Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-17 / 141. szám

r 4 NÖBRÄB 1967. június 17. szombat AZ OLVASÓK Zeleiék nem nyugszanak Megható segítség Mint a Nógrád megírta: Virág Sándort, az Öblösüveg­gyár fiatal géplakatosát, a KISZ-szervezet vezetőségi tagját, a kisterenyei fényso­rompónál halálos motorke­rékpár-baleset érte. A gyá­szoló család azt akarta, hogy Virág elvtársat úgy temessék, amint élt: kommunistához méltó módon; tehát társadal­mi temetést kívánt rendezni részére. A végtisztesség ilyen megadása elé azonban elhá­ríthatatlannak látszó aka­dály tornyosult: még nem volt készen az új ravatalozó. Csemán Sándor, a kishar- tyáni községi tanács vb-elnö- ke a gyászolók óhajának hal­latán azonnal megkérte Gé- czi Gábort, a tanács építő­brigádjának vezetőjét: gon­doskodjék a ravatalozó hasz­nálhatóvá tételéről, ugyanak­kor tizenkét ember munkába állítását rendelte el. A ra­vatalozóból rengeteg, építke­zéshez szánt drótot, tíz mé­termázsa cementet kellett ki­hordani. Vasárnap Csemán Sándor, hétfőn pedig Sirkó í'erenc, a községi tanács vb titkára segítette, ellenőrizte a ravatalozó gyors rendbe téte­lét. Az igyekezet eredményt ért el: a temetés órájára vö­rös drapériák díszítették a ra­vatalozót. A koporsó mellett kiszisták álltak díszőrséget. A községi tanács vb veze­tőit igaz elismerés illeti azért, hogy hivatali kötelességükön messze túlmenő jószándékkal segítettek ifjúkommunistához méltó végtisztességet adni egy példás életű, tragikus ha­lált halt fiatalembernek. B. Z. Kishartyán Szirák minden becsületes embere helyesléssel fogadta a ■pásztói járásbíróságnak azt az ítéletét, amely végrehajtható szabadságvesztés büntetéssel sújtotta Zelei Ilonát és társa­it, akik hamis váddal illették Brekiik Sándor rendőr őrmes­ter elvtársat. Sajnos, az ítélet- hirdetést követő hetekben Ze­lei Ilona, s több társa ismét felháborító cslekedetre ragad­tatta magát: durván bántal­mazták azokat a tanúkat, akik kertelés nélkül, őszintén vallottak a bíróságon. Az e miatt támadt tömegverekedést a helyi rendőrőrs tagjainak erélyes fellépése szüntette meg. Bízunk minden, erre ille­tékes szervben: határozott in­tézkedéssel megteremti végül Szirák és azon belül a Dankó- telep békéjét. Z. B. Szirák Hála Dicséretet Ésszerűbben... Szeretnék köszönetét mon­dani Imrik Kálmánnénak, a közismert Rózsika néninek, aki a vízválasztói körzeti or­vos mellett igen becsületes és önfeláldozó munkát vé­gez. Szavakkal nem is tu­dom kifejezni mély tisztele­temet és hálámat mindazért, amit szüleim gyógyulása ér­dekében elkövetett. Kedves Rózsika néni! Ezúton fogadja szüleim és az én jókívánsá­gaimat. Ponyi Melinda Pintér-telep érdemelnek A Nógrád megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat sal­gótarjáni 353. sz. Kötött-di­vat szaküzletének dolgozói, kedvesek, figyelmesek -a vásárlókkal. így nem nehéz a választás. Mindig tud­nak tanácsot adni mi len­ne a legmegfelelőbb a ve­vő igényének. A bő áruválasz­ték mellett tehát nem hiány­zik náluk a kedvesség, s ez­ért szívesen, g örömmel lé­pünk be ide vásárolni. Karcsag Istvánné Pádár Sándorné Nagybátony A Vörös-íolyó üzenete.. Aranysárga csirkehús gőzö­lög előttem, enyhén fűszere­zett, meghatározhatatlan zama- tú, csodás, furcsa mártásban. Vietnami. tud-e elég csirkét nevelni, ehetek-e még jövőre is, s tíz év múlva is aranysárga csiberagut a szorgalma nyo­mán? Az utcák locsolásával kapcsolatban ezúton szeretném az illetékes városi szervek figyelmét felhívni a közelmúltban tapasztaltakra. Ragyogó napsütésben — déltájban — sokan láttuk Sal­gótarján főutcáján a szirénázva „csúszkáló” mentőautót, majd az áruház előtt fékezés közben keresztbe forduló autó­buszt. Nos, az esőtől felázott utak veszélyességere kora reg­gel a rádióban felhívják a gépjárművezetők és a gyalogo­sok figyelmét, legyen e pár sor ugyanilyen felhívás a Köztiszta­sági Hivatalhoz. Az előbb említett „csúszkálós” napon nyolc­szor ment végig a sima — de korántsem tiszta — aszfaltos főúton az öntöző-autó. Igaz, ami igaz. poros a főutcánk — mert nem söprik kellően —, de ezt a port ilyen locsolással nem lehet lemosni, csak feláztatni és csúszóssá termi. Buda­pesten és több városunkban ezt a műveletet úgy végzik, hogy hajnalban a szemét és por nagyját összesöprik. majd lépésben haladó locsoló autóval, bő vízzel az utat lemossák. Nap közben ezután nincs locsolás, de nincs felesleges bal­eseti veszély sem és nincsenek sáros, piszkos járművek sem. Talán azt mondanák erre, hogy akkor minek az öntöző-autó, nem lenne kihasználva. Dehogynem! Nap közben a város külső részein locsolják a poros utakat. Mert amikor az asz­faltos utakat napjában 8—10 esetben fellocsolják, a nem portaiam'bott burkolat úakat elkerülik. Egy vidéki városunk példáján ezzel a témával a Kossuth Rádió is foglalkozott június 12-i délutáni műsorában, a mi városunkban pedig — kellő megfontolással — vegyük le ezt a „műsorról”! Lonslák Elemér *. Salgótarján Az íróóriás, Krúdy Gyula tolla kellene, hogy megpróbál­hassak valami keveset vissza­adni az ízek szimfóniájából, de ennek még a kísérlete is botor szerénytelenség lenne, hiszen Szindbád is hatalmas, és az én konzervemről sem lehet avatatlan prózában ír­ni. Csak annyit, mondhatok el róla, hogy kíváncsiság hozta az asztalomra, megkapott a kis bádogdoboz betű ákom-báko- ma, s ismerkedni akartam a messzi földrész zamat-üzeneté­vel, mert tudom, minden fa­lat ételünkben ott a másik em be r... Aki a gyomrát igazán sze­reti, evés közben mindig ál­doz egy röpke másodpercet azoknak, akik az ételt az asz­talra juttatták! A kunpörköltet ketpénysza- vú. konok magyar főzi, a steak-et komolykodó, zord an­gol, a scsevabcsicsát hegyes, tüzes szerb, a scsit lágy, nagy- szívű orosz ... ... Kistermetű, mandulasze­mű emberekre kellett gondol­nom, akik mennyit is bíbelőd­hettek a csirkékkel, amíg fel­nevelték; milyen sokat dolgoz­hattak, amíg felépítették kon­zervgyárukat, amíg megszüle. tett, és a bádogdobozba került ez a pompás ételkompozíció! Messzi világ ízlését és ba­rátságát hozta el nekem ez a konzerv. Távoli jóbarátok szorgalmas munkáját élveztem, amikor egy parányi aranysár­ga ízkölteményt a villámra tűztem! A szakácsra gondolás kö­telességteljes másodperce ben­nem maradt és megkérdőjelez­te a gondolataimat. A gyár, a szakács Vietnam­ban van. a Vörös-folyó del­táiénál! Ha megvan még? Ha él még... Erős és munkabíró-e még az én szakácsom, egy a vi­etnamiak közül, aki elküldte nekem a fáradtságát, fantáziá­it egy öklömnyi plédobozban, agy engem tápláljon?! , Jól működik-e a gyára, Ha nem tud az én vietnami szakácsom ételfantáziát külde­Fel háborító... ni az asztalomra, már joggal erezhetem: bárhol a Földön leesik egy bomba, nemcsak azoknak árt, akiket a robba­nása sújt, hanem minden em. bernék, aki csak egymásra utalva él... Mennyivel jobban esett vol­na ez a csodálatos étel, ha csak a másodperc töredékéig kellett volna a szakácsra gon­dolnom. minden aggódás nél­kül, s ha nem került volna a bombák hangjának jólismert iszonyata a tányérom fölé! T. L. Olvastuk a Nógrád június 6-i számában a baglyasaljai kislány tragikus történetét. Fel vagyunk háborodva, hogy ilyen embertelen nő is van a mai világban. De nem va­gyunk elégedettek a bíróság ítéletével sem, mert vélemé­nyünk szerint az ilyen „anyá­nak” nem elég az, hogy a kínzó eszközöket elvegyék tő­le (ilyet bárrmkor szerezhet) és miért csak felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Ilyen esetekben a bíróságnak kö­nyörtelennek kellene lennie, még ha büntetlen előéletű az illető, akkor is. A szadista hajlamokkal rendelkező asz- szony százszorosán megérdem­li a börtönbüntetést. A kis Margitka niég kicsi volt. ami­kor az asszony hozzájuk ke­rült, tehát türelemmel, szere­tettel másként alakulhatott volna a sorsa. Várjuk Rákóczi Margitka sorsáról és mostohá­járól a további tájékoztatást. A József Attila bölcsőde dolgozói, Salgótarján Minősítések, kitüntetések — megszemélyesített fogalmak A személynevekhez gyakran kapcsolódnak különböző ki­tüntetéseket, fokozatokat és minősítéseket megjelölő sza­vak. Ezek a kifejezések kö­vetik a személyneveket, és általában kis kezdőbetűvel ír­juk őket. Például: — A tu­dományos ülésszakon részt vett Bártfai Géza akadémi­kus és Mátyás Lajos, a nyelv- tudományok kandidátusa. — A meghívottak között foglalt helyet Nagy László kiváló sportoló és Hegyi Gyula, a szocialista munka hőse. A kis kezdőbetűvel íran­dó minősítések és címek két­féle módon követhetik a sze­mélyneveket. Vagy vessző köz- beiktatásával: Réti Gábor, az orvostudományok doktora: — vagy vessző nélkül: Kárpáti Agnes Kossuth-díjas. A különböző kitüntetések, fokozatok, minősítések meg­jelölésére használt kifejezések és az előttük álló személyne­vek közé csak akkor teszünk vesszőt, ha a kifejezés hatá­rozott névelővel (a. az) kez­dődik. Például: — Meleg ün­neplésben részesítették Vó- radi Gábor Balázs Béla-díjas színművészt. Hasonló fogadta­tásban részesült Petényi Lívia, a Magyar Népköztársaság ér­demes művésze. (A megjelö­lésül használt kifejezések tu­lajdonnevei természetesein nagy kezdőbetűvel írandók. A ki® és na.gy kezdőbetűk használatát nagyon megköny- nyíti az a világos helyesírási törvény, hogy szavaink közül csak a tulajdonnevek írandók nagy kezdőbetűvel, A mondat­kezdő nagybetűk senkit sem zavarnak. Sőt a hagyományos formájú költemények nagy kezdőbetűvel írt verssorai sem. De verseinkben — a sorok közben is — találkozunk olyan köznevekkel (és egyéb szó­fajokkal), amelyeket a költő tudatosan nagy kezdőbetűvel irt. Ezek általában megszemé­lyesített fogalmak nevei. Jel­képek, önmagukon túlmutató szimbólumok. Különösen Ady Endrénél — a világirodalom egyik legnagyobb szimbolista költőjénél — találkozunk gyakran ilyen megszemélyesí­tett fogalmakkal; tulajdonnév­ként használt és tulajdonnév módjára írt szókkal. De Ady versét olvasva min­denki érzi, hogy például a nagy Ugar többet jelent az „ugar” főnévnél. Versében az elmaradott, félfeudális, halál­raítélt Magyarország félelmes és fájdalmas jelképe lett a nagybetűs „magyar Ugar”. Csák Máté földjének hármas „éhe” is szimbólum: „Éhe ke­nyérnek, éhe a Szónak, ! Éhe a Szépnek hajt tite­ket." A „Szó” és a „Szép” éh­sége a szabadságjogok, a kul­túra, a teljes élet szépségének, igazának „éhsége.” A megszemélyesített fogal­mak nevét tehát nagybetűvel kezdhetjük: „Ő: Minden, de áldani nem tud,- • • ö teljesíti az Időt... Ö: a. Muszáj, a Less, az A m e n.” (Ady Endre: Isten, a vigasz­talan). Mindezek a nagybetűs meg­A MUNKARUHA V. L. olvasónk írja: mint vizvezelékszerelö helyezkedett el egy csatornázási vállalat­nál, és munkakörénél fogva, munlcaruhát kapott. Kéthóna­pi fizetésnélküli szabadság után kilépett a vállalattól, s mivel csupán 6 hónapig ál­lott alkalmazásban, arra kö­telezték, hogy a kiadott mun­karuhát szolgáltassa vissza. Olvasónk sérelmezi a vállalat intézkedését, mert a munka- viszony megszüntetésekor ezt nem közölték vele, és jóhi­szeműen a ruhát elajándékoz­ta idős édesapjának, aki azt már elhordta. Olvasónk kér­dezi: kötelezheli-e őt a vál­lalat a munkaruha ellenérté­kének megfizetésére? visszaadásáról Ä rendelkezések szerint ol­vasónk már akkor köteles lett volna a munkaruhát vissza­szolgáltatni, amikor egy hó­napnál hosszabb fizetésnélküli szabadságot kapott. A vállalat is mulasztást követett el, és nem kevésbé akkor, amikor a munkaviszony megszüntetése­kor nem állapította meg, mi­lyen összeget kell megtérítenie és ezt a tartozását a M1U- lapjára is elmulasztották rá­vezetni. Ahhoz, hogy bírósá­gi végi-ehajtás legyen indít­ható olvasónk ellen, igazgatói, vagy jogerős munkaügyi dön­tőbizottsági határozat szüksé­ges. Amennyiben ilyen nincs, nem köteles megtéríteni a kárt. TSZ-TAG TÁPPÉNZÉ ES ÜTI KÖLTSÉGE F. M. olvasónk írja, hogy gyógyfürdő kezelésre jár a fővárosba. Szeretné tudni, megkapja-e az útiköltséget, és betegségének idejére kap­hat-e táppénzt? A termelőszövetkezeti tag­ság társadalombiztosítását ki­szélesítették. Amíg korábban a tsz-tagok az egészségügyi juttatások egy részét kapták csak a társadalombiztosítás keretében (ingyenes orvosi ke­zelés, gyógyszer, kórházi el­látás, gyógyászati segédesz­köz), a legújabb rendelkezé­sek szerin t már gyógyfürdő­kezelést és fogpótlást is díj­talanul kapnak. Mivel olva­sónk lakóhelyén gyógyfürdő­kezelésben nem részesülhet, ennek érdekében Budapestre kell utaznia, természetes, hogy jogosult az útiköltség meg­térítésére is. Ami pedig a betegállo­mányban töltött idejét ille­ti, arra vonatkozóan is lé­nyeges változás van a ko­rábbi rendelkezésekhez ké­pest. Korábban a beteg tsz- tag a szociális alapból kap­hatott segélyt, most az ipari munkásokhoz hasonlóan a végzett munka alapján nyer jogosultságot az előző évi, egy hónapra eső átlagos ré­szesedésének maximálisan 75 százalékát elérő betegségi se­gélyre. Ez a betegségi segély általában egy évig jár, tbc-s tsz-tag esetében hasonlóan az ipari munkássághoz, két évig részesülhet e juttatás­ban. A KÖZÖS MUNKÁBAN RESZT NEM VEVŐ TSZ-TAG IS KÖTELES SZTK JÁRULEKOT FIZETNI Sz. M-né termelőszövetkeze­ti tag 4 év óta nem végez munkát a közösben. Földet nem vitt be, kilépési kérel­méhez nem járultak hozzá, és mégis megfizettetik vele a társadalombiztosítási járulé­kot. Sérelmezi ezt annál is inkább, mivel férje után megilletik őt a társadalombiz­tosítási szolgáltatások. Segítsé­günket kéri az SZTK-járulék fizetése alóli mentesítésre, A termelőszövetkezet min­den tagja után tartozik meg­fizetni a betegellátási, bal­eseti, és nyugdíjbiztosítási já­' személyesített fogalmak az Isten tulajdonnév megfelelői. (Az „isten” szót egyébként csak akkor írjuk nagybetűvel, ha tulajdonnévként használ­juk. Ilyen előfordulásban pél­dául kisbetűvel kell írnunk: — A pénz a tőkések istene. De éppen Adynál figyelhet­jük meg leginkább, hogy a jelképpé emelt fogalmakat nagy kezdőbetűvel írja ak­kor is, ha a szó semmi kap­csolatban sincs a nagy ke£- dőbetűs Isten fogalommal: „Fiaim.: álmok, őrületek, / Apátok hű, jóságos: a Halál. / De meggyilkol anyátok: a Szabály.” (Ady Endre: A fiaim sorsa). „De Tűz és T űz, én ifjú testvéreim. / Jaj, a Tüzet ne hagyjátok kihalni, / az élet szent okokból élni akar... / Március van, s határtalan az Elet." (Ady Endre: A Tűz márciusa). A megszemélyesített fogal­mak nagy kezdőbetűs kieme­lése (Béke, Halál, Nyugat, Sze­relem stb.) nemcsak a köl­tők joga. de — helyesírási meggondolásokból is — csak nagyon ritkán és óvatosan él­jünk ezzel a lehetőséggel! Ami pedig a kitüntetések, fokozatok, minősítések, hasz­nálatát illeti; mindegyik kés kezdőbetűvel kapcsolódjék a személynevekhez! Tóth Imre rulék terheit. A tsz ezt a be­fizetett költséget köteles le­vonni az 1957. évi 65. sz. tvr. 36. §. (1) bek. rendelkezése alapján a tagnak járó része­sedésből, vagy ha részesedést nem kap, más módon behaj­tani. A tsz tehát szabályosan járt el, amikor az általa kifi­zetett járulék megtérítését igényelte. A vezetőségnek ezt elengedni nincs joga. Szerkesztői üzenetek H. I.-né (Salgótarján): A be­dolgozol jogviszony a pótszabad« sag és egyeb munkajogi szem­pontból nem számit munkavi­szonynak. így a bedolgozóként eltöltött időt, ha később munka- viszonyba lép, a pótszáouüság szempontjából nem lehet munka­viszonyként figyelembe venni. K. O.-né (Balassagyarmat): A kötelező betegségi biztosítás csak arra a háztartási alkalmazottra terjed ki, akinek munkaideje ugyanannál a munkáltatónál a heti harminc órát eléri. A be­tegségi biztosításra kötelezett ház­tartási alkalmazott után havon­ként 100 forint társadalombizto­sítási járulékot kell a munkál­tatónak fizetnie. Töredékhónap esetén a járulék napi összege 3,40 forint. Ezek a rendelkezések a bejáró háztartási alkalmazot­takra is vonatkoznak. L. G. (Salgótarján): A lakás- rendelet értelmében, ha a főbérlő megszünteti a bérleti jogviszonyt, azzal az albérlő jogviszonya is megszűnik, tehát a távozó fő­bérlő az albérlőjét nem hagy­hatja vissza a lakásban. Á. F. (Pásztó): Az üzemi bal­esetet az üzemrész vezetője kö­teles haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül a társadalmi mun­kavédelmi felügyelő bevonásával kivizsgálni, és erről jegyzőköny­vet készíteni három példányban. A jegyzőkönyvben szerepelni kell a sérült nyilatkozatának is, hogy egyetért-e a kivizsgálás eredmé­nyeivel és a megállapításokkal. P. A. (Szécsény): A termelő­szövetkezeti törvény 300—1600 négyszögölben határozza meg a háztáji gazdaságként adható föld­terület mennyiségének alsó és felső határát. Ezen belül a tsz közgyűlése határozza meg, hogy egy—egy tag milyen nagyságú ház­táji földterületet' kaphat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom