Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-16 / 140. szám

1067. június 16 péntek. N 88 H < 0 3 T a paszta Csehszlovákiában Beszélgetés a járási tanács vb elnökével Június elején a balassa­gyarmati járási tanács dele­gációja a Csehszlovák Szoci­alista Köztársaság losonci járásába látogatott. A kül­döttséget Hoff er István, a já­rási tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke vezette. Tagjai voltaik: Csongrádi Mihály, a járási ‘pártbizottság mezőgaz­dasági osztályának vezetője, dr. Körmendy József, a járási tanács végrehajtó bizottságá­nak titkára, Seres Kálmán, a járási tanács pénzügyi osz­tályának vezetője, a pártalap- szervezet titkára. Munkatár­sunk Hoffer Istvánnal beszél­getett a Csehszlovákiában szerzett tapasztalatokról. — A Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság losonci járá­gokban és a termelőszövetke­zetekben tanulmányoztuk. Csehszlovákiában a mi irá­nyítási módszerünktől eltérő­en foglalkoznak a mezőgazda- sági üzemekkel. Az állami gazdaságoknak is, termelő­szövetkezeteknek . is egy kö­zös igazgatóságuk van. Ez nem azonos a nálunk jövő­ben megalakuló tsz-szövetsé- gekkei Vezetőit nem a szö­vetkezetek küldöttértekezle­tén választják meg, hanem az illetékes minisztérium neve­zi ki. Az igazgatóságok a terme­lési mutatók meghatározásá­val irányítják a termelést. Közreműködnek a termékek felvásárlásában és a forgalma­zásában. Ök végz'k az állami sához régi, baráti kapcsolatok gazdaságok és tsz-ek üzemszer. fűzik a balassagyarmati járás vezési és munkaügyi adatainak dolgozóit és vezetőit. Baráta­ink az elmúlt év decemberé­ben jártak nálunk. Ezt a lá­togatást viszonoztuk. Utunk célja az volt, hogy tapaszta­latokat szerezzünk a mező- gazdasági üzemek náluk kia­lakított irányítási módszerei­ről, gazdálkodási rendszeré­ről; az államhatalmi szervek bizottsc gainak munkamód­szereiről. Tanulmányoztuk a nemzeti bizottság irányító munkájának néhány részle­tét, a társadalmi ünnepségek szervezésének módszereit. — A mezőgazdasági üze­mek állami irányítását a nemzeti bizottságoknál, a me­zőgazdasági termeltetési igaz­gatóságnál , állami gazdasá­feldolgozását. Rendelkeznek egy adatfeldolgozó gépsorral, ennek segítségével 48 órán belül kimutatják a gazdálko­dás eredményességéhez szük­séges részletes adatokat, ame­lyeket az üzemek önkéntes alapon vesznek igénybe mini­mális térítés mellett. Tapasz­talatunk alapján és az el­mondott vélemények szerint ez nagyon jól szolgálja a gazdálkodás eredményességé­nek megítélését. Sokat tanultunk a lakos­ság részére végzett szolgálta­tó tevékenységükből. A nem­zeti bizottság irányítása alatt több szolgáltató üzem műkö­dik. A dolgozók létszáma mintegy ezerkétszáz. Nem csupán Losonc lakosságának Széna-betakarítás komplex módon A nőtincsi Néphadsereg Tsz él az önállósággal A nőtJncsi Néphadsereg Rácz Mihály tíztagú takar- Tsz Pest megyével határos, mány-betakarító brigádjával így a muníkaerő nagy része a gondoskodik a területen a Pest megyei üzemekben he- pótkocsikra felvitt takarmány lyezkedett eL Naponkérat mintegy 26—28 autóbusz szál­lítja oda-vissza az üzemi munkásokat. így a termelőszö­vetkezetnél részben a mun­kaerő hiány, részben az ala­csony gépesítési fok miatt nagy gondot okozott a szán­tóföldi és réti takarmány be­takarítása. A termelőszövettkeaeti ve­zetőség felismerte a helyze­tet és időben gondoskodtak a szántóföldi, s részben a ré­ti takarmánynövények betaka­rításához szükséges gépek beszerzéséről. Az amortizá­ciós alapot a szűk kereszt- metszet felszámolására for­dították. A termelőszövetkezet, mint Varga Dénes fóagronómus mondja, SO hold lucerna és 220 hold vöröshere terület­tel rendelkezik, ezen felül vannak még a rétek. A lu­cerna és a vöröshere együt­tes területe 270 hold, ami fel- és lerakásáról, valamint a takarmánykazlakról. Mint mondja, az összes gép közül legtöbbre értékeli a széna- felfúvót, mert ez nagyon sok nehéz munkától mentesíti az embereket. A 270 holdról betakarított 40 vagon takarmányt két be­épített hideglevegős széhaszá- rítón helyezik ei. Az előző években mind Nő­tincsen, mind a környező tsz- ekben csak részben takarí­tották be a réti takarmány- növényeket. Ennek okát és megoldását keresték a nőtin- csi termelőszövetkezet veze­tői. Varga Dániel íőagronó- mus a következő okokat so­rolja fel: az egyik az, hogy a rossz vízlevezetés követ­keztében a rétekre géppel rá­menni nem lehetett. A folya­matban levő talajvédelmi munkálatokkal ez a gond megoldódik. A másik ténye­annyit jelent, hogy a rendel- *ö. hogy a rossz vízlevezetés - |4 _jg következtében a réti szénák 4 0 kezésre álló gépekkel nap alatt 16 dolgozóval vagon jó minőségű szántóföl­di pillangós takarmányt ta­karítanak be. A termelőszövetkezetben a lucerna és a vöröshere be­takarítása folyamatosan tör­ténik. Két fűkasza állan­dóan kaszál, napi teljesítmé­nyük 10—10, összesen 20 holdnyi terület. Azután áll munkába a rendsodró, mely­nek napi teljesítménye ugyan- szántóföldi csak 20 hold. Ezt követi a Mehláder és a rendfelszedő, amelyek az utánuk akasztott pótkocsikra szállítják^ a ta- karmán yt. A beszállításra köt vontató és nyolc keresztfák­kal felszerelt pótkocsi áll rendelkezésre. A vontatók a felrakott takarmányt a szé- rüskertbe szállítják. A pót­kocsikról a szénafúvóba ke­rül a szál as takarmány, ez pedig a kazalra fújja fel ép­penséggel oda, ahol arra szük­ség van. i minősége romlott. Egyre job­ban elterjedt a mezei zsur­ló, cgáté és bizonyos fokig a nád. Az ilyen réti széna szarvasmarhának nem való. A MÉK sem vásárolja meg, így nem véletlen, hogy a ta­gok anyagilag nem voltak érdekelté téve a réti takar­mánynövények betakarításá­ban. A termelőszövetkezet a pillangós növé­nyeknél felszabaduló kézi munkaerőt olyan rétekre osztja be, amelyet géppel nem lehet betakarítani. A réti szénát a közös gaz­daság a tagok kívánsága sze­rint, közös megegyezés alap­ján, lucerna, vöröshere és szarvasmarhának való réti­szénára cseréli át, hogy így a tagok háztáji gazdaságá­ban levő szarvasmarhák megfelelő takarmányhoz jus­sanak. E. F. igényeit elégítik ki, hanem a. járás valamennyi községében dolgoznak, a nagyobb telepü­lésen kihelyezett egységeik működnek. legjobban a ház­tartási és elektromos gépek javítását szervezték meg. Mozgó szervizzel rendelkez­nek, amelyek gyorsan a helyszínre mennek a javítást elvégezni. Hasonlóan szervez­ték meg a vegytisztítást. Nagy gondot fordítanak a lakosság foglalkoztatottságá­ra. Erre különböző megoldá­sokat találnak. Például Lo­soncon egy régi öntödéből vasipari üzemet alakítottak. Nagyobb gyárak nagy szériá­ban készülő termékeinek elő­állításához nyújtanak segít­séget. A lakosság igényeinek kielégítésére elvállalnak épü­letlakatosi munkát, készíte­nek kerítéseket, vaskapukat, egyedi tervek alapján is. Vé­leményem, hogy ilyen szol­gáltatásra nálunk Is nagy szükség volna. Azt is tapasztaltuk, hogy a lakosság nagyobb mértékben igényli a családi ünnepségek társadalmi megrendezését. A nemzeti bizottságok ennek megfelelően készültek e fela­datok megoldására. Kokavá- ban, ebben az ötezres lélek­számú községben a nemzeti bizottság épületében repre­zentatív, kimondottan ilyen ünnepségek rendezésére egy külön terem áll rendelkezé­sükre. A helyi vezetőktől szerzett értesülés szerint a névadók, házasságkötések mintegy 60 százalékát már itt rendezik meg. Csehszlovákiában tett lá­togatásunk alatt sok jó ta­pasztalatot szereztünk az ál­lamhatalmi és államigazgatási tevékenység korszerűsítésére. Ezek közül azokat, amelyeket a mi viszonyaink között is hasznosítani tudunk, alkal­mazni fogjuk. Mindezek mel­lett sokra értékeljük, hogy delegációnknak módja volt a már meglévő baráti kapcso­latunkat még jobban elmélyí­teni — fejezte be nyilatkoza­tát Hoffer István, a járási ta­nács végrehajtó bizottságának elnöke. B. Gy. Légi szállítás és mezőgazdaság A mezőgazdasági termékek légi szállítása még nem vált általánossá, de a jelenlegi le­hetőségeket sem használják ki teljesen. Ugyanis sokan csupán a légi és földi díjszabások ösz- szahasonlítását végzik el, és nem veszik figyelembe a légi szállítás jelentős előnyeit is, például a romlandó termékek és élelmiszerek — primőrök, gyümölcsök, vágott virág és élőállat — esetében. Franciaország például kivi-^ teli és behozatali áruforgalmá­ban 1963-ban 15 720 tonna mezőgazdasági árut szállított légi útón. Az Egyesült Ál­lamokból 1964-ben 150 000 8— 10 napos borjút szállítottak lökhajtásos repülőgépeken Olaszországba, a szoptatás nél­küli szállítás csak így volt megoldható. Továbbá 160 000 majmot szállítottak laborató­riumi célra Amerikába. Az utóbbi esztendőkben 2000 lo­vat vitték át légi úton az Atla n ti-óceánon. Az európai forgalom mező- gazdasági tekintetben még alacsony. Az igénybevételt csökkenti a szállított áru ala­csony értéke, az erős áringa­dozás, a repülőterek nagy tá­volsága, és a szállítási költ­ségek viszonylagos nagysága, amely az önköltségben jelent­kezik. Nagy előnye viszont a gyorsaság, a károsodás! veszély (megromlás stb.) csökkenése. A mezőgazdasági termékek általános szállításában bizo­nyára még hosszú ideig vezető szerepet játszik a hajóforga­lom, a vasúti, és gépkocsi- szállítás. A légi szállítás egye­lőre csak meghatározott mi­nőségi áruknál, illetve egyéb közlekedési eszközök hiányá­ban kifizetődő. Hosszabb tá­von, az óriási befogadóképes­ségű teherszállító gépek alkal­mazásával azonban egyre in­kább jelentkeznek az előnyök. 4 párlmunha gyakorlatához Az ellenőrzés joga: a segítés kötelezettsége „Jogaink növekedése egyet jelent kötelességeink bővülé­sével, s csakis akkor élünk jól e jogokkal, ha azokat haté­kony eszközöknek tekintjük, olyan eszközöknek, amelyeket például a kapkodás megszün­tetésére, a túltengő levelezge- tés-adminisztrálgatás felszá­molására, a lélektelen, me­chanikus ügyintézés ma még meglevő gyakorlatának erő­teljes megváltoztatására hasz­nálunk föl”. Az idézőjelbe tett mondat egyik hivatali párt- szervezetünk taggyűlésén a vezetőség beszámolójában hangzott el: felelet volt ez a mondat — s maga az egész beszámoló — azoknak, akik a párt IX. kongresszusának ha­tározatát, a hivatali pártszer­vezetek ellenőrzési, beszámol­tatási jogáról, enyhén szólva is különösen értelmezték. Akadt ugyanis néhány párt­tag, akik úgy vélték, hogy a jogok növekedése a hivatal irányításának kormányrúdját „átcsúsztatja” majd a vezető­ség kezébe, azaz ettől kezdve a pártvezetöség „dirigál”. A hivatal, ahol az említett eset megtörtént, egyike azok­nak, amelyek nap mint nap állandó kapcsolatban állnak a lakossággal, s ha valahol, itt igazán döntő kérdés, milyen az ügyintézés stílusa, tartal­ma, milyen eszközök szolgál­ják — vagy éppen akadályoz­zák — a sokat emlegetett „ügyfelet”. A pártszervezet eddig is igyekezett segítséget sdni a munka javításához, ám nem volt meg az a joga, hogy ne csalk adjon, hanem kérjen is, mégpedig szátnon- kérjen helyes, de elsikkadt in­tézkedéseket, félúton megtor­pant ügyviteli egyszerűsítést. A párt vezető szerepének minden területen való erősí­tése, továbbfejlesztése logiku­san magával vonta a koráb­bi, üzemi és hivatali-intézmé­nyi pártszervezetek jogkörére vonatkozó megkülönbözteté­sek megszüntetését, annak egységes kimondását, hogy a pártszervezetek joga és köte­lessége a területükön folyó munka átfogó ellenőrzése, a vezetők beszámoltatása. Az említett pártszervezet Ajándék Milyen kínzó érzés, ha az ember már sírni sem tud. Pe­dig de jól esne, ha néha-néha Kerekesné kisírhatná magát, s nem emésztené belül a lelket­szaggató fájdalom. Hiszen olyan jó minden. Az emberek, ha néha elégedetlen­kednek is, ő mindennel elége­dett. Körülötte minden olyan szép. és minden olyan nagy­szerű, hogy a mesében sem különb. Csak, ésak a boldog­ság hűtlen mégis. Kerekesné, amikor kiváló dolgozó lett, és a ktsz-ben mindenki gratulált neki, akkor érezte igazán, hogy mennyire boldogtalan. Bent az üzemben még elviselhető, de otthon, amikor két kislánya ostromol­ja hangtalan jelbeszéddel, az a kínzó. Sokszor annyira meg­szédíti a fájdalom, hogy le kell dőlni, megpihennie. Ilyen­kor ébren álmodik. Elképzeli, hogy egyszer majd csoda tör­ténik, felszakad füleiben a csend. Akkor úgy magához Az évek teltek, minden vál­tozott. csak a mellészegődött csend szorítása nem engedett. Valahányszor, ha az újságban hallókészülékről írtak, felde- rillt benne a remény. Még tavaly nyáron történt. Férje ruháját kefélte, s az egyik zsebből újságdarab esett ki. Kerekesné kezébe vette, hogy tűzbe dobja, előbb azon­ban átfutotta. Találkozott egy hírrel, ami azt adta tudtul, hogy külföldön forgalomba hoztak olyan hallókészüléket, amellyel a süketnémák rende­sen hallanak, s az ára magyar pénzben harmincezer forint. — Ö, ha lenne rá harminc­ezer! — gondolta magában. — Vagy csak egyetlen egy­szer kölcsönadna valaki egy ilyen készüléket... Aztán ahogy megörült a gondolatnak, oly gyorsan szerte is foszlott az ábránd. — Harmincezer... És ta­lán humbúg az egész. Titokban a szertefoszlott re­szorítja gyermekeit, ahogyan meny darabkái azért még so­még soha. Aztán utána akár meg is halkat. Csak egyszer, legalább egyszer hallhassa őket. S ne kelljen csak a száj­mozgásuk szerint érteni, amit mondanak. Kerekesné így született. Sí­rása is, kacagása is mindig néma volt. Megértette ezt, de beletörődni soha sem tudott. Amikor az anyakönyvvezető előtt állt a férjével, ott sem mondhatott hangosan igent. káig éltek Kerekesnében. De a hónapok múlásával azok is semmivé koptak. Az üzemben és otthon a szüntelen munka mindent feledésbe vitt. Évzáró közgyűlésre a ktsz klubtermében gyülekeztek az emberek, házi ünnepségre. Mint minden évbén most is jutalmakat, ajándékokat osz­tottak. ' Kerekesné a negyedik szék­sorban ült. Mellette a barát­csak fejével biccentett, hogy n$je Sorra mentek a színpad­együtt akar élni azzal a férfi­vel, aki mellette áll. hoz férfiak, nők. Egy váza. egy boríték, egy cigarettatár­ca. Amikor valaki átvette a jutalmat, megtapsolták. A ktsz elnöke ismét nevet mondott, Kerekesné figyelt. Senki sem állt fel székéről. Az elnök Kerekesné felé beszélt, aztán meglökte őt barátnője és mutatta: , — Téged szólítanak, menj! Kerekesné kilépkedett az asztalig. A ktsz elnöke, kicsiny do­bozt nyújtott feléje. Kerekes­né átvette, és fejével köszö­nést intett Jönni akart vissza a helyére, de az elnök nem engedte. — Nyisd ki! — mutatta Ke- rekesnének. Az asszony zavarba jött, és ügyetlenül akarta felnyitni a dobozkát. Az elnök ugyancsak izgult. Átvette tőle a dobozt és kinyitotta. Mogyorónyi fé­nyes műszerfélét emelt ki be­lőle. Kerekesnéhez nyújtotta és mutatta: — Helyezd a füledbe. Kerekesné megrökönyödve állt, és idegesen tolta félre a fülét takaró hajcsokrot. Aztán egyszerre mintha szoborrá vált volna, arcának színe gyorsabban változott, mini a színházi reflektorok fé­nyei. Taps csattant. Kerekesné minden porciká- ját remegés fogta el. Megtá­maszkodott a drapériás asztal Szélében. Hallotta a tapsot! Arcán könnyek gurultak le. Ismét tudott sírni. Vinczc György lehat jogot kapott arra, hogy ne csak segíteni igyekezzék, hanem segíthessen, ha keil, a vezető beszámoltatásával, ha kell, átfogó és alapos ellenőr­zéssel, a jó értelmű-tartalmú közbeavatkozással. A kommu­nisták észrevételei, javaslatai eddig sokszor elsikkadtak, s s ha megpróbálkoztak azzál, hogy a hivatal néhány osztá­lyán felmérjék, megvizsgálják az újra és újra felbukkanó hi­bákat, s azok okait, akadtak, akik „okvetetlenkedést” lát­tak benne. Ha nem is egy az egyhez, de nagyjából hasonló gondokkal küzdöttek másutt is a hivatali-intézményi párt- szervezetek, s most e gondok feloldása „zöld utat” nyit a hasznos előrelendítő, munkát javító elképzeléseiknek, tevé­kenységnek. A pártszervezet jogainak növekedésével a hivatal, in­tézmény vezetőjének hatáskö­re, felelőssége jottányit sem csökken, sőt, erőteljes támo­gatást kap a pártszervezettől, valamennyi kommunistától ahhoz, hogy az irányítása alá tartozó intézmény, hivatal jól valósítsa meg a maga terüle­tén a párt politikáját, még ha­tásosabban végezze — rendel­tetésszerű munkáját. E segít­ség és támogatás fejében azonban időről-időre a kom­munisták vezető testületé előtt számot kell adnia arról, amit tett, s arról is, mit mu­lasztott. Oda kell figyelme a kommunisták véleményére, javaslataira, fel kell használ­nia a pártszervezet ellenőrző munkájának tapasztalatait, de mindez olyan többlet, ami nemhogy nehezítené, hanem jelentősen megkönnyíti hely­zetét. A jogok kiterjesztése párt­szervezeteink számára felelős­ségük erőteljes fokozódásával jár: tudniok kell, hogy mi a lényeges, s mi a lényegtelen kérdés, nem szabad összete- veszteniök a hathatós ellenőr­zést az apró ügyekbe való el- temetkezéssel, s a vezetők be­számoltatása sem lehet for­mális aktus, hanem nagyon is lényegretörő, a csomóponto­kat megragadó, elismerést és bírálatot egyaránt alkalmazó eszmecserének kell lennie. Hivatali és intézményi párt- szervezeteink e feladataik­nak úgy tudnak igazán jól eleget tenni, ha már munka­tervük készítése közben, a pártvezetőségi ülések, taggyű­lések napirendjének megha­tározásakor nagy alaposság­gal, körültekintéssel járnak el, ha nem akarnak túl sokat markolni, mindennel foglal­kozni, hanem erejük ésszerű koncentrálásával elsősorban területük legégetőbb, megol­dás esetén tehát legtöbb ha­szonnal járó kérdéseivel, fog­lalkoznak. A kutatóintézetek­ben vizsgálni lehet például az új eljárások ipari alkalmazá­sának mértékét: a hivatalban lényeges kérdés lehet, hogy eléggé tisztázottak-e a külön­böző osztályok hatáskörei, vannak-e párhuzamosságok, átfedések a szakosztályok te­vékenységében, s így tovább, azaz mindig a sajátos helyzet szabja meg, hol lehet, hol kell kamatoztatniok pártszerveze­teinknek a kommunista közös, ség kollektív bölcsességét, kezdeményezőkészségét jobb megoldásokat kínáló erőfeszí­téseit. A lem'ni mondás, az in­kább kevesebbet, de azt jól, nélkülözhetetlen útmutatás az új körülmények között tevé­kenykedő hivatali, intézményi pártszervezeteink számára. Necsak éljenek, hanem célsze­rűen éljenek jogaikkal, ne­csak szándékuk legyen a se­gítés. hanem öltsön valós ala­kot felelősséggel és ellenőr­zéssel megoldást adó javasla­tokkal, mert ezzel adják a legbiztosabb erkölcsi alapot ahhoz, hogy jogaik gyarapo­dása a pártszervezet tekinté­lyének, rangjának gyarapodó sát Is jelentse a hivatalba: vagy intézményben. M. O

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom