Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-04 / 130. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NOCRAD.MES.ytl BIZOTTSÁG A ftf A ME.CYEI TANÁCS- U'PJ.A ; ,-r XXIII. ÉVF. 130. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1967. JÚNIUS 4. VASÄRNAP Iskola és élet Mekkora is az iskola légte­re? — kérdezték valamikor az egyik néptanítót. „Az egész falu" — hangzott a vá­lasz. önkéntelenül e két dolog ötlött eszembe, amikor leül­tem köszöntőt írni pedagó­gusnapra. Köszönteni az ál­talános- és középfokú intéz­ményekben, a technikumok­ban, az intézetekben, a főis­kolákon és az egyetemeken oktatókat, nevelőket — a pe­dagógusokat. Azokat az em­bereket, akiknek kezében van a jövő nemzedéke, akik neve­lik, formálják, tanítják a jö­vő emberét, a szocialista em­bertípust. Nagy a felelőssé­gük, hiszen a jövő nemzedé­ke olyan lesz majd, amilyenre a szülői házon, a társadal­mon kívül, ők formálják. Van mit tennünk, hogy ok­tatási reformunk valóban egyértelműen, végleges ott­honra találjon intézménye- inétben. Vitathatatlanul igaz, hogy az iskolai oktató-nevelőmun­ka színvonala, világnézeti ha­tékonysága magasabb, jobb, mint korábban. Az ifjúság túlnyomó többsége szívesen és jól tanul. Szinte valamennyi fiatalról állíthatjuk, hogy sze­reti városát, hazáját, szereti a békét szolgáló népeket, a szo­cialista államok közösségét. Mindez társadalmi rendünk­ből, politikai életünkből kö­vetkezve, elsősorban az ifjú­ság neveléséért felelősséget érző, hivatástudattal dolgozó pedagógusaink munkájának eredménye. A társadalom, a tanulók szüleinek nagy része ugyancsak értékes nevelő tár­sa az iskolának. Ss most néhány szót arról, mekkora is az iskola légtere? Az egész falu? Igen, s tágabb értelemben az egész társada­lom. S itt szóljunk néhány szót a pedagógusokon túl va­lamennyiünk felelősségéről az ifjúság nevelésében. Az idei tanév egyik közép­ponti feladata például a hát­rányos helyzetben levő tanu­lók fokozott figyelemmel kí­sérése volt. Nos, ez a helyzet — egyében kívül — sok eset­ben a kettős nevelés állapo­tából is következhet. Ennek megnyilvánulásai, a világné­zeti nevelésben jelentkező kettősség igen károsan befo­lyásolhatja a tanulók értelmi nevelését, egyéniségének kia­lakulását, jellemének formá­lását. Ezeknél az eseteknél várják és kérik iskoláink a társadalmi szervektől, a szü­lői munkaközösségektől a gyakorlati segítséget. Az is­kola és az élet kapcsolatának ebben a vetületében is élő­nek, aktívnak kell lenni. Hi­szen az iskola egymaga ilyen esetben képtelen megoldani a gondokat. Most azonban mégse a gondokról beszélünk. Gon­doljunk Kosztolányi Novák tanár urára, Móricz Fáklyá­jára, Bródy Sándor Tóth Fló­rájára, Gárdonyi Lámpás­ára, s a ma iskoláiban tevé­kenykedő nevelőkre. Azokra a pedagógusokra, akik azokat az ifjakat oktatják-nevelik, akik majd megvalósítják az emberiség álmát, a szocializ­must. Szorítsuk meg a kezü­ket gondolatban ezen a na­pon. Tóth Elemér Fogadds az SZMT székházban Kitüntetések a f>e<lag‘ogTisnap alkalmából A pedagógusnap alkalmából Salgótarjánban, a Szakszerve­zetek Nógrád megyei Tanácsa székházában tegnap délelőtt fél 11 órai kezdettel rendezték meg a kitüntetett pedagógusok és oktatásügyi dolgozók foga­dását Az ünnepségen megje­lent Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának első titkára, Han- kó János, a Nógrád megyei Tanács VB elnökhelyettese, \adkerty Lóránd, az SZMT tit­kára, Szilasi András, a KISZ Nógrád megyei Bizottságának iskolai osztályvezetője, vala­mint párt-, állami- és társadal­mi szerveink más képviselői. Hartly Jánosné, a Pedagógus Szakszervezet Nógrád megyei titkára üdvözölte a megjelen­teket, majd Hankó János mon­dott köszöntő beszédet, illet­ve adta át a kitüntetéseket a nevelőknek, és oktatásügyi dol­gozóknak. Az oktatásügy kiváló dolgo­zója kitüntetést Berki Mihály főelőadó (Nógrád megyei Ta­nács VB Művelődésügyi Osz­tály), Gerley Andomé tanító, napköziotthonos szakfelügyelő (Salgótarján, Bartók Béla úti általános iskola), V ersényi György tanár (Balassagyarmat. Balassi Bálint gimnázium), Harsányi Gyula általános is­kola igazgató (Szendehely), Csatai Árpádné vezető tanító (Pusztaberk, általános iskola) és Nagy László általános isko­la igazgató (Patak), a Kiváló dolgozó kitüntetést özvegy Nagy Istvánná szakácsnő (Fel- sőpetény, nevelőotthon) kapta. Miniszteri dicséretben Rigó Ist­vánná szaktanító (Nagylóc, ál­talános iskola) és Herrich Jó­zsef igazgató-helyettes (Salgó­tarján, Rákóczi úti általános iskola) részesült Budapesten, június 2-án Ilku Pál művelődésügyi miniszter a Kiváló tanár címet adta Nóg­rád megyéből Chely Jolánnak, a salgótarjáni Szlahanov úti általános iskola tanárának, Galambosi Sándornak, a nem- ti általános iskola tanárának, a Kiváló tanító kitüntetést pe­dig Pestuka Sándoménak, a nagybátony-bányavárosi álta­lános iskola tanítójának. A SZMT helyiségében Hankó János egyéb díjakat is átadott a fogadás alkalmából. Az év elején a megyei tanács mű­velődésügyi osztálya és a pe­dagógus szakszervezet által közösen meghirdetett pályázat első díját Andrássy Péter, a megyei tanács művelődésügyi osztályának munkaitársa kapta. A IV. Nemzetközi Politechni- (Folytatás a 2. oldalon) Kétszázötvenezer forintból létesítették a Romhányi Cserépkályhagyárban az úgyne­vezett angobozó-mázolö szalagot. A berendezés, amely a kályhacsempére egy finomabb réteget hord fel, hogy a zománc felülete még fényesebb legyen, három korábban kézi* erővel végzett műveletet gépesített (Koppány György felvétele) Ezer IsezüB fiz A polgári védelmi vetélkedő megyei döntője A megyed tanács műve­lődésügyi osztálya, a KISZ Nógrád megyei Bizottsága, és a megyei polgári védelem pa­rancsnoksága az. idén má­sodszor rendezte^ meg me­gyénk tanulóifjúsága számá­ra a polgári védelmi „Ki mit tud?” vetélkedőt. Tegnap délután Salgótarjánban a megyei tanács nagytermében bonyolították le a vetélkedő megyei döntőjét. A döntőt megelőzően me­gyénk középiskoláiban és iparitanuló intézeteiben selej­tezőket bonyolítottak le, ame­lyen 25 középiskola mintegy ezer tanulója vett részt. A selejtezőben a középiskolák és az iparitanuló intézetek di­ákjai a polgári védelmi egész­ségügyi felkészülésükről tet­tek tanúbizonyságot. Elméleti és gyakorlati kérdésekre vá­laszoltak a fiatalok, s a ver­seny elősegítette, hogy tanulóifjúságunk igen je­lentős része közelebb ke­rült a honvédelmi kérdé­sek megismeréséhez. A vetélkedő máris elérte cél­ját azt, hogy a honvédelmi ismeretek gyarapítása mellett a polgári védelem egészség- ügyi alakulatainak szakkép­zettebb, az eddiginél bővebb ismeretekkel rendelkező be­osztottjai lesznek. A tegnapi megyei döntőn a selejtezők során legjobb ered­ményt elért tíz fiatal vett részt, öten Salgótarjánból, öten Balasagyarmatról. Az ünnepi megnyitót Géczi János elvtárs, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke mondotta. Beszédében hang­súlyozta: — A vetélkedőre való fel­készülési időt fiataljaink eredményesen használták fel. Elméleti és a gyakorlati foglalkozásokon ismerked­tek meg az életmentés, az elsősegélynyújtás felada­taival, az egyéni védő- szerek használatával. Ezek az ismeretek igen fonto­sak, de még fontosabb, hogy világosabban látják pártunk, kormányunk politikáját, me­lyet a IX. pártkongresszus összegezett. Pártunk, kormá­nyunk külpolitikájában a bé­kés egymás mellett élést te­szi magáévá, annak szelleme­ben tevékenykedik. Ugyanak­kor reálisan látja: vannak még olyan erők, amelyeknek lényegéből fakad az agresszió, a háborús gyújtogatás. Fele­lősségteljes kötelességből adó­dik, hogy a háború követel­ményeinek megfelelően kell felkészíteni a polgári lakossá­got a korszerű védekezésre. Elengedhetetlen, hogy megis­merkedjünk azokkal a ténye­zőkkel és eszközökkel, ame­lyek a leghatékonyabb véde­kezést biztosítják — mondotta a többi között Géczi János elvtárs. A polgári védelmi „Ki mit tud?” megyei döntőjén kiál­lítást rendeztek a legkorsze­rűbb védekezési eszközökből. Megkezdődött a döntő. Fia­taljaink komoly felkészülés­ről tettek tanúbizonyságot, bi­zonyították, hogy felkészültek az esetleges atomháború minden lehetőségére. Játéko­san válaszoltak a zsűri elnö­kének és a sebészszakorvos kérdéseire. Elvégezték a kü­lönböző gyakorlati munkákat. Gyakorlott mozdulattal kezel­ték a gázálarcokat, szakszerűen végezték el az imitált sebek kötözését, gyógyítását. Nem maradt kérdés válaszolatlanul. Versenyzők és szemlélők szur­koltak az eredményekért, a maximális kilenc pontért. Az elsőbbség — lapzártáig — még nem dőlt el, az viszont már bizonyos, hogy az első helyezett közép­iskolai tanuló 14 napos bulgáriai tengerparti üdü­lésre utazik. A második helyezett fiatal a Tátrában pihen tizennégy na­pig. A vetélkedő harmadik helyezettje tizennégy napot a Dunakanyarban tölt el. Jutal­mazzák a többi fiatalt is: száz forint értékű tárgynyere­mény lesz a vigaszdíj. A megyei döntő résztvevőit tanárok készítették fel. Az el­ső helyezettet patronáló ne­velő 500 forint értékű tárgy- jutalomban részesült. Színes, gazdag programot biztosítottak a megyei döntő­re. A kiállítás szemléltető eszközei mellett atomvédelmi filmet vetítettek, a salgótar­jáni Állami Áruház közremű­ködésével pedig ifjúsági di­vatbemutatót rendeztek. A komoly munkát vidámság kö­vette, táncmulatság zárta a polgári védelmi vetélkedő me­gyei döntőjét. A hét elején Kezdődik a szamócasziiret Szedik a borsói a Nógrád megyei gazdaságok Ma már megközelíti a 800 holdat az a terület, amelyre szamócát telepítettek Nógrád megye közös gazdaságai. Pest megye után Nógrádban ter­mesztik, szedik a legnagyobb területről ilyenkor nyár ele­jén az ízletes, zamatos gyü­mölcsöt. Ugyanis a termő sza- mócáskertek területe megkö­zelíti a 600 holdat. A korai fajták szedését már az elmúlt héten megkezdték a termelőszövetkezetekben. El­sősorban a hagyományos sza- mócás gazdaságokban lepték el a földeket a tagok. Az első napok mérlege: mintegy 50 mázsa gyümölcs, amelyet belföldi fogyasztásra vásárolt fel a MÉK. A Nógrádban ha­gyományos gyümölcsfajták szedését a hét elején kezdik a drékelypalánki, az ipolyve- cei, a honti, a nógrádmarcali, a szügyi és a többi szamóca- termelő gazdaságokban. A drégelypalánki Szondy Terme­lőszövetkezetben már ma megkezdik a szüretet. Az elő­zetes becslések szerint szamó­cából jó termés ígérkezik. A szakembereik 30—35 mázsás holdankénti átlaggal számol­nak, helyenként azonban ez a mennyiség eléri a 40—45 má­zsát is. Ami a minőséget ille­ti, a csapadéknélküli időjárás nem kedvez a szamóca fejlő­désének, s így a korábbi évek­hez viszonyítva most több az apróbb szemű gyümölcs. A termelőszövetkezetekben időben felkészültek a szamóca- szüretre. A tagok kellő tájé­koztatást kaptak az áru cso­magolását, osztályozását ille­tően. Időben megrendelték a szedéshez, szállításhoz szüksé­ges ládákat, ' rekeszeket is. Gondot okoz azonban a pat­varci termelőszövetkezetben, hogy a leszállított rekeszek nagy része rossz, nem felel meg a követelményeknek. Ugyancsak több gazdaságban tették szóvá, hogy rendkívül alacsony a szamóca felvásár­lási ára is. A MÉK központ­ban kapott tájékoztatás sze­rint azonban az árak nem vég­legesek, lehetőség van arra is, hogy azok emelkedjenek. Annál is inkább áll ez, mert a szamócaexport csak most indul. A tervek szerint mintegy 180 vagon gyümöl­csöt vásárol fel a megye ter­melőszövetkezeteinél a MÉK, s ennek mintegy 70—75 szá­zaléka exportra megy. Szál­lítunk szamócát Csehszlováki­ának, Nyugat-Németország- nak, a Szovjetuniónak és Svédországnak is. A szomízé- dos Csehszlovákiának közvet­lenül a Parassa-pusztai ha­tárállomáson adják át a gyü­mölcsöt. A távolabbi orszá­gokba hűtőkocsik, jegelt va­gonok szállítják a nógrádi földek ízletes gyümölcsét. Export-rakodóállomásokat lé­tesítenek ebben az időszakban Dejtáron, Ipolyvecén, Dré- gelypalánkon és Szügyben. A MÁV a csúcsforgalom idején „szamóca-irányvonalokat” in­dít. Az elmúlt héten megkezd­ték a borsó szedését is, a me­gye termelőszövetkezetei. El­sősorban a homokos, mele­gebb vidékeken, a pásztói járás déli részén, valamint a balas­sagyarmati járásban indult meg a munka. A legtöbb gaz­daságban azt a korábban jól bevált gyakorlatot követik, hogy a leszedett terméséi t azonnal pénzt kapnak a tagolj

Next

/
Oldalképek
Tartalom