Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-22 / 171. szám

4 WÖGRÁD 1967. jűl’tis 22. szombat OLVASOK Városi ki mit tud, avagy vetélkedjünk MS, a Fürst Sándor utca lakói neon állíthatjuk, hogy a mi utcánk a leggazdagabb az ivóvíz-ellátásban. Sokszor na­pokig hiába gyakoroljuk a csap nyitogatását, a verseny­ben mindig alul maradunk. Ha már ebben a versenyszám- ban kint vagyunk a vízből, új terület után néztünk a vetél­kedésben. Igaz, hogy az nem új utcánk lakói számára, hogy esténként penetráns bűz áraszt el bennünket, de vetélkedőnek kitűnő. A Fürst Sándor utca fölötti hegyoldalon áll egy disznó­farm, s átható illatot áraszt lakásainkba, különösen nyári estéken. E vetélkedő-témát többször felvetettük a tulaj­donosnak. a Városi Tanács Egészségügyi Csoportjának (legutóbb ez év tavaszán), és időnként a Köjálnak. A zsűri minden esetben értékelte a témát, jegyzőköny­vet vett fel a hiányosságról, többek között a szabálytalan telepítési helyről, a szenny­ről és piszokról, ami a sza­badon futkározó 40—50, időn­ként még annál is több ma­lactól és a 10—20 hízótól származik, millió légyről, a patkányirtás elmulasztásáról stb... De a jegyzőkön yvezés után az eredményhirdetés mindig elmaradt, s hogy ez kinek az érdekét szolgálta azt nem tudjuk. Most arra kérnénk a zsűrit, hirdessen már végre ered­ményt a vetélkedőben, amíg nagyobb járvány ki nem in­dul ebből a fertőző gócból, és jótanácsul talán még amy- nyit: nem ártana elővenni a régebbi jegyzőkönyveket, és megnézni azt, hogy eddig mi­ért halogatták a végeredmény kihirdetését; Mi, Fürst Sándor utcai la­kosok belemegyünk abba a döntésbe is. — ha már a fertőző gócot valami miatt nem lehet felszámolni —. hogy cseréljen lakást egy Fürst Sán­dor utcai lakossal egy időre a bűzt-keltő tulajdonos. Egé­szen biztos, hogy találnak a mi utcánkban embereket, akik ezért is vetélkednének! S.-tarján Fürst Sándor utca lakói Válaszol az illetékes Elfogadták Hivatkozással július 4-én megjelent „Fenegyerekek a háztetőn”, valamint július 5-én megjelent „Tájékozott műve­zető” című cikkeikre észre­vételünket az alábbiakban tesszük meg: Köszönetét kívánunk mon­dani. hogy a nagy nyilvános­ság előtt kipellengérezik azo­kat a dolgozókat, akik a bal­esett óvórendszaibályokban elő­írtakat nem tartják be. Ez­zel saját munkánkat is előse­gítik, hiszen ma már ezen a bírálatunkat területen is nagy szerepe van a társadalmi ellenőrzésnek. Szövetkezetünk vezetősége igen sokat foglalkozik a baleset- elhárítással. az oktatás rend­szeres, havonta szemléket tar­tunk. Sajnos azonban egy mű­vezetőnek 8—15 munkahelye van, és így az állandó fel­ügyeletet nem tudjuk biztosi- tani. Cikküket értékeljük, hi­szen célunk egy: a balesetek megelőzése. Salgótarjáni Lakáskarbantartó és Építő Ktsz Méltón temették Orosz János elvtárs úgy tet­te meg utolsó útját, amint élt: csendben, szerényen, halálában Is kommunistához méltó mó­don. Családtag, harcostárs, ba­rát kísérte. Bennünk, időseb­bekben felötlött, hogy ugyan hányán vagyunk még a régi küzdők közül, akik emlék­szünk az ajkán annyiszor fel­csendült indulóra: „Zúgjon da­lunk. miként a fergeteg, a vén világot ostromolja meg.” Orosz János életének hat év­tizedéből négyet a munkás- osztály győzelméért, hatalmá­nak megszilárdításáért vívott harcnak áldozott. Társadalmi temetésben ré­szesült; a valóságtól elrugasz­kodott igék helyett őszinte, ke­resetlen szavak méltatták igaz érdemeit. B. József Salgótarján Az oroszi pap nem o r o s z i i Nem tűr halasztást Június negyedikén a Nógród­ban cikk. jelent meg arról, hogy Balassagyarmat egy szép áruházzal gyarapodott. Amikor ezt a cikk írója megállapítot­ta, mintegy árnyként mutatott rá a Rákóczi út 27. számú ház udvarában uralkodó állapotok­ra. E ház lakói örömmel és megelégedéssel nyugtázták a cikk megjelenését arra gon­dolva, hogy a városi tanács illetékesei is olvassák azt, és megtesznek minden olyan in­tézkedést, amely szükséges ah­hoz, hogy az udvarban tiszta­ság uralkodjék. Az illetéke­sek meg is tekintették az udvart, de pozitív lépés eze­ket a szemléket nem követte. Így: továbbra sincs bekapcsol­va annak, a bizonyos helyiség­nek a csöve a szennyvíz-elve- zetö csatornába, pedig ez okoz­ta a csatorna eldugulását, s emiatt szinte kibírhatatlan az udvar levegője. Több fórumot kerestünk meg már eddig pa­naszunk intézésére, de csak Ígéretet kaptunk. Bízunk ab­ban, hogy levelünk megjelené­se után gyors intézkedés kö­vetkezik.. Megszűnik a részünk­re oly tarthatatlan állapot! Rákóczi út 27. ház lakói Balassagyarmat Tisztelt Szerkesztőség Elnézést, leérek, hogy talán kis dolognak tűnő problémá­val keresem meg levélben Önöket. De nem tudom meg­állni, hogy meg ne írjam az alábbi esetet. Július 14-én — mivel mi borsosherényi lakosok a nagy­orosza Tüzép-telepen vásáro­lunk —, én is itt fizettem ki 1500 darab tégla árát azzal, hogy saját költségen a Lu- dányhalászi Téglagyárból jú­lius 15-én elszállítom. A Tü- zép-telep vezetője közölte, hogy nyugodtan mehetek a tégláért. Sajnos nem így volt, A téglát nem kaptam meg, a téglagyár nem tudta kiad­ni, nem volt készlete. Így csak kiadásaim növekedtek, mert ugyebár Borsosberény- ből Ludányhalástiba teher­autót fizetni nem is kis költ­ség. T. Jánosné Borsosberény ELTARTÁS! ES ÉLETJÁRADÉK! SZERZŐDÉS V. A. olvasónk öt évvel ez­előtt eltartási szerződést kö­tött egy idős özvegyasszony- nyal. öt évig békésen éltek együtt, utóbb azonban any- nyira megbomlott a viszony közöttük, hogy képtelens/ég volt együtt, lakni. Az eltartott keresetet Indított olvasónk ellen, azonban a bíróság úgy találta, hogy a viszonyt meg lehet javítani, az idős asz- szony érdekét megfelelően az szolgálja, ha a szerződést fenn­tartják annál is inkább, mivel az eltartók maradéktalanul teljesítették eltartási kötele­zettségüket. S hogy mennyire helyes volt a bíróság eljárása, bizonyítja az a körülmény, hogy a felek között a bírói el­járás után javult a helyzet. Most viszont az eltartók életjáradékos szerződésre akar­ják módosítani az eltartást, és a lakásból is ki akarnák költözni. Van-e erre lehetőség? — kérdezik. Ha a bíróság jogerősen el­utasította az eltartási szerző­dés felbontása iránti kerese­tet, attól még a szerződés módosítása iránt bármelyik fél jogosult keresetet indítani. Ha azonban a bíróság a koráb­bi eljárásában már foglalko­zott az életjáradékká történő átváltoztatás lehetőségével és ennek nem látta szükségessé­gét, akkor nem jogosult kere­setet indítani. HATÁROZOTT IDEJŰ MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSE M. s. olvasónk panaszolja, hoj;y megbatározott időre alkalmaz- ták annak a helyire, aki szülési szabadságon van, illetve annak letelt« után fizetés nélküli szabadságot vesz ki a havi 600 forint gyermekgondozási segély igénybevétele mellett. Mégis, most azt közölték olvasónkkal, bogy munkaviszonyát felmondják, mert f szülési szabadságon levő anya meggondolta magát, és nem kí­vánja igénybe venni a fizetés nélküli szabadságot, és a szülési szabadság után visszatér munkahelyére. Olvasónkat azzal biz­tatták, amikor felvették, hogy szerződését mindaddig meghosszab­bítják, amíg a másik dolgozó vissza nem jön, sőt azzal is, hogy véglegesítik, mert rövidesen felszabadul egy hely. így mivel idfl előtt elküldik, a véglegesítésből sem lesz semmi. Olvasónk azt kérdezi, van-e panaszra joga a vállalat intézkedésével szemben? A Munka Törvénykönyve rendelkezése szerint a határozott időre szőlő munkaviszonyt akkor lehet megszüntetni felmondással, ha a dolgozó a munka elvégzésére nem alkalmas. Egyéb ok miatt nem lehet a munkaviszonyt felmondani. A felmondás szabalytalan, adjon be panaszt » vállalati munkaügyi döntőbizott­sághoz. A TSZ-BEN DOLGOZO ALKALMAZOTTAK BIZTOSÍTÁSÁRÓL B.P. olvasónknak azt a ké­rését, hogy ipari biztosításra jelentsék be. a tsz-ben eluta­sították. Sérelmezi, mert mi­vel nem tagja a tsz-nek. a tsz- biztosítás sem vonatkozik reá. és fél, hogy őt emiatt hátrány éri. „A tsz-ben nem követtek el törvénysértést, amikor ké­relmét elutasították. Ez azon­ban nem sérti a mezőgazda­sági alkalmazottak jogait. A mezőgazdaságban és a rokon termelési ágakban munkavi­szonyban álló dolgozók ugyan­is az úgynevezett mezőgazda­sági biztosítás alá tartoznak. Az ilyen biztosítás keretében lényegében minden biztosítási szolgáltatást megkapnak, amit az ipari biztosítás hatálya alá tartozó dolgozók. A mezőgaz­dasági biztosítás alá tartozó akkor jogosult a biztosítási szolgáltatásokra, ha a betegsé­get megelőzően két hónapon belül legalább 24 napi biz­tosítási ideje van. Ha a meg* betegedéit heveny fertőzés­nek tekintik, már akkor jo­gosult a biztosítási szolgálta­tásokra. ha két hónapon be­lül legalább 6 napi bélyeg­lerovása van. ÚTIKÖLTSÉG-TÉRÍTÉS MUtor jogosult útiköltség megtérítésére a termelőszöretkemt tagja és esaládja? — kérdezi P. Z. olvasónk. A 6/1955 (xn.si.) SZOT számú szabályzat azt mondja, begy * gyógyfürdő igénybevétele esetén esak akkor Illeti meg a jo­gosultat útiköltség-térítés, ha az út hossza a 39 km-t nem baladia meg. Kilenc—tízéves lehettem, ami­kor nagy buzgalommal tanulmá­nyozni kezdtem az öreg elemi Iskola falán a helyesírási táb­lákat. Az egyiken ez a furcsa szójáték állt: — Az oroszi pap nem oroszii. Tetszett, szellemes volt. Ritmu­sát, muzsikáját élveztem. Meg­tanított arra, hogy a szavakkal Jól el lehet játszani. Aztán értel­mezni kezdtem. Szóval az orosziak papja nem oroszi, azaz nem Oro­szi ban (mi ezen Nagyoroszi köz­séget értettük) született. (No, ez csak olyanféle okos­kodás volt, mint Móra Ferenc Ids csalójának, Pétömek az „időha- tározós mondata”: — Kutya hi­deg van odakinn. — Ebben bi­zony nincs időhatározó, bár az időről szól. Nem is tetszett az öreg iskolamesternek.) Hát az én nyelvtani logikám sem nagyon tetszett jó tanítóm­nak. Meg Is magyarázta: „Az oroszi pap nem oroszii mondat azt jelenti, hogy nem mondunk és nem Írunk két i betűt a szó végén: minthogy mi Ber- necebarátiban lakunk, és ha meg­kérdik tőled hová való vagy, mit mondasz? „Azt. hogy bemecebaráti". No tatod, és nem bemecebarátii.” Ezt a leckét azután sosem fe­lejtettem el. Később azt Is meg­értettem. hogy miért pont az oroszi papra gondolt a helyes­írási tábla szerkesztője: ugyanis megtanultam Arany János dré­gelyi balladájának, a Szondi két apródiának következő verssorait: . S hogy feljőve Márton, az oroszi par, I Kevély üzenet­tel a bősz AU küldte: ' Add mee keevelemre, jó Szondi, magad: f Meg nem marad itt anyaszül­te.” Miből adódik egyáltalán ez a nyelvhelyességi, illetve helyesírási prob1*ma? Helységneveink egv ré­sze 1 hanggal végződik: Jász­ánál1 Dunaharaszti. Karancske- sri. s-orOokpüspöki stb. Földrajzi neveinkből -1 kéoző- vd melléknevekéi képezhetünk: Pásztó — pásztói: Rét.ság — rét- *z«i. szécsény — szécsénvl. Ha azonban a helységnév 1 r-*nggal végződik, nagyon kelle­metlenül hangzana „ nehezen ki­mondható, két egymást követő 1. írásban sem mutatna jól a két egymást követő 1 betű, sőt a kézírásban egyenesen zavarna, mert ü-nek olvasható. Tehát az i-végű helységnevek­ből való -i képzős, kis kezdőbe- tüs származékok végén egy 1-t Írunk; jászapáti, dunaharaszti, ka- rancskeszi, szurdokpüspöki; al­mádi, némedi (Almádi, Némedi): batumi, helsinki, pompejl (Batu­mi, Helsinki, Pompeji) stb. Kiírjuk azonban az -1 képzőt az y-nal végződő Idegen helység­nevek után. Ilyenkor az Írásmód kétféle lehet: a) az egyelemü név kis kezdőbetűs formájához -i-t közvetlenül kapcsoljuk: vichyi, pondichéryi (Vichy, Pondichéry) stb; b) a több elemű nevek nagy kezdőbetűjét magtartjuk, és az -i -t az utolsó taghoz kötő­jellel kapcsoljuk: Karlovy Vary-i Great Grimsby-1 stb. Hadd szóljunk Itt még egy sa­játos és érdekes nyelvi esetről, mely elsősorban Somoskő és So­moskőújfalu községek lakóinak nyelvhasználatában fordul elő. Ezek a helységnevek nem -1 hang­gal végződnek, a belőlük kép­zett melléknevek -1 képzője te­hát akadálytalanul kapcsolódhat az alapszóhoz: Somoskő — so­moskői; Somoskőújfalu — somos- kőújfaluj (vagy somoskőú (falusi.) Somoskő rövid. háromszótagos szó, Somoskőújfalu azonban hosz- szú. hatszótagos. (A hozzákapcso­lódó képző már a hetedik szótag lenne.) A Somoskőújfalu sink e hosszú szóalak helyett egyszerűen somo- «iaknak vallják magukat, míg a Somoskőben lakók a somoskői- ek. A szomszédos helységek is a somosin Somoskőújfaluban la­kót. a somoskőin pedig Somos­kőbe valót értenek. Ami egyébként az I végű hely­ségnevekből képzett melléknevek -1 képzőjének eUiaevását Illeti: a kettős j mellőzése nem okoz zavart, ugyanis írásban a kis kezdőbetű világosan eligazít: Vagvoroszi — nagyoroszt. Be­szédben pedig a természetes evet­ül környezet la mondatl vtvo- ssöböU n félreértést: ;:.. . feljőve Márton, az oroszt pa" .. ." Tóth Imr« Újra leltet kezdeni Doboxy Imre regénye 4L Desőnek tetetik a mokány határvadász. — Mit kéne értendők? — kérdi tőle. A határvadász ránéz, le­gyint. — Ezeken nem is csodálko­zom. De följebb. Ott már igazán be kellett volna látni. Ott már meg kellett volna érteni. — Te mit tettél volna a he­lyükben? — Kik helyében? — Akikről azt mondod, hogy be kellett volna látniok. — Nem voltam a helyük­ben. — De ha lettél volna? — Az őrvezető hallgat. Térdét bámulja. — Rahó felett kerültünk szembe a ruszkival _— mondja aztán. — Mindjárt láttuk, hogy elnyom bennün­ket. Még egy lövés nem esett, csak felvonultak a szemközti hegyen, de azt mindjárt látni kellett, hogy elnyomnak. — És? — Mit és? Aki ezt nem látta, az nem törődött vele, hány magyar pusztul. Vagy nem volt esze. Én kis faluba való vagyok, Pókahegyesre. hetven ház az egész. Mi már suttyó korunkban se mentünk el olyan búcsúba, ahol előre tudtuk, hogy megvernek minket. Sorki rágyújt. Bővében le­het a cigarettának, csizma­szárából húzkálja elő, szinte egyvégben pöfékel. — De okos vagy, kisöcsém — veti oda az őrvezetőnek, csontos képén gőg ül. — Azért egypánszor mi is meg­táncoltattuk őket, hiába vol­tak olyan sokan. Húztunk a fülükbe egypárszor olyan nó­tát, majd belebolondultak. Gallai ráförmed. — Jókor hencegsz, nem gondolod? Deső a határvadászt biztat­ja. — Mondd csak. Ráérünk. — Én csak azt láttam — mondja a határvadász —, hogy elnyomnak bennünket. — De mit kellett volna tenni? — Mit? Hát... abbahagy­ni. — Csakhogy a német a nyakunkon ült. Vele mit kezdtél volna? — Igaz. A német. Hát igen... A mi zászlóaljunk is mindig németek közé ékelve harcolt. Nem hagytak ma­gunkra sose. Fésűs Járó megelégeli az ajtórugdosást. Ügy sincs sem­mi foganatja. Inkább a Deső s az őrvezető közt folydogáló párbeszédre figyel, összeka­par a köpenye zsebében vala- menyi dohányport, cigarettát csavar, rágyújt, s elérkezett­nek látja az időt, hogy hatá­rozottabb irányt szabjon a diskurzusnak. Szabályos elő­adásba kezd, miért is tört ki a második világháború, kik miért harcoltak, kik képvise­lik az igazságot, kik csak az erőszakot, és így tovább. Amit állít, attól nem lehet elvitatni bizonyos logikát és tájékozottságot. Eléggé el is csendesül a bunker. Néme­lyeknek azonban se logika nem kell, se tájékozottság, amikor Fésűs Járó rátér a magyar hadbalépés okainak, céljainak elemzésére, mérge­sen zúgni kezdenek. Egy fel­kötött karú százados lemar- házza Fésűs Járót, s biztatja, bújjon bele a vörösökbe, mi­helyt hozzájuk ér. Fésűs Já­ró nem hagyja magát. — Csodálkozom, százados úr, a káromkodás nem érv. Ha több nem telik öntől, kár kiabálni. A százados hápog. — Hát jó. Nem fogok go- rombáskodni. De maga... miféle magyartalan beszédek­re ragadtatja magát? — Kérem, százados úr... — Engem elfoghatnak, fel­négyelhetnek, én az intranzí- gens magyar magatartástól nem tágítok: és csak annyit mondhatok, ha győztünk vol­na. a magaféle itt meg sem nyikkanhatna. — De nem győztünk. — Sajnos. — Nem is győzhettünk. — Akkor se engedje meg magának, hogy csaléteknek nevezze Erdélyt és a Felvi­déket! — Az volt! Csalétek! Hit­ler kivetette, mi bekaptuk. — De ember, a jog... — Igazságtalan kéz nem oszthat igazságot. — Ez fikció! Bárhonnan jön, ha jogos. .. Miért nem adták vissza tisztább kezű- ek? Miért? Az ember a fajtá­ját nem hagyhatja, erre tanít a természet, a történelem... Mondjon egy nemzetet, bárhol a világon, mely belenyugod­na, ha négymillió lelket ki­hasítanak belőle. És hogy vártak bennünket. istenem, aki ati látta! (Folytat jukj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom