Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-27 / 149. szám

1 2 B 0 9 B Ä D 1967. Jútrius 27. fedd közel-keleti béke kulcskérdése Megnyílt az ENSZ-közgyűlés ülésszaka NEW YORK (MTI) Magyar idő szerint délután 16 órakor megnyílt a közép-keleti válsággal foglalkozó sürgős rendkívüli ENSZ-közgyűlés hétfői ülésszaka. Szovjet közlemény a glassboroi találkozóról ii (Folytatás az 1. oldalról) napi találkozón még mélyre­hatóbban tudtak tárgyalni a két ország és az egész vi­lág előtt álló kérdésekről ..megállapodtunk abban, hogy Rusk és Gromiko külügyminiszterek. Dobri- nyin és Thompson nagy­követek útján, illetve sze­mélyesen is kapcsolatot tartunk fenn a jövőben. Egész sor kérdésben előreha­ladást értünk el abban a vo­natkozásban, hogy jobban megismerjük egymás vélemé­nyét. Most még inkább az a véleményem, hogy ezek igái jó és hasznos megbeszéléseik voltak” — mondotta Johnson. WASHINGTON (MTI) Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Koszigin szovjet miniszter­elnök vasárnap este, magyar idő szerint a késő éjszakai órákban New Yorkban az ENSZ épületében sajtókonfe­renciát tartott. Az egy óra húsz perces kon­ferencián a szovjet miniszter- elnök ismertette a Johnson el­nökkel folytatott tárgyalásai­ról kiadott közleményt, kifej­tette álláspontját az ENSZ rendkívüli közgyűléséről, és csaknem harminc kérdésre vá­laszolt. Koszigin hangoztatta: az ENSZ szovjet kezdeményezés­re összehívott rendkívüli köz­gyűlésre jött New Yorkba. A Szovjetunió azért kérte a köz­gyűlés összehívását, mert a Közel-Keleten súlyos feszült­ség mutatkozik, és nem vezet­tek eredményre azok a törek­vések, amelyek meg akarták gátolni az agressziót. Jelenleg ugyan nem folyik háború, de az agresszor megszállva tartja az EAK, Szíria és Jordánia jelentős területeit. A csapatok szemben állnak egymással, a fegyveres akció bármely pil­lanatban ismét kitörhet — mondotta a sfcovjet miniszter- elnök. — Ezért a közvetlen és legfontosabb cél most az, hogy a közgyűlés elítélje az agressziót és az agresz- szor csapatait haladéktala­nul vonják ki a megszállt te­rületekről a korábbi fegyver­szüneti vonal mögé. A csapa­tok kivonása a legreálisabb megoldás és egyben az első lé­pés. amely nélkül nem lehet­séges a béke helyreállítása a világ e térségében. Egyes más országok a csapatok kivonását más kérdések megoldásával akarják összekötni. Ezekre a problémákra azonban csak ak­A szovjet miniszterelnök ezután búcsút vett Johnson feleségétől, leányától, vala­mint kíséretének tagjaitól. Az amerikai elnököt a va­sárnapi megbeszélésre Rusk külügyminiszter, McNamara hadügyminiszter, továbbá Har- riman nagykövet, Thompson az USA moszkvai nagykövete, és McGeorge Bundy, az el­nök különleges tanácsadója kísérte el. Johnson és Kosrigin együtt szálltak gépkocsiba, hogy a néhány száz méterre levő ideiglenes helikopter állomás­ra menjenek. Koszágin azon­ban előbb röviden üdvözölte a sokezres tömeget, amely a glassboroi főiskola területén órákon át várakozott, előbb fullasztó melegben, majd fel­kor kerülhet sor. ha a csapa­tokat kivonták a megszállt te­rületekről. Az ilyen kérdések­kel a Biztonsági Tanácsnak kell majd foglalkoznia. Koszigin elmondotta, Nerv York-i tartózkodása során csaknem minden arab állam képviselőjével tárgyalt a kö­zel-keleti kérdésről. A világban számos más nyugtalanító probléma is van, amely hozzájárul a feszültség­hez — folytatta a szovjet mi­niszterelnök, első helyen em­lítve meg a vietnami háborút. „Bár a vietnami háborút minden haladó erő elítéli; s a világ népei követelik a háború befejezését, az amerikai csa­patok feltétel nélküli kivoná­sát, a háború folytatódik, az USA kormánya folytatja az agressziót a vietnami nép el­len — mondotta Koszágin. — A vietnami nép hősi küzdelme mindaddig folytatódik, amíg az agresszor él nem hagyja Vietnam földjét. A vietnami nép igaz ügyét minden haladó ember támogatja. Annak va­gyunk tanúi, hogy egy kicsiny, elmaradott közűimén yek kö­zött élő nép hősi harcot foly­tait az amerikai agresszió ellen, és bizonyosak vagyunk abban, hogy a győzelem a vietnami népé lesz”. A szovjet miniszterelnök vé­gül elmondotta, hogy New York-i tartózkodása során szí­vélyes hangulatú megbeszélést folvtatott U Thant-tal, az ENSZ főtitkárával és Abdul Rahman Pazhwak-kal, a köz­gyűlés elnökével. Kérdésekre válaszolva a szovjet miniszterelnök közölte: a közel-keleti kérdésekkel kap­csolatban nem jött létre meg­állapodás, mert az Egyesült Államok a csapatok kivonását más tervekkel akarja össze­kötni. A két ország külügymi­hőszakadásban a találkozó befej eztére. A szovjet miniszterelnök mégegyszer megköszönte a város lakóinak a szívélyes fogadtatást és a jelenlévők lelkes éljenzése közepette hangoztatta, a két ország­nak együtt kell működnie a világ békéje érdekében. Koszigin ' a csúcstalálkozó­ról helikopterrel New York­ba utazott, ahol az ENSZ- épületében magyar idő sze­rint éjjel egy órakor kezdte meg sajtókonferenciáját. Johnson elnök ugyancsak heli­kopteren hagyta el Glassbo- rot, hogy visszatérjen Wa­shingtonba. nisztere azonban kapcsolatban marad egymással. Koszigin pozitívnak minősítette az ENSZ-közgyűlés első hetét, mert a felszólalók többsége el­ítélte az agressziót és köve­telte at agresszor csapatainak kivonását. Első lépésként az ENSZ-nak biztosítania kell ennek megvalósulását, el kell ítélnie az agresszort, és meg kell büntetnie azzal, hogy kötelezi az okozott károk meg­térítésére. Ez jó lecke lehet minden jövendő agresszomak. A szovjet miniszterelnök han­goztatta. ha a közgyűlés halo­gatja a döntést, ez növeli a háború felújulásának veszé­lyét A megfelelő döntésnek minden országra egyaránt kö­telezőnek kell lennie, végre­hajtásáról a Biztonsági Ta­nácsnak kell gondoskodnia, a Tanácsnak szankciókat kell alkalmaznia azok ellen, akik megszegik az ENSZ határoza­tát. Koszigin hangoztatta, vé­leménye szerint Johnsonnal a közel-keleti kérdésről folyta­tott tárgyalásai nem befolyá­solják a Szovjetunió viszonyát az arab országokkal. „Mi bí­zunk az arab országokban, s az arab országok bíznak ben­nünk” — mondotta. A vietnami kérdésben a tár­gyaláson nem változtattak a mélyreható nézeteltérésen. Megítélésem szerint nem va­gyunk közelebb a békés meg­oldáshoz — jelentette ki Ko­szigin, megállapítva, hogy a vietnami agresszió súlyosan és 19. Lefelé menet, a lépcsőn, megkérdezi. — önnek, főhadnagy úr, mi a véleménye a oroszokról? Ismertem egy londoni diplo­matájukat, nagyra volt ve­le, hogy mindenkit megtaní­tottak ími-olvasni. Ettől, per­sze. .. nem jutottak volna el a Dunáig. Az a gyanúm, másra is megtanították őket. — Nem sokat tudok róluk. Az egyetemen ugyan szlavisz­tikával is foglalkoztam, de... — Ez érdekes. Azt is mond. hatnám, szerencsés előrelátás. Tehát beszél oroszul? — Tűrhetően. De ez sem­mit sem jelent. Csak a nyel­vük érdekelt. Irodalmuk, tör­ténelmük. .. más nem. — De ott kint az orosz va­lóságban is belekóstolt egy kicsit, nem? — Senkinek sem kívánok ilyen kóstolót. Esik. József a kapuig kí­sért bennünket, kezében er- nyőzött fényű, kis kézilámpát lóbálva. Lyukas sárcipőjén ki-beszottyan az esővíz, Apró- pézt keresek, az öreg inas meghajol, nyugodalmas jó­éjszakát az uralmak. A sző­lőhegyi úton, az esőtől lucs­kos sűrű sötétben Gallai nyögve vizel. Micsoda gát­károsan hat ki a szovjet— amerikai kapcsolatokra. „A szovjet nép nem akar hábo­rút. és meggyőződésem szerint az amerikai nép sem, de a háború folytatódik, az agresz- szió nem szűnik meg” — mon­dotta. Koszigin rámutatott, ha az Egyesült Államok abbahagyná a vietnami agressziót, akkor lehetőség nyílnék a gazdasági és a kulturális kapcsolatok ki­bővítésére, a technikai cserére és az együttműködésre a vi­lágpolitikai kérdések megoldá­sában. Ez egyben az Egyesült Államok úgynevezett „hídépí­tési” politikájának próbaköve is. A szovjet miniszterelnök ez ael kapcsolatban képtelenség­nek minősítette azt az állítást, hogy a két szuper-nagyhata­lom közös megegyezéssel akar­ná rákényszeríteni döntéseit a világ többi országára. „Ez el­lentétes világnézetünkkel, fi­lozófiánkkal. gondolkodásunk­kal — mondotta. — Minden országnak részt kell és részt is lehet vennie az ENSZ kere­tei között a világ kérdéseinek megoldásában. A konfliktusok rendezésére pedig a Biztonsá­gi Tanács a megfelelő szerv”. Koszigin közölte, előrehala­dás történt a nukleáris fegy­verek elterjedését megakadá­lyozó egyezményről, az ilyen egyezmény megkötése a Szov­jetunió, az USA és minden nép érdeke. A Szovjetunió ugyanakkor minden eszközzel meggátolja, hogy Nyugat-Né- metország nukleáris fegyve­rekhez jusson. Ami a rakéta­elhárító rakétafegyverek eltil­tásával kapcsolatos amerikai javaslatot illeti. 'Koszigin ki­fejtette, ez nem szolgálja a béke érdekét. A Szovjetunió azt javasolja, hogy a leszerelés kérdését tel­jes egészében tárgyalják meg. Koszigin közölte, hogy rövi­desen visszatér Moszkvába, de útja során esetleg még több más országot is felkeres. (MTI) Koszigin elutazott Kubába Alekszej Koszi gin, szovjet miniszterelnök hétfőn New Yorkból Havannába utazott. A szovjet miniszterelnök ha­vannai látogatására a kubai kormánnyal kötött megálla­podás nyomán került sor. New Yorkból való elutazá­sa előtt Koszigin megbeszé­lést folytatott Nureddin Atasszi sziriaá államfővel. lásos marha az ember, düny- nyögi álmosan, ilyen fényes helyen nem mer kimenni, pedig már majd szétrepedtem. Kü­lönben a báró is csak ku­kac. Elmászik innen, rá ne lépjenek. Szép kis hierarchia, mondhatom: koldus kukac, tekintetes kukac, nagyságos kukac, méltóságos kukac, a szentségit, be ne csináljak, már éppen csak az hiányzik. Bánatosat szellent, olyan han­got adva, mint az elpattanó bőgőhúr. Nem, mondja Géza hirtelen, most sistereg ki belőle az el­lenkezés, nem hiszem, hogy az egész csak azért történik, hogy minden maradjon a ré­giben. A bunkót ki kell ver­ni az ember kezéből. Örökre. És a helyébe eszményt, esz­ményt kell adni a világnak, az erő már megutáltatia ma­gát. Nincs kedvem vitatkoz­ni, ha a kastélyban nem tet­tem, most még kevesebb ér­telme volna. Eszmény és em­ber? Szenvedélyes, szeszélyes szerelem. Kurta beteljesülé­sekkel, folytonos perpatvar­ral, házasság nélkül. Nem hi­szem, hogy az ember bármi másra oly sok energiát szán­na, mint arra hogy ha ki­talál valami jót, azt minél sokoldalúbban és menthetetle- nebbül tudja lejáratni. Géza filozófiai repertoár­ját jól ismerem, tudom, most WASHINGTON (MTI) Szovjet részről közleményt adtak ki Koszigin miniszter- elnök és Johnson elnök glass­boroi találkozójáról. A köz­leményt sajtókonferenciáján Koszigin ismertette. Szövege a következő: Koszigin szovjet miniszter- elnök és Johnson elnök kö­zött két találkozó jött létre Glassboro városában, New York közelében, mind az első találkozón, amely június 23- án ment végbe, mind a máso­dikon számos nemzetközi kér­désről folyt eszmecsere. A felek kifejtették nézetei­ket a közel-keleti helyzettel kapcsolatban. A szovjet fél ki­jelentette, hogy a fő feladat jelenleg az arab államok el­len agressziót elkövető Izrael csapatainak haladéktalan ki­vonása a fegyverszüneti vonal mögé. Ez a közel-keleti béke helyreállításának kulcskérdé­se. Ez a kérdés áll az ENSZ rendkívüli sürgős közgyűlése figyelmének előterében s ha­ladéktalanul pozitiven kell az igazság bölcsessége és a bölcsek igazsága következik. Platón lelkes méltatása, a fi­lozófusok államának rég meg­érett igénye. Azt is tudom, mit szoktam felelni rá, magá­val Platónnál: Milyen ked­vesek is az emberek! Foly­vást doktorkodnak, növelik és bonyolítják bajaikat, azt képzelik, hogy kigyógyíthat­ja őket valami titkos szer, amit valakinek a tanácsára kipróbálnak, és állapotuk so­hasem javul, sőt mind rosz- szabbra fordul. Hát nem olyan mulatságosak, akár egy ko­média, amikor megpróbálkoz­nak a törvényhozással, s azt képzelik, hogy reformokkal véget vethetnek az emberiség becstelenségeinek és gazsá­gainak — s nem tudják, hogy valójában egy hidra fejeit vagdossák?... Százszor elját­szott játék, magunk is unjuk, csak hát nem tudunk job­bat. Apám szokta mondani, valakitől hallotta, bár lehet, hogy maga találta ki, csak hát tulajdon gondolataként nem merte előhozni: az igazság olyan mint a szőlő, meg kellene várni, míg édessé érik, de az ember türelmet­len, lekapkodja savanyúan. Ezúttal Géza mégsem fut vé­gig elméje billentyűin, a ter­mészetes inger legyőzi a gon­dolatot, félreáll ő is vizelni. Csendes a front. Mintha nem megoldani. A vietnami kérdésről foly­tatott eszmecserében ismét megnyilvánult, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok álláspontja gyökeresen eltér egymástól. A szovjet fél aláhúzta, hogy a vietnami kérdés békés megoldása csak úgy lehetséges, ha abbahagy­ják a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni bombatá­madásokat, és Dél-Vielnamból kivonják az amerikai csapa­tokat. Mindkét fél aláhúzta, hogy fontosnak tartja a mielőbbi megállapodást a nukleáris fegyverek eltiltásáról szóló nemzetközi egyezmény meg­kötéséről. A tárgyalások során átte­kintették a kétoldalú, szovjet — amerikai kapcsolatokat. Egészében véve, a találko­zó alkalmat adott a Szovjet­unió és az Egyesült Államok kormányának arra, hogy a megvitatott kérdésekről ki­fejtse véleményét s ez a két fél megítélése szerint hasznos. Is lenne. Régi-régi őszi esték hangulata támad fel ben­nem, bricskák, szekerek nyekeregnek a szőlőhegyi utón, a présházak nyitott aj­taján át fényudvart vájnak a sötétben a lámpák, mámoros nevetések hallatszanak, nagy bőtorkű, értelmetlen neveté­sek, a tüzeken serceg a sza­lonna. Még el sem múlt, már csak a vonzóra emlékszem be­lőle. Veszteség-pszihózis. Amit elvesznek tőlem, mindenestói sajnálom. De minek is gon­dolnék másra? Ha törleszke- déssel és szerencsével is, de itt lett belőlem valaki: vá­rosunk elitje befogadott, ha épp addigra is, mire vége az egésznek. Deső belebámul a sötétbe. — Próbálom elképzelni — mondja halkan — a városra zúduló apokalipszist. Lövedé­keik tüzes röppályáját, szer­tefröccsenő háztetőket, fel­szökő lángokat, rémült fut- kosést. De nem megy. Ezer­szer láttam ilyesmit, magam is támadtam, védtem ropo­gó falakat, vagy menekül lem közülük, mégse bírom fel­idézni a pusztulás képeit. Le­het, mert nagyon szeretnem, ha Gáld megmaradna. Vagy talán itt valóban nem is ke­rül sor erősebb ütközetre... Anyám valamit akart mon­dani. Kétségbeesetten, iszo­nyúan akart, dehát tudod... Igen, én Groedke századostól mást is hallottam. A bárónak nem mondtam, úgysem lett volna értelme, elmegy innen. Meg aztán 6 másunnan, más­képp lát mindent, hátrafelé is, előre is. (Folytatjuk) n rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RADIO; ».22: Bogáncs. — 8.14: Schumann- dolok. — 9.00: Harsan a kürtszó. — 9.40: Cigányda­lok. — 10.10: Zenekari muzsika. — 11.10: Fiatalok stú­diója. — 11.3«: Tánczene. — 11.31: Hallgatóink figyel­mébe. — 12.15: Mindenki kedvére. — 13.00: A buda­pesti színházak műsora. — 14.02: Kóruspódium. — 14.12: C'sinn-bumm. — 13.10: Kérdezzen. — 13.15: Muzsikáló könyvek. — 1S.15: Két Suppé-nyitány.— 16.31: Gazda­sági újságíróké a szó. — 16.36: Kárbaveszett kötekedés. — 17.15: Leopold Stokowski vezényel. Sámson és De­lin. — 17.55: Húsz perc háromnegyed-ütemben. — 18.15: Meghívó külföldről. — 19.30: A Szabó család. — 20.00: A Magyar Rádió és Televízió népi zenekara játszik. — 20.30: A rádió lemezalbuma. — 22.20: Sporthíradó. — 22.25: Sullivan — Gilbert: Esküdtszéki tárgyalás. — 23.00: Könnyűzene. — 23.25: Cár és ács. — 0.10: Csár­dások. PETŐFI RADIO: 10.00—12.30: Zenés műsor üdülőknek. — 12.30: Dunajevszkij filmdalaiból. —12.40-, Házunktá­ja. _ 13.00: Három zongoraszonáta. — 13.47: Vízállás­jelentés. — 14.00: Kettőtől — hatig ... — 18.10: Andor Éva és Angyal Sándor énekel. Lukács István cimbalmo- zik. — 18.30: Tudat és tudattalan. — 18.55: A MÁV szimfonikusok hangversenye a stúdióban. — Kb.: 20.30: A Stúdió 11 játszik. — 21.00: A XX. század nagy írói. Az öreg halász és a tenger. — 22.00: Hangversenynaptár. — 22.15: Magyar nóták. — 22.30: Sándor Renée zongorá­zik. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 17.38: Műsorismertetés. — 18.00: Hírek. — 18.05: Képről-képre... — 18.50: Üj köny­vek. — 18.55: Slágervurstli. — 19.25: Hajóépítők. — 19.45: Esti mese. — 20.00: TV-Híradó. — 20.20: Dersi Tamás színházi jegyzete. — 20.30: Osztrovszkij: Farkasok és bárányok. — 23.15: TV-Híradó. — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 17.50: Ifjúsági adás. — 19.00: TV- Híradó. — 19.30: Rejtvénysorozat. — 21.15: Zenés szóra­koztató műsor. Kosziéin sajtókonferenciája az EN§Z épületében / Fock Jenő New York-i tartózkodása NEW YORK (MTI) tett New York Manhattan Fock Jenő, a Miniszterta- félszigete mentén. Az ENSZ nács elnöke, aki szombaton rendkívüli Közgyűlésén réss- Koszigin szovjet miniszterei- vevő magyar küldöttség veze- nökkel és több más szociális- tője vasárnap délután New ta ország kormányfőjével York legnevezetesebb múzeum együtt repülőgéppel rövid ki- maival ismerkedett, s felke- ránduláson vett részt a Niaga- reste a többi között a város ra vízesésnél, vasárnap dél- legnagyobb gyűjteményét, a előtt kisebb hajókirándulást Metropolitan múzeumot is. Gromiko megbeszélései New Yorkban NEW YORK (TASZSZ) rel. Vasárnap délelőtt a szov­Gramiko szovjet külügymi- jet külügyminiszter Mahmud niszter szombatom az esti órák- Favzival, az EAK elnökének ban találkozott Couve de Mur- külügyi tanácsadójával folyta- vilié francia külügyminiszter- tott megbeszélést (MTI) Újra lehel kezdeni Dobozy Imre regénye

Next

/
Oldalképek
Tartalom