Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-06 / 131. szám

196? június 8. kedd NŰS9•9 3 Értéke pénzben nem mérhető Egy érdekes kísérlet hasznos eredménye Aláírták az újítási szerző- gáz ellen. Ilyet kaptak a dóst. Több hónapos vajúdásra, tiribesi bányászok is. kísérletek, módosítások egész Időközben azonban a készü- sorára került pont. Olyan újí- lék konstrukciós hibái any- tás, amelynek eredményét nem nyira szembetűnőek tettek, lehet tonnákban, forintokban hogy az idei év elején a bá­T-,bb J***’ nytha,1ÓSlg megS,2Ü"te>te 8 uo ar an uassa i .uuaouo», xe- ról embeiek eleterol. bizton- csak részben megbízható esz- hát a szükségesnél több oxi- sáeráró war, cm vitárain' __________________ a szuxsegesnei XOOO OXI n ek kiegészítő berendezéseit kellett megcsinálni. Kipróbáltak többféle álarcot, amíg megtalálták a megfele­lőt. Egy fúvókát készítettek a palackhoz, de ez is állan­dó áramlással működött, te­ságáról van szó. Elkészült' egy új bányai önmentő-készülék Nógrádi Szénbányászati köz alkalmazását. A bizton­sági követelményeket ugyan­akkor fenntartották, Így ada­gén ségi fogyott, és így a védett időt nem tudták növel­Trösztnél. Alkotói Cserjési dott a gond: vagy leállítják Miklós biztonsági főmérnök. Nagy Sándor a bányementők parancsnoka és Kosár Vencel, a központi bányamentő állo­más főműszerésze. Valamenv- Tívien olyan emberek, akik­nek hivatása az emberek óvá­sa, sőt adott esetben a vész­ből való k’mentése is. a veszélyeztetett helyen a szén termelését. vagy meg­felelő mentőkészülékről gon­doskodnak. A három újítót sokáig fog­lalkoztatta a kérdés, összeül­tek. tanakodtak, és úgy hatá­roztak. hogy valamiképp meg­oldják. Már korábban is al­kalmaztak biztonsági célra egy szeradagoló terve. Az alkat- szénsavgáz. Akkor Pümltivebb eszközt: az oxi- részt a vegyesipari vállalat- - ez a° győzelem Sénpalackhoz tartozott egy or- nál tudták elkészíteni. Az Tiribes-aknán néhány év­vel ezelőtt hatalmas erővel tört ki a legyőzték. Azt is feladatul tűzték, hogy oxigénáramlás csak belégzés­inél legyen. A bányamentő ál­lomáson már régóta kallódott egy könnyűbúvár-felszerelés. Azon volt egy kényszeradagoló­szerkezet. Kosár Vencel ad­dig nézegette, amíg megszü­letett az ötlet. Megvitatták ismét — mint már annyiszor —. mit lehetne tenni. Elké­szült a gumlmembrámoe kénv­bekerült a magyar bányászat ra és szájra helyezhető csat- igazsághoz tartozik, hogy csak történelmébe, mert még egy lakozó. Ha a bányász veszély a tizedik sikerült. A készü­horzsolás sem történt. A gáz esetén megnyitotta a szelepet, 'éket közben próbálgatta a azóta is ott rejtőzik a köze- akkor a légzőszervekbe a három újító a gyakorló táró­tok mögött, és sosem lehet szükségesnél több oxigén is ban és Tiribesert is. Mérték az juthatott. Ez volt az egyik hi- 'dót, csiszolhatták a készülé­bája, A másik, hogy a szén- két. Az első palack csak 300 savgáz, és a víz gyorsan egye- liter oxigén tárolására volt tudni, mikor támad ismét. A bányahatóság ezért el­rendelte a nagyobb biztonsá­got: csak oxv’énes önmentő- sül és a látást egyszerre meg- elegendő. Szereztek 2.1 litere­készülékek védelme alatt sza­bad termelni. A Dési—Vavra­/ bénítja. Külön erre a célra palackot, amelybe 100 atmosz- alkalmas szemüveg Is kellett férés nvomás Matt 420 liter féle oxigénes önmentő-készü- volna. Mégis: a legnagyobb oxigént lehe* sűríteni, lékek használatát írták elő baj az volt. hogy a védett- Háromszor jártak a bánvá- a bányászok számára. A Pécs ség ideje csak három—öt perc szati kutató intézetben, ahol környéki bányákban és Tata- volt, holott legalább a duplá- közösen végezték el a szűk- bányán már előzőleg is alkal- ja szükséges. Tehát adott volt séges beméréseket, vizsgálato- mazták ezeket a metánveszély az újítók számára meglevő kát. A kutató intézet szök­és a tüzeknél keletkezett füst- oxlgénpalack. Ezt, illetve en- véleménye alapiár a bánya­hatóság k5ad+a a gyártási en­gedélyt. mivel a legutolsó aka­dályt is legyőzték. Szabvány- ellenesnek tűnt ugyanis a ké­szülék belső ellenállása, és ezért a tűszelepen kellett még módosítani. Ma már 130 ilyen készülék­kel folytatódik a kísérlet. A hitelesített védettségi idő 10 perc, de a gyakorlatban 15— 17 percet Is elérnek. A készü­lékből a Mecseki Szénbányá­szati Tröszt is rendelt már. egyelőre 150 darabot. Amikor az újítókkal beszélgettünk, ar­ról Is szó esett, hogy Kö- zép-Dunántúion. Dorogon és Tatabányán a aázveszélves bá- nvakban unvancsak alkalmazni lehet majd. B. J. a burgonyát és a kukoricát A napokban lehullott csa- A közös gazdaság jelentős padék rendkívül jó hatással területen, mintegy harminc volt a kalászosokra, a kapásnö- holdon dohányt is termeszt. vényekre. Üdezöld színben pompázik az eső után a csé- esei határ is. A termelőszö­vetkezeti asszonyok befejezték a cukorrépa egyelését, és az elmúlt napokban megkezdték a harminc hold burgonya és a több mint száz hold kuko­rica kapálását. A termés tárolására három dohánypajtát építettek már ko­rábban Csecsén. A termelőszö­vetkezeti asszonyok lassan be­fejezik a dohány palánták kiül­tetését. A hét elején pedig meg­kezdik a zöldborsó szedését. Az 50 hold termésére a gaz­daság szerződést kötött a Hatvani Konzervgyárral. Százholdas szőlőtelepítés Pásztori A pásztói Béke Tsz a ben a teljes gépi művelést, napokban fejezte üe 30 hol- sót zöldtrágyázást Is jenetővé dón saszla, 5 holdon pedig tevő Lex,.; Mooatr módszert M. Otone szőlő telepítését, alkalmazzák. Ennél a földtől A majdnem 450 000 forintos 120 centiméteres magasságban beruházás költségének nyolc- alakítják ki a termőfelületet. van százalékát az állam viseli, ha — négy év múlva — a beállottság eléri a kilencven­öt százalékot A telepítés ősszel 65 holdon folytatódik. A gazdák Nagy A szövetkezet részint el­öregedett szőlők, részint lejtős területen levő szántóföldek helyén végzi a telepítést. A zőíészet holdanként legalább húszezer forint tiszta jü\<v Lajos agronómus javaslatára delemmel hoz többet a szövet- úgy határoztak, hogy ezen a kezeli parasztoknak, mint a területen 3x1 méteres kötés- szántóföldi kultúra. Tudósok és szakemberek találkozója A Magyar Agrártudományi Egyesület Talajtani I ársaságának Baranya megyei konferenciája Mint ismeretes, megyénket kenységének növelésére elő- a tanácskozás, amely a ko- is küldöttség képviselte a Be- nyösen hat, tehát nagyobb rábbi nedvességértókek 30— ranya megyei talajvédelmi ta- hozamok elérését teszi lehető- 40 százalékos növelését ered- nácskozáson, amelyről most, vé. Mindezek olyan speciális menyezték. Különösen fontos Bencze Barna, o Nógrád me- eszközt jelentenek a termelés az eljárások közül a- szintvo- gyei Gépállomások Igazgató- fegyvertárában, melynek al- nalas gazdálkodást kiemelni. kalmazása jelentős hozzáér­tést, elméleti és gyakorlati képzettséget követel. ságának fóagronómusa számol be olvasóinknak. Hazai viszonylatban a hegy­es dombvidéki talajok na­Egyesület Talajtani Társasaga Pécsett rendezte meg idei hat kem‘d, JavUasra szolu1' A Magyar Agrártudományi konferenciáját. Nem véletle­nül lett Baranya megye szék­helye az idei tanácskozásnak. A megye hegyes, dombos jel­lege elenére tavaly igen elő­kelő helyezést ért el a mező- gazdasági termelésben. A ka­lászosok hozamában országo­Különösen vonatkozik ez az északi megyékre, többek kö­zött Nógrádra is, ahol a sa­vanyú erdőtalajok az összes terület mintegy 70 százalékát képezik. Az utóbbi évek tudomá­Ez mind a hagyományos, mind az új talajművelési eszközök­kel megoldható. A lejtős területeken elősze­retettel alkalmazzák a lánc­talpas traktorokat, mert ezek üzemeltethetők biztonságosan és a mélymüvelés lehetőségeit is biztosítják. A szintvonala­sán kialakított táblákat sávos művelési rendszerben vonják be a gazdálkodásba. A talajok vízkészlete jelen­tős mértékben növelhető al- talaj-lazitásos műveléssel, különösen tömődött altalajú, vagy agyagbemosódásos tala­jok esetében. Mind az állami gazdaságok, mind a ter­nyas kutatása és a gyakorlati san második, míg a kukorica eredmények összevetése alap­termelésében harmadik helye- lan olyan javítási módszert zést ért el. Az utóbbi három alakítottak ki, amely az ada- ^-------__............. é vben a kalászosok termését** mennyiségének sokat melőszövetkezet! üzemek laga mintegy 30, a kukoricáé yitatott problémájában döntő szántóterületük közel ötöd- 15, a burgonyáé 28, a cukor- jelentőségű, így elsősorban a részén végeznek rendszeresen répáé 17 százalékkal halad- csökkentett adagokkal törté- altalaj-lazítást. Eredményeik ta meg a korábbi évek átla- n° talajjavítás és mésztragyá- határozottan bizonyítják, hogy gát, E kedvező eredmények ff* jelentőséget hangsúlyoz elsősorban a talaivédő gaz­dálkodás bevezetésének kö­szönhetők. Három alapvető eljárás ták. Megdőltek a meszezés és szervestrágyázás összekapcso­lásának feltétlen szükséges­ségét hirdető nézetek, ugyan­akkor jókat mondanak a kai a fizikai javító eljárás nélkül a növények vízigénye na­gyobb termések esetén nem biztosítható. Különösen a ku­korica, a cukorrépa és a bur­gonya előkészítő munkáiba kapcsolják be a mély lázi táso­növénytáplálkozásra }***■ Az altalaj -lazítási haté­gya­gyakorolt befolyásáról. Nemcsak a gyakorlat, ha­nem a tudományos kutatás számára is további irányt mutatott a tanácskozás. A hegy- és dombvidéki ta­lajok termékenysége három alapvető eljárás — talajvéde­lem, talajjavítás, trágyázás — SÄ"“ S'-äü I-«*—» ■*«“ «* viszonyoktól függően egyik lranyomon. Köztudott, hogy a növeny­Tís és tápanyag A további kutató és korlati munka a hegy- dombvidéki talajok trágyázá­sának, műtrágyázásának és talajhasznosítási problémái­konyságánalc értékelésénél, saját vizsgálataink alapján, a nógrádi talajok esetében is hasonló értékeket mutattunk ki. Az altalaj-lazítás nemcsak a csapadék nagyobb arányú be­szivárgását biztosítja, hanem a gyökér- és tápanyag-ellá­tottság fő zónáját mélyebb. tolja el. vagy másik nagyobb szerep­hez juthat, egymást nem he­lyettesíthetik. Sok helyütt a talajvédel­met tekintették fő célnak, és megfeledkeztek arról, hogy a talajvédelem csak eszköz a hegy- és dombvidéki terület­tel rendelkező termelőüzemek gazdálkodásában. A tanácskozás leghatározot­tabban leszögezte, hogy min­den talajvédelmi, falajjavítási és trágyázás! eljárás csak ott és akkor alkalmazható, ahol termesztés a talajon kívül két komponenst, a vizet és a táp­anyagot nem nélkülözheti. A talajok vízkészletének növelése elsőrendű feladat, mert ennek hiánya még táp- anyagböség esetén sem ered­ményezhet biztonságos ter­mést. E két tényező tehát en csak együtt állhat a hegy- és dombvidéki területek ter­mékenysége növelésének szol­gálatában. A vízkészlet növelésének több olyan gazdálkodási eljá­A* üzemeken a sor és amikor a talajok terme- rását ismertette és mutatta be cl szűrijatttuu Korszerűsítés a Romhányi Cserépkályhagy árban A Romhányi Cserépkályha- termelését idén szeptember 1- gyár egyes számú kemencéjét én állítják le, a helyén — 1950-ben építették. Az elavult a kettes számú kemence min- berendezés negyennégy méter tájára — egy ötvenkilenc iné- hosszú, aluljáró nélküli alagút- tér hosszú, aluljáróval ellá- kemence. Ez utóbbi tényező tott alagútkemencét létesíte- különösen megnehezíti az úgy- nek. A munkára mintegy négy- nevezett karambolok, és más és félmillió forintot fordíia- üzemelést gátló hiba gyors nak. Kivitelezője a Hajdú- elhárítását. Bihar megyei Tanács Epítő­. , .. ,. . ipari Vállalatának kemence­A i ^ 3Z t<?\ építő ós kazánfalazó rószle­szerint 1968-ban oltották vol- ^ Az üzembe helyezésre 1968 na ki de annak a lapot« szűk- ffbruár vógén kerül sor. ségec a S^ar jelenlegi pénz- A kemence korszerűsítésé- iigyi helyzete pedig lehetove nelí következtében a gyár ége­teszi hogy az építést már az tési kapacitása tíz-tizenöt szó­idén megkezdjék, A kemence zalékkal emelkedik. A homokon üdén zöldell- nek a szamócatövek. Virágu­kat már elvetették. A korai láttáknál érett, piros gyü­mölcsöt takarnak a levelek. A szorgalmas Pintérék a na­pokban már szedtek is húsz- huszonkét kiló szamócát. Nagy kincs az még ilyenkor. Egészen jól fizet érte a szö­vetkezet. Csak néhány sor szamócát „fogtak” a korai fajtából. — A gyümölcs java ezután jón — mondja Pintér István­ná. Felemelkedik a tövek kö­zül. hogy pihenjen. Mellette nagyfia, meg a nyolcadikos lánya. Kapálnak reggel óta­A balassagyarmati Palóc- föld Termelőszövetkezet ha­tárában most először diszlik a szamóca. Ügy mondják, az új elnök, Halaj Ferenc „beszél­te rá” a tagokat. A környező gazdaságok példájával bi­zonygatta, ahol csak egy ki­csit is törődnek a gyümölcs- csel, a siker nem marad el. A tagokkal úgy egyeztek meg, a termés értékének felét kapja, aki a telepítéstől kezd­ve a szedésig, minden munkát elvégez. így vállaltak Pinté­rek is ötszáz négyszögöl sza­mócát. — Sokan vagyunk, hat tagú a család. Van munkaerő — mondja mosolyogva az asz- szopy. — Ki a szövetkezeti tag a családban? — tudakolom. — Egyikünk sem — vála­szolja Pinté/ne. — Az uram évek óta a vasútnál dolgozik, A gyerekek dolgoznak, tanul­nak. ., De bizony a délutáno­kat itt töltik mind. a földön, A termelőszövetkezetben érek óta gondot okoz, hogyan pótolják a munkában meg­fáradt. kiöregedett tagok ere­jét. helyét. A fiatalok nagy- része munkát kap a város üzemeiben, intézményeinél. A szövetkezetbe csak kevesen kopogtatnak. Mit tehet hát a szövetkezet vezetősége? Szer­ződést köt a kívülállókkal, hogy ne maradjon kapálatlan terület a határban. így aztán igen sok asszony, — ipari munkások felesége — dolgo­zik a határban. — Mit tudnak keresni? — Az sok mindentől függ — magyarázza Pintér István- né. — Elsősorban attól, meny­nyit dolgozunk, milyen az időjárás... Még a növények sem egyformák. Most még fiatal a szamóca, nemigen van látszatja a dolognak. Csak a munkát adja egyelő­re. pénzt kevesebbet. Azt ké­sőbb hozza. Tudom, mert na­gyon sok szamócát kapáltam meg már életemben... Egy­az ember, elpusztuljanak a gyomok, legyen termés bő­ven. .. — Mit fizetnek a szamócá­ért? — Nem egyforma az ár.,, Háromszol' szedtünk a napok­ban, Amit először vittünk be, azért húsz forintot, aztán ti­zenkilencet, majd tizenötöt kaptunk — sorolja a fiú. A termelőszövetkezet a he­lyi piacon saját standján értékesíti a szamócát. A friss gyümölcsnek igen nagy a ke­letje. Pintérék munkája azonban nem fejeződik be a szamócá­val. Mint mondják, egész év­re elkötelezték magukat. Egy hold kukoricát, száz négyszö­göl cukorrépát vállaltak még a szövetkezetben, — A cukorrépát is megka- páituk, szép tiszta a földje — beszéli az asszony. — Azért pénzt kapunk. Meny­nyit? Ahogy a termés sike­rül. .. Kétszáz, háromszáz fo­rintot hoz általában száz négyszögöl,,, A kukorica többet. Igaz, van munkájuk elég, amíg zsákba gyűjtik, s beszállít­ják a határból a termést, de Pintérék nem panaszkodnak. Azt tartják, a munka az Igye­kezet hoz csak termést, S Határozottan állást foglalt a tanácskozás a lejtős terüle­tek differenciált trágyázásá­nak szükségessége mellett. E kérdésnél nemcsaik egyszerű- arról van szó, hogy a szerves és ásványi tápanya­gokat az erodáltság mértéké­nek megfelelően kell adagol­ni, hanem a növény és a ta­laj kölcsönhatása alapján is. Jelentős kísérleti eredmé­nyekkel gazdagodtafk a részt­vevők a talajvédő gazdálko­dás vetésforgóinak alkalma­zása, a forrásvizek rejtett, alapcsöves levezetése, az üze­mek talajvédelmi táblásitása és úthálózatának kialakításé tekintetében is. Az elméleti kérdések tisz­tázásában és gyakorlati elle­nőrzésében nagyon helyesen illeszkedett a tanácskozás menetébe a Zengőaljai Állami Gazdaság és a felsőmindszenti termelőszövetkezet talajvédel- mileg rendezett területének megtekintése. A továbbiakban gazdasága­inkon a sor, hogy tanulmá­nyozzák és alkalmazzák azo­kat a javaslatokat és módsze­reket, amelyek ezen az érté­kes konferencián mind elmé­letileg, mind gyakorlatilag megvitatásra és megtekintés­re kerültek. Bencze Barna egyévben hatszor, nyolcszor is tegyük még hozzá, évről év­végig kell menni a kapával a tövek között, ha azt akarja re szép jövedelmet a szorgal­mas családnak. V. G, Virágos tanév vége A virágos jelző ezúttal nem a diákok tanév végi hangula­tára vonatkozik: szó szerint értendő. Nágybátony-Eánya- város gimnáziumában valóban virágos a tanév-befejezés. A gimnázium 5+1-es kertész­szakcsoportja ugyanis éves munkájának demonstrációja­ként szombaton nyitotta meg kiállítását az iskola első osz­tályának tantermében. Demonstráció — virággal. Bemutattak virágtálakat, hidrokulturás- és cserepes dísznövényeket. A kompozíci­ókat a tanulók készítették. (te)

Next

/
Oldalképek
Tartalom