Nógrád, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-18 / 115. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIII. ÉVF. 115. SZÁM ARA: 50 FILLER 1961. MÁJUS 18. CSÜTÖRTÖK Állják a szavukat (3. oldal) Homályos körvonalak.. (4. oldal) Vasas—SBTC 4:2 (1:2) (5. oldal) Barátok köszöntése Ma érkezik hazánkba Walter Ulbrichtnak, az NSZEP Központi Bizottsága első titkárának, az NDK Államta­nácsa elnökének és Willi Stoph-nak, az NDK Minisztertaná­csa elnökének vezetésével az NDK párt- és kormányküldött­ségé. A küldöttség látogatása idején kerül sor a két ország barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződésének aláírására. * Az idei tavasz diplomáciai csúcsforgalmában is kiemel­kedő esemény színhelye lesz Budapest. A szocialista Német­ország és az egész nemzetközi munkásmozgalom olyan ki­emelkedő alakjaival az élen, mint Walter Ulbricht, Willi Stoph és az NDK több más magasrangú párt- és állami vezetője, hazánk fővárosába látogat a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormány- küldöttsége. Régi, kipróbált barátokkal szorítunk ismét kezet. Hi­szen a közös célon és a közös elveken alapuló, elválasztha­tatlan barátság fűz bennünket a demokratikus Németország­hoz. Váll-váll mellett építjük a szocializmust; a Szovjet­unió oldalán tevékenyen ki­vesszük részünket a békéért folytatott küzdelemből; egy­aránt tagjai vagyunk a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának és a védelmünket biztosító Varsói Szerződésnek. A nagy szocialista családon belül termékenyek és gyümöl­csözőek kétoldalú kapcsolata­ink is. Elegendő egyetlen, de sokatmondó példát idézni: a Német Demokratikus Köztár­saság, a Szovjetunió után, ha­zánk második legfontosabb külkereskedelmi partnere. Nincs olyan területe a tudo­mánynak, technikának, kultú­rának. idegenforgalomnak, ahol ne bővülnének örvendetesen országaink érintkezési pont­jai. Természetes tehát, hogy két baráti, ennyire közelálló or­szág között rendszeresek a magasszintű eszmecserék is. 1964-ben Walter Ulbricht ve­zetésével NDK párt- és kor­mányküldöttség járt Magyar- országon; tavaly Kádár János vezette magyar delegáció tett hivatalos látogátást a demok­ratikus német államban. Gya­koriak a nemhivatalos talál­kozók is. A budapesti tanácskozások folytatják a hasznos megbe­széléseknek ezt a sorát, — s mint már szó esett róla —, a két ország barátsági szerző­dést köt egymással. Ennek a fontos aktusnak különös idő­szerűséget ad, a jelenlegi euró­pai helyzet. Éppen a Karlovy Vary-i nyilatkozat állapította meg. hogy megvan a lehetőség a béke és biztonság légköré­nek megteremtésére. Az Egye­sült Államok és a Német Szö­vetségi Köztársaság vezető kö­rei igyekeznek „ellengőzt” ad­ni a kibontakozással szemben. Köztudott, hogy az irrealitá­sokon alapuló nyugatnémet politika ma az európai rende­zés fő kerékkötője. A másik német államnak, az NDK-nak tekintélynövekedése, a demok­ratikus Berlin békepolitikájá­nak alátámasztása viszont fon­tos lépés földrészünk ügyeinek rendezése felé. Bizonyosak le­hetünk benne: a magyar— NDK tárgyalások ebben az irányban hátnak majd, s hoz­zájárulnak ahhoz, hogy még időben többen elismerjék az új európai realitásokat. Már szinte közhelyként hat annak kijelentése, hogy ne­künk, magyaroknak különösen nem közömbös, mi történik német földön. Hazánkat mé­lyen érintette a két világhábo­rú tragédiája, amelybe a né­met militarizmus sodort ben­nünket. Ezért vagyunk annyi­ra érzékenyek, ha Németor­szág nyugati felében egyesek ismét a régi nótát fújják. S ezért szolgál különös örö­münkre, hogy német földön létezik és egyre erősödik az első munkás-paraszt békeál­lam, amely szövetségesünk és fegyverbarátunk. Ily módon a Németország egyik felében je­lentkező reakciós törekvések, a másik Németországban átha­tolhatatlan akadályba ütköz­nek. Ezeknek a gondolatoknak jegyében köszöntjük az NDK vezetőit hazánkban, s kívánunk számukra kellemes itt tartóz­kodást, gyümölcsöző tárgya­lásokat. Ami pedig egyenesen következik az elmondottakból: ez a párbeszéd egyaránt szol­gálja a két nép, s egész Euró­pa javát. Titót ismét a JSZSZK elnökévé választották Joszip Broz Titót, a Jugosz­láv Szövetségi Nemzetgyűlés ismét a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnö­kévé választotta. A Jugoszláv Szövetségi Nemzetgyűlésen a parlament valamennyi tanácsának együt­tes ülésén Oszmán Karabego- vics képviselő ötven képvise­lőtársa, és a Jugoszláv Dolgo­zók Szocialista Szövetségének nevében javasolta, hogy Jo­szip Broz Titót ismét a JSZSZK elnökévé válasszák. A parlament az indítványt tapssal üdvözölte. A titkos választásnál a szö­vetségi gyűlés jelenlevő 644 küldötte közül 642 szavazott Joszip Broz Titóra. Két kül­dött szavazata érvénytelen volt. A parlamenti küldöttek percekig tartó tapssal üdvö­zölték Joszip Broz Titót, akit ezúttal negyedízben választot­tak Jugoszláviai köztársasági elnökévé. • Megválasztása után mon­dott ünnepi nyilatkozatában Tito megköszönte az iránta tanúsított bizalmat. A továb­biakban hangsúlyozta, Jugosz­lávia nem maradhat közöm­bös a nemzetközi helyzet iránt, különösen most. ami­kor a nemzetközi események alakulása aggodalommal tölti el a világ haladó erőit. A vietnami háború szélesedik, a világon a durva beavatko­zás számos példájának lehe­tünk tanúi. Mindez szükséges­sé teszi, — mondotta — hogy a világ haladó erői határozott lépéseket tegyenek az újabb tűzfészkek elfojtására, és a békés megoldások keresésé­ben. A jugoszláv elnök állást foglalt a vietnami politika rendezése mellett. Hangsú­lyozta: a politikai rendezés feltételeinek a megteremtése mgköveteli, hogy az Egyesült Államok szüntesse be a bom­batámadásokat és agresszió­ját Tito kijelentette, hogy a Közel-Keleten kibontakozó válság az egész világot sú­lyos katasztrófa felé sodor­hatja. A görögországi válság — fűzte hozzá — negatív módon befolyásolhatja a bal­káni és általában az európai helyzetet. A jubileum tiszteletére Verseny a Salgótarjáni Acélárugyárban Kétszeres jubileumra ké­szülnek a Salgótarjáni Acél­árugyár dolgozói: a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulójára, és a gyár fennállásának százéves év­fordulójára. amit jövőre ünne­pelnék. A két nevezetes évfor­dulót szeretnék minden eddigit felülmúló versenyeredmények­kel köszönteni. A dolgozók vállalása: két- . millió-négy százháromezer forint megtakarítása. Alap­anyagból 480 ezer, rezsianyag­ból 550 ezer forintot akarnak megtakarítani, míg a minő­ség javításával 638 ezer, a termelékenység növelésével 120 ezer, műszaki fejlesztés­sel 615 ezer forint megtaka­rítását vállalták. A verseny első szakasza le­zárult és értékelték is. Az Acélárugyár negyedév alatt négymillió forint értékkel teljesítette túl tervét, örven­detes, hogy ez teljes egészé­ben a termelékenység növe­kedéséből származik. Jól gaz­dálkodtak a létszámmal, hi­szen annak ellenére született ilyen eredmény, hogy napon­ta átlagosan 65 munkással több volt betegállományban, mint az előző időszakban. Év elején gondot okozott, hogy az acélhuzalgyártást fel­sőbb utasításra átadták Mis­kolcra. Ez azt jelenti, hogy 68 millió forint értékű termelés- kiesést egyéb huzalokkal, hi­degen hengerelt acélszalagok­kal, kovácsolt termékekkel és öntvényekkel kell pótol­niuk. Ez sikerült is eddig. Termékeiből évről évre na­gyobb mennyiséget exportál a Salgótarjáni Acélárugyár. Az úgynevezett tőkés export tervet értékben több mint másfél százalékkal teljesítet­te túl. Némi elmaradás volt a szocialista országokba me­nő exportban, ami nem is gyártási, hanem inkább szál­lítási késés miatt fordult elő. Igen fontos mutatónak tart­ják az üzemnél a tételes szál­lítást is. Az idén jelentős a javulás az elmúlt évhez vi­szonyítva ebben a mutatóban is. A gazdaságosság, ami a szo­cialista verseny fő célja a Salgótarjáni Acélárugyárnál, hiszen a vállalások is első­sorban erre irányulnak, ugyancsak kedvezően alakult. Másfél millió forintot sikerült megtakarítaniuk negyedév alatt a termelési költségekből. Ezt elősegítette a tervtúltel­jesítés és az, hogy műszaki szervezési intézkedésekkel si­került a fajlagos anyagfel­használást csökkenteniük. Április ugyancsak biztatóan zárult, hiszen a vállalat egy egész háromtized százalékos tervtúlteljesítést ért el és ezen belül valamennyi üzem­rész teljesítette termelési fel­adatát. Befejezte munkáját a SZŐ VOSZ VI. kongresszusa Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Há­zában ülésező VI. SZÖVOSZ kongresszus szerdán folytatta tanácskozását. A kong­resszus elnökségében foglalt helyet többek között Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, és Dobi István, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke. A beszámolók, jelentések feletti vitában szerdán elsőnek Vámos Albert, Hajdú me­gyei küldött kapott szót, majd Fejér me­gye szövetkezeteinek képviseletében Pa- raniosz Nikosz szólalt fel, aki 17 éve él hazánkban, és most a SZÖVOSZ kongresz- szus fórumáról a görög katonai diktatúra elleni tiltakozásra szólította fel a szövet­kezeti mozgalom képviselőit. A kongresz- szus szerdai, utolsó napján számos kül­földi küldött szólalt fel. A vita befejezése után Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke válaszolt a hozzászólá­sokra, majd megválasztották a SZÖVOSZ vezető testületéit, és tisztségviselőit. A SZÖVOSZ elnöke ismét Szirmai Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának tagja lett. Nyolcmilliós import-export 4 vendéglátó: Salgótarján Megkezdődött a TIT Országos Filozófiai Választmányának plenáris ülésezése A magyar — NDK válasz - tékcsere import-export együt­tes értéke 1964-ben meg mind­össze 880 000 rubel volt, az idén viszont előreláthatólag meghaladja a 8 millió rubel értéket. A válasatéfccsere ke­retében egyebek között külön­féle textíliákat, pamut-, gyap­jú-, és műszáliszöveteket. kö­töttárut, damasztot, szőnyeget, bútort, játékot, sport- és koz­metikai cikkeket. valamint élelmiszereket, köztük sertés­húst és zsírt hozunk be a la­kosság jobb, választékosabb el­látására. Cserében konfekció bérmunkát, kész konfekció ter­mékeket, különféle iparcikke­ket, élelmiszereket köztük sa­vanyúságot. édességet, tojást, konyakot adunk, illetve szállí­tunk. Tudományos életünk fontos eseménye kezdődött el szer­dán délután Salgótarjánban, a TIT Nógrád megyei szer­vezetének székházában. Itt ült össze számos társadalmi és tudományos személyiség rész­vételével a TIT Országos Fi­lozófiai Választmánya, hogy kétnapos tanácskozás kere­tében megvitassa a szerve­zet életében ráváró feladato­kat. Az ország minden részéből érkeztek küldöttek a vá­lasztmány ülésére, ak’ket a megye nevében Jedlicska Gyula elvtárs. az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára üdvözölt. Dr. Sándor Pál egyetemi tanár elnöki megnyitója után a plenáris ülés keretében Balló István elvtárs, az MSZMP központi Bizottsága osztályvezető helyettese: Az MSZMP IX. kongresszusa ál­tal felvetett elvi kérdések és a filozófiai ismeretterjesztés címmel tartott előadást. Ezt követően a választmányi ve­zetőség írásos beszámolóját vitatták meg a küldöttek. Ma, a plenáris ülés második napján délelőtt 9 óraikor dr. Zrinszky László, az Országos Pedagógiai Intézet docense: A filozófiai ismeretterjesztés módszertani kérdései címmel tart tudományos értekezést Kevesebb a baleset megyénk üzemeiben Megyénk munkavédelmi helyzete egyik évrőJ a másik­ra javult. A balesetek száma kilenc százalékkal, a miattuk kieső műszakok száma 9,8 szá­zalékkal csökkent. Az SZMT munkavédelmi osztálya úgy értékeli, hogy ma már a jelentősebb üzemeknél célravezető munkavédelmi ügyrendet dolgoztak ki. Ké­szülnek éves munkavédelmi és egészségvédelmi tervek, ame­lyeknek a megvalósítását a szakszervezeti szervek szorgal­mazzák. Gond ott van, ahol egy-egy feladat nagyobb ösz- szegű beruházást igényel. Több üzemben volt az utóbbi időben rekonstrukció, mint például a Balassagyar­mati Porcelángyárban, vagy a Romhányi Cserépkályhagvár- ban, ahol a zsúfoltságot is si­került felszámolni, korszerű gépek üzembehelyezésével pe­dig a biztonságot javítani. Egy egészséges folyamat kezdődött a tanácsi vállalatoknál is. bár még a kelleténél mindig ke­vesebb jut szociális célokra. Még ma is előfordul azon­ban, fejlesztésnél, rekonstruk­cióknál, hogy átmenetileg na­gyobb a veszélyeztetés, mert a műszakiak nem kellően készí­tik elő a munkalehetőséget, és hozzátehetjük a munkást, el­feledkeznek a munkaszervezés fontos szerepéről. Mind több az olyan intézke­dés, amely a munka megköny- nyítését, a biztonság növelését szolgálja. Az üzemeknél a kü­lönböző tanácskozásokon is egyre többet foglalkoznak ez­zel. Az üzemi szemlék rend­szeresebbek, bár hiba. hogy egyes vezetők még mindig al­bérletbe adják ezt a feladatot. Gyakrabban élnek a felelős­ségre vonás eszközével is. Cél­ravezető módszer, amit a Sal­gótarjáni Acélárugyárban al­kalmaznak. Itt a munkavédel­mi hiányosságokért elvont prémiumot, másutt jutalma­zásra használják fel. Kettős ösztönzést jelent ez a mód­szer, amelyet érdemes lenne más üzemekben is alkalmaz­ni. Erősödött a munkavédelmi társadalmi tevékenység is. amelyben a szakszervezeti szerveken kívül az ügyészség, KÖJÁL, a Népi Ellenőrzési Bizottságok, a tanácsok szak- igazgatási szervei is fokozott mértékben vettek részt Közös brigádvizsgálatokat tartottak, és a tapasztalatokat igyekez­tek hasznosítani. Általában va­lamennyi iparágban biztonság- technikai vizsgát tettek a ve­zető beosztású dolgozók. A hivatásos munkavédelmi felügyelők mellett ma már az SZMT keretében társadalmi munkában, mintegy harminc felügyelő tevékenykedik a me­gyében. Rajtuk kívül az üze­meknél négyezerre tehető a munkavédelmi őrök száma. Sok az intézkednivaló még. Egy év alatt 41 esetben kellett például azonnali hatállyal le­állítani munkahelyet, gépet, mert nem biztosították az elő­írt feltételeket. Ilyen eset volt szügyi tangazdaságban és a tol- mácsi Erdőkémiában is. Óvó- rendszabályok megszegéséért 14 esetben bírságoltak, illetve szabálysértési eljárást indítot­tak. A mezőgazdaság a rohamos gépesítéssel egy snr új balese­ti veszélyt is jelent. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint a legtöbb balesetet a sérült fegyelmezetlensége, fi­gyelmetlen munkája idézi elő. Sajnos a baleseti oktatás na­gyon sok helyen olyan ala­csony színvonalú, hogy ott a munkás nem tudja elsajátíta­ni kellő mértékben a biztonsá­gos munkához szükséges is­mereteket. Az aláírás, amivel a munkás igazolja, hogy meg­tartották számára a baleseti oktatást, önmagában még ke­vés. Esetenként egyes vezetők ebből nem csinálnak sem hi­vatali, sem erkölcsi ügyet. Nagyon káros, hogy a veze­tők eltűrik a szabálytalansá­got, nem követelik meg a vé­dőfelszerelések használatát, az óvórendszabályok betartását. Felelősségre vonás helyett, azt az elvet vallják: mindenki a maga bőrét viszi a vásárra. A néhány százalékos javulás nincs arányban a megtett in­tézkedésekkel, a baleset meg­előzése érdekében végzett tár­sadalmi tevékenységgel. Nincs arányban a műszaki fejlesztés, korszerűsítés adta lehetőse­gekkel sem. Nagjmn sok még a tennivaló, különösen akkor, ha ide számítjuk az objektív okokat is. Megyénkben ugyan­is nagyon sok még az elavult termelőberendezés, az üzemek nagyrésze zsúfolt. Elmaradt az anyagmozgatás gépesítése. Mind olyan okok ezek, ame­lyekből következik: sokkal gondosabb. körültekintőbb munkára van szükség. Ter­melni csak biztonságosan le­het.

Next

/
Oldalképek
Tartalom