Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-01 / 127. szám
4 N06B ÄD 1967. június 1. csütörtök A megyei pol kiállításról A IV. Nemzetközi Politechnikai Szeminárium alkalmából a május 18-tól 30-ig nyitva tartó Nógrád megyei politechnikai kiállítást eddig mintegy négyezer látogató tekintette meg Salgótarjánban, a megyei József Attila Művelődési Ház üvegcsamokában. A megye általános iskolái tanulmányi kirándulásokat szerveznek erre az időre Salgótarjánba, megtekintik a megye- székhelyet és környékét, valamint megismerkednek a kiállításon látottakkal. Mit láthatunk a kiállításon? Mindenekelőtt meggyőződhetünk a gyakorlati iktatás eredményességéről az általános és középiskolákban. A kiállítás hozzájárul a tanulók érdeklődésének fokozásához, kiemeli az iskolai politechnikai oktatás hasznát a szemléltető eszközök készítésében. A társadalmi igényekre épülő szak- középiskolákon, technikumokon, ipari tanintézeteken kívül nagy jelentősége van $ munkára nevelés szempontjában az általános és a középiskolákban folyó gyakorlati munkának. Amint azt a kiállítás megnyitásán is hallottuk. Nógrád megyében 1958- ban még mindössze 12 iskolába vezették be a gyakorlati oktatást. Ma a társadalmi szervek, szülök, tanulók aktív támogatásával 49 mezőgazdasági, 24 ipari és egy vegyes gyakorlati foglalkozást tanító iskolánk működik. A megye gimnáziumaiban pedig a diákok hetven százaléka 5-1-1-es, harminc százaléka heti két órás gyakorlati foglalkozáson vesz részt. A politechnikai oktatás tartalmi-módszertani színvonalának emelésében rendkívül jelentős volt megyénkben is a IV. Nemzetközi Politechnikai Szemináriumra való felkészülés, melynek során gyakorló pedagógusaink kísérleti feladatokat végeztek el, pályamunkákat készítettek (megyénk pedagógusai 14 témában képviseltetik magukat), illetve gondosan felkészültek a megyei póktechnikái kiállítás megrendezésére. A kiállítás, amelynek szakmai körökben is sikere van, tematikus-didaktikus jellegű felfogásával ösztönzést kíván nyújtani arra, hogy a gyakorlati jglalkosásokon készített munkadarabok hasznossága a tanulók számára kézzelfogható legyen. A tantervi követelményeket segítő eszközök az iskolák tanulóifjúságának és nevelőinek tevékenységét dicsérik. Különösen szép munkákkal szerepel a kiállításon a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium és Szakközépiskola, a kisterenyei gimnázium, a pásztói gimnázium és általános iskola, az általános iskolák közül a berceli, a zagyvapálfalvi. a salgótarjáni Sztahanov úti, a káráncssá- gi és a jobbágyi. A balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium és Szakközépiskola mezőgazdasági gépszerelő. autószerelő és elektromos csoportja többi között kétütemű Diesel-motorrészt, gépkocsi motor és erőátviteli metszetet, benzin üzemű gépkocsi villamos berendezést, stb. készített. A salgótarjáni Stromfeld Aurél Ggpipari Technikum a különféle acélok szikraképeit jelző elektromos táblával, szerszámokkal szerepel a kiállításon. A kisterenyei gimnázium a többi között bemutat egy kiskocsit a mozgások tanításához, a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola számos szerszámot. A kiállítás nagyobb részét teszik ki azok a tárgyak, eszközök, szerszámok, táblázatok, biológiai preparátumok, stb., amelyek általános és középfokú intézményeinkben a f'zika. a kémia, a matematika, mértan, rajz, az ipari és a mezőgazdasági gyakorlati foglalkozás, a biológia, a szabás-varrás tárgyak oktatást segítik. Itt ugyancsak dicséret illeti a nagybát.onyi. a pásztói, a kisterenyei, a balassagyarmati, a salgótarjáni, a berceli. a romhányi, a karancssági, a jobbágyi iskolákat, de természetesen valamennyi oktatási intézményünk nevelőit és tanulóifjúságát is, akik munkái láthatók a megyei kiállításon. Munkájuk, tevékenységük, felkészülésük eredménye, a kiállítás, becsületes munkára vall. Az elkészült tárgyak az oktatási intézmények szűkös ellátását is javítják. Az a feladat, hogy mindezeket a tárgyakat, szemléltető eszközöket, szerszámokat, stb., s az ezután készülőket is, mind eredményesebben hasznosítsuk az oktató-nevelő munkában. T. E. A Nagybátonyí Szolgáltató üzemben javítják a tranzisztoros robbantógépeket. A műhely szerelői megtanulták a műszerek javítását, így nem kell Budapestre szállítani a robbantógépeket. Ezzel jelentős megtakarítást ért el a tröszt nagybátonyi üzeme. Képünkön: Répássy László műszerész munka közben Foto: Koppány György Népszámlálás jegesmcdvééknél • Moszkvai tudóscsoport' ftidult a Ferenc József földre, hogy pontosan megállapítsa a jegesmedvék számát, és javaslatokat dolgozzon ki a sarkvidék e lakóinak védelmére. A szakértők attól félnek, hogy a jegesmedvék hamarosan kipusztulnak, hiszen már csak S—10 000 maradt belőlük, a jegesmedvebőrre vágyó emberek száma viszont sokkal nagyobb. A tudósok nagy egérfogóhoz ' asonló ketreceket vittek magúkkal. Ezekbe csalétket helyeznek. Az elfogott medvék hátára repülőgépről Is jól látható lelet fes tenek. fgy figyelemmel kísérhetik az állatok vándorlását a sarkvidék térségein. Az expedíció vezetője Szawa Uszpenszkij, a biológia doktora, a sarkvidéki állatvilág kiváló Iá- merője. A Priroda című moszkvai folyóiratban felhívta valamennyi államot, amely sarkvidéki területekkel rendelkezik, hogy hozzon szigorú törvényt a jegesmedvék védelmére. A Szovjetunióban 1956 óta tilos a jegesmedvék vadászata. Magyar filmek a nagyvilágban Az elmúlt fél évtized filmexportjáról készült statisztika azt mutatja, hogy nő a magyar alkotások népszerűsége és kereslete külföldön. Ot év alatt több mint 700 helyen vetítették filmjeinket. A Hungarofilm vásárlói között ott vannak Európa, Amerika és Afrika csaknem minden országának képviselői. Mint a statisztika mutatja, a magyar filmek piaca — nyugodtan mondhatjuk — a nagyvilág. A vásárlók száma évről évre gyarapszik. 1963-ban 123, 1964- ben 151, 1965-ben 198, 1966- ban pedig 209 vásárlója volt filmjeinknek. Az idei eladásokról végleges adatok még nem készültek, mivel ezt csak az év utolsó napjaiban állítják össze. Az új produkciók vetítési jogát azonban már több ország lekötötte. Legutóbb a Szovjetunió, Jugoszlávia, Lengyelország. Bulgária, Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság film- átvételi bizottsága járt hazánkban. Több, egész estét betöltő játék-és rövidfilm kópiáját vitték magukkal. Az elkövetkező hónapokban mintegy 20—25 városban vetítik legújabb produkcióinkat. Az elmúlt évek során nagy számban vásárolt magyar filmet Ausztria, a Német Demokratikus Köztársaság, a Szovjetunió, Svájc, Lengyel- ország. Franciaország, az Egyesült Államok, Kanada, Egyiptom, Japán, Rhodesia, Új- Zéland, Chde, Uganda, Tanzánia, Kenya, Kuba, Venezuela. Ma a szocialista országok közül Csehszlovákia, a Szovjetunió és az NDK a legjelentősebb vásárlónk. Átlagosan minden második produkciónkat. bemutatják. A tőkés piacon fiatal konkurrensnek számítunk. A fesztiválokon elért sikereink azonban felkeltették az érdeklődést. A Húsz óra, a Hideg napok, a Szegénylegények, az Álmodozások kora, ez Egy magyar nábob és a Kártpáthy Zoltán 1966-ban például harminc nyugati országba jutott el. Ezen alkotások mellett szép kereskedelmi sikert ért el az Életre táncoltatott leány, a Tizedes meg a többiek, A kőszívű em- j bér fiai, és az Örök meg- ’ űjulás című természetrajz film is. A Budapesti Rádiótechnikai Gyárban bemutatták a képen látható, URH-rendszerrel működő rádiótelefont. Hatótávolsága három kilométer, A huszonegy centiméter magas készülék súlya a beépített nyolc, egyenként 1,5 volt feszültségű elemmel együtt mindössze nyolcvanöt dekagramm. A Csepel Vas- és Fémművekben, a Csepel Autógyárban már hasz- nálják a rádiótelefont. Bevált próbaüzeme során a mezőgazdaságban is, többek között a Nagykunsági Erdőgazdaságban. Az AM 01—27 mintájú rádiótelefon használatának szinte korlátlanok a lehetőségei. Jól beválik nagyobb építkezéseknél, toronydaruk irányításánál, de még vadászaton is. Ára: háromezer-háromszázhúsz forint (Foto: Fehér István) Virsli a hentesüzletben Hol másutt lenne?... A papír- és irószerboltban aligha keresi a vevő. A szécsényiek ís ott keresik, s mikor megtud jak, hogy csak főzve kapható, kevés jót mondanak a földművesszövetkezetről. Igaz, elvihetik az árut nyersen te; de akkor minek fizessenek a főzésért?! — kérdik. A hentesüzlet nödolgozójának sincs ínyére a főzőcske. Nem mintha rest volna rá, inkább azért, mivel — szerinte — így naponta csak két kilogrammot tud eladni belőle, amúgy tízet is eladhatna. Jogosak lennének a vevők észrevételei, ha a hentesüz* lettől hatvan méternyire, az önkiszolgáló boltban nem árulnának nyersen virslit. A földművesszövetkezetet. dicséret illeti azért, mivel a vendéglőn kívül újabb lehetőséget teremtett a falatozásra, A vásárlpk többi aggályát az fmsz kivédheti azzal, hogy elsősorban az önkiszolgáló bolt ellátását biztosítja; hiszen a nyers virsli iránt nagyobb az érdeklődés. erenciárllUkléft //Üi u\ 29. Bizonyos helyzetekben az idegesség is lehet elragadó. Karola vonzó kontúrjait mindenesetre sokkal vonzóbbá tette. Direkt vártam, hogy idegessége egészen a pánikig fokozódjon. — Hát akikor maradj, én meg elmegyek hazulról — ugrott ki az ágyból. — Add ide a kulcsot! — Nem adom — udvariatlan- kodtam kénytelen-kelletlen, mert lélektani ismereteim arra intettek, hogy közeledik a fontos pillanat. Még Kokasi tanító úr világosított fel a negyedik elemiben, hogy a hamburgi patkányok megérzik a hajó közeli pusztulását, csak úgy, mint a japán macskák a földrengést. Karola gyorsan, mintegy a végzet parancsára, öltözködött. Kétségbeesésében megfenyegetett: • — Ha nem engedsz ki azonnal, elválok tőled. Nem akartam tovább feszíteni a húrt. — Rendben van, ajtót nyitok, de előbb szíveskedj megmosakodni és megfésülködni. így mégsem engedhetlek az utcára, hátha kicsúfolnak * gyerekek. Ekkor kopogtattak. Egymásra néztünk. Karola fehéren mosolygott rám. Megint kopogtattak. Szakasztott úgy, ahogy én szoktam hajdan, a férjes asszonyok ajtaján. Habselyem gatyámban az ajtóhoz siettem, kinyitottam. Egy mí- niumvörös férfi állt a küszöbömön. Mintha Hasfelmetsző Jack-et látta volna, úgy lesoványodott az a szeplős képe halálfélelmében. — Karolát tetszik keresni? — kérdeztem tőle a vendégnek kijáró udvariassággal. De a vendég nyilván tudta, hogy a híres Jack is udvariasan szokta felvágni áldozatainak hasát. Vörös haja az égnek állt, és robogva menekült vendégszeretetem elől. Habselyem gatyámban mégsem futhattam utána. Katus néni a konyhaajtóból figyelte gyanúm beigazolódását, s némán bólintott. Hiszen éppen ezért beszélt rá a szabadnapra. — Ki volt az? — érdeklődött Karola, látszólagos ímmel-ám- mal. — Egy stopplámpa, aki véletlenül az én ünneplőruhámat viselte — feleltem az önuralom könnyű sóhajával, amely azonban nyilvánvalóan a közeli végzet ígérete volt. Es Karola, ekkor elárulta, hogy lelki rokona a stopp- lámpának: az ő arca is lesoványodott az ijedelemtől. Hozzám lépett, gyógyító tenyerét a homlokomra szorította. — Szegénykém. .. Egy stopplámpa, a te ünneplőruhádban? Fogjuk rá, hogy lehetséges, de nem egészen valószínű. Milyen jó, hogy szabadnapot vettél ki. Pihenj le, hadd nyugodjanak meg az idegeid. Majd elaltatlak szépen. •. Gyanúm nem hagyta magát átejteni, de mit ér az ilyen gyenge pillanatokban a gyanú, amikor az embert szerelemmel zsarolják? Jól végződött szabadnapom után már gyorsan peregtek az események. Karola a maga hatezer éves rutinjával megjelent a taxiállomáson, s biztos lévén az én ugyancsak hatezer éves naivitásom ban, elszedte tőlem esedékes fizetésemet. Arcomra lehelt csókjával pecsételte meg az üzletinél valamivel közelebbi viszonyunkat, aztan elbúcsúzott. — Ha egyszer utánam jönne a házisárkány, ide a placcra, én addig pumpálnám, amíg el nem durranna — személyeskedett az egyik taxisofőr. — Hát a pasas, aki hagyja magát kifosztani? Akkor számítana félbolondnak, ha egy csöpp esze lenne — kontrázott a másik. Szívesen elhittem, hogy nem rólam beszélnek. Ezzel együtt szerettem volna minél hamarabb fuvarba menni. Noha kívánságom nem szokott süket fülekre találni a sorsnál, most mégis Toll Ella szaladt a mellemnek, méghozzá lóhalálban. — Illés! Azonnal beszélnem kell veled 1 — Nem akarlak hírbe hozni, tűnj el gyorsan, Ellikém. — Nagy titkom van. Az életed függ tőle! Hiába szoktam tűrhetően bírni a váratlan csapásokat, most mégis megremegtem. — Rendben. De béreld ki a taxit, itt mégsem akarok szörnyűt hallani. Elvinnélek a magam költségén még egyszer utoljára, de Karola éppen mosit rabolt ki. Ella panaszosan vinnyogott, hogy apránként iám költi azt a vagyont, amit valaha kapott tőlem, de azért elfogadta ajánlatomat. — Mivel hálálod meg, ha elárulom a titkot? — kérdezte érdekfeszítő rejtelmességgél. — Veszek neked egy aranyszőke választási malacot. — A helyedben nem lennék ilyen hidegvérű. — Mit akarsz tőlem? — Várni foglak este. Ugyanúgy, mint tizenöt évvel ezelőtt. (Folytatjuk)
