Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-17 / 141. szám

VTLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK' NOGRAD Aí MSZMP NÓGRÁD MEGVtl BIZOTTSÁGA ES A MEGY El TANÁCS LÁPJA XXIII. ÉVF. 141. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1961. JÜNIüS 17. SZOMBAT Összehívták az ENSZ közgyűlését Fock Jenő vezeti a magyar delegációt A Magyar N cpköztársaság Elnöki Taná­csa kinevezte az ENSZ közgyűlésének rend­kívüli ülésszakára kiutazó magyar delegá­ciót. A delegáció vezetője Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke, tagjai: Péter János külügyminiszter. Szarka Károly külügymi­niszter-helyettes. Csatorday Károly, a ma­gyar ENSZ-ké pviselet vezetője és Lőrinez Tamás, a Külügyminisztérium főosztályve­zetője. (MTI) Az ENSZ-nek a közel-keleti válsággal fog­lalkozó rendkívüli közgyűlését szombaton ma­gyar idő szerint 14.30 órára hívták össze. Hapirendpn A folyamatos munkaszervezés A mezőgazdasági dolgozók ösztönző bérezése A hat plusz kettes folya­matos munkarend tapasztala­tait tűzte napirendre pénteki ülésén a Helyiipari és Város- gazdasági Dolgozók Szakszer­vezetének Nógrád megyei Bi­zottsága. Ez év elején a Nóg­rád. megyei Textilipari Válla­latnál kísérletképpen vezették be ezt az új, folyamatos mun­karendet. A? azóta eltelt idő tapasztalatai bizonyítják: je­lentős előrehaladást lehet el­érni akkor, ha az új mód­szer minden feltételét bizto­sítják. A dolgozók döntő többsége nemcsak egyetért, hanem igényli is az új munkaszerve­zést. A vállalat szakszerveze­tt bizottsága időközben véle­ménykutatást végzett, és 284 dolgozó közül a salgótarjáni telephelyen csupán tizennyol­cán voltak, akik ellenezték. A jelentésben a vállalatve- zetöségnek nem állt rendel­kezésére kéllő korábbi össze­hasonlítási alap a gazdasági eredményeket illetően. A sok szervezési gond mellett még nem sikerült megtalálni azokat az új értékelési, elemzési mód­szereket, amelyekkel egyértel­műen igazolni lehetne az új munkaszervezési módszer minden előnyét. Annyi azon­ban már most bizonyos, hogy igen sok rejtett tartalék kerül felszínre. Javult például a gépek kihasználása, bár még korántsem tettek meg mindent ennek érdekében. Ütemesebbé vált a termelés, gyorsabb a termékek átfutási ideje, vég­eredményben nagyobb felada­tok megoldására vált alkal­massá a vállalat. Igen sok azonban még a tennivaló, hiszen az új mód­szer igen gondos, mondhat­nánk tudományos munkaszer­vezést igényel. Az ülésen ép­pen azt latolgatták, miben kel­lene még ebben a félévben elő­re lépni, hogy a hathónapos kísérleti idő lejárta után vég­lege sí thesssék a hat plusz ket­tes folyamatos munkaszerve­zést. A megyei bizottság és a megyei tanács ipari osztálya közösen felterjesztést készít a felügyeleti szervekhez, hogy engedélyezzék a második fél­évre is az új módszert. Ugyancsak tegnap ülésezett Salgótarjánban, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának székhazában. a MEDOSZ Nógrád megyei Bizottsága. A Aratás A termelőszövetkezetek je­lenleg a növényápolással és a takarmány .betakarításával vannak elfoglalva, és ezeket az időszerű munkákat az aratás megkezdéséig befejezik. Az őszi kalászosok jól fej­lődtek a tavaszi időszakban is. Optimális időben kerültek földbe a tavaszi kalászosok, melyek márciusban szépen ki­keltek és fejlődésnek indultak. A tavaszi kalászosok erőtelje­sebb fejlődéséhez azonban még a hűvös és meglehetősen hideg, csapadékos április, majd az ezt követő száraz, esőtlen május már nem kedvezett. Az utóbbi napok bőséges csapa­dék hullása, amely ebben az időszakban 65—70 milliméter- nyinek tehető, jótékony ha­tással van mind a tavaszi ka­lászosok, mind a kapások fej­lődésére. A betakarításra váró kalá­szosokból csaknem 35 ezer hold a búza. A betakarítási munkák elő­készületeinek egyeztetésére főagronómusi értekezletet tar­tottak Balassagyarmaton. En­nek megfelelően a termelőszö­vetkezetek , gép- és gépjavító állomások határszemléken mé­rik fel az aratásra váró terü­letek gépi betakarításának le­hetőségeit, és helyszínen rög­zítik az aratógéppel, rendre- aratóval és kombájnnal arat­ható és , csépelhető területek adatait. Ezek a munkák előre­láthatólag június 18-ig befe­jeződnek. A felmérések alap­ján döntenek az igényelt ara­tógép és rendrearatógépek üze­meltetésének lehetőségeiről, szükség esetén vásárlás, vagy bérelt traktorok foglalkoztatá­sa útján. A felmérések után készítik el az üzemek a menetirány­tervet és a munkaerő mérle­get, hogy a szükséges emberi és gépi létszám minden terü­letre biztosítható legyen. A termelőszövetkezetek, a gép- és gépjavító állomások az üzem- és kenőanyag tárolásá­ra alkalmas edényeket időben feltöltik és megrendelik a be­takarítási időszakra szóló üzemanyagot. A nyári betaka­rítási munkákban résztvevő erő- és munkagépek szemléje a gép és gépjavító állomáso­kon június 2Jdg, a tsz-ekben június 25-ig befejeződik. A gép- és gépjavító állomá­sok, a betakarítási munkacsúcs időszakában műszaki felügye­letet szerveznek a napközben meghibásodott, és az állomás telephelyére beszállított gépek és munkaeszközök gyors ki­javítására. A távolabb eső te­rületeken dolgozó gépek, főleg kombájnok és aratógépek ja­vítását állomásonként gyor­san mozgó javítókocsik és megfelelő személyzet biztosít­ja. A megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat a szük­séges tárolótelepeket június 30-ig az új gabona fogadására alkalmassá teszi, kitakarítja és fertőtleníti. MEDOSZ országos központját Uyés Sándor képviselte a. ta­nácskozáson. Az állami gazdaságokban, gépállomásokon és erdőgazda­ságokban alkalmazott ösztön­zési módszereket, a módszereli tapasztalatait Murányi László előterjesztésében vitatta meg a megyei bizottság. Mint a jelentésből és vitából kiderült, a mezőgazdasági üzemek többsége elemzi, vizsgálja a helyes elosztási módszereket, keresi a megfelelő bérarányo­kat. A cél a legtöbb helyen az, hogy a bérformák, az igazsá­gosabb elosztás mellett a mi­nőségi munkára, a szakkép­zettség növelésére serkentsék a dolgozókat. A helyes bér­arányok, valamint a jutalma­zási rendszer kialakításához jelentős segítséget adnak a gazdasági vezetőknek a szak- szervezeti bizottságok. Kanyó Béla, a MEDOSZ Nógrád megyei Bizottságának titkára a IX. pártkongresszus anyagának feldolgozásáról, a szakszervezeti politikai iskolák tanulságairól tett jelentést. Mint kiderült, a dolgozók kö­rében rendkívül nagy volt az érdeklődés a IX. kongresszus iránt. A MEDOSZ-hoz tartozó üzemekben húsz helyen szer­veztek politikai tanfolyamot, ezeken mintegy 600-an vettek részt A megyei bizottság ülésén vitatták meg azt az intézke­dési tervet, amelyet a ME­DOSZ Központi Vezetősége 1966. december 21-i határoza­tának végrehajtására készítet­tek. Ugyancsak ezen a tanács­kozáson beszélték meg a ME­DOSZ második féléves munka­tervét is. A színes léggömbök a nyarat jelzik. Június van, de azért a hűvös időjárás miatt előke­rültek a felöltök a szekrényekből ' (Foto: Koppány György) Javuló irányzat a felvásárlásban Pótolták az elmaradást — Ötszázhatvanhárom kilós exportsúly *— Több mint 22 vagon baromfi — növekszik a tejhozam Az év első hónapjaiban a felvásárlás az előző évihez viszonyítva gyenge „rajtot vett”. Most arról számolha­tunk be, hogy fokozatosan csökkent a pótolnivaló, és májusban a hízott sertés ki­vételével, már kisebb-nagyobb előnyökre is sikerült szert tenni a tavalyi eredmények­hez viszonyítva. A vágómarha-felvásárlás május végéig' 2,5 százalékkal, 90 darabbal lett több az egy évvel ezelőttinél. A tsz-ek vágómarha értékesítése egyenletesen növekvő irányzatot mutat, miköz­ben a háztáji és kisegítő gazdaságok értékesítése tovább csökken. A tavalyinál jobb ered­mények elérését az tette le­hetővé, hogy a tsz-ektől tör­ténő felvásárlás egyensúlyoz­ni tudta a háztáji és kisegítő gazdaságoknál előállott visz- szaesést. Az átvett vágómarhák át­lagsúlya darabonként 512 ki­logramm, harminc kilóval jobb a múlt évinél. Az eddig eltelt öt hónapban a tanácsi szektorból 1100-nál több ex­port minőségű marhát érté­kesítettek, másfélszeresét a Új feladatok előtt a finomkötöttáru-üzem Negyvenmillió forinttal emelkedett az éves terv A Finomkötöttárugyár ba­lassagyarmati telephelye a legrohamosabban fejlődő üzem a városban. 1965-ben alakították 174 dolgozóval. Azóta nagy fejlődésen ment keresztül. A dolgozók létszá­ma ötszázhuszonháromra emelkedett. Az üzem gép­parkja is bővült. Az NDK-ból vásároltak modern, nagy­teljesítményű varrógépeket. Igen sok a hazai gép is. Az üzem az elmúlt évben nagy munkasikereket ért el. Évi tervét, amely 170.4 tonna készáru volt. 106 százalékra teljesítette. Évi 63 millió fo­rintot forgalmaztak. A dol­gozóknak 16 naptól 21 napig fizettek ki nyereségrészese­dést. Az új technológia, a mun­kások egyre nagyobb hozzá­értése, a fokozatos korszerű­sítés lehetővé tette, hogy az idei tervet 290 tonna készáru­ra emeljék. Az évi pénzügyi tervük 100—110 millió forint­ra emelkedett. Az első negyedévben a ter­vek teljesítése anyaghiány miatt akadozott. Nem kapták a termékeik előállításához legfontosabb bánion anyagot. Az üzem vezetősége a ne­gyedéves terv teljesítése ér­dekében a második félévre tárolt anyagból pótolta a hi­ányt. így az előírt tervet, a 47 tonna készárut elkészí­tették. A néhány hónappal ezelőtti lemaradást máris pó­tolták. Áruik iránt a belföldi pia­cokon nagy az érdeklődés. A budapesti anyavállalat kiál­lítást rendezett termékeikből, amely nagy tetszést aratott. Tizenhat nagy kereskedelmi vállalat kötött velük szerző­dést. Ezek közül legjelentő­sebbek a budapesti, szegedi, debreceni, nyíregyházi, pé­csi, szombathelyi és győri vál­lalatok. Bemutatták az 1968. évi új mintakollekciókat. Ezekből is nagy mennyiség­ben rendeltek. Legnagyobb sikerük a bánion áruknak van. Gyártanak férfi-, női és gyerekárúkat. Pulóvereket, nadrágokat. Bevezették a fiú- és leányka öltönyöket is. Az üzem készítményei iránt megnyilvánuló nagy kereslet­re való tekintettel a közeljö­vőben megkezdik egy új gyár építését. Az építkezésekre 110 millió forintot fordítanak. A dolgozók számát 1100 főre emelik. Már a fejlesztést fi­gyelembe véve képezik a szakembereket. Az idén is 65 szakmunkástanuló fejezi be tanulmányait. tavalyinak. A marhák átlag­súlya 563 kilo, tehát maga­sabb, mint tavaly. Szép eredmények születtek a baromfi-felvásárlásban is. Étidig 22,3 vagon barom­fit értékesítettek a ba­romfiipari vállalatnál és az fmsz-cknél a tanácsi szektorból. Ez a felvásárlás a tsz-ek ba­romfinevelési kedvét dicséri, minthogy a felvásárolt ba­romfi csaknem teljes meny- nyisége innen került közpon­ti készletbe. A termelők na­poscsirke és naposkacsa igé­nyeit is a tavalyinál maga­sabb szinten tudták ezideig kielégíteni. Kedvezőtlenebb a helyzet a naposlibánál, ahol az igényeknek csak mintegy ötven százalékban tettek ele­get. A május havi tojásfelvásár­lás olyan kedvezően alakult, hogy nemcsak pótolni tudták a korábbi hónapok lemaradá­sát, hanem a tavalyi bázishoz viszo­nyítva mintegy 900 ezer darabos előnyre is sike­rült szert lenni. Fejlődés figyelhető meg a tejtermelésben és felvásárlás­ban is. Az előző évinél már 21 százalékkal több tejet ér­tékesítettek a tanácsi szek­torból, ezzel az eddigi tej­felvásárlás meghaladja ezer hektolitert. a 71 A felvásárlás gyenge pont­ja maradt továbbra is a hí­zott értés- felvásárlás. A fel­vásárlásra került csaknem négyezer hízott sertés csupán 43,1 százaléka az előző évi­nek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom