Nógrád, 1967. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-18 / 167. szám
AZ MSZMP NÖGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP IA világ proletárjai, egyesüljetek» NŐGRÁD Aratási Jelentés A verseny fokozza az eredményeket Szép eredmények a rétsági járásban Gondoskodás az emberekről A rendrevágók nagy szerepe Megyénkben már teljes ütemben folyik a kenyér- gabona betakarítása. A jelentések szerint szombatig megyénk területén az aratásra váró terület több mint 25 százalékán, mintegy 17—18 ezer holdon fejeződött be ez a munka. Mind a gép- és gépjavító állomások, mind a termelő- szövetkezetek kombájnosai ós aratógépkezelői derekasan helytállnak. Az eddig learatott területen mintegy 12 ezer holdon a gép- és gépjavító állomások dolgozói végezték a munkát. A legtöbb aratást a balassagyarmati járásban dolgozó Érsekvadkerti Gépjavító Állomás kombájnosai é6 traktorosai végezték. Teljesítményük megközelíti a 3600 holdat. Igen szép eredményekről adhatnak számot a rétsági járásban a Tolmácsi Gépállomás dolgozói. Háromezer holdnyi területről aratták le a gabonát, a kombájno- sok átlagban elérték a 100 holdas teljesítményt. Megfelelőnek tekinthető a munka üteme a pásztói járásban is: a gépjavító állomás gépeinek teljesítménye megközelíti a 2800 holdat. A szövetkezeti gépek vezetői. irányítói is túl vannak már a 2000 holdon. A szécsényi és a salgótarjáni járásban erőteljesebb előrehaladás csak a hét elején várható. A betakarításban részt vevő dolgozókról a legtöbb helyen körültekintően gondoskodnak. Különösen szép példa erre a nógrádi Béke Tsz vezetőinek eljárása, akik kiszállítják minden nap a meleg ételt a gépkezelőknek. A salgótarjáni járásban a vizslási Március 21. Tsz kezdte meg elsőnek a hordást és a cséplést. Az aratás és csépi és meggyorsítása érdekében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére indított munkaverseny keretében vetélkednek a gép- és gépjavító állomások kombájnosai, aratógépkezelői. Szombatig a legjobb teljesítményt megyénkben Turcsányi János és Hosszú József kombájnosok, a Tolmácsi Gépállomás dolgozói érték el. Mindkettő teljesítménye meghaladja a 180 holdat. Bagi János és Budai Mihály, a Pásztói Gépjavító Állomás kombájnosai 160 holdon felül teljesítettek. Gyulavári Tibor, szécsényi kombájnos is 150 holdnyi területen végzett az aratás-csépléssel. Az aratás jelenlegi szakaszában említésre méltó még, hogy a rendrearatók nagy szerepet kaptak, és ezzel folyamatossá lehet tenni a betakarítást. A héten a kombájnok már túlnyomó többségükben egy menetben dolgoznak. A KISZ és a MÉSZÖV kapcsolata Hasznos együttműködés a fiatalok érdekében — Napirenden a SZÖVOSZ VI. és a KISZ VII. kongresszusa A KISZ Központi Bizottsága és a SZÖVOSZ Igazgatósága együttes határozatot hozott a közösen végzett munkáról, a KISZ-bizottságok és alapszervezetek, valamint a MÉSZÖV és a földművesszövetkezetek kapcsolatáról. A határozat nyomán néhány hónappal ezelőtt a KISZ megyei Bizottsága és a MÉSZÖV megyei Igazgatósága együttes ülésen vázolta a közösen végzendő munka főbb vonásait. Nemrégiben a két szerv újabb ülést tartott, amelyen már teljes részletességgel rögzítették a közös feladatokat, és elfogadták azt az intézkedési tervet is, amely ezeket tartalmazza. Eszerint az év második felében megrendezik a földművesszovetkezetekben dolgozó fiatalok megyei értekezletét, ahol ismertetni fogják a SZÖVOSZ és a KISZ legutóbbi kongresszusainak határozatait. A közös intézkedési terv célul tűzte ki: az ifjúsági munkaversenyeket, KlSZ-védnök- ségeket kiterjesztik a megyei fmsz-hálózatra is, természetesen mindenütt figyelembe véve a helyi lehetőségeket. Augusztus elejéig megrendezik a szövetkezeti szocialista brigádok értekezletét. A gazdasági munka segítése érdekében a közös intézkedési terv a többi között foglalkozik a zöldség-gyümölcs export előmozdításával, a megyei fiatalok foglalkoztatásával a szövetkezetek melléküzemeiben, a házi kertek és gyümölcsösök kártevői elleni védekezéssel, a kisállattenyésztés fiatalok körében végzendő népszerűsítésével, az úttörők mezőgazdasági szakköreinek fokozottabb támogatásával, és a falusi fiataloknak rendezendő árubemutatóikkal.Az intézkedési terv egyik,minden bizonnyal legnépszerűbb pontja arról szól, hogy a takarékszövetkezetek keressék annak lehetőségét; miképpen lehetne enyhíteni a fiatalok lakásépítkezéssel kapcsolatos gondjait. A gazdasági együttműködés mellett az fmsz-ek és a falusi KISZ-szervezetek közös munkával akarják elősegíle a fiatalok ideológiai, politikai nevelését is;a terv szerint a szövetkezeteknél dolgozó fiatalok az eddiginél jóval nagyobb számban vehetnek részt a KISZ-szervezeteknél folyó oktatásban. Az ifjúsági szövetség megyei alapszervezetei és a szövetkezetek eredményesen működhetnek együtt a kulturális munkában is. E kapcsolat számos lehetőségéről is szól az intézkedési terv. Az egyik legfontosabb feladat, hogy a két szerv a fiatalok mezőgazdasági munkában való elhelyezkedése érdekében az eddiginél hatékonyabb felvilágosító, népszerűsítő munkát fejtsen ki. Miután a KISZ és a MÉSZÖV a fiatalok érdekében közös feladatokra vállalkozott, elhatározták, hogy minden év februárjáig elkészítik a folyamatos munka minden részletét tartalmazó intézkedési tervet, és végrehajtását is évenként ellenőrzik. Az intézkedési terv a továbbiakban kimondja: erősíteni kell a kapcsolatot a községi földművesszövetkezetek és a helyi KISZ-alapszervezetek között, ezért a két szerv kér viselői egymás tanácskozásai i már a közeljövőben is rendszeresen részt vesznek. 1967. JŰLIUS 18. KEDD Jelentfis a szövetkezeti termelés Az Általános E'ogyasztásS és Értékesítő Szövetkezetek a kereskedelmi és szolgáltatási munkájukkal párhuzamosan kereken 200 féle ipari tevékenységet folytatnak. Országosan 3200 üzemmel rendelkeznek, amelyekben az évi termelési érték eléri a 750 millió forintot Legnagyobb termelési „felfutás” tapasztalható a mezőgazdasági termékeket feldolgozó üzemekben: hűtőházakban, aszalókban, savanyító üzemekben és szeszfőzdékben. Minden második fogyasztási szövetkezet rendelkezik szeszfőzdével. Tavaly három és félmillió hektoliter volt a szövetkezeti szeszfőzdék termelése, ami az országos évi kvóta 35-—40 százalékát teszi ki. A szövetkezeti betonáru üzemekből a múlt évben már 70 millió forint értékű kút- gyűrű, áteresz-csatorna, kerítésoszlop, cement- és mozaiklap került ki. Ezek az üzemek adják az ország betonárutermelésének egyötödét. A vidéki húsellátás javítása érdekében ,a szövetkezetek saját sertéshizlaídáikból látják el a húsáru üzemeiket Tavaly a szövetkezeti hizlaldákból 21 000 hízó került vágásra, az idén pedig több mint 30 000-re számítanak. A fogyasztási szövetkezetek fai pari üzemei többnyire kisbútorokat kiegészítő bútorféléket készítenek. (MTI) Nagy ütemben folyik az aratás és eséplés a galgagutai egyesült termelőszövetkezetben. Vasárnap is benépesült a határ, és az uborkaszedő asszonyok kivételével csaknem minden tsz-tag és családtag a kenyérgabona gyors és veszteségmentes betakarításán fáradozott. A képen a szövetkezet kévekötő aratógépét Iáhatjuk munka közben. , (Riport a 3. oldalon) XXIII ÉVF 167. SZÁM ÁRA: 50 FILLER A nép parlamentje ötvenhét hozzászólás hangzott el a kormány beszámolója felett kialakult háromnapos parlamenti vitában. És ha témájuk szerint kívánnék rendszerezni a hozzászólásokat, eltekintve mosj a nemzetközi vonatkozásiaktól —, megállapíthatnánk, hogy a Balatonpart fejlesztésétől a bányaberuházásokig, a belvíz problémáktól a fel- vásárlási rendszer szabályozásáig, a lakásépítéstől a szociális juttatásokig és a soron lévő ár- intézkedésektől a foglalkoztatásig úgyszólván minden fontos és időszerű gazdasági kérdésről szó esett az ülésszakon. Az országgyűlés a nép parlamentje. azok a gondok, eredmények, feladatok kerültek itt szóba, amelyek dolgozó népünket foglalkoztatják, — állapította meg Fock Jenő, miniszterelnök vitazáró beszédében, utalva arra a növekvő szerepre, amelyet a legfőbb törvényhozó testület tanácskozásai révén is a közéletben betölt. A középpontban, természetesen, a gazdasági reform állott, amelynek bevezetésétől már csak hónapok választanak el bennünket, A kormány beszámolója a képviselők és az egész ország nyilvánossága elé tárta álláspontját és elhatározásait az új. gazdasági mechanizmus legfőbb kérdéseiben. Részletekbemenően szólt az új árrendszerről, azon belül a tervezett új felvásárlási árakról, amelyek minden bizonnyal ösztönözni fogják a mezőgazdaságot, mindenekelőtt az álattartás, a sertéstenyésztés intenzívebb fejlesztésére. Ugyanakkor nagy megnyugvást keltett az a kijelentés, hogy a magasabb felvásárlási árak többletköltségét az állam viseli, ennélfogva az alapvető élelmiszerek fogyasztói ára nem emelkedik. A fogyasztói árak rendszerét, várható mozgásukat pedig úgy kívánja szabályozni a kormányzat, hogy az árszínvonal egészében stabil legyen, és ne gyengítse a lakosság vásárlóerejét. Ám az árszínvonal, az értékálló forint nem egyetlen biztosítéka az élet- színvonal kedvező alakításának. A foglalkoztatottság aránya is, végeredményben pozitívan alakul majd. Tény, hogy lényegesen nagyobb mértékű lesz a munkaerő- mozgás, mint jelenleg, de a foglalkoztatottak teljes száma a mostanihoz képest is növekedni fog. A várható gazdasági fejlődés következtében ugyanis számos területen a mainál több ember foglalkoztatására lesz szükség. A kormány beszámolójából a legkülönbözőbb gazdasági kérdésekkel kapcsolatban félreérthetetlenül kicsendült: a reform eszköz, amellyel hathatósabban törekedhetünk az ország erősítésére, polgárainak jólétére, boldogulására. Igaz, mind a miniszterelnök beszédében, mind a hozzászólásokban erős hangsúlyt kapott a mérték — a végzett munka hasznossága, értéke —, amely a boldogulást egyénenként szabályozza. Ez nem vétetien. Az új gazdasá* gj mechanizmus a vállalatok, szövetkezetek, intézmények vonatkozásában csakúgy, mint az egyes emberében az eddiginél sokkal erőteljesebben épít a közvetlen érdekeltségre, s ezért széles teret nyit az anyagi ösztönzésnek. A részesedési alap és az egész bérrendszer mindenütt módot nyújt majd a kvalifikáltabb, illetőleg a nagyobb felelőséggel járó munka, a kiemelkedő egyéni teljesítmények méltányos díjazására és jutalmazására. Az állam, természetesen nem fogja máról-holnapra megvonni támogatását azoktól a termelő kollektíváktól, amelyek körülményeiknél fogva erre rászorulnak, de következetesen mindenfajta elmaradottság leküzdésére fog ösztönözni. A hozzászólások, kö- aöttük a miniszteri tájékoztatók világossá tették, milyen sokirányú, bonyolult összefüggésű változásokra, hatásokra számíthatunk a reform következtében, és hogy ezek a változások miképpen érintik majd az életkörülmények alakulását. Az építésügyi és város- fejlesztési miniszter elmondotta, a számítások szerint hogyan csökkenti majd az új gazdasági mechanizmus az ipari, különösen a nemtermelő építkezések arányát, és nyújt lehetőséget az építőipar erőinek átcsoportosítására, mindenekelőtt a lakásépítő szervezetek teljesítő képességének növelésére. Ezen túlmenően is biztató a kivitelezési jogosultság számottevő bővítése, amelynek következtében várhatóan szélesedik az építési lehetőség. Szorosan ehhez tartozik az építőanyagok árának és általában az építési költségeknek többek által érintett problémája. A válasz ebben a vonatkozásban is megnyugtató: az építési költségek színvonala egészében — ez egyes építőanyagok árának bizonyos mértékű csökkenése vagy növekedése ellenére is — változatlan marad. Ha a szélesen hullámzó parlamenti tanácskozás alkalmas volt rá, hogy pontosan és sokoldalúan világítson meg számos közérdekű kérdést, úgy a róla szóló rövid értékelés sem vezethet a legcsekélyebb mértékben sem téves következtetésekre. A kormánybeszámolóból és a nagyszámú hozzászólásból ugyanis kiviláglott, hogy sem a kormány, sem a népgazdaság legkülönbözőbb területeit és folyamatait jól ismerő képviselők nem becsülik le a reformhoz vezető átmeneti időszak várható nehézségeit. Megszívlelendő azonban a figyelmeztetés, hogy az esetleges hibákból, zökkenőkből ne vonjunk le túlzott, általánosítható következtetéseket. És különösen: egyes nehézségek megjelenését ne rójjuk föl a reform, az új mechanizmus hibájának. így tanácskozott a nép parlamentje. Egyelőre még csak a küszöbön álló gazdasági reform teendőiről és kilátásairól, de máris a reform szellemében. Alighanem, ez a legfőbb biztatás. a j.
