Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-19 / 168. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NOGIZÁ.D MEGYF! 9 t 2 O'T T c » C Xtt TANAŐ-S LAP) a XXIII. ÉVF. 168. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1967. JÜLIUS 19. SZERDA Napirenden A munkaerő-gazdálkodás és a foglalkoztatottság A nők munkalehetősége — Falusi fiatalságot a mezőgazdaságba Tegnap ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának a munkaerő- gazdálkodás, foglalkoztatott­ság fejlesztésére vonatkozó határozatára készített tanácsi intézkedési tervet tárgyalt meg. A pártbizottság felhív­ta a figyelmet, hogy az el­múlt években kimutatható eredmények ellenére 1970-ig a megyében komoly foglal­koztatási gondokkal kell szá­molni. Ez megköveteli, hogy a tömegszervezetekben, vállala­toknál dolgozó kommunisták kövessenek el mindent e fo­kozódó probléma megoldá­sára. Ezzel kapcsolatban a ta­nácsra hárul a legfőbb fela­dat. A megoldásra intézkedé­si tervet készítettek. Ebben meghatározták a tervszerűbb munkaerőgazdálkodást, a cél­tudatosabb szakmunkáskép­zést, a tanácsi gazdálkodás­ban az új munkahelyek szá­mának növelését, a falusi fia­talságnak a mezőgazdasági munkaterületeken való elhe­lyezését. Azokat a feladato­kat is megjelölték, amelyeket az idevonatkozó kormányha­tározatok írnak elő. Többek között a szénbányászatból fel­szabadult munkaerők elhe­lyezését, a csökkent munka- képességű dolgozók helyzeté­nek rendezését, a falusi fia­talság képzését és munkába állítását. A végrehajtó bizottság in­tézkedési terve előírja a bá­nyáktól kilépő munkaerő szervezett átképzését, amelyet a szénbányák igazgatóságával, az érintett üzemekkel és a szakmunkástanuló-intézetek­kel közösen végeznek el. Megállapították, hogy a női munkaerő foglalkoztatottság még mindig nem megoldott. Határozatot hoztak, hogy az üzemek a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő női dol­gozók helyébe kizárólag nő­ket alkalmazhatnak. Kérés­sel fordulnak a vállalatok, üzemek, hivatalok vezetői­hez, hogy a nők foglalkozta­tását azzal is segítsék, hogy a számukra nem tiltott munka­körökben — ha addig abban férfiakat foglalkoztattak — a megüresedés esetén női dol­gozókat állítsanak. Növelik a szakmunkás-lányok számát, több szakközépiskolát létesí­tenek. A falusi fiatalságnak lehe­tőséget teremtenek a mező- gazdaságban való elhelyezke­désre. Ezzel kapcsolatban in­tézkedéseket tesznek. Első­sorban biztosítják, hogy meg­felelő szakmunkásokká válja­nak. Felhívják a termelőszö­vetkezeteket segédüzemek lé­tesítésére. A letelepedést anyagilag támogatják. Napirendre került a foglal­koztatottság növelésére érde­kében az új munkáhelyek lé­tesítése. Több községben már új üzemek működnek. Töb­bek között Kisteleken, Kazá­ron, Jobbágyiban. Az üzem- telepítést szélesítik. Határo­zat született arra, hogy fel­mérik hol rendelkeznek újabb üzemek telepítésére al­kalmas épületekkel. A már meglevő tanácsi iparban re* konstrukcióval, egyes üzem­részek bővítésével növelik a munkahelyek számát. A vég­rehajtó bizottság segítséget nyújt a minisztériumi ipar helybeni letelepítéséhez. Biz­tosítja a megfelelő helyet, hozzájárul az építkezés meg­gyorsításához. Végül arról határoztak, hogy a munkaerőgazdálkodás, foglalkoztatottság, az átkép­zés, a falusi fiatalság munka- lehetőségének megteremtésé­re, a közeli időben vb-ülésen visszatérnek. np 1 f • 1 //I Termel az uj edzőkemence Amikor a tavaszon szinte naponta csengett a telefon, es hol Győrből, hol a budapesti Ikaruszból kérdezték, mikor kapják a következő edzett üvegszállítmányt, határozták el a síküveggyáriak: nem vár­nak tovább a külföldi cégre. Saját erőből, magcsinálnak so­ron kívül egy edző kemencét az épülő üzemben. Más körül­mények között hat hónapig tartott volna a munka. De mert a gyár vezetői, műszaki gárdája, kőművesek, lakato­sok, villanyszerelők, együtt lé­legezve az üzem építőivel meg­értették a vállalkozás jelentő­ségét, szinte éjt nappallá téve két hónap alatt végeztek. Jú­lius első napjaitól pedig meg­kezdődött a kemencében a ter­melés. Azóta a mintegy más­fél millió forintból létesített berendezés három műszakban működik. Az első próbadara­bok után már a közlekedési eszközöknek megfelelő méretű üvegeket edzik. És a kemen­ce teljesítménye közeledik a tervezetthez: naponta hatvan, hetven, kilencven, száz után már százhúsz négyzetmétert kibocsát. A cél: naponta száz­ötven, év végéig legalább har­mincezer négyzetméter ötmil­liméteres vastagságú edzett ablaküveg. Export autóbuszok- Szőke István csoportvezető a szállítószalag horgára akaszt­hoz. vasúti személykocsikhoz. ja az autóbusz ablaküvegét Tavaly It ezer fiatal tanult — Propaganda, négy fokozatban ben is árnyaltabbá teszik az oktatást: politikai es világ- gazdasági körök működnek majd. Tóth Éva betanított segédmunkás figyeli az üveglap útját (Koppány György felvételei) Még hatékonyabban Ülést tartott a Nógrádi Szénbányák pártbizottsága A KISZ-oktatás eddig is eredményesen segítette a párt politikájának, korunk legfontosabb kérdéseinek jobb megértését a fiatalok körében. Megyénk KiSZ-tag- jainak politikai neveléséhez sok hasznos segítséget nyúj­tott, a más megyék propa­gandistái, KISZ-vezetői előtt is ismert salgóbányai veze­tőképző-iskola. Az iskolát most úgyszólván teljesen át­építik, korszerű berendezé­siekkel, szociális létesítmé­nyekkel látják el, ha elké­szül újra fontos bázis lesz a nógrádi és a környező megyék ifjúsági vezetőinek képzésében. Az ifjúsági szövetség in­téző bizottsága az idén szá­mos új vonással, formá­val teszi érdekesebbé, von­zóbbá a KISZ-oktatást. Nóg- rádban tavaly pontosan 11022 fiatal vett részt a tanuló­körök munkájában, az 1966— 67-es oktatási évben, kere­ken 890 oktatási kör műkö­dött a megyében, és nagy számban vettek részt fiatal­jaink a pártoktatás külön­böző formáin is. Az új ok­tatási évben — október 15- én kezdődik megyeszerte — az ifjúság szervezetten tör­ténő „kiszes” politikai neve­lést elsősorban az jellemzi, hogy sikerült szakítani a po­litikai oktatási körök eddi­gi viszonylagos egysíkúsá­gával. Az új oktatási for­mák bevezetése azt bizo­nyítja, hogy a KISZ, az if­júság különböző rétegeinek tgymástól sok tekintetben el­térő igényének kielégítésére törekszik. A KISZ KB Intéző Bi­zottságának májusban ho­zott határozata szerint, a KISZ-oklatás ebben az év­ben négy fokozatban törté­nik. Az alapfokú köröket, amelyek egyúttal az első fokozatot jelentik — elsősor­ban az olyan húsz éven alu­li fiatalok képzésére indít­ják, akik a politikai kérdé­sek iránt csak most kezde­nek érdeklődni. Az úgyne­vezett második fokozatban két — világgazdasági és ag­rárpolitikai — körben tanul­hatnak sok hasznosat a rend­szeres politikai képzésben már korábban is részt vett fiatalok. A marxista vitakör elsősorban a középiskolát végzett és szakmunkás ifjú­kommunisták továbbképzését segíti. A KISZ-oktatás ne­gyedik fokozataként működ­nek majd a „fórum-körök”, amelyek számos lehetőség­gel szolgálnak a fiataloknak a közgazdasági, etikai és propaganda-ismeretek bőví­tésére. A KISZ megyei Bizottsá­gának határozata szerint újabb formákkal gazdagítják a tanintézetekben folyó KISZ-oktatást is. Az első és második osztályos tanu­lók politikai vitakörökben, a harmadikosok, illetve negye­dikesek pedig a fórum-kö­rökben vesznek részt. A szakmunkástanuló-mtézetek­Salgótarjánban ülést tartott a Nógrádi Szénbányák pártbi­zottsága. Az első napirend előadója Kispál József elvtárs, a pártbizottság titkára volt. (A párt eszmei, politikai és cselekvési egysége az MSZMP IX. kongresszus határozatai­nak végrehajtásában.) A brigádmunkában készült jelentés többek között megál­lapította, hogy a pártbizott­ságok és az alapszervezetek igen gyakran tűznek napirend­re fontos ideológiai kérdése­ket. Az üzemeknél kedvező a parttagság aránya, és érvénye­sül a példamutatásuk is. Itt- ott azonban téves nézetek is felszínre kerülnek, amelyek követelik, hogy a jövőben még jobban állandósuljon a párt- szervezetek ideológiai nevelő munkája. Megállapította a jelentés azt is, hogy a párthatározatok elfogadásában teljes az egy­ség, azonban a végrehajtásban még van javítanivaló. A párt- szervezeteknek jobban kell szervezniük elsősorban a párt­tagságot és azon keresztül a tömegeket, a párthatározatok végrehajtására. Javítaniuk kell az ellenőrző munkát is ahhoz, hogy még eredményesebben tevékenykedhessenek. A beszámolót követő vitá­ban többen foglalkoztak azok­kal a téves nézetekkel, ame­lyek legtöbbször a tájékozat­lanságból fakadnak. Többen javasolták, hogy gyakrabban szervezzenek pártnapokat, amikor a bonyolult nemzetkö­zi kérdésekkel vagy éppen a fontos belpolitikai kérdésekkel foglalkozna«. A második napirend előadó­ja Szőke Barna elvtárs volt, a párt vb. tagja. Beszámolt ar­ról a munkáról, amit a párt- bizottság javaslatára már ko­rábban létrehozott, új gazda­sági mechanizmus előkészítő bizottság végzett. Hónapokon keresztül több albizottsággal végeztek különböző felmérése­ket, míg végül is elkészítették a reform tervezetét. A bizott­ság jelentése foglalkozik azok­kal a szervezeti változtatások­kal, amelyeket szükségesnek lát ahhoz, hogy a vezetés ha­tékonyságát. a nagyobb üzemi önállóságot, általában az egész vállalati gazdálkodást javítani, lehessen. A gazdasági reform a Nóg­rádi Szénbányák területén is igen sok megoldásra váró fel­adatot jelent. A végrehajtásra fokozatosan az elkövetkezendő hónapokban kerül sor. Igen fontos, hogy minél szélesebb körben megismertessék ezt a tervezetet a dolgozókkal és most már a bányaüzemeknél, illetve aknaüzemeknél is hoz­záfogjanak az előkészítő mun­kához. A pártszervezeteknek, a kommunistáknak kell elsősor­ban elősegíteni a párthatározat szellemében a gazdasági re­form megvalósulását. Kovács József elvtárs, a végrehajtó bizottság tagja tar­tott ezután tájékoztatót a párt Központi Bizottsága legu­tóbbi határozatáról, majd vé­gül megtárgyalták a pártbi­zottság, illetve a végrehajtó bizottság második félévi mun. katervét. Versenyben a kombáinosok Az elmúlt egy hét alatt az állatni gazdaságok aratóbrigád- jai kimagasló teljesítmények­kel járultak hozzá a többnyi­re bőséges termés jó betaka­rításához. A kalászosok 34 szá­zalékát takarították be eddig. A hagyományos gabonabe- takarítási versenyben a kom- bájnosok közül továbbra is Srakta Sándor, a Kaposvári Állami Gazdaság országos hírű kombájnosa vezet 102 vagonos teljesítményével. A második helyezett .Ciff Endre, aki a Mezőtúri Állami Gazdaság táb­láiról 73 vagon gabonát adott át a szállítóbrigádoknak. A harmadik ugyancsak me­ző túri kombájnos: Pálinkás Imre, teljesítménye 70,4 vagon, a betakarítás gyors ütemére jellemző, hogy egy héttel c előtt még csak tíz kombaj os jutott túl a 30 vagonos sz í- ten, s mostanáig 30 kombáj­nos haladta túl az 50 vagonos teljesítményt. A szalmabálázó gépek ke - zelői közül a Kalocsai Állami Gazdaság bálázó brigádja ke­rült az élre 282 holdas tc’- jesítményével. (MTI) ÍJ formák a KlSZ-oktatásban

Next

/
Oldalképek
Tartalom