Nógrád, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-21 / 144. szám

1967. jűmits 21. szerda M05IM0 3 Btjif dolgozik ßg\g távoli kis földntűvesszove tke Az új mechanizmusra készülnek A Bércéi és Vidéke Kör­zeti Földmű vessző vetkezet irodájában ismerkedünk meg Földesi Istvánnal, a keres­kedelmi csoport vezetőjével, aki egyidejűleg az igazgató- sági elnök helyettese is. Az elnök éppen a fővárosban tar­tózkodik, így Földesi István a legilletékesebb informátor a szövetkezetben. Egyébként a tagok és az fmsz egyik szak- szervezeti vezetője is hozzá irányított. A középkorú férfi ugyanis több mint egy évti­zede tölti be egyfolytában munkakörét a választó föld- müvesszövetikezetl tagok nagy megelégedésére. — Mekkora a körzet? — Szemléltető képet kap­hatnak — mondja, és valóban néhány jellemző adattal elé- bünk rajzolja munkaterüle­tét. — Négy község és egy puszta alkotja a körzetet, mégpedig Bércéi, Nógrádkö- vesd, Galgaguta, Becske és Ordas-puszta. Ezerötszáz ta­got és huszonöt egységet tar­tunk nyilván. — Milyen boltok, üzemek működnek a körzetben? — A huszonöt egységből ti­zenegy a kiskereskedelmi, de ebben már a TÜZÉP-telep is benne van. Hét vendéglátó­ipari egységünk közül csak egy eszpresszónk van, és most készülünk egy új eszpresszó létesítésére. Mind a négy köz­ségben van felvásárlónk. Azon­kívül Bercelen, a központ­ban husi- és szikvízüzem, cukrászüzem és három gép­járműből álló gépkocsi üzem­ág is működik. — Hol épül az új presszó? — Nógrádkövesden szeret­nénk az idén megnyitni. Ugyanitt egy vegyesboltot is átadnánk rendeltetésének. Ez nagy szó minálunk. Nemcsak azért, mert a megyeszékhely­től jó távol esik körzetünk, hanem elsősorban a körzet kicsisége miatt is. — Milyen forgalmat bonyo­lítanak le? — Arra nem lehet panasz. A mi forgalmunkon kiválóan le lehet mérni, hogy évről évre hogyan növekszik az életszínvonal. Hiszen állan­dóan többet költenek bolt­ja'nlk ban. Tavaly március­ban a berceli önkiszolgáló boltban 134. az idén 251 ezer forint volt a forgalom, a ta­valyi áprilisi 147 ezerrel szemben pedig idén áprilisban 205 ezer. Es körülbelül ez az arány. Még a kétszázhúsz lelkes Ordas-pusztán is havi 50—80 ezer forintos a for­galom. Az eszpresszó havi bevétele megközelíti a nyolc­vanezer forintot, csak ká­véból hatezer forint árát ad­nak el havonta. — Isznak-e az emberek1 Földes István mosolyog. —• Az italboltok forgalma is nő — mondja. A bércéit havi kétszázezer forintot jö­vedelmez. — Tehát csaknem annyit Endrefalván szilárdult a közbiztonság Az endrefalvi községi ta­nács végrehajtó bizottsága a rendőrségi körzeti megbízott tájékoztató jelentése alapján vitatta meg a falu közrend­jének, közbiztonságának hely­zetét. Összehasonlításul a múlt esztendő és ez év első öt hónapjának adatai szol­gáltak. Az eredményeik között igen figyelemre méltó, hogy a felvilágosító munka és egyes intézkedések hasznaként eb­ben az évben senkit sem kel­lett közveszélyes munkakerü­lés miatt felelősségre vonni. A személyi tulajdont károsí­tó lopások száma ötödére csökkent, kétharmadára pe­dig a közlekedési szabálysér­téseké. Helyszínbírságolást főként azokkal szemben al­kalmaztak, akik kivilágítat- lan jármüvei vettek részt a közúti forgalomban. A rendőrségi körzeti meg­bízott különös nyomatékkai hívta fel a vb figyelmét az alkoholizmusból fakadó ve­szélyekre. Joggal hibáztatta a helyi italboltvezetőket, akik vajmi keveset törődnek az­zal, mennyire ittasodik le egy-egy vendég. Az italozás­ra hajlamos felnőtt olykor odáig süllyedj hogy gyerme­ket részegít le. Ezt tette R. Tiborral Berki Gyula. A fiú ittasságéiban Őrjöngött, kiabált, sőt megtámadta az iskola igazgatóját. Berkit a járási rendőkapitányság sza­bálysértési előadója meg­érdemelten súlyos pénzbír­ságban részesítette. Az előterjesztő nein csu­pán az önkéntes rendőri cso­port sikereiről számolt be. de őszintén ismertette az elő­forduló hibákat is. Nagy rész­ben az önkéntes testület ér­deme, hogy sikerült visszaszo­rítani a korábbi években el­harapódzott baromfilopást. Az erdő védelmében a terme­lőszövetkezet segítségét kérte a rendőrségi körzeti megbí­zott. A végrehajtó bizottság az i talboltvezetőket szigorú fi­gyelmeztetésben részesítette. A termelőszövetkezet elnöke elfogadta a körzeti megbízott­nak azt a javaslatát, hogy a gallyszedéshez engedélyt ad­jon ki, esetenként ötforintos áron; és intézkedett, hogy az erdő védelmére megbízható munkavállalót keressenek. A gazdaságosság javítása érdekéken Tanulmányi kirándulást szervezett tagjai részére az Országos Magyar Bányász- Kohász Egyesület salgótarjáni csoportja. A Salgótarjáni Erő­műbe látogattak a szénme­dence szakemberei. Varsányi Sándor, az erőmű gépészmér­nöké tartott előadást arról, hogy a szén minőségének ala­kulása hogyan befolyásolja az erőmű munkáját. Az erőművet évtizedekkel ezelőtt a jelenleginél jobb nógrádi szénre építették. Ma már nem kapja azt a fűtőér­tékű szenet, amit kezdetben kapott, s a gyenge minőségű szén nagymértékben koptatta az erőmű gépi berendezéseit, rontja a kazánok hatásfokát­Az erpmű korszerűtlen, hi­szen az országos átlagnál jó­val drágábban állítja elő a villamos energiát, és ezért in­kább csak- az úgynevezett csúcs­termelés idején ad áramot az országos hálózatra nagyobb mértékben Van egy másik igen fontos funkciója is: Salgó­tarján távfűtési rendszerének hőenergiával való ellátása. Az ország hőerőműveinek technológiája az elmúlt két évtizedben igen nagyot fejlő­dött. így a salgótarjáninál már jóval később épült erő­művek sem olyan gazdasá­gosak mint a legújabbak. Az előadást követő vitában a jövő lehetőségeiről esett szó. A szénbányászokat mint széneladókat érdekelte az erő­mű jövője. A vita után több csoport­ban végigjárták a bányásza­ti szakemberek az erőművet, figyelemmel kísérték a szén útját amint az átalakul hő, illetve villamos enegiává. költenek Bercelen italra, mint ételre? — Mindenesetre sokat. Bár hozzá tartozik az igazság­hoz, hogy igen nagy az át­menő forgalom is. Tehát nem csupán háromezer lélekszá­mú Bércéi támegatja ennyire kétműszakos italboltját. Kiderül, hogy két önálló vezető küiön-külön raktár­ból látja el a tizenhatórás szolgálatot. A kétszer nyolc­órás nyitvatartás nagyon előnyösnek bizonyult. Erről most Győri Jánosné. a dél­előtti ügyeletes ad tájékoz­tatást. A földművesszövetkezeti italboltok és üzletek általában déli órákban csukva tartanak — meséli Győri né. — Amikor a fogyasztók megtudták, hogy Bercelen délben is lehet mál­nát, sört vagy fröecsöt inni, a2óta a környékbeli községek­ben közlekedő gépkocsik uta­sai is hozzánk térneik be szomjukat oltani. Sajnos, a forgalmunk még így sem ak­kora, mint jó áruellátás ese­tén lehetne. Hat hektó sör kevés egy hétre. Mindenesetre fokozatosan fejlődik, korszerűsödik a a körzet, és megnyugtató, hogy az előrehaladás nem­csak az alkoholfogyasztásban, hanem a tartós közszükség­leti cikkek vásárlásában és az Igényesség emelkedésében is megnyilvánul. Lakos György A hatátikörök Irattanáról tárgyalt a tröszti párt vh Igen fontos témát tűzött na- értékek, a normaalapok mó- plrendre legutóbb a Nógrádi dosítása, a munkahelyi pót- Szén bányászati Tröszt párt- lékok meghatározása, végrehajtóbizottsága. Az üze- A gazdasági mechanizmus mek önállóságának növelésé- reformjáról szóló párthataro- re vonatkozó intézkedésekről zat óta ismét növekedett az tárgyaltak. A gazdaságirányi- üzemvezetők hatásköre. A tás reformjával kapcsolato- prémiumkeret felhasználása, a tosan már év elején létrehoz- nem vezető beosztású dolgo- tak egy bizottságot, amely- zók bérbesorolása, a bérfej­nek feladata: felmérések alap- lesztés és a jubileumi jutal- ján, sokoldalú elemző munka- mák elbírálása került az üze- val előkészíteni a megvalósu- mekhez, lést. A termelés tervezésében is-X«..«»ti««ä sítettek. Már azóta is össze­dekek összehangolása céljé­vonták a mizserfal és kiste- S renye. bányaüzeméket. Ezek- t He™ f m ^ sTT kel az intézkedésekkel az tervmutatók számát. Az volt a cél, hogy az Irányító munkát hatékonyabbá te­idén már a tröszt is a koráb­biaknál jóval kevesebb köte­lező mutatót szabott meg. A ütemben haladt. Az 1B64 de­cemberi párthatározat gyorsította a folyamatot. a termelési értékhez, az ön­költséghez es a költségszini cemberl párthatározat meg- hez kötöSék G^akoriatüag" a gyorsította a folvamarnt prémiumkeret 90 százaléka A bányaüzemek vezetői ezekre a legfőbb gazdasági megkapták a fegyelmi hatás- mutatókra összpontosul és kör gyakorlását, az igazgatói csak egytizede az egyéb fela- alap jelentős hányada feletti datok teljesítésére. rendelkezési jogot, az igazo­latlan mulasztás és törvényes távoliét elbírálása, a rokkant A hatáskörök leadását a Nógrádi Szénbányászati Trösztnél fokozatosan véfi­véjárró minősítés jogát. Üze- ^ cl A gazdasági folyama­mi hatáskörbe került a nor­mába beépíthető jövesztési Tizennégymillió forint hálózatfejlesztésre Lemaradás helyeit túlteljesítés Az ÉMASZ Salgótarjáni Üz- Jászberény, Tápiószőllös, Tá- ietigazgatósága egy sor Pest, pidsaP) Nagykata Szorospa- Heves és Nográd megyéi köz- helységekben. Az segben mar befejezte az első . . .. . félévre tervezett hálózat- üzlefetgiazgatosag körzetében átépítési, bővítési munkákat, befejezéshez közeleg, és jú- Egyebek között, csaknem egy- nius végére átadásra kerül millió-háromszázezer forint minden, az első fél évre ter- értékben hajtottak végre vezett nagy- és kisfeszültsé- nagyfeszültségű hálózatépítést, gű hálózatépítés, bővítés, ősz- valamint transzformátorház- szesen mintegy tizennégymil- épitést Nagybátonyban. At- lió forint értékben. Az üzlet- építették Jászdósa község igazgatóságon arra számíta- villamos-hálózatát, egymil- nak, hogy szemben az első lió-száznvole van három ezer fo- negyedévi súlyos elmaradás- rfntból. Több millió forintos sal, a félévet túlteljesítéssel munkát adtak át Gomba, zárják. tok központi szabályozását az új gazdasági mechanizmus szellemének megfelelően a jö­vőben a tröszt gazdasági esz­közökkel akarja biztosítani. Az anyagi érdekeltség rend­szerének átalakítása is ezt a célt szolgálja. Az ülésen sok szó esett a különböző nézetekről. Egyes aknaüzemeknél a korábbihoz viszonyítva hatáskör-szűkü­lésről beszélnek.. Az üzem­egységeknél az eddig átvett hatáskörök értékét becsülik le, nem akarják elismerni a fejlődést. Ezekkel szemben áll a másik szemlélet: a tröszti apparátus egyes osztályai ép­pen a hatáskörök leadásából származó eredményeket be­csülik le - és tovább kardos­kodnak a központi Irányítás szükségessége mellett. Ezek a nézetek több dologból táplál­koznak. Vannak aknák, ame­lyek az átszervezés előtf ön­álló üzemek voltak. Ezeknél valóban csökkent a vezetői hatáskör annak ellenére, hogy a nagyobb, több aknát is ösz­szefogó bányaüzemeknél Je­lentősen növekedett. Egy má­sik tény, hogy történtek az üzemek önállóságát sértő J in­tézkedések is. Ilyen, hogy az egyre szűkülő foglalkoztatási lehetőségek miatt védett dol­gozókat,, az üzemek akarata ellenére is helyezett át a tröszt. Történt ilyen a terme­lési előirányzatok meghatáro­zásánál, a létszám és állóesz­köz átcsoportosításnál, a be­ruházási keretek felhasználá­sánál, amikor a fejlődő üze­mek előnyére és a többiek hátrányára a tröszt döntött. Ilyenek a jövőben is lesznek, hiszen a népgazdasági érde­kek védelmét a trösztnek kell biztosítania. Melyek testnek a központo­sán végzendő feladatok? Töb­bek között a szénértékesítés operatív irányítása a fogyasz­tói igények szerint. Ebből kö­vetkezően az operatív terme­lési feladatok meghatározása ' is az üzemek számára. A szük­séges anyagbeszerzés az üze­mek igénylése alapján ugyan­csak központilag történik csakúgy, mint a pénzügyi mű­veletek intézése. A szükséges létszámkeret meghatározása, a bérgazdálkodás elvi irányítá­sa, a munkásszállítás racio­nalizálása és még egy sor kér­dés, mint például a távlati ter­vezés a műszaki fejlesztés irányelvek kidolgozása, a be­ruházások szükségességének megítélése, mind olyan, ame­lyek központi irányítást igé­nyelnek. Az üzemi önállóság növe­kedésének nagyobb felelősség­gel kell párosulnia. Ennek vi­szont elengedhetetlen feltéte­le az ellenőrzés hatékonysá­gának javítása. Ebből fakad az a követelmény, hogy az anyagi érdekeltség elbírálásá­nál megszűnjék a ma még tapasztalható egyenlősdi Nagyobb önállóság, nagyobb felelősség és az eddiginél több lehetőség, ami az üzemeknél nyilván fokozza a kezdemé­nyező készséget. A végrehaj­tó bizottság sürgette az új gazdasági mechanizmust elő­készítő bizottságot, hogy az új szervezeti felépítésre szó­ló javaslatot minél előbb ké­szítse el. Bodó János Aktuális porlré A gyarmati diákok küldötte A KISZ megyei küldöttérte­kezletén egy barna törékeny kislány lépett az emelvényre. Kezében jegyzetfüzet, azon néhány feljegyzés. A nyugal­mára figyeltek fel- Széttekin­tett a sokaságon, és minden szavát megfontolva, beszélni kezdett. A balassagyarmati fi­atalok életéről szólt. Nyíltan, őszintén. Arról, hogy a sza­bad idejüket nem tudják hasz­nosan eltölteni, mert nincs egy klubjuk. Szórakozni sean tudnak. Presszóba, vendéglők­be nem járhatnak, marad te­hát a céltalan bolyongás, amely nem vezet jóra. Ügy beszélt, mint aki nagyon jól ismeri a fiatalok gondjait. A tanácskozás résztvevői az őszinte szót nagy tapssal kö­szönték meg. Ez a nemvárt tetszésnyilvánítás zökkentette ki a kislányt nyugalmából. Otthonában Idézzük a tanács­kozás perceit. A szobában rend, tisztaság- A könyvek már a fiók mélyén pihennek. Je­len van az édesanya, nehezebb így a beszélgetés. Otthon még nem szokták meg, hogy fel­nőtt a lányuk. A mama tga- zítgatja szavait. Látható fe­szültséggel figyeli a válaszo­kat. Ez zavarja a lányt. — Csak arról szóltam ami bennünket foglalkoztat. Akkor még azt sem tudtam, hogy kongresszusi küldött leszek — mondja és az anyját nézi. — Nem tudtuk, hogy a közélet így foglalkoztatja Zsu­zsát. Nekünk nehéz azt meg­szokni, hogy mór nagylány. Mikor hazatért Salgótarjánból, és a boldogságtól ragyogóan újságolta, hogv a fiatalok or­szágos tanácskozásának kül­dötte lett. megijedtem. Még ilyen küldetésben hem volt tá­vol itthonról. Az apja is csak annyit mondott: azt majd még meglátjuk mehetsz-e? Pe ter­mészetes, hogy elmehet — só­hajt Zsuzsa anyja. Hegedűs Zsuzsa, Balassa­gyarmat, Óváros téri lakos, a Szántó Kovács Gimnázium har­madikos tanulója jól vizsgá­zott. Belépett a közéletbe. Zsuzsa tanáraival, osztály­társaival beszélgettem. Azt mondják, ha közösségről van szó — fáradhatatlan. Egy éve tűnt ki a munkájával. Meg­bízták a faliújság szerkesztésé­vel, majd a klubélet megszer­vezésével. Megbízatását lelki- ismeretesen elvégezte. Az idén tavasszal egy kirándulást szer­vezett Szentendrére, Eredeti­leg Budapestre készültek. Szállás hiányában lemondták az utat. Akkor levelezni kez­dett és kiderítette, Szentend­rén fogadják őket,, Ide ment az osztály. Tele gonddal, de fáradhatatlanul dolgozott, hogy mindenki jól érezze magát. Az osztályfőnök már megsokallta a fáradozását, átvette az ügyek intézését. A házigazda viszont kérte a tanárt, hogy a kis­lánnyal tárgyalhasson- így idézik szavait. — Olyan örömmel intézke­dik, hogv vétek volna meg­fosztani ettől, Zsuzsa a tajjár úr segítsé­gével a kirándulás ..ügyinté­zője” marad. Az osztály ün­nepélyesen megadta neki új jelzőjét, az ..ügyintéző" nevet. Az emlékek felidézése felen­gedi a beszélgetést güzsbakötő feszültséget. Zsuzsa édesanyja is mosolyog mát1. A kislány szeme felragyog. — Engem csodálatos jó érzés tölt el, ha másoknak boldog­ságot szerezhetek. A KISZ-kongresszusra tere­lődik a szó. Előkerül a jegy­zetfüzet. Feljegyzések vannak benne. Gondolatok az Ifjúság életéről. Erről fog hallani a tanácskozás Hegedűs Zsuzsa tolmácsolásában. Olt születtek ezek a gondolatok az iskolá­ban, amikor a tanulás szüne­tében útra kél a szó arról, ho­gyan alakítsák a maguk hol­napját. Még addig néhány nap hát­ra van. Zsuzsa most az illat- szertár dolgozója. Kedvesen mosolyog a pult mögött. Szol­gálatkész, fürgén kapaszkodik a pultok áruiért, hogy a bolt­ból mindenki elégedetten tá­vozhassák, A kongresszus után építőtábor következik. A gon­dolattól felélénkül: — Nagyon várom. Megint együtt leszünk osztálybeliek. Aztán pihenek- Az egyik ba­rátnőmet látogatom meg Mát- ranovákon. Olyan jó vele. Mindenről elbeszélgetünk — anyjára tekint és halványan elpirul Ilyen kislány Hegedűs Zsu­zsa az Óváros-tér lakója, a balassagyarmati diákok kong­resszusi küldötte. Bubái Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom