Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-25 / 148. szám
10 1987. június 25. vasárnap ^)íei)etsi(f('s w?Kii?iií^v^iv?>(ííii<#»(tfife5W<sa^iín<íaví,i(ía(<í,n^ii<5>iti5>«^(<í>iií! Múzeumban: Be ázott a mennyezet. Riport: „Állatkerti látogatás on legmegrázóbb élménye volt a tigris veszedelmes és vérszomjas viselkedése.. 0 telefon, a rádió és a televízió statisztikája A világon 1954-ben kilenc- venmillió telefon volt. 1963- ban pedig már kb 170 millió. Az UNESCO szakértői úgy vélik, hogy a telefonok száma 2000-re megközelíti majd a hatszázmilliót. 1963-ban a földkerekségen négyszázmillió rádióvevőkészülék működött, hatvan százalékkal több, mint 1953-ban. Míg átlagban a világon száz lakosra tizenhárom rádió jutott, addig két kontinensen Ázsiában és Afrikában — legfeljebb csak kettő. Itt a rádiózás korszaka gyakorlatilag még nem köszöntött be. Ezzel szemben Európa, a Szovjetunió, Észak-Amerika és Ausztrália ínár közel jár a rádiókészülékekkel való teljes ellátottság határához. A legutóbbi tíz esztendőben a műsorszóró állomások száma megkétszereződött, s elérte a 12.600-at. 1963-ban százharmincmillió képernyő gyűlt ki naponta. A televízió-adóállomások száma pedig elérte a 2380-at. Európában 1160 tv-torony van, holott 1950-ben még csak tizenöt volt. A tv-készülékek megoszlása a világon még egyenetlenebb, mint a rádió- készülékeké. Míg Észak-Ame- rikában 24,5 televízió jut minden száz lakosra, addig Afrikában mindössze 0.05. Érdekesség — röviden Louis Leaky angol antropológus nemrégen Kenyában csontokat talált, amelyekről úgy vélik, hogy az ember eddigi legrégibb őseinek maradványa. A csontok tudományos elemzése annak a megállapításához vezetett, hogy a „kenyapithecus africanus” húszmillió évvel ezelőtt jelent meg a Földön. A házi állatok ragaszkodásáról már sokat írtak eddig. Mégis az alábbi történetet érdemesnek tartjuk feljegyezni: egy angol gazdálkodó eladott egy kacsát. Üj gazdája lenyeste a szárnyait és betette a baromfiudvarba. A kacsa azonban „megszökött’ és tizennyolc kilométeres gyaloglás után visszatért régi gazdájához. Két óceán határán Uj hipotézis az élet keletkezéséről a Földön A mítosz a gyönyörű istennőről, aki a tenger habjaiból született, nem is áll olyan messze az igazságtól. Egy hipotézis szerint éppen a tenger habjaiban volt a földi élet bölcsője. John Bernal angol tudós az általa felállított elméletben abból indul ki, hogy a tenger habjában feloldott szerves anyagok koncentrálódnak.« Ez a hab azonban bolygónk felszínének háromnegyedén még ma is állandóan képződik. Ha helyt adunk a feltevésnek, mely szerint az ősóceán-korszakban élet keletkezett, akkor jogos a kérdés: mi születik jelenleg? Juvenalij Zajcev, a biológiai tudományok doktora számára a „hyponeiston”-elmélet megteremtéséhez vezető út egy gyakorlati feladat megoldásával kezdődött. Meg kellett találnia, hol szaporodnak a pérhalak (ez igen értékes ipari halfaj, amelynek ivadékai régtől fogva a tengerpart öbleiben tenyésznek). E célból Zajcev kidolgozott egy ikrakereső — hidrosztatikai módszert, és váratlanul arra a következtetésre jutott, hogy a pérhal ikráját a tengervíz és a levegő határvonalában kell keresni. A tudósok többsége úgy vélte, hogy a tenger legfelső, néhány centiméteres vízrétege nem rejt magában semmiféle érdekességet, mivel az erős napfény elriasztja, sőt olykor el is pusztítja a tengervíz élőlényeit. A felső rétegek „lehalászásához” ráadásul különös hálókra volt szükség. Már a legelső tapasztalatok is igazolták Zajcev feltevését: a Fekete-tenger öt centiméteres vastagságú felszíni rétegében nemcsak a pérhal régóta keresett ikráját és lárváit fedezték fel, hanem más ritka, a tudomány számára eddig ismeretlen élőlényét is. A baktériumoknak, véglényeknek és a tenger legkülönfélébb élőlényeinek nem várt nagy koncentrációját találták itt. Juvenalij Zajcev javaslatára az élő szervezetek e most felderített halmazát „hyponeistan”-nak nevezték el. A más tengereken és óceánokon végzett kutatások mindenütt ugyanahhoz az eredményhez vezettek: a víz felszínén gazdag & változatos élővilág található. Így jutottak el ahhoz a végső következtetéshez is, hogy a hypo- neiston az óceánban élő szervezetek kiterjedt társulása, amely fontos szerepet tölt be: a maga módján keltetőül vagy tápláló környezetül szolgál az ezerfajta gerinctelen állat és hal kicsinyei számára. Éppen itt termelődik újra azoknak a szervezeteknek az utánpótlása, amelyekre az egyre szaporodó emberiségnek mind nagyobb szüksége van. Mivel magyarázható az életnek ilyen bősége a felszíni rétegben? Juvenalij Zajcev nézete szerint a hyponeistonnak az óceánban történő keletkezése egyik legfontosabb előfeltétele: a tenger habja, amely tulajdonképpen azon szerves anyagot oldott csapadéka, amelyele az élet keletkezésének nélkülözhetetlen kellékei. A víz virulens vagy már elhalt élővilágának bomlástermékei a tengerek és óceánok felszínén állandóan képződő habban csapódnak ki. Ez a koncentrált „trágya” viharos „életteli ob ban ások” táptalaja lehet. Mindenekelőtt a baktériumok úgy fejlődnek itt, mint valami mesterséges tenyészetben. Nyomukban megjelenik á véglények nagy tömege, majd a parányi több- sejtűeké, s ily módon foltról- fokra épül fel a hyponeiston elemeinek egész láncolata — a baktériumoktól a halakig. Ezek a parányi halak a tenger felszíni rétegében a legmesszebbmenőkig el vannak látva a szükséges élelemmel. Ehhez járul még, hogy e felső centiméterekben a fiatal szervezetekig még eljutnak a Nap fénytartományának infravörös és ultraibolya sugarai. Miután felnőnek, a fiatal halak és fenéklakó állatok elhagyják a felszíni réteget, de életük folyamán, vagy pusztulásuk után szerves anyagaik visszajutnak a habokba, ahonnét származnak... íme ilyen bölcső a hyponeiston, amelyben valamikor — feltehetően — az élet keletkezett. Az Ukrán SZSZK Tudományos Akadémia elnökségének múlt évi határozata alapján a Déli Tengerek Biológiai Intézetének ogyesszai részlegében speciális osztályt állítottak fel az atmoszfératenger határ- terület tanulmányozására. Ez a hyponeiston osztály az első és egyelőre még egyetlen tudományos kollektíva, amelynek feladata az óceán legfelső rétegeinek kutatása. A hyponeiston elmélet néhány tétele már most igazolódott. Kidolgozták a Szovjetunió déli tengereiben folyó pérhal-felderítés perspektivikus tervét, speciális mikro- szem hyponeiston-hálót konstruáltak, amely sikeresen használható az ipari halak felkutatásánál. Amikor a természet választása erre a legfontosabb táplálóbölcsőre esett, az alapfeltétel a táplálék és a napfény voltak. A tenger eme legfelső rétege meg is felelt a követelményeknek. A huszadik század második felében azonban eddig ismeretlen, erős biológiai hatású rádióaktív csapadék kezdett hullani erre a táptalajra. Ez cseppet sem közömbös a hyponeistonban nyüzsgő embriók és lárvák számára. Hová vezet hát e csapadék hatása? Ez egyike azon kérdéseknek, amelyeket meg kell oldaniok a kutatóknak, akik a hyponeiston titkait fürkészik — azt a néhány centis réteget, ahol az óceán jövő élővilága fejlődik. Robert Korotkij VASÁRNAPI FEJTÖRŐ Karínth y Frigyes elével. 72. Sarjad. 73, Káposzta része. FÜGGŐLEGES: 1. Halló... Halló... Te vagy az... édes egyetlenem... egyetlen kis boldogságom...? (A folyta- tást lásd az ábrában). 2. Szál- Nyolcvan esztendeje szüle- is van ilyen. 68. Aladár, be- loda, 3. Urán és nitrogén tett a kiváló író; rejtve- cézve. 69. Négylábú (—’). 70. vegyjele. 4. Oportot része (!) nyűnkben tőle idézünk. Folyónak lehet, de csak té- 5. Azonos betűk. 6. Toll. 7. VÍZSZINTES: 2. Így hatá- len. 71. Régi súlyegység, név- Szóösszetételekben: ellen. 8. rozba meg Karinthy, milyen a lelkiismeretes humorista. 6. Csomag. 10. Nemes gáz. 12. Töltött csokoládészem. 13. Hal fő benne. 14. Világifjúsági Találkozó. 15. Nőgyógyász, egyetemi tanár (Béla). 16. Játék is, virág is van ilyen. 18. Névelős szín. 20. Soha, németül. 22. Közéje szorít. 23. Község Mezőcsát közelében. 24. Jogvita. 25. DST. 26. Fordított kettősbetű. 27. Szlovákiai folyó. 29. íztelen. 31. Kettősbetű. 32. Mitikus indiai király, Mahábhárata egyik hőse. 34. Vas megyei község. 35. Körülbelül. 37. Horgászó. 39. Együtt vagyunk vele. 40. Terméketlen. 42. NMI. 43. Növel. 44. Akta. 45. Lovat előkészít a lovagláshoz. 47. Római ötvenötös. 48. Bánatos. 49. .. .besenyő; Sajóparti község. 50. Azonban. 51. Nem tud továbbmenni. 53. Csehszlovák gépkocsimárka. 55. S. L. 56. Golyóscsapágy-márka. 57. Aranka. 58. L\az Olasz KP központi lapja. 60. Fe- széiyezettség. 62. „Bér” be- 'űi. 63. Átokkal együtt em- egetik. 64. Nem mindig ^yen lő az árával. 66. Tyúk Szárnyas rovar. 9. Tanács: Te, ne menj éjszaka azon a sötét, elhagyott vidéken. (A folytatást lásd az ábrában). 11. Hegyvidék az NSZK-ban. 13. Kevert „len”. 15. Ragadozó madár. 17. Társadalmi szervezet legtevékenyebb tagjai. 19. Dombvidék a Dunántúlon. 21. Levelet küld. 24. Nagyon apró. 25. Állóképek vetítője. 28. RKL. 29. Vanadium, nitrogén és oxigén (+’). 30. Letilt. 33. A Mágnás Miska zeneszerzője (Albert). 36. Felhősödik. 38. Argon vegyjele. 39. Hosszabbítani. 41. Buda egyik szép része. 43. Vas vegyjele. 45. Némán nézed! 46. Vissza: szervezethez tartozik. 49. Vegyi anyag. 52. Kiválasztja magának. 54. Pirosító. 55. Hosszú, széles női sál. 57. Lásd 38. sz. 59. Idegen női név. 61. Golyóscsapágy-márka. 62. A szobába lép, de költőiesen. 63. Folyó Nyugat- Európában. 65. Hím állat. 67. Szóösszetételekben hasonlóságot jelöl. 71. A.S. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 2., függőleges 1. és 9. számú sorok megfejtése. A vasárnapi keresztrejtvény helyes megfejtése: Hajnalban jön az öreg csősz és megyünk a berekbe, ahol a tüskevár nevű romok vannak. Könyvjutalmat nyertek: Dr. Baditz Pál Miskolc, Szirácsik Zoltán Salgótarján és Bazső László Nagybátony. A könyveket postán küldjük el! Miért dohányoznak? Angliában majdnem minden nő dohányzik. Sehol sem láitni annyit belőlük mint Angliában. Hallgassunk meg néhányat közülük, mivel is indokolják a dohányzást: . , Egy idősebb hölgy: „Dohányzás közben megfeledkezem szomorú gondolataimról”. Egy művésznő: „Ha belél eg zem a kék füstöt, úgy erzem, lelkem az irrealitások világába repül és ez a művész igazi hazája. Narkotizálom magam, hogy élni és alkotni tudjak.” Egv ötgyermekes édesanya: „Ha nem ciggrettáznék, felőrlődnék az öt gyermekkel. így azonban minden simán megy: a cigaretta csodákat művel”. Egy tőzsdei alkusznő: „A dohányzás nélkül már régen az őrültek házában lennék. Hogyan is viselhetném el cigaretta nélkül őrült korunkat?” ÉM. Budapesti Betonáru- gyár Budapest XXI. Rákóczi Ferenc u. 289. (Csepel) azonnali belépéssel, jó kereseti lehetőséggel telvesz MOZAIKLAP és BETONELEMGYÁRTOI munkára férfi és női SEGÉDMUNKÁSOKAT. A bérezés teljesítményben történik 100 %-os normakiteljesítése esetén 8,50 — 12 Ft ló alapbér. Azonkívül nagy gyakorlattal és kiváló képességgel rendelkező VILLANYSZERELŐ, GÉPLAKATOS, AUTÓSZERELŐ, LÁNG és ELEKTROMOS HEGESZTŐ SZAKMUNKASOKAT. A bérezés időbérben történik a gyakorlati évtől függően 6—10,50 Ft-ig. MUNKÁSSZÁLLÁST és napi egyszeri MELEG ÉTKEZÉST térítés ellenében biztosítunk. FELVÉTELRE jelentkezés a gyár munkaügyi csoportjánál. Lenin-portré kongói bélyegen A Kongói Köztársaság (Brazzaville) — amely francia gyarmat volt — nemrég bélyeget jelentetett meg, amely a leningrádi Téli Palota ostromát és Lenin arcképét ábrázolja. A kiadvány a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 50. évfordulójára emlékezik. 191T novemberében - elképzelhetetlennek tűnt, hogy az az ország, amelyet a „vadak” és az őserdők hazájának ismertek, ötven évvel később ilyen bélyeget adjon ki. Mekkora utat tett meg azóta ez az egyenlítő-menti ország! Csak négy évvel a Téli Palota ostroma után kezdődött meg Kongóban az első vasútvonal építése a tengerpart és Brazzaville között, s mint az egykori tudósítások beszámolnak róla: a 140 kilométer hosszú vasútvonal építése közben 20 000 néger lelte halálát. Azóta Kongó lerázta a gyarmatosítók igáját és a többi függetlenné vált afrikai országgal együtt megindult a fejlődés utján. A szocializmus hódító eszméje alapjaiban rendítette meg a nagy gyarmatbirodalmakat, s az elmúlt 50 évben — a szabadságukat elnyert európai államokat nem számítva — több mint 60 ország vívta ki függetlenségét, köztük a Kongói Köztársaság,
