éhező, annyi szenvedéstől gyötört magyar munkások­nak és parasztoknak pedig kérlelhetetlensé­gét: vigyázzon mindenki, mert könyörtelen a leszá­molás. Az ürügy maga is ördögi volt: egy nemzetközi kalandor felrobbantotta a biatorbágyi viaduktot, s nyomban meghirdették a statáriumot, amelynek elő­re megtervezett célja a kommunista mozgalom, a gazdasági és a politikai el­nyomás ellen mind erőtel­jesebben, határozottabban fellépő munkások és pa­rasztok elhallgattatása volt. Az illegális párt helyiségé­ben, Budapesten, egy Thék Endre utcai házban fog­ták el Sallai Imrét és Fürst Sándort, s kegyetlen kín­zás, barbár vallatás után azok közül a dolgozó parasz­tok közül is, akik eddig tá­vol tartották magukat. így például újabban Szécsényben 23 fogatos is küzd a megtisz­telő címért. Az egyesült tsz-ekben az üzemegységek között indult nemes versengés. Varsányban és Karancsságon, a legjobb eredményt elérő üzemegy­ség 3000 forint pénzjutal­mat kap. Varsányban a pénz­jutalom mellett oklevelet is rendszeresítenek a legjobb brigádoknak. A jubileumi évre jelentős felajánlásokat tettek a KISZ- fiatalok is. A tsz-ekben dol­gozó fiatalokból száztizenket­tőn küzdenek a szocialista cím elnyeréséért. A varsányi egyesült tsz-nél 82 fiatal tett felajánlást, amelyeknek sikeres végrehaj­tása növényféleségenként 5— 10 százalékos tervtúlteljesí­tést eredményez. A szövetkezeti nőtanácsok is versenyre hívták ki egymást a tervek túlteljesítése érde­kében. Számításaink alapján a ver­senyző brigádok öt százalékos tervtúlteljesítése a járás tsz- eiben csaknem négymillió fo­rint terven felüli jövedelmet eredményez. A gondokról A szocialista brigádmozga­lomban eredményei mellett állították mindkettőjüket a Töreky tanács elé. Sallai Imre akkor 35 éves volt, Fürst Sándor hat esz­tendővel fiatalabb. Sallai a Tanácsköztársaság idején fe­lelős tisztséget viselt, az azután következő időszak­ban a nemzetközi munkás- mozgalomban tevékenyke­dett — Fürst Sándor az 1919 utáni hazai mozga­lom neveltje. Életútjuk a forradalmi harcban talál­kozott. Együtt küzdöttek, együtt szervezték a pártot — Sallai 1931-től a KMP titkárságát vezette — együtt­hirdették: nincs már mesz- sze egy jobb világ. Sallai Imre a siralomházból kül­dött üzenetében így beszélt: „a helyemre százan és ez­ren lépnek. Az eszme, ame­lyért éltem, és dolgoztam, győzni fog... Közeleg egy szebb, és jobb korszak, és az a mi harcaink eredmé­nye is lesz.” A rögtönítélő bíróság csak egyféle ítéletet hozhatott: halált. De még be sem vo­nultak a terembe a bírák, amikor megmozdult a vi­lág jobbik fele: táviratok áradata özönlött Budapestre. Tiltakoztak angol és fran­cia munkások, világhírű jo­gászok, gondolkodók, tilta­kozott Thomas Mann, Ro­main Rolland .. Mindhiá­ba. A Horthy fasizmus nem ismert kíméletet, ami­kor meg akarta félemlíteni a dolgozó tömegeket. Hősként élt, hősként állt a bírák előtt, hősként halt meg Sallai és Fürst. S el­jött a kor, amelyért fiatal életüket adták, a legtöb­bet, amit ember osztályáért, társaiért, népéért feláldoz­hat; itt az új világ, s né­pünk most tiszteleg a már­tírok emlékének. Emléke­zik és nem felejt: érte, mai életéért vállalta a halált ma 35 éve Sallai és Fürst. még sok hiányosság is van szövetkezeteinkben. Nem egy szocialista brigádunkat hibáz­tatjuk azért, hogy a tanulás­ra, művelődésre és a maga­tartás formálására irányuló vállalások jórészt formálisak, vagy háttérbe szorulnak, tel­jesítésük értékelése nem kö­vetkezetes, vagy elmarad, A másik általános hiba. hogy a vállalások szövege, és ennek folytán az értékelése nem tartja mindig szem előtt a népgazdasági ágak, a mun­kahelyek, a dolgozók sajátos körülményeit. Általánosságban fogalmazzák meg a vállalá­sukat, ezért nehéz végrehaj­tani, és még nehezebb érté­kelni. Tapasztalható az is, hogy egyes tsz-ekben merev, másolt sémákat követnek. Hi­ányos még néhány helyen a felajánlások végrehajtásának értékelése, és olykor felületes­ségből jogtalanul adományoz­nak szocialista címet. A még meglevő hiányos­ságok ellenére a termelőszö­vetkezetek szocialista brigád­tagjai tették meg a legna­gyobb utat az egyéni kispa­raszti gazdálkodástól és gon­dolkodásmódtól a közösségi életig, munkáig és gondolko­zásig. Minden biztosíték megvan arra, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. év­fordulójának tiszteletére tett felajánlások is teljes egészé­ben teljesítve lesznek. Horváth Albert a járási pártbizottság mező­gazdasági osztályvezetője Felszabadulási emlékmű Mátraverebélyen Lantos László Az évforduló tiszteletére... A szocialista brigádmozgalom a szécsényi járás szövetkezeteiben

Next

/
Oldalképek
Tartalom