Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-26 / 174. szám
2 N <5 © R A !S 1967. július 26. szerda Tizennyolcezer fegyverest vetettek be a jogaikért küzdő négerek ellen Sarcok Detroit minden pontfán — A zavargások más városokra is átterjedtek DETROIT (MTI) »AU csak mozog, arra lőjj” — ezt az utasítást kapták a Detroitba bevonult szövetségi ejtőernyős alakulatok. A legfrisebb jelentések szerint Detroitban fellágoltak a harcok, szabályos ütközetek dúlnak az utcákon. Páncélautók rohangálnak fel-alá és géppuskáznak, a város több pontján pedig „állóharc” tombol. A kétmillió lakosú városban a harcok a hétfő esti órákban erősödtek fel és különös hevességgel folytatódnak a város keleti negyedében. Mivel a helyi hatóságok nem tudtak megbirkózni a néger tömegekkel, Johnson elnök utasítására 5000 főnyi ejtőernyős rohamalakulat érkezett Detroitba és csatlakozott az ott már harcban álló 13 000 rendőrhöz és mi- licistához. Az elnök nyilatkozatot tett közzé és ebben utasította a hadügyminisztériumot, hogy minden szükséges intézkedést tegyen meg a rend helyreállítására. Johnson tízperces rádióbeszédet mondott, ebben felszólította a város lakosságát, térjen vissza otthonába. Közölte, azért küldött katonákat Detroitba, mert „kétségbe von- hatatlan bizonyíték” van rá, hogy Romney michigani kormányzó és a helyi hatóságok nem tudják letörni a zendülést. Johnson szigorú büntetéssel fenyegette meg azokat, akik folytatják az erőszakos cselekményeket, Cyrus Wance amerikai hadügyi államtitkár Detroitban sajtóértekezleten állapította meg, hogy az utóbbi órákban folytatódtak és megerősödtek az összetűzések, ezért a kormányzó és a detroiti polgármester kérésére Throckmorton tábornok parancsot kapott, csapataival támogassa a helyi milíciát és rendőrséget a rend helyreállításában, és vegye át az egész michigani milícia irányítását. Kedden reggel Romney kormányzó a polgármester kíséretében páncélautón járta be a várost A polgármester megállapítása szerint Detroit hasonló az 1945-ös Berlinhez, vagy pedig a gettó lázadás után lerombolt Varsóhoz. Az üzletek, bankok, iskolák bezártak, a gyárakban akadozva folyik a munka, az éjszakai műszakot leállították. Detroitra hatalmas füstfelhő borult, ötszáznál több ház égett le. Több helyen két-három emeletes épületek dőltek romba. A károk megközelítik a 200 millió dollárt. A zűrzavart kétes elemek fosztogatásra használják fel. A fosztogatók között igen nagy számban vannak fehérek. A halottak száma 19, a sebesülteké meghaladja az ezret. A hatóságok kétezernél több színes bőrűt letartóztattak. Mint a Reuter rámutat, a detroiti helyzet sajátossága, hogy nincsen külön négernegyed, hanem a négerek a város nagy részén együtt élnek a fehérekkel. Soha nem lehet tudni, hogy Detroit melyik pontján lobbannak fel újabb harcok. Három helyen a négerek ostrom alá vették a rendőrőrsöt és tűzharcot vívnak az épületekbe visszaszorított rendőrökkel. Az egyik rendőr- kapitányság épületét felgyújtották. A zavargások nemcsak Detroit városára korlátozódnak, hanem más városokra is átterjedtek. Detroittól 40 kilométernyire északra Ponti- acban szintén lövöldözés kezdődött és 12 épület lángokban áll. Az Ohio állambeli Tole- dóban hétfőn az éjszakai órákban száz néger tüntetett. A rendőrök négyet közülük letartóztattak. A Maryland-1 Cambridge- ben egy négergyűlésen rálőttek Rapp Brown polgárjogi vezetőre és megsebesítették a fején. A New York állambeli Rochesterben szintén összecsapások voltak a négerek és a rendőrök között, egy négert agyonlőttek. New Yorkban Harlem Puerto Rico negyedében robbantak ki incidensek. Kétezer Puerto Rico-i vonult fel az utcákon és a polgármesteri hivatalhoz akart menni, hogy petíciót adjon át, a rendőrök feltartóztatták őket, lövöldözés kezdődött és két Puerto Rico-it meggyilkoltak. A tüntetők üvegekkel és kövekkel dobálták meg a rendőröket és felgyújtottak egy benzinkutat. Az országszerte kitört zavargások alkalmat adtak a köztársasági pártnak arra, hogy hevesen támadják a demokrata kormányzatot. Több köztársasági párti képviselő és szenátor rendkívüli kongresszusi vizsgálatot sürgetett, és volt közöttük olyan is, aki a zavargásokat a „szilárd vezetés hiányával” magyarázta. Detroitban kedden este a harcok változatlanul tartanak. Az utcákon több helyen barikádokat emeltek, a városba vezényelt ejtőernyősöknek helyenként házról-házra kell harcot vívniok. A katonaságnak és a rendőrségnek harckocsik és páncélautók bevetésével sikerült csak megtörniük az ostromzárat egy rendőrőrs körül. Magyar idő szerint reggel 9 órára a halottak száma elérte a huszonhármat, a sebesülteké pedig 1500 fölé emelkedett. A letartóztatottak száma 2100. Véres összetűzések robbantak ki a Maryland állambeli Cambridgeben is. Ezernél több tüntető özönlött az utcákra, bezúzta a kirakatokat és kövekkel támadt a rendőrökre. A városi hatóságok kérésére az állam más részeiről két zászlóaljnyi milicistát és rendőrt vezényeltek Cambridgebe. A michigani Grand Rapids- ben is összecsapások voltak. A 200 000 lakosú városban néger tüntetők kézi tusát vívtak a rendőrökkel. Tizenhárom személy megsebesült, 12 tüntetőt letartóztattak. A hatóságok dolgát nehezíti, hogy a városban csak 75 rendőr van. Kérésükre hamarosan 130 rendőrt küldnek máshonnan erősítésül Grand Rapidsbe. II rádió és a Iv mai műsora KOSSUTH RADIO: 8.22: Ab Wegen tehén. ■» *•**! Vízparton. — 9.05: Orvosi tanácsok. — ».10: Gluck operáiból. — 9.34: Történész-szemmel Bécsben. — 10.1«: lakatos Vince népi zenekara játszik, a Kertészeti én Szőlészeti Főiskola énekkara énekel, vezényel Halkovics János. 10.40: Zenekari muzsika. — 11.30: A Szabó család. — 12.15: Tánczenei koktél. — 13.02: Válaszolunk hallgatóinknak. *- 13.17: Operafinálék. — 14.10: Mesélő múzeumok. — 14.25: Történetek dórban és mollban. — 14.45: Életérzések. — 15.10: Gazdasági rentabilitás és egésn- ségvédelem. — 15.15: Oláh Kálmán népi zenekara játszik. — 15.39: Szeleburdték nyaralnak. — 10.14: Magyarországon először. Dlnszov; Kamarakantáta. .— 16.37: A kékszemű Dávidkáné. -• 17.15: Made in Hungary. -4 17.50: Giulietta Simionato énekel. — 18.10: Van új a nap alatt! — 18.25: A Magyar Rádió és Televízió népi zenekara játszik, Kozák Gábor József vezetésével, Török Erzsébet és Béres Ferenc énekel, — 19.30: Bruno Walter vezényel. — 20.28: Másfél év a hatodik kontinensen. — 20.45: Ismeri-e? — 21.20: Gondolat. — 22.20: Elisabeth Schwarzkopf énekel, Edwin Fischer zongorázik. — 23.06: Randevú. — 0.10: A Svájci Olasz Rádió énekkara énekel, vezényel Edwin Loehrer. PETŐFI RADIO: 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — 12.30: Dalok. — 13.02: Könnyűzenei Híradó. — 13.32: Gazdaszemmel a naejTdlág mezőgazdaságáról. — 14.00: Kettőtől — hatig... — 18.10: A jazz kedvelőinek. — 18.38: A XX. század nagy Íréi. A császár. — 18.00: Orlando lovag. — 19.30: Közép- és Kelet-Kurópa és az integráció. — 19.40: Tekeres Sándor magyar nótákat énekel. — 20.30: Hát nem nevetséges, hogy?... — 21.0«: Fritz Busch vezényel. — 21.35: Egy év a vidéki színházakban. — 21.50: Kedvelt operettmelódlék. — 23.00: Hírek. Időjárás. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 17.5«: Műsorismertetés. =■ 18.S«: Hírek. — 18.05: A Magyar Hirdető műsora. — 18.10t Kétezer szavazaton felül... — 18.40: Mérnökök, technikusok, figyelem! _ 19.05: Stop! — 19.25: Hazai tükör. — 19.30: Parabola. — 19.50: Esti mese. — 20.00: TV-Hlradó. — 20.20: „Angyal” kalandjai. A törvényen kívüli hölgy. — 21.10: Tizenkét szék... — 21.50: TV-Hiradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 17.05: Kicsinyek műsora. — 17.40: Ifjúsági adás. — 18.25: Kelet-Szlovákia életéből. — 19.00: TV-Híradó. — 19.20: Rejtvénymüsor. — 19.5«: Annák köszöntése. — 20.05: Különös nyárutó (tv-játék). — 21.25: Bolgár énekesek hangversenye. Román nagy nemzetgyűlés BUKAREST (MTI) A román nagy nemzetgyűlés kedden folytatta tanácskozását. Többek között felszólalt Emil Bodnaras első miniszterelnök-helyettes, Ion Ionita, a fegyveres erők minisztere és Betru Enache, a Román Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára. Heves harcok a Mekong deltájánál SAIGON (MTI) Ax amerikai légierő foly tatta a VDK elleni támadásokat. Másodszor bombázták a Vinh városa közelében lévő hőerőművet, Dél-Vietnam- ban a B—52-es, nyolc hajtóműves óriás gépek Hűé városától északra, és Pleiku térségében szórták le egyenként harminc tonnányi bom- baterhüket. A szárazföldről nem jelentettek komolyabb összecsapást. Saigontól délre, a Mekong-deltájába vezető utat keddre virradóra elvágták a partizánok. Egy hete a szabadságharcosok támadásai szinte minden nap megbénítják a forgalmat ezen a fontos útvonalon. találkozó augusztus elejéi, csúcsértekezlet • N M | V a jovo KAIRO (MTI) Rudnyánszky István, az MTI tudósítója jelenti: Nasszer elnöknek az egyiptomi forradalom 15. évfordulója alkalmából elmondott beszéde után kairói megfigyelők bizonyosra veszik az arab csúcstalálkozót. A kairói sajtó szerint a csúcsértekezletre már csak azért is szükség van, hogy minden arab országot fel lehessen szólítani felelősségének vállalására. Az EAK korábban ellenezte a csúcsértekezletet, de most támogatja. A Progres Egyptien khar- toumi jelentése szerint Mah- gub kormányfő augusztus elsejére várja az arab külügyminisztereket a szudáni fővárosba. A lap úgy tudja, hogy a külügyminiszterek kidolgozzák a csúcstalálkozó napirendjét, és javasolják majd, hogy az államfők augusztus 10-én kezdjék meg értekezletüket ugyancsak a szudáni fővárosban. Husszein Jordániái király és Helou libanoni elnök megújította ■ azt a kívánságát, hogy a csúcsértekezletre mihamarabb sor kerüljön. Szaúd-Arábia királya is feladta tartózkodó álláspontját, és beleegyezett a csúcstalálkozóba. Kairói megfigyelők szerint Nasszer elnök meggyőzte a csúcsértekezlet szükségességéről a találkozót korábban ellenző Bumedien algériai és Atasszi szíriai elnököt is. Kubaf július 26. Filmekről, regényekből, színes riportokból ismerjük a latin-amerikai karneválok dalban, táncban, vigalomban gazdag látványos forgatagát. Tizennégy esztendővel ezelőtt, 1953. július 26-án karnevál volt egy latin-amerikai országban: Kubában. Santa Ana napja volt és Santiago De Cuba utcáin felcsendültek a karnevál tüzes ritmusú spanyol és néger dallamai. S abban a karneváli forgatagban egy csoport fiatal kubai, diákok, munkások — és vezetőjük, az akkor 26 éves ügyvéd, Fidel Castro — hallatlanul bátor tettet hajtottak végre. Megostromolták a korrupt, kegyetlen, népelnyomó Batista-rendszer egyik laktanyáját, a Moncadá-t. Akkor még nem sikerült — nem sikerülhetett — a maroknyi bátor férfi akciója, mégis felfigyelt rájuk a világ. Azt a célt elérték, amit akkor tűztek maguk elé. Megmutatták Kuba népének, hogy van lehetőség az elnyomó terror-rendszer elleni fegyveres harcra, van esély Batista uralmának megdöntésére. Július 26-a maroknyi csapata azóta, tudjuk, milliós hadsereggé növekedett. Kuba győzedelmesen megvívta forradalmát, példát mutatva az amerikai kontinens első igazán szabad földjévé vált, ahol a nép önmaga intézi sorsát. A forradalmi mozgalom kezdetéről, július 26-áról azóta is beszél és emlékezik Kuba, beszél és emlékezik a világ. A felszabadult, szocializmust építő Kuba az egész szocialista tábor, a haladó emberiség barátságát és rokonszenvét élvezi. (b. t.) Magyar államférfiak üdvözlő távirata a kubai vezetőkhöz Dr. Fidel Castro Ruz elvtársnak, a Kubai Kommunist* Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Forradal* mi Kormány miniszterelnökének. Dr. Osvaldo Dorticos Torrado elvtársnak, a Kubai Köztársaság elnökének. HAVANNA A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, és az egész magyar nép, valamint a magunk nevében, baráti jókívánságainkat küldjük önöknek és a testvéri kubai népnek. E történelmi jelentőségű ünnep alkalmával ismételten kifejezzük testvéri érzéseinket és szolidaritásunkat a szocializmust építő kubai nép iránt. A kubai nép forradalmának győzelmes végrehajtásával, és a szocializmus építésében elért sikereivel kiváltotta a világ népeinek elismerését. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy az országaink között meglevő sokoldalú együttműködés, és a közös célkitűzésekért harcoló népeink között kialakult el- téphetetlen barátság évről évre elmélyül. Biztosíthatjuk önöket, hogy a testvéri kubai nép mindig számíthat a magyar kommunisták és az egész magyar nép együttérzésére és önzetlen támogatására a szocialista társadalom felépítése feladatának megvalósításában, a szocialista vívmányok megvédésében és a nemzetközi imperializmus provokációinak visszaverésében. Budapest, 1967. július 25. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány elnöke Élmények, emlékek Angliából Ü3 Körkép én búcsú A világ nagy metropolisaiban szinte megoldhatatlannak látszó küzdelmet folytatnak a régi városépítési és rendezési elvek szerint kialakított központok, és a modern élet teremtette zsúfoltság ellentéteinek feloldására. A híres londoni City elegáns, de meglehetősen szűk utcáinak méreteit lovas hintókhoz és nem emeletes autóbuszokhoz méretezték. A Temzén átívelő hidakat se az autók hömpölygő áradatához. Amíg nem jár sikerrel valamelyik megváltó elgondolás, — mérnökök, tervezők törik rajta a fejüket, — csakis a fegyelem és a kulturáltság segíthet. A londoni, általában az angol közlekedés ilyen vonatkozásban példamutató. Higgadt, nyugodt, udvarias magatartás jellemzi. Azt bizonyítja, hogy 40 kilométeres sebességgel is lehet haladni, sőt a csúcsforgalom óráiban csakis így lehet. A gazdag angol nyelvból bizonyára káromkodásokra is futja. Ügy tapasztaltuk, hogy az autósait ezeket nem használják. Alighanem rájöttek arra, hogy még oly pompásan cifrázva se gyorsíthatják meg velük a közlekedést. Párizs egységesebb, áttekinthetőbb, könnyebben feldolgozható a látogató számára, mint az angol főváros. Londonnak száz arca van. Különböző negyedeiben évszázadokat lehet bejárni. Stílusok, történelmi emlékek, haf yományok keverednek benne, llnek a formaságok, a történelmi tudat fogalmazódik meg bennük, de az is megfigyelhető, hogy a hagyományok, főleg a fiatalok körében, lazulnak, oldódnak. Több miniszoknyát látni, mint kemény- kalapot és esernyőt. A rendkívül szép Bristol város színházában egy musical előadásában volt részünk; a formabontás nemcsak a színpadon érvényesült, hanem a nézőtéren is, már ami az öltözködést illeti. A Trafalgár-téren nappal is, méginkább az esti órákban összeverődnek, a „dühöngő fiatalok” igen csöndes semmittevésre, vagy olykor gitárzenével és dalolás6al színesítik az utca lármáját. A Picad- dillyn nappal is vilióznak a fényreklámok és körbefutnak a Coco-Colát hirdető és ajánló óriásbetűk. Itt kezdődik a Szohó: a mulatók, sztriptízek, sex mozik negyede. De a párizsi Place Pigalle egzotikus nyüzsgéséhez, vastag ricsajához képest kezdőnek, unalmasnak, halvány utánzatnak tűnik. Az angolok ragaszkodnak hagyományos építkezési stílusukhoz, amelynek elve: „Az én házam — az én váram”; nem akarják utánozni a Towert; a családi jelleget, a kertet, ahol a selymes fű nyírásával és gondozásával tölthetik szabad Idejüket, — változatlanul kedvelik. London zsúfoltságát enyhítendő, „bolygó városokat” építenek körzetében. Ezekhez tartozik — Stevenage, amelyet hála az értékes tájékoztatásnak és a kellemes körsétának, alkalmunk volt megismerni. Láttuk, hogyan alakítják ki az új városközpontokat, határolják el egymástól az üzemeket és a lakónegyedeket, s oldják meg a közlekedési problémákat. Itt 6e emeltek magas házakat. Az 1966-ban épített londoni postahivatal tornya alighanem alkalmi engedmény korunk építészeti divatjának. Az 580 láb magas toronyban egész Nagy-Britannia legmagasabb épületét csodálhattuk meg. A tetején elhelyezett étterem körben forog, hogy a tea és az üdítő italok mellé fölszolgálhassák London változatos panorámáját is. A búesúestén ismét találkoztunk azokkal az angol kollégákkal, akik az elmúlt esztendőben hazánkban jártat Jóleső érzéssel tapasztaltuk, hogy szívesen emlékeznek vissza látogatásukra, és jó benyomásokat szereztek népünk alkotó munkájáról. Küldöttségünk vezetője köszöntő és búcsúzó szavaiban Bemard Shaw szellemes aforizmáját idézte; eszerint az angolok és az amerikaiak egy s ugyanazon nyelvet beszélik, így hát nem értik meg egymást. Majd hozzáfűzte: mi más-más nyelvet beszélünk, tehát lehetőségünk van rá, hogy megértsük egymást. A szívélyes beszélgetések, természetesen, nem homályo- sították el a tényt, hogy a nemzetközi problémákat, a világ helyzetét és alakulását sok vonatkozásban más-másképpen ítéljük meg, de az is kitűnt, hogy a kölcsönös jó- száridék megteremtheti a találkozási pontokat. (Vége) Sárközi Andor
