Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-07 / 132. szám
4 NO®B Ä D 1967- június 7. szerda Életmentő bányászok A Nógrádi Szénbányászati Trösztön belül 38 vöröskeresztes alapszervezet tevékenykedik, több mint 3500 taggal. Munkájukat a közelmúltban a tröszti pártbizottság értékelte. Különösen jó munkát végeztek a vöröskeresztesek a véradás területén. Tavaly például egész eves vérvételi tervüket félév alatt teljesítették. A felvilágosító munka területén az 1966—67-es oktatási évben különböző tanfolyamokon 1400 bányászt képeztek ki. A tavaly beindult mintaüzem mozgalom — amelybe az alapszervezetek globális munkája is beletartozik — egyre szebb eredményekkel dicsekedhet, értékelésére ősszel kerül sor. A véradás területén az idei eddigi eredmények is szép reményekre jogosítanak. Az idei terv 12 kiszállás alkalmával 370 liter vérvétel volt. Még a félévnek sincs vége, de már 362 literes teljesítménnyel dicsekedhetnek. A bányász donorok száma évente általában 1500. A nagybátonyi bányaüzem területén a közelmúltban háromnapos véradó akciót bonyolított le a Salgótarjáni Véradó Alközpont. Szorospatakon 126 bányász 44,8 litert, Katalin-aknán 152 fő 52 litert, és Kányáson 277 dolgozó 100 liter életmentő vért adott. A kiváló eredmények azt mutatják, hogy mind a bányaüzem, mind az aknaüzemek politikai, gazdasági vezetői megértették a vérvételi munka jelentőségét, és a véradással életmentő feladatra mozgósították a minden elismerést megérdemlő bányászokat. — R —-Adatfelvétel, vércsoport és belgyógyászati vizsgálat után kerülhet csafe sor a vérvételre. Képünkön Mocsári Ar- pádné, a megyei Vöröskereszt munkatársa három kányási donor adatfelvételét végzi Koppány György felvétele Üj kiadványok — népművelőknek, pedagógusoknak A közelmúltban a Népművelési Propaganda Iroda kiadásában több fontos, aktuális kiadvány látott napvilágot, amelyeket elsősorban a népművelők, továbbá a pedagógusok forgathatnak haszonnal. Az 50 éves a Nagy Októberi Szocialista Forradalom című útmutató a jubileumi | év célkitűzéseinek megváló- j sításához kíván módszertani I segítséget adni városi és falusi népművelőknek, könyvtárosoknak, TIT szervezeteknek, üzemi, vállalati, termelő- szövetkézeti és társadalmi szervezetekben tevékenykedő kulturmunkásoknak. A kötet tartalmazza a jubileumi év eseménynaptárát, átfogóan ismerteti azokat a tudnivalókat, amelyeket a legszélesebb körben népszerűsíteni kívánunk. Útmutatót adnak a helyi TIT előadóknak a történeti, műszaki, gazdasági, kulturális kapcsolatokról, a szovjet emberek hétköznapjairól szóló fejezetek, amelyekből szükség esetén előadásvázlataikat is kiegészíthetik. A Tű és szurony című válogatás szovjet színpadi jeleneteket tartalmaz, a Színjátszók kiskönyvtára sorozatban jelent meg. Elsősorban a műkedvelő színjátszóknak nyújt anyagot az Októberi Forradalom félévszázados jubileumának íuegünnepléséhez. A kötet élén Galijev címadó, egész estét betöltő forradalmi drámája áll. A Népek hajnala című műsorfüzet, — amely szintén a november 7-i ünnepségek megrendezéséhez nyújt segítséget — tíz irodalmi összeállítást tartalmaz. A forradalom eseményeivel foglalkozó dokumentum anyagtól kezdve a szovjet líra új hullámát bemutató műsorig terjed a repertoár, amelyből igényüknek megfelelő anyagot válogathatnak a csoportok. íme néhány összeállítás címe: Tíz nap, amely megrengette a világot; A világ költői az októberi forradalomról; Népek hajnala; Teli torokból; Magyarok a forradalomban. Keleti István szerkesztésében Ünnepek címmel jelent meg az a régen várt kötet, amely az iskolai rendezvényekhez ad müsorjavaslato- kat. — cs — MnnBií Újra lehet kezdeni Dobozy Imre regénye 3. — Nem mertünk aludni. Másnap yeggel már a Kárpátok déli lejtőin ereszkedett alá a vonat, Gál lai azt mondta a felképeit Sorkinaik: ilyen ez a rohadt háború, zsákmányolt ikonom után a legszemélyesebb apróságaimat is eldobálom. A törzsőrmester nem nézett rá. A kétfelől elmaradó fenyveseiket bámulta csüggedt dühvei, Munkácsnál kapta el égő szemét a tájról, akkor felelt csak, martalóc képére kiülő, váratlan ijedtséggel: ezt már nem látjuk soha. De ez rég volt. Másfél éve. Azóta... Elhallgatott. Idegen szemmel nézett rám. — Segíthetnél rajtam? — kérdezte gyorsan. Vagyis nemcsak rajtam. A hadnagy valamitől dühbe gurult, ocsmányul káromkodott. — Én? Rajtatok? Három napja, november ötödikén, behívtak a kiegészítő parancsnokságra. Fütyültem az egészre, tökéletes biztonságban tudtam magam. Ami engem illet, rég bevé- ".eztem a háborút. Ansaldók- :.al felszerelt páncélos dandárunk épp, hogy kiért a frontra. Kolomea felett az oroszok egyetlen lövéssel szétdurran- tották vacak lavóromat, s mivel benne ültem, a bal térdemet is. Hót hónapig kínlódtam a 2-es helyőrségi kórházban. toldoztak-foldoztak. Ott kaptam meg a dandárparancsnokság értesítését, hogy zászlósból hadnaggyá léptették elő: néhány héttel később egy még többet érő iratot, mely szerint elháríthatatlan szolgálatképtelenség miatt végképp elbocsátanak a honvédség kötelékéből. Ezt a leszerelési okmányt oda is tettem mindjárt a kiegészítő parancsnokság tisztje elé. Nézzen bele, hagyjon engem békén. A nyilas karszalagos főhadnagy azonban félretolta a papírt. Hadnagy testvér, közölte kurtán, minden elbocsátást felülvizsgálunk, készüljön rá, hogy hamarosan behívjuk. Testvéred a görény. A lábam, sajnos, rendbejött, csak az időt érzem vele. Ha felülvizsgáló bizottság elé kerülök, semmi kétség, alkalmasnak minősítenek. Harmadik napja eget- földet megmozgatok, hogy valamilyen címen mentesítést szerezzek, a vállalat azonban, amelynek tisztviselője vagyok, nem hadiüzem, s ez végül is azt jelenti, hogy polgári beosztásomban nélkülözhetnek. Ostoba helyzetbe kerültem, méghozzá váratlanul. Vagy beállók statisztálni a háború utolsó, tehát legcsúnyább felvonásához, s ott visz el az ördög: vagy megpróbálok elhúzódni a cudar idő elől, vállalva a szökevény-sorsot. '• — Elég a magam baja — mondta Desőnek. — Behívnak. — Ez az egész? — Hevesied? Zsebébe nyúlt, összehajtogatott papírlapot vett elő. — ,Az mi? — Tényvázlat. Olvasd. Rö- videbb, mint ha elmesélném. Zörghő őrnagy, aki felvette, nekem is adott egy példányt A tényvázlat csakugyan rövid volt. „A harmadik zászlóalj századai, parancs szerint, október 14-én a salom- hegyi állomás és az iskola között, három-négyszáz méter távolságban szállásolták el magukat. A fegyverszünetet bejelentő kormányzói szózat után, október 15-én, a zászlóalj együttartási parancsot kapott, amelyet azonban a zászlóaljparancsnok, felsőbb rendelkezésre, hat órával később visszavont A visszavonulás a második századhoz állítólag nem jutott el, a század tisztjei, tisztesei és legénysége egybehangzóan ezt vallják. Amikor a zászlóaljparancsnok tudomást szerzett róla, hogy A szocializmus irodalma Az < irodalomtudományok egyik sajátos ága az. irodalomelmélet, amely az irodalom legáltalánosabb törvény- szerűségeinek és összefüggéseinek vizsgálatára és meghatározására törekszik. A marxista irodalomelmélet tárgyának és feladatainak dialektikus és történelmi materialista felfogása szembenáll a polgári elméletekkel, amelyek az irodalom belső törvényszerűségeit úgy próbálják megragadni, hogy közben tagadják az irodalom társadalmi meghatározottságát. Napjainkban e törvényszerűségek beható megismerésének jelentősége fokozódott, mert a törvények feltárásával tovább növelhető a szocialista irodalom hatékonysága. A szocialista irodalom ugyanis, csak abban az esetben tud hozzájárulni a kommunista társadalom emberének kialakításához és ezen keresztül az új társadalom építéséhez, ha fejlődésének belső törvényszerűségeit mélyen és helyesen ragadja meg az irodalomelmélet. „Az irodalomelmélet új gondolkodásmódjának kialakítására azért is szükség .van, mert a korábbi elmélet tételeiből kiindulva, a legfontosabb elméleti viták olyan frontok között alakultak ki, melyek közül a mait, a korszerűt — a szocialista realizmus érdekében leginkább mozgósítót — egyik sem képviselte. .. Mind az irodalomnak, mind az elméletnek új aspirációi abból erednek, hogy a szocialista realizmusnak gyökeresen átalakult társadalmi és emberi viszonyokat kellett tükröznie, és erre a tükrözésre a múlt század egyoldalúan érvényesített, habár mégoly gazdag és felette művészi és elméleti lehetőségei már inadekvátnak bizonyultak” — írja Sőtér István, a Gondolat Könyvkiadó által a közelmúltban megjelentetett A szocializmus irodalma című tanulmánykötet bevezetőjében. A kötet, — amelyből a fentieknek megfelelően egy új, szocialista igényű irodalom- elmélet körvonalai bontakoznak ki — elsősorban az MTA Irodalomtudományi Intézete és a Kritika című folyóirat köré tömörült irodalomtörténészek és esztéták már korábban megjelent tanulmányait gyűjti össze és jegyzetekkel dokumentálja azoknak a cikkeknek és tanulmányoknak a lelőhelyét, amelyekkel e gyűjtemény írásai foglalkoztak, polemizáltak. Az irodalomelméleti kutatásnak az irodalom valamennyi jelensége által felvetett általános, elvi problémák feltárása és elemzése a feladata. Ezek a problémák sohasem külön-külön, hanem egymással alkotott összefüggéseik által meghatározott egységben jelennek meg az irodalomban. A kutatás számára azonban az is fontos, hogy egy-egy ilyen kérdéskomplexumot önmagában tegyen vizsgálat tárgyává, úgy, hogy a jelenséget az összefüggések egyik aspektusaként szemlélje. így kaptak helyet a kötetben az un. realizmus vitában .született legfontosabb tanulmányok, amelyeknek alapvetően közős álláspontjuk, hogy a szocialista realizmus — a szocializmus modern művészete — értelmezése elválasztódik az „örök” realizmus fogalmától, ugyanis a realizmus történetileg meghatározott stílusirányzatnak tekintendő. E kiindulópontról ítélik meg a tanulmányok a szocialista realizmusnak, a múlt századi polgári realizmushoz, a századelejj avant- garde irányzataihoz, a mai polgári művészet jelenségeihez való viszonyát. A további írások a marxista értékelmélet és esztétika problémáival, a szocialista művészet Csécsének 1911-ben 1214 lakosa volt, ma 1280. Népességben keveset, létesítményekben viszont — különösen az utóbbi években — sokat fejlődött a község. Lakói ma már elmondhatják, hogy az alapvető gazdasági, egészség- ügyi, kulturális létesítmények birtokában vannak, és több energiát fordíthatnak a sajátosságaival, a kritika szerepével, a művészi stílus kérdéseivel, a polgári humanizmus, az egzisztencializmus, valamint a szocialista regény kapcsolatával és az összehasonlító irodalomtörténet elvi kérdéseivel foglalkoznak. Ez utóbbi kérdéskör különösen fontos, hiszen a nemzeti irodalmak fejlődése nem érthető meg a vele rokon irodalmak ismerete, a velük való állandó összehasonlítás, a közöttük levő kapcsolat tekintetbe vétele nélkül. A kapcsolattörténeti kutatás marxista értelmezésben a világirodalmi folyamat megismerésének egyik módszere, amely a nemzeti sajátságok mellett — a hasonló társadalmi feltételek talaján létrejött — azonos vonásokat vizsgálja. A szocializmus irodalma című tanulmánykötet azt példázza, hogy az irodalom hazai, marxista teoretikusai elmélyült, tervszerű elméleti munkát végeznek. Nagyon fontos ez, hiszen ha az irodalomelmélet nem is hozhat létre költészeti vagy prózai remekműveket, de elősegítheti vagy gátolhatja ilyenek létrejöttét. Az irodalomelmélet új eredményeit szintetizáló könyv azonban nemcsak a szakemberek számára nélkülözhetetlen, hanem minden bizonnyal jelentős szerepet játszik a szépirodalmat kedvelő olvasóközönség megfelelő tájékozottságának megszerzésében is. Csongrády Béla község kommunális ellátottságára. Az idén 587 ezer forint állami támogatás és 176 ezer forint községfejlesztési hozzájárulás áll a községi tanács rendelkezésére. Ehhez járul a tervezett 15 ezer forint értékű társadalmi munka, és az ötezer forint értékű helyi anyag felhasználása. Az 50 férőhelyes óvoda a napokban készült el, átadásához — vízellátási problémák miatt — eddig a KÖJÁL nem járult hozzá. Építése 430 ezer forintba került, homokozóval, lubickolóvaj együtt. Igen sok pénzt — 131 ezer forintot — költenek járdaépítésre. Jelenleg is folyik két utca járdásítása, összesen 1000 méter hosszúságban. Befejezését július közepére tervezik. A Rákóczi utcát 53 ezer forintból parkosítják, A tanácsi kezelésben levő utak karbantartására az idén minimális összeget, 20 ezer forintot költenek — jövőre akarnak nekigyűrkőzni. A község 16 közkútjának karbantartására kilencezer forintot fordítanak, míg a pásztói járási kórház és a helyi sportkör öt-öt ezer forint támogatást kap. \ munka mérése cs díjazása Ismeretes, hogy az 1960- ban megjelent Munkaegységkönyv már nem méri a termelőszövetkezeti tagok munkáját. A helyi normák szubjektív és objektív feltételeinek kialakulása szükségessé tette a szövetkezetek munkadíjazásának tisztázását. Ezt a feladatot igyekszik elvégezni dr. Szemes Lajos. A munka mérése és díjazása a termelőszövetkezetekben című művében, amely a Mező- gazdasági Kiadó gondozásában jelent meg. Deső főhadnagy változatlanul riadókészültségben tartja századát, késő délután küldönccel utasította őt a készültség feloldására. Deső főhadnagy, a helyzet súlyosságára hivatkozva, izénél helyett írásbeli parancsot kért. Azzal érvelt, hogy az államfői döntés következtében német részről erőszakos mozgástól lehet tartani, és ilyen körülmények között nem vállalhatja a felelősséget egysége készületlen- ségükórt. A zászlóaljparancs- noki rendelkezés írásos megerősítése nem történt meg. erre a többi századnál nem is volt szükség. Teljes bizonysággal az sem deríthető ki, hogy a törzshöz visszatért küldönc kinél jelentkezett, kivel közölte Deső kérését. (Közben a zászlóaljparancsnotk, helyettesével és két tisztjével, saját kezdeményezéseiként — igen helyeselhető módon — Irtály községbe gépkocsizott, és felvette az érintkezést az ott állomásozó német hadosztály parancsnokával.) így fordulhatott elő a másnap hajnali incidens. A 174. számú német műszaki alakulat 16-án 3 óra 38 perckor érte el a második század körletét. Parancsnoka, W. Thule őrnagy, felszólította Deső főhadnagyot, hogy a század szálláshelyéül szolgáló iskolát azonnal ürítse ki. Deső nem engedelmeskedett a felszólításnak. Thule őrnagy, kimerült és ideges állapotban lévén, megfenyegette Deső főhadnagyot, hogy előbb lefegy- verzi, majd bottal kergeti ki a faluból a századost. A vita hevében Deső főhadnagy félreérthette a német bajtársak mozgását, mert tüzet nyittatott, mielőtt német részről akárcsak figyelmeztető lövést adtak volna le. A sajnálatos és tévedésből eredő összetűzésben, melynek folyamán a műszaki alakulat tüzelve visszavonult, H. Lange őrmester, K. Wieser közlegény és L. Gemhorst közlegény meghalt, kilencen megsebesültek. Gallai most fogalmazta meg, amit az imént káromkodással jelzett. — Mondtam én, hazudni kellett volna. Telefonparancsot kaptunk a törzstől. A nevet nem értettük, recsegett a készülék. Keressék. Most aztán a pofánkra másznak. Igazság; marhaság. Volt nálunk a szomszéd utcában egy zsidó boltos, annak volt a szavajárása, hogy legdrágább az Igazság, nagyon sokba kerül. De nem is kell a kutyának sem. Mióta kétágú vagyok, aki éntőlem az igazat követelte, mind mást akart hallani. De aki kukac, ne is ugráljon. Koszban-szarban csúszkáló, nyomorult kukacok vagyunk, csak megint elfeledkezünk róla. Te is, főhadnagy úr, tisztelettel. Hát nem disznó rászedés az egész? Kukac élet, emberfővel. És mindig beleesünk a hülye csapdába, gondolkodni akarunk. Deső nem figyelt rá. Engem nézett mereven. — Elképesztő — mondtam. — Hogy is juthatott eszedbe? (Folytatjuk) Átadás előtt az új ©vada Cséesén Gazdagodik a falu