Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-17 / 141. szám

NO« Et Ä D 1967. június 17. szombat .*? Kapunyitás előtt Sorsa jő kezekben vau Amit az új kórházban kérnek llj üzem épül a város szélén A Nógrád egyik vasárnapi számában teljes oldalon fog­lalkozott az új megyei kór­ház megnyitásának előké­születeivel. Azóta megtörtént már az ünnepélyes avatás és e sorok megjelenésekor már folyik a laboratórium és a kórbonctani osztály költözte­tése. Rövidesen megkezdődik az osztályok betegeinek át­szállítása is. A betegek gyógyításának és a kórház zavartalan munka­rendjének biztosítása érdeké­ben szükségesnek látjuk már most tájékoztatni leendő be­tegeinket és hozzátartozóikat egyes osztályok elhelyezésé­ről, a betegfelvétel módjáról. Ezt követőleg kérjük a láto­gatási rend betartását is. Az új kórházban a rheu- matológiai osztály a földszin­ten, a I-es belosztály az el­ső. a Il-es belosztály a má­sodik, a sebészet a harmadik, a baleseti sebészet a negye­dik, a szülészet-nőgyógyászat az ötödik, az uruiógia és a szülészet másik része a ha­todik, az orr-fül-gége és az idegosztály a hetedik, a sze­mészet és bőrgyógyászat a nyolcadik emeleten helyezke­dik el. Minden emelet kór­termeinek a számozása az Félre Megszűnt az Üveges, megszűnt a Gödör csárda, becsukták a Fülemülét. Volt, aki siratta, többen örültek neki. Ivászatra al­kalmas helyek voltak ezek, nem kulturált szórakozásra. S hogy megszüntetésük helyes volt, bizonyítja a hírhedt Üveges helyén megnyitott Kristály eszp­resszó külleme, kelletne, vendégeinek megváltozott magatartása. Igenám, de a salgótarjáni Rákóczi úton, az említett Kristály eszpresszótól egé­szen Zagyvapálfalváig nem maradt sem vendéglő, sem italbolt, se semmi... Van viszont egy félre­értés. A közelmúltban, a Rá­kóczi út 246. számú ház ka­pujára tábla került: bor, sör, pálinka. A családi ház szűk udvarában, hátul, egy kis ablakon keresztül min­denki megkaphatja azt az italt, amire éppen szomja­zik. Leggyakoribb látogatói » szemközti ZIM-rekon- strukción dolgozó építőmun- kások, akiknek csak az út­testen kell átballagniuk ah­hoz, hogy „bedobhassák” a hatóságilag garantált félde­emelet számának megfelelő százas kezdéssel történt. (Pl. I-es belosztály 171, 172, 173 stb. kórterem). Ügy a hely- biztosítással berendelt, mint a sürgősségi alapon beutalt betegek a Vöröshadsereg úti betegbejárón át — s nem a főkapun — jutnak a közpon­ti betegfelvételi helyiségbe. Kérésünk a helybiztosítással érkező betegekhez, hogy a za­vartalan munkamenet érde­kében mindenki a megadott időpontra érkezzék. Eddigi felméréseink azt mutatják, hogy régi kórhá­zainkban egy-egy napon 1600 —1800 fő látogatott. Ezek a hozzátartozók három helyett, most egy helyre tömörülnek. Az ágyszámok növekedésével számuk 2000-re növekedik. A városi tanács segítségét kértük, hogy a kórház főka­pujának környékén padokat állítsanak fel. Még így sem ülhet azonban minden vára­kozó. Ezért az a kérésünk, hogy a látogatók ne érkezze­nek a kezdési idő előtt előbb mint 10—15 perccel. Megszívlelendő lenne az a tanácsunk is, hogy ne igye­kezzen mindenki a látogatás­kezdésére érkezni. Ilyen tö­meg eligazítása, s a negye­értés cit, vagy üveg sört. Napjá­ban akár többször is. S hát itt a félreértés. A Vendéglátó Vállalat egyik vezetője arra hivat­kozott: a vállalat kötelessé­ge a környék lakosságának ellátása. Továbbá, nyere­ség-befizetési terve van, amelyet teljesítenie kell... S ha az építésvezető fél a balesettől, amit esetleg va­lamelyik, munkaidő alatt beszeszelt munkás előidéz­het: kerítse körül, zárja le az építkezést, erre őt amúgyis törvény kötelezi. Másról beszél a Vendég­látó Vállalat tiszteletre méltó képviselője, akár Bodóné, ha a bor árát kér­dik. .. Mert ha megszűnt az Üveges, megszűnt a Gödör, bezárták a Fülemülét: nem azért tették, hogy helyette egy szűk udvarban nyissa­nak borkimérést. Erre, csak erre a szolgáltatásra a kör­nyék lakossága aligha tart igényt. Más kuncsaftok lá­togatják. .. s ezt alighanem tudják is a vállalatnál. De úgy kényelmesebb, ha má­sok törvényes kötelességeit emlegetik. Cs. G. Szirákon szűk a szállás Hideg az új gyár — NEB-vizsgálat a pásztói járásban A Pásztói járási Népi Ellen­őrzési Bizottság tájékozódás keretében vizsgálta néhány mezőgazdasági és ipari üzem szociális létesítményeit. Mind a Pásztói, mind a Sziráki Ál­lami Gazdaságban a fejlődés jeleit találták a népi ellenő­rök. a korábbi évektől eltérő­en immár elegendő a mosdó, a zuhanyozó, az öltöző. Mind­két gazdaság dolgozóinak be­csületére válik, hogy kímélik a szociális létesítményeket, s az egészségügyi követelmé­nyeknek megfelelően tisztán tartják azokat. A Szerszám és Készülékek Gyárában megállapította a népi ellenőrzés, hogy hideg időben lehetetlen a helyiség megfelelő fűtése. Szükséges, hogy az ősz beállta előtt na­gyobb kályhát állítsanak be. Túl azon, hogy a munkások ne dolgozzanak kellemetlen körülmények között: a táp­pénzes állomány növekedése miatt nagy arányú termelés- kiesés fenyeget. A jobbágyi textilüzemnél a padló rossz állapota miatt lehetetlen a megfelelő tisztogatás. Dicséretes, hogy több üzem dolgozói fáradoznak parkosí­táson; azonban kívánatos, hogy többet törődjenek mun­kahelyük tisztántartásával. A Sziráki Állami Gazda­ságnál legfőbb hiányosság­ként azt említi a járási NEB. hogy a munkásszállás hetven­két négyzetméteres alapterü­lete harminchat ember részé­re kicsiny. A Pásztói Állami Gazdaságban a konyha mel­lett van ugyan zöldségelőké­szítő, azonban mivel ezt más célra használják, a földdel szennyezett nyersanyagot a konyhán készítik elő főzésre. A járási NEB tapasztalata­it megvitatta a vizsgált üze­mek vezetőivel, s hasznos ja­vaslatokat adott a hibák ki­javításához. dik emelettől feljebb fekvő osztályokra liften való fel- szállítása rövid idő alatt le­hetetlen. Javaslatunk: az engedélye­zett látogatási időn belüli megosztott érkezés. A látoga­tási időt pedig rövidítsük le 10—15 percre. (Hosszú éve­ken át a betegek között foly­tatott közvéleménykutatás eredménye ez a kérés). Ket­tőnél több látogató egyszerre egy betegnél ne legyen. Az a tervünk, hogy a kór­terembe csak azokhoz a be­tegekhez engedünk be láto­gatókat, akik járóképtelenek. A járóképes betegek a hal­lókban, elosztóterekben, vagy az - alagsori márványcsarnok­ban fogadják látogatóikat. Az új kórházban a látoga­tók által hozott főtt ételfé­leségek tárolására nincs le­hetőség. Az osztályos hűtő- szekrényekben a vért, külön­leges gyógyszereket és a kórházi hidegélelmet külön- külön kell tárolnunk. Javas­latunk: a látogatók csak annyi ételt hozzanak, ameny- nyit a beteg egyszerre elfo­gyaszt. A betegnek szánt he­lyes ajándékok a vágott vi­rág, a befőtt, a limonádé, a gyümölcs, a keksz. S még valamit: a költözés heteiben a minimálisra kell csökkenteni a látogatók szá­mát. Mindenki elképzelheti, milyen zűrzavart okozna a költözés napján a látogatók tömege egy-egy osztályon. Az itt felvetett kérdések gyakran kerültek már napi­rendre főorvosi értekezleten, s a hozzászólók hangjából mindig aggodalom csendült ki. Ezt nem a bizalom hiánya, hanem a betegekért és az új kórházért való aggodalom és szeretet diktálta. Habonyi Zoltán Megkezdték a Fémipari Vállalat új telephelyének épí­tését. Már a tetőszerkezetet tartó pilléreket helyezik be az elmúlt hetekben elkészí­tett betonteknőkbe. Ezzel tu­lajdonképpen kezdetét vette a megye egyik legnagyobb építkezése. Csak néhány szám­adatot. A balassagyarmati új üzem 28 millió forintba ke­rül. Az idén 10—15 millió fo­rint értékű munkát, készíte­nek el. A jelentőségére való tekintettel kiemelt építke­zésként kezelik. Gyakorlati­lag ez azt jelenti, hogy zöld utat nyitottak a munkálatok­hoz szükséges anyagoknak, az építőipar a legjobb munkaerő­ket irányította a helyszínre. Vass Miklós, a Fémipari Vállalat főmérnöke mondta el egy tárgyalás végén, amelyen az új üzem építésének gondjai- ról tárgyaltak Fekete Mátyás építésvezető, Csernik Gyula lakatosüzem vezető, Kelemen Sándor műszaki ellenőr. Hla- vaj Sándor műszaki osztály- vezető részvételével: — Az építőkkel szocialista szerződést kötöttünk. Amit er­re az évre célul tűztünk, meg kell valósítanunk. Vállalatunk­nak létkérdés az új telephely felépítése. A jövő évre 5600 traktorfülke gyártását vál­laltuk. A jelen körülmények között ezt képtelenek vol­A Képcsarnok Vállalat sal­gótarjáni boltja az utóbbi időben több jó kezdeménye­zéssel hívta magára a fi­gyelmet a művészi ízlésfor­málás terén. A Salgó étte­remben például állandó jel­legű képkiállítást rendezett be, s hasonló jellegű kiállítá­si anyaga szemlélhető az acélárugyári művelődési ház­ban is. Az újabb tervek szerint a Képcsarnok Bolt lakberen­dezési kiállítást szeretne meg­nánk elkészíteni, összezsúfol- . tan dolgozunk. Egy ember­nek 0,7, esetleg 1,2 négyzet­méter munkaterület jut. Ré­szünkről ezért a nagy igye­kezet. Az építőipar ezt meg­érti, nagy szorgalommal dol­goznak. Tehát a szó most az építő­ké. A város nyugati szélén épülő telepen Karancs László művezető fogad. A régi szán­tóföldet simára gyalulták. A gondosan összerakott pillére­ket emelődaru rakja a vonta­tóra. 1 Huszonnyolc mázsával birkózik a motor a homo­kon. A volánnál Tóth József gépkocsivezető. Tíz éve dol­gozik az építőiknél. Gyakor­lott vezető. Ilyen nagy teher­rel minden mozdulatot meg­gondoltan kell tenni. Rövi­díteni akarja az utat. A ho­mokba fullad. Gyors terep­szemle, kerülőt tesz, így jut a pillér a helyszínre. Ott Ár­va József darus veszi át a terhet. Gépével óvatosan le­emeli. A daru magasba emel­kedik és lassan ereszti a pil­lért a betonteknőbe. Szlohad- nik László brigádja. Petro- vics Sándor, Gyürki András ácsok hozzáértéssel rögzítik. Minden úgy megy, mint az óra. A daru irányítója már több ilyen csarnok építésénél dolgozott. Az ácsbi'igádnak sem ez az első ilyen építke­nyitni Salgótarján egyik új épületében, ezen kívül anya­gából kiállítást rendez a me­gyei művelődési házban jú­lius 16—31-e között zajló „Asztalos Lajos said; emlék- verseny” keretében is. Továb­bi érdekes terv, hogy a Sal­gó presszóban Miért szép címmel szerdai napokon klubdélutánt tart a bolt. Az ismeretterjesztő sorozat szob­rok, képek, grafikák témakö­rében vállal izlésformáló feladatot. zése. Teljes közöttük az össz­hang. Éppen Árva József, a daru vezetője mondta: na­gyon örül, hogy ilyen jó össz­hangot tudnak teremtem. Karancs László is nyu­godt. Dicséri a munkásokat. — Ha az anyagellátással nem lesz baj, rajtunk nem múlik, határidőre elkészü­lünk. Kiemelt építkezés. A huszonnyolcmillió forint négy százalékát megkaptuk az épít­kezés meggyorsítására. Már tárgyaltunk más vállalattal, hogy munkaidő után átjönnek hozzánk a dolgozók segíteni. Ha szükséges az építőipar is átcsoportosít embereket. a javunkra. — Eddig el tudták végezni a napi feladatokat? — Pontosan tartjuk az elő­írt ütemet. A napokban be­fejezzük a pillérek beállítá­sát. Aztán kezdjük a tető­szerkezet szerelését. A csar­nok építésével egyidöben meg­kezdjük egy raktár építését, a csarnokhoz hasonló mód­szerrel. Majd irodaházat, ebédlőt. garázst, kerékpár­megőrzőt. — A vállalat az év végén költözni akar. Karancs László nem vála­szol. De arcan bizakodás tük­röződik. Fekete Mátyás, az építés vezetője mondta el, hogy a művezető biztos a dolgában. Ha az építkezést az év végére át kell adni, ak­kor azért mindent megtesz. Szemtanúi voltunk, gyorsan tud intézkedni; A tartópillé­rek felállítása alapfeltétele, hogy folytathassák a mun­kát. Egy gyors futár érkezett, hogy a következő nap Árva Józsefnek, a daru kezelőjé­nek Budapestre, tárgyalásra kell menni. Karancs László nem jött zavarba. Máris te­lefonált, hogy Salgótarjánból egy napra küldjék a darus kocsit. A munka egy percre sem állhat. Tehát megindult az építke­zés. Készül Balassagyarmat legnagyobb üzeme. A sorsa jó kezekben van... Bobál Gyula Miért szép ? A salgótarjáni Képcsarnok Bolt a mű vésheti íslésformálásért \ A béke hadserege vagyunk Vége az ünnepségnek, el­hangzott az eskü. Igazi kato­nák lettek a fiatalok. Most kö­vetkezik az, amitől a kiskato- nák mindig „félnek”. Az el­ső elvonulás. Díszlépésben, a parancsnokok, a szülők előtt. Ez is sikerül. Az esküt tett fia­talok, köztük Tóth Zoli, Ná- dasdi Bandi, Tóth Laci, Óvá­ri Gyuri, meg a többiek, akik Salgótarjánból, Zagyvapálfal- váról, s a megye más közsé­geiből jöttek az egységhez, boldogan ölelik meg szüleiket. Szabad időt kaptak. Aztán megkezdődik a szülői értekezlet. Tisztek szólnak a szülőkhöz. A „kiskatonák” előtt beszélnek. Barna József őrnagy például azt kéri: ne zaklassák a fiúlzat fölösleges hazai pletykákkal. A család­dal való kapcsolat a hadsereg­ben sem szakad meg, sőt mind erősebb kapocsra van szükség. A szülők sokat segít­hetnek abban, hogy fiúk nagyszerű harcossá váljék. Ez is egy család, de nagy. S ha találkozik a honvédség, — s kell hogy találkozzék — a szülő érdekével, akkor tanul­tán, komoly emberként tér­nek vissza az életbe a fiata­lok. A KlSZ-klubban ezekről be­szélgetnek a szülők és a tisz­tek. Mi, Rácz László őrnagy és Dorogi Bálint főhadnagy tár­saságában eay másik szobában beszélgetünk. — Az idén már a második turnus tesz esküt ennél az alakulatnál. Mi ennek az oka — kérdem Rácz László őr­nagytól. — Az országos lapokban is lehet olvasni, hogy mi páncé­losok áttértünk egy új kikép­zési rendszerre. Alapja az, hogy katonáink a két év alatt sorozatosan és fokozatosan mindig újat tanuljanak. Ezzel a rendszerrel nincs ismétlődés, — mondja Rácz őrnagy. Mind­járt hozzáteszi: — Egységünknél, de másutt is nagy előnye van ennek a kiképzési formának. Elsősor­ban a harckészültség szem­pontjából. Aztán példákat sorol. — Nyugodtan elmondhatjuk. hogy régebben volt idő, ami­kor három hónapig szinte nem volt hadrafogható az egység. Ez a folyamatos kiképzéssel megszűnt, minden esetben ütő­képesek vagyunk. Talán egyet. A harckocsivezető például tisz­tesképző iskolán tanul, ott sa­játítja el a vezetést. Mi ezt el­ső szakasznak nevezzük. Ugyanez a katona a második szakaszban már mint teljes ér­tékű vezető kerül az alegység­hez. Következik a harmadik szakasz, amikor már oktatói minőségben tanítja, neveli az újoncokat, akár kezelői, veze­tői, vagy más technikai vona­lon. — Ez azt jelenti, hogy egy- egy katona nem marad állan­dóan egy helyen — vetem köz­be. — Természetesen. A kezelői személyzetnél például nyolc hónapon túl változik a beosz­tás. A katona mindig maga­sabb képzettséget igénylő tech­nikai beosztásba, kerül. Ezzel azt is elértük, hogy egy-egy kocsiban esetleg csak egy „új” ember van, a többi teljes ér­tékű katona. A beszélgetést több esetben megszakítják. Hol egy tiszt ér­kezik, hol egy szülő, akinek már is akad kérdése. Kisebb szünet után folytatjuk. — Az új kiképzési forma, természetesen magasabb fel­készülést is igényel a tisztek­től — jegyzem meg. — A parancsnokok önálló­an végzik kiképzési progra­múkat. Nagyobb önállóságot kaptak, és szabadabb a kikép­zési módszer megválasztása is. Elmondhatom, hogy tisztjeink számára az első időkben ide­gen volt ez, de amikor meg­ismerték, megszerették, azóta mindenki lényegesen jobbnak tartja a korábbinál. Most, ép­pen ezzel a kiképzési formával egy-egy beosztásban nyolc hó­nap alatt elérhető az élenjáró alegység cím elnyerése, vagy a harcos elérheti a Magyar Néphadsereg Kiváló katonája címet. Ehhez korábban egy év keUett­Szó esik a beszélgetés során a tisztek munkájáról is. Biz­tos, hogy valamennyiük szá­mára nagyobb megterhelést, több tanulást is jelent. — Hadseregünknél megtör­tént a korszerű fegyvereddel való ellátás. Ez magával hozta, hogy a kiképzők is magasabb képzettséget szerezzenek — folytatja tovább Rácz őrnagy. — A hivatásos állománynak tanulnia és tanítania kellett egyszerre. Nagyobb a megter­helés és nagyobb az áldozat- vállalás. Parancsnokaink meg­értették ezt. Jobban megválo­gatják a pedagógiai módszere­ket, jobban hasznosítják a szemléltető eszközöket, ami­re a korszerű technikára való nevelésnél egyébként is nagy szükség van. A béke hadsere­ge vagyunk, békében nevel­jük fiataljainkat, a béke vé­delmére. Ehhez pedig min­den rendelkezésünkre álló esz­közt felhasználunk. Kis szünet következik. Rácz László őrnagy töri meg. — Most már visszatérhetünk a beszélgetés kiinduló pontjá­ra: miért is van nálunk ilyen „sűrűn” eskütétel. Hát ezért. Azért, hogy mindig hadralcész egységgel biztosítsuk dolgozó népünk nyugalmát, védjük a szocializmus vívmányait. Eh­hez pedig képzett tisztekre, katonákra és magas fokú fe­gyelemre van szükség. Most már mind többen ko­pogtatnak. — Őrnagy elvtárs . .. — Rendben, távozhat! — Látja, büszkék vagyunk ezekre a fiúkra. Jó katonák lettek. Rájuk bizton lehet szá­mítani —, s kissé gyengédebb lett Rácz László őrnagy hang­ja. Mert tiszt, ö is. pedagógus, nevelő, aki újabb és újabb feladatokra készíti elő nép­hadseregünk egyik egységének katonáit, megyénk fiataljait. Elcsendesedik a laktanya. A szülők visszatérnek otthoriaili- ba, a katonák a körletbe, vagy ahová a parancs szólítja őket. Katonák, a béke katonái öli. Somog y vári László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom