Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-13 / 137. szám
1967 június IS. kedd. »58MB A pártnak élnie kell llóztta terenc ftuíálának 25, évfordulójára „Ha elfognak, inkább válaszd a halált, mint hogy árulóvá légy. Ha gyötörnek is... mindig arra gondolj, hogy a pártnak élnie kell”. Nagy műveltségű mérnök, jó tollú újságíró, kiválóan képzett kommunista, nagyszerű tanító hitvallása volt ez. Rózsa B'erencé. Életútja azoknak a két világháború között élt kommunista forradalmároknak a sorsa, akik polgári családból indulva jutottak el a munkásosztályhoz, a marxizmushoz. Gimnáziumot végzett. Tizennyolc évesen művelt, nyelveket beszélő, irodalmat értő, zenét szerető fiatalember. 1924-ben indult Németországba, hogy mérnöki diplomával térjen haza. Ekkor került kapcsolatba a német munkásosztállyal, a marxizmussal. És közben kiváló eredménnyel végezte el a műszaki egyetemet. Itthon egy nagy építkezés mérnöke lett. Kapcsolatot teremtett a munkásokkal, irányította mozgalmi munkájukat, harcra nevelte őket, helytállásra. Később a Kommunista című lap szerkesztőbizottságában dolgozott, s 1940 végén tagja lett a KMP Központi Bizottságának. majd titkárságának. A kort, amelyben élt nem nehéz felidézni, sokan emlékeznek rá. Európában és.ag egész világon gyorsan követték egymást az események. A hitleri Németország. Európa és a Balkán villámháborús lerohanása után, a Szovjetunió ellen fordult. Idehaza a kommunistákra hárult a feladat, hogy rámutassanak az őrült pusztításra, hogy élesszék a nép lelkiismeretét. Rózsa Ferenc sok más kommunistával, harcostársával együtt illegalitásba kényszerült. A fasiszta propagandával szemben az illegális kommunista párt sajtó nélkül állt. Pedig az igaz szóra, a nyomdára nagy szükség volt. Szinte a lehetetlenre vállalkoztak, azok, akik dacolva a határtalan terrorral, 1942. február 1-én kiadták az illegális Szabad Nép-et. A lap létrehozásában és megszervezésében Rózsa Ferenc szerkesztőnek jutott a legnagyobb szerep. Hitével, helyzetismeretével, nagy elméleti felkészültségével az események lényegét ragadta meg. A háborús kalandorpolitikával szemben a demokratikus erők mozgósítását tűzte célul. 1942. június 1-én. tízéves illegális párfcmunka utón a rendőrkopók kezére került. Kegyetlenül megkínozták, de nem vallott. „Ha elfognak, inkább válaszd a halált, mint, hogy árulóvá légy..Testét összetörték, de hite megingathatatlan maradt. Bízott a szabad Magyarország megszületésében. Halálának 25. évfordulóján arra az emberre, arra a kommunistára emlékezünk, akinek eszméi lelkesítik a „proletár utókor”; a szocializmus híveit és harcosait. R. M. Készpénzes szövetkezetek Ajtónyitás fiatat ok előtt Az utóbbi időben számos fiatal kérte felvételét a KISZ- be a rétsági járásban. Az ifjúsági mozgalomhoz tartozó fiatalok népes tábora példamutató a munkában, a társadalmi kötelezettségek teljesítésében. Mind az utóbbi időkig azonban bizonyos akadályai is voltak a szervezeti életnek, sok helyen szűk kis helyiségekben találkozhattak, tarthattak rendezvényeket. Ezt a problémát tárgyalta a hrnap a rétsági járási párt- bizottság végrehajtó, bizottsága. A legtöbb községben nagyobb összegből tágas, szép épületeket emeltek a párt- szervezeteknek. Ezek a helyiségek azonban nincsenek mindig kihasználva, különösen a nyári időben. Egy hónapban mindössze két—három rendezvényi-e került sor. A pártbizottság, ismerve a fiatalok szervezeti életének problémáit, úgymond: ajtót nyit az ifjúsági mozgalom előtt. A párt- lielyiségekben otthonra találhatnak az ifjúkommunisták. Berkenyén a kilenctagú párt- szervezet például öt helyiségből álló 370 ezer forint értékű épülettel rendelkezik. A járási pártbizottság azt vallja, hogy a fiatalok is vegyenek részt a pártrendezvényeken. amikor külpol'tikai tájékoztatókról van sző, avagy éppen a községben végzendő politikai és gazdásági feladatokat tárgyalják. Kivétel, amikor a párt belső helyzetének témája kerül napix-endre. Üdvözölni lehet azt a kezdeményezést is, hogy azokban a községekben, ahol külön van a párt- és a KISZ-szervezet, ott is bizonyos összevonásók történnek, történetesen a KISZ-helyiségben közös klubot rendeznek be, a párthelyiséget pedig fenntartják előadásoknak, népesebb összejövetelek céljaira. A már a valóságot öltő terveknek voltak ellenzői is attól az aggálytól indíttatva, hogy a fiatalok majd nem ügyelnek a helyiségekre, berendezési tárgyakra. A pártbizottság viszont úgy érvel — s ez teljesen meggyőző —, hogy a .kommunistáknak így még nagyobb lehetőség nyílik a nevelésre, a fiatalok látókörének bővítésére. G. E. A salgótarjáni járás termelőszövetkezeteiben egyre nagyobb tért' hódít a pénzbeni munkadíjazás. Homoktere- nyén Somoskőújfaluban, Sám- sonházán már a korábbi években is alkalmazták a korszerű munkadíjazás eme formáját. Az idén már ily módon mérik a szövetkezeti tagak munkáját a nagybárká- nyi összetartás Termelőszövetkezetben, s a kxsterenyei, a szúpatak} és a kíshartyámi közös gazdaságokban is bevezették a pénzbeni elszámolást. Több helyen olyan intézkedést tett a szövetkezeti vezetőség, hogy bizonyos ágazatoknál alkalmazza a kész- pénzfizetést. Lucfalván például az állatgondozókat így fizetik. Több intézkedés született a teljesítménybér alkalmazására a tósterenyei közös gazdaságban is. A város főmérnöke... A csoportvezető nincs az irodájában. Kora reggel elment tárgyalni. Ám a szerencse mellém szegődik, mert a városi tanács kapujában összetalálkozunk. Elnézést kér, értekezletre siet. A város széléről igyekezett, hogy időben érkezzen. Megegyezünk, hogy délután találkozunk. . A megadott időpontban vár Ács Boldizsár mérnök, a balassagyarmati városi tanács építési-közlekedési csoportjának vezetője. — Semmiképpen sem találkozhattunk volna délelőtt, mert nagyon fontos dolgokban kellett intézkedni — magyarázza. — Reggel hét órakor már indultunk a Nyírjesbe, hogy az ÉMÁSZ vezetőivel megnézzük: hogyan lehetne villamosítani a területet. Kilenc órakor az új nyugati iparterület szennyvíz- elvezetésének tervezési programját állítottuk össze. Ez eléggé elhúzódott. Lendületesen, frissen beszél, mintha- nem is lenne mögötte két fárasztó tárgyalás. Ereje teljében levő fiatalember, akit ráadásul fűt a tenni- akarás, a becsvágy. Ács Boldizsár beosztása nem könnyű. Valamikor így titulálták volna: városi főmérnök. A munka, az egykori főmérnöki teendő azonban sokoldalúbb, több lett. Kérdésemre, mivel is foglalkozik, elővesz egy vastag könyvet — lehet vagy két kiló —, s unszol, nézzem meg. A könyv a hatósági jogszabályokat, rendeleteket, tennivalókat rögzíti. De van eznkívül a csoportnak ügyrendje is, ami nemcsak a beosztottak, hanem a csoportvezető tennivalóit is megszabja. — Az ipartelepítéstől, az egyszerű házhely-kijelölésig mindennel foglalkozunk — mondja Ács Boldizsár. Ide települ a Kábelgyár. Közösen kell megvitatni, milyen területre hogyan oldjuk meg a vízellátást, milyen utak vezetnek oda stb. Vagy beszéljek a város fejlesztésének ezernyi gondjáról? Az új lakótelepekre jó út kell, játszóteret kellene építeni a gyerekeknek. A városban örvendetesen szaporodik a sportolók száma, de kevés a sportlétesítmény. Az egyik labdarúgó-pályát belvíz borítja, valahogyan használhatóvá kellene tenni. Soroljam még? Több mint sok. Téved azonban, aki azt gondolja, hogy Ács Boldizsár mindezt panaszképpen mondja él Igaz, hogy a fiatalos lendület, akarás néha több feladat vállalására buzdítja, mint amire az ideje futja. Eddig még nem maradt adósa sem ő, sem a munkatársai a város lakóinak. A város vezetői dicsérik mannáját. Amikor említem, elhárítja, s számít ezeknek a vezetőknek a segítségére, ami nélkül nem beszélhetnének eredményekről. Szerénysége gátolja abban is, hogy részletesen beszéljen azokról az elvégzett nagy munkákról, amelyek tavaly elindították Balassagyarmatot a gyorsabb fejlődés útján, s amelyeknek személyesen is tevékeny részese volt. A beszélgetést a telefon szakítja félbe. Az AKÖV-től keresik Ács Boldizsárt. A telefonálóval megállapodik, hogy személyesen jön át hozzá. — Hetek óta töröm a fejem, hogyan lehetne megoldani az autóbuszközlekedést a Nyírjesbe — mondja, mikor leteszi a hallgatót. — Talán most sikerül. A város vezetőinek elképzelését, a nyírjesi hétvégi üdülőtelep kialakításának gondolatát, örömmel fogadták a gyarmatiak, a városban működő vállalatok. Ács Boldizsárék vállalták, hogy társadalmi munkában elkészítik a telep tervét. Telket adnak a vállalatoknak, hogy nyaralókat, vi- kendházakat állíthassanak fel. A terv megvalósításához azonban út, villany, megfelelő közlekedés kell. Kopognak. Egyenruhás férfi lép be. Borszéki Vilmos az autóbuszközlekedés balassagyarmati főnöke. Rövid, gyors tárgyalás következik. A döntés azonnal megszületik — elvileg. Gyakorlatban akkor, amikor elkészül a Nyírjesben az új út. A kivitelezése nem ütközik akadályba. — Szeretem amikor gyorsan, akadály nélkül mennek a dolgok — mondja, Borszéki távozása után. — Persze ezt csalt akkor lehet várni, ha ilyen segítőkész emberekkel állok szemben. Folytatnánk tovább á be- beszélgetést, de újra kopognak. Egy halom elintéznivaló ügyiratot tesznek a csoportvezető asztalára. Nagyobbrészt egyéni panaszok, tanácstagi fogadóórákon elhangzott bejelentések, kérelmek. Annyi, hogy nézni is sok, nem elintézni. Ács Boldizsár is meg- hökken, de a következő pillanatban újra az állandó mosoly vibrál az arcán. — Ne féljen nem hagyják itt munka nélkül az embert — mondja, s elnézést kér, hogy búcsúznunk kell. P. A, egyik évről a másikra megváltoztatják a határ képét. Nemrégiben — a vízrendezési és talajvédelmi munkálatok megtekintésére — népes küldöttség látogatott a szövetkezetbe Borsod megyéből. A főágronómus készségesen, s nem kis büszkeséggel kalaudolgoztunk holdanként, a terület egyik része szerves- és műtrágyát is kapott. Az eredmény: több mint 80 mázsa burgonya holdanként. A csak lápiföldes táblák 65 és fél mázsát hoztak... Pedig amikor a kísérletet kezdtük, sokan rosszallóan csóválták a fejüket. .. Néhány év alatt valósággal új képet ölt a dejtári határ. A nemrégen még terméketlen, sivár homok most szemet gyönyörködtető, telt kalászokat nevelA dejtári József Attila Termelőszövetkezet három és félezer hold földön gazdálkodik. Azt mondja Berta István, a gazdaság elnöke, hosszú ideig a gyenge szövetkezetek számát szaporította a József Attila is. Nyíltan, őszintén beszél a gondokról. — Hogyan lehetett volna másképpen? Az ötödik elnöke vagyok a szövetkezetnek. A főagronómusok is hasonlóképpen váltották egymást Dejtá- ron. Kvartner Gábor, az „új” fő- agrorjómus még kiegészíti az elnök szavait: — Az erőtlen, gyenge ét gyakran változó vezetés csak részben magyarázza hosszú évek eredménytelen gazdálkodását. A határ egyik része tápanyagban szegény homok, másik részében meg a víz okozott sok kárt. Olyannyira, hogy háromszáz, háromszáz ötven holdat művelni sem lehetett. .. A balassagyarmati járási tanács mezőgazdasági osztályé ezért komplex tervet dolgozol, ki a termelőszövetkezet meg erősítésére, megszilárdítására A szövetkezet élére hozzáér tő, tapasztalt vezetők kerüi tek. Az elnök, a főágronómus és a főkönyvelő is a mezőgazdasági osztályon dolgozok: mielőtt Dejtárra került. A. elmúlt év már azt bizonyítói ta, az állami támogatást helyesen, a célnak legjobban használták fel. A tagok rendszeres készpénzes díjazása észrevehető változást hozott a közös munkában. Tervszerűén léptek fel a termőtalaj őszi ellensége, a víz ellen is. A helyzet súlyosságára való tekintettel, kiemelt körzetként tartják számon Dejtárt. Az Ipolymenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat, a közelmúltban jelentős talajvédelmi- vízrendezési program megvalósításához kezdett. Kvartner Gábor mondja, hogy az idén, mintegy két és félmillió forintot fordítanak érre a munkára. A vízlevezetéssel, a vízrendezéssel, a fáradt, humuszban szegény talajok „felerősítésével”, javításával szinte zolta a vendégeket a halárban. Megtekintették a lápi- földdel javított táblákat, amelyekben most erős szárú, dús kalászű árpavetést ringat a szél. Mellette mindjárt ott a kontroli-parcella, sárgás, ese- nevészebb árpájával. S KvartA vízrendezés is lényegében a múlt évben kezdődött Dej- táron, s lassan teljesen visz- szanyerik azokat a területeket, amelyeket korábban elrabolt a víz. Tavaly nyolc kilométer hosszúságú vízelvezető csatornát építettek, s terA mintagödör „mutatja” a talaj szerkezetét. Az elhasználódott, tömött altalajtól élesen elválik a könnyű szerkezetű, lápifölddel javított termőtalaj ner Gábor közben magyarázott: — A lápifölddel javított táblákon a burgonya is nagyszerű termést adott már tavaly. A kísérleteket 10—10 holdon végeztük. Mindkét táblán 400 mázsa lápifölddel mővé tettek 120 hold rétet, amelyen azelőtt c»ak sás, káka nőtt. Az idén csaknem egymillió-kétszázezer forintba került a munka továbbfolytatása. De elérik, hogy mindössze 70 holdat birtokol a víz a háromszázötvenből. Jövőre azonban már azt is elveszik „tőle”. V. G. Sok-sok munkával, fáradsággal így formálják, alakítják a tájat, így teszik termővé a terméketlen homokot, a természet vad erőin győzedelmeskedő emberek. r Uf képet ölt a határ I
