Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-11 / 136. szám
I WdSH AD 1967. június 11. vasáma® A D. képesítő- vizsgáján Szinonim szavak: érettségi, képesítővizsga, izgalom. Borsodi Béla, a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazda- sági Technikum és Szakközép- iskola igazgatója meséld, náluk idén „új” az irodalomtörténet által eddig még nem ismert Tóth Árpád versről tett említést egyik jelölt a vizsga izgalmában. Címe: Rekettye egy elégiábokorhoz. (Eddig csupán az Elégia egy rekettyebokorhoz című Tóth Árpád verset ismertünk.) Nógrád középiskoláiban e hónapban 1019 fiatal ad számot tudásáról az érettségi- és a képesítő vizsgákon, és ez, persze, korántsem tréfa. E közgazdasági technikumban és szakközépiskolában idén 97-en képesítő-, 34-en érettségi vizsgát tesznek. Az általános irányú szövetkezeti-, állami belkereskedelmi gyakorlatot folytató szakközépiskolai osztályok tanulói érettségiznek, a közgazdasági technikum ipar és mezőgazdasági tagozatának diákjai képesítőznek. Technikumi képesítő vizsga utoljára jövő tanév végén lesz az intézményben, ez a technikumi oktatási forma ugyanis megszűnik, s átadja helyét a korszerűbb, az élet követelményeihez jobban alkalmazkodó szakközépiskolának. Borsodi Béla: — Talán nem túlzók, ha azt mondom; iskolánk külső megjelenésében, épületeiben ugyan régi, elavult (az új iskola felépítése a negyedik ötéves tervben szerepel), az oktató-nevelő munka tartalmi változásaival, a reform szellemében a népgazdaság igényeihez mindinkább igazodó oktatási formák korszerűbb hajtásaival azonban jócskán találkozhatunk. Bevezettük például a gyors-gépíró általános ügyviteli képzést, amelyen belül középfokú jegyzőkönyvvezetőket képezünk. Másik új hajtásunk a pénzügyi ügyintézők szervezett képzése. Eddig csak könyvelőket, vállalati tervezőket, statisztikusokat képeztünk, az új formák bevezetésével egészségesebbé válik a képzés struktúrája. — Mit jelent ez az elmondottakon túl? — Azt, hogy mi e formák segítségével is szakmát, oklevelet adunk a fiatalok kezébe, nálunk befejezett a képzés. ★' Dr. Cserkúti Gábomé, a IV. D. osztályfőnöke: — AD. ipari tagozatos osztály 36 leányból áll. Általános vélemény szerint a leggyengébb tanulmányi előmenetelű osztály, amelynek oka elsősorban az, hogy a gyerekek zömmel vidékről járnak be, félig osztott, vagy osztatlan iskolából jöttek ide, hátrányos helyzetüket négy éven át sem voltak képesek behozni — Hány tantárgyból vizsgáznak most? — Nyolcból. A legnehezebbek, természetesen a szaktárgyak, könyvvitel, statisztika, tervezés és a politikai gazdaságtan. A nevelők azonban idén szintén sok energiát fordítottak a tanulók felkészítésére, s ez bizonyára megmutatkozik az eredményekben f* A folyosón Anda Ilona, Bagi Margit, Sulyok Aranka, Mustó Mária. Anda Ilona: — Az előbb „mentem” magyarból tételem Móricz: Rokonok című regényénei; elemzése. Csak a többi tárgyból is így menjen a vizsga. Bagi Margit: — A magyaron én is túl vagyok. De hol van még a többi! Sulyok Aranka: — Én csak holnap vizsgázom. Most tájékozódom. Mondhatom, rettentő izgalmas. Mustó Mária: — Ez tény! A teremben folyik a vizsga. Dr. Öllé Lajos, a budapesti közgazdaságtudományi egyetem statisztika tanszékvezetője az elnök. Jelen van még Adám János, a politikai gazdaságtan tanára. A vizsga most éppen e tárgyból folyik. Antal Teréz jelölt okos feleletét halljuk, a 17. tételt húzta. Témája a szocialista népgazdaság tervszerű fejlődésének törvénye, a népgazdaság irányításának két alaptípusa, az új gazdasági mechanizmus lényege. Dr. Öllé Lajos: — A jelöltek válasza, illetve több éves vizsgaelnöki tapasztalataim alapján mondom, a politikai gazdaságtan oktatása még nem teljesen megoldott középiskoláinkban. Konkrétabban erről a vizsgáról? Általában a gyerekek tételes tudásával nincsen baj, a tárgy azonban megköveteli a vele foglalkozóktól az absztrahálási készséget, s ez bizony sokaknál még hiányzik. A gyerekek általában közepesen fe- lelgetnek, feleleteikből azonban egyértelműen érződik, vizsgára való felkészítésüket lelkiismeretesen végezték, a politikai gazdaságtan oktatása jó kezekben van ebben az iskolában. Adám János közben kérdéseket ad fel a vizsgázók egyi- kének-másikának. Kellemes hangulatban nyugodt hangon, izgalommentesen vezeti a vizsgát, s ez a jelöltek feleleteiben is tükröződik. m A közgazdasági technikumban egyébként a napokban 210—220 felnőtt is képesítő vizsgát tesz. A következő években az esti és levelező tagozatokra csak azokat veszik fel, akiknek munkaköre kötelezően előírja ezen képesítés megszerzését Jelenleg ugyanis a felnőtt hallgatók nagy száma nincs összhangban a népgazdaság igényeivel. Tóth Elemér ͧ|1ÍÍ!«f «111 MAöVAPO ***** '*** ********** ****** wmrn Az országba belépő Idegent mr.de» megragad, ami először tűnik szemébe a fogadó ország határán. Nógrád megye hosszú határvonalán több nagy forgalmú átkelőhely van; vasúton, országúton. Hogy a belépő idesen röítön otthon éré —a czívi:. cs ÜS:4k!:z'. töb nyelven ttdvözllk. Ezen kívül különféle szolgáltatásokat kínálnak részére. A csehszlovák utazási iroda _ a CEDOK — már a magyar területen elhelyezte Csehszlovákia egész területének interhotel- és benzinkút-hálózatának térképét. Ugyanekkor a magyar oldalon a hazánkba belépő Idegent szegényes, repedezett és olvashatatlan tábla fogadja. Negyedik éve sárgulnak, repedeznek a táblák elavult feliratokkal. Ebben az évben a világ valamennyi országa idegenforgalmi évet ünnepel, — éppen most nem ártana a magyar területen levő táblák felújítása. Kis pénzzel nagyobb hatást érnének el, mint így; „takarékosan” Friss, de kevés A rétsági jelölő gyűléseken, majd a járási tanács vb elnökével folytatott beszélgetésen sok háziasszony bírálta a zöldségellátást. Szavuk nem veszett kárba: a Börzsöny Kisvendéglő mellett levő üzletben azóta frissebb, a zöldáru. Javult a zöldségellábás Szendehelyen, Nőtincsen és Tolmácson is. E hó elejétől az fmsz ügyvezető elnöke személyesen ellenőrzi a bolt forgalmának alakulását. Vele együtt valljuk: a rétsági boltvezető bízvást rendelhetne többet; nem kell attól tartani, hogy a zöldségféle eladatlan marad. Különösen a főzelékfélék azok, amelyeknél fölösleges az aggodalom. Az esetleges maradékot minden valószínűség szerint készséggel átvenné a Börzsöny Kisvendéglő konyhája Újra lehet kezdeni Doboay Imre regénye 6. Tíz óra elmúlt. Fut az idő. — Ne haragudj, hagyjuk a törzsőrmester megindító históriáját. Rólad kell gondoskodnunk. — ö is itt van — mondta Deső. — Itt? Hol? — Az előszobában. Nem maradhatott a századinál, ugyanis ... Gallai kiitta a konyáik utolját, csörömpölve csapta le a tálcára az üveget. — A szaros gatyájúak mind itt vannak — mondta röhögve, a képe vörös volt, nyála szanaszét fröcsögött. Hentes lehet civilben, vagy fuvarozási vállalkozó. — Ki vele, főhadnagy úr, tisztelettel, miért nem azzal kezdted, hogy itt az egész banda? — Dehát... hányán vagytok? — Négyen — mondta Gallai. Kedvem lett volna rászólni, a szőnyegre köpködött. — Tarba a negyedik, a gép puskás raj parancsnoka. G is gyűjtő, ha már mesélünk, ne szégyeljük! Négyünket rendeltek kihallgatásra, vagy együtt döglünk meg, vagy együtt pucolunk, másként nem lehet. Tarba remek géppuskás, láttam én, futó rókát kaszált le egy sorozattal, az istenit, aki utána csinálja, kinyalom a fenekét. Hát mikor a félkarú klarinétost játssza, főhadnagy űr, mi? Ha jókedve van. Balkezét elrejti, zubbonya ujja üresen lóg, valóságos rokkant, hajlongva elfúj egy nótát, aztán a nadrághasítókan kidugott ujjával tartja a klarinétot, mintha a nemi szervével fogná, jobbjával meg ktmyerálva hordja körül a sapkáját. Óriási. Dőlni kell a röhögéstől. De ritkán csinálja. Komisz kedvű fickó, egyedül alszik mindig, nem mer a közelébe feküdni senki. Nem csoda. Eleshetett volna, az lett volna neki a legjobb, de az ilyen nem esik el. Kőműves korában szakszervezeti bizalmi volt, megfigyelendő minősítéssel került a frontra, ott meg a marha jártatta a száját, az orosz is ember, meg efféle, a bolsevikoknál nincs úr meg szolga, és így tovább: nincs a nyavaját, ahol főnök van, meg beosztott, az egyik parancsol, a másik befogja a pofáját. De ez az isten barma csak pofázott, át is tették egy partizánvadász alakulathoz, ahol, hogy megbízhatóságát bizonyíthassa, vele akasztatták fel a foglyul ejtett partizánokat. Na. nem ment ez simán, emlékszem rá. Tarbát eleinte szuronyvéggel piszkálták oda az akasztófához, egyszer úgy a seggébe szúrtak, elöntötte a nadrágját a vér. Egyszer meg ót is az utolsó pillanatban vágták le, felakasztotta magát a szálláshely gerendájára. De aztán elrúgta magát a parttól. Nagy dolog a diszciplína, kivált a fronton, vagy a pofádat tartod becsben, vagy a tyúkszaros életedet. Hát Tarba elkezdett akasztani, bele iS vadult, mire visszakaptuk, már egész vadember volt. — Van egy kis bátyja, a zsákjában, a rosseb hordaná, így is a hátaim borsózik bele. Rongydarabokát dugdos. Van közte köpenyből, rubáskából, szoknyából, gatyából való rongy, kín mi maradt utoljára, negyvenhárom rongya van, azt mondják, ennyi ruszkit köttettek fel vele. De hát ez miért lőtt? Kin akart bosszút állni? Ha csak a saját rohadt életén nem. Mert Sorkit tudom, hallottam, te meg nem hallottad, főhadnagy úr, azon a hajnalon ugatott mint a kutya: ne zabáltatok volna, ha nem bírja a gyomrotok, most aztán a többivel együtt minket is kiokádtok! Ezt ordította a németnek. Te nem figyeltél rá, nem is voltál egészen eszednél, de én figyeltem, ezt ordította. A rászedett zsoldos lázadt fel benne, ez az igazság. Nem a háborút utálja, csak a vereséget. A németek gyengeségét, miért eresztik ki a markukból, amit egyszer megfogtak. Mert így vége a vásárnak, ő se lophat, mert úgy tud lopni, hogy úgy senki, a tűzről lelopja az ételt. Egyszer majd az egész század női fehérneműre váltotta el- rongyolt alsónadrágját, Sorki egy boltban öt tucat műselyem b.ugyft gyömöszölt a köpenye alá, miközben egyetlen pár bakancsfűzőt vett a kereskedőtől. Kavargóit a gyomrom. Banda ez csakugyan, Desőt kivéve, de micsoda banda. Közösséget vállalni, ezekkel? Vagy én is ilyen lennék már, ha Kolomeától vissza nem hoz a sebesültszállító vonat? — Nem szépítem értelmes zendüléssé Sorki haramiadühét — mondta Deső. — Nem felejtem, hogy embereim azért ragadtak fegyvert, hogy végre eldobhassák, és hazamehessenek. Azt se tagadom, hogy legtöbb tiszttársam a zászlóaljnál inkább félt. egy új helyzet bizonytalanságaitól, mint a megszokott rossz folytatásától. De más is volt ott. Értsd meg, azon a hajnalon ... a háború kezdete óta először voltunk magyar katonák. Is tenem, ha ott vagy, te sem tehettél volna mást. Ha csak öt percig is, de végre rólunk volt szó. Magyarországról. Óriási erkölcsi tőkénk gyülem- lett fel, egyik pillanatról a másikra. El is tékozoltuk egyik pillanatról a másikra. Micsoda tűz fulladt hamuba Ha szétterjed köröskörül... Ne mondj semmit Tudom. Mégse bánom. Pedig a végén magunkra maradtunk, iszonyúan egyedül. De két napig, vagy háromig. .. igen, tizennyolca- dikáig bennünk testesült meg, amit sokan szerettek volna, de nem mertek. Csak akkor, tizennyolcadika után ritkult el körülöttünk a levegő, mikor a németek megkapták a szükséges garanciát, hogy marad minden a régiben, pusztulunk tovább idegen parancsra: elszalasztva a nagy lehetőséget, melyet felkínált az idő. (Folytatjuk) Skansonok Magyarországon Nemrégen adták hírül az újságok, hogy Szentendrén rövidesen megkezdik az ország legnagyobb Szabad-téri Néprajzi Múzeumának építését. Szabadtéri múzeum — világszerte népszerű nevén: skansen. A skansen divatos fogalom, majdnem annyira, mint a laser vagy a szputnyik. Tartalma tulajdonképpen szabadtéri falumúzeum. A világ különböző részein egymás után épülnek a skansenek, különösen Európa kedveli a szabadtéri múzeumokat Az intézmény névadója a stockholmi ős-skansen, amely a város feletti erődítmény területén egy állat- és növénykert, valamint egy rendkívül érdekes településtörténeti gyűjtemény együttese. Évente sokszázezren zarándokolnak el ide a város szélére, hogy megismerkedjenek a falumúzeumok ősével, amelyet A. Hazelius svéd etnográfus és nyelvész alapított 1891-ben. Nem is sejtette, hogy kezdeményezése félévszázad múlva világmozgalommá terebélyesedik. A stockholmi múzeum mintájára épült fel a koppenhágai, helsinkii, bukaresti és polomenskazai skansen is. Hazelius az sem sejthette természetesen, hogy valaki a távoli Magyarországon megélőm öt. Herman Ottó, a kiváló természettudós a múlt század második felében a budapesti országos kiállításokon skansen-jellegű paraszt házmintagyűjteményt állított ösz- sze. A milleneumi világkiállításon pedig 24 házból álló néprajzi gyűjteményt mutattak be, amely később a Néprajzi Múzeum alakulásánál alapanyagul szolgált Ma már Tihanyban, Balassagyarmaton és Veszprémben is találkozhatunk kisebb tájmúzeumokkal. Számuk 1966-ban a milleneumi kiállítás 70-ik évfordulóján mintha varázsütésre gyarapodott volna. Ezeket a skanse- neket nyaranta sokezer külföldi vendég keresi fel. A nagy érdeklődés arra készteti a szakembereket, hogy a szentendrei mellett az ország más tájain is építsenek kisebb méretű skanseneket. így még az idén megnyitják a szombathelyi és a zalaegerszegi múzeumot és megkezdik a pécsi és nyíregyházi skansen építését. A napokban üzembe helyezték az ÉM Nógrád megyei Épí- Vállalat négyszázöt személyes munkásszállójának közösségi szárnyát. Ezzel a mintegy tizenegymillió forint értékű beruházás teljes egészében a munkások rendelkezésére áll (Koppány György felvétele)
