Nógrád, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-12 / 110. szám

1907 május 12 péntek w fvn dip 3 Sa igát a rj á n i ü vegf ú ró Jugoszláviában A napokban hosszú út­ra kelt a neves öblösüveg- gyári üvegfúvó, szocialista brigádvezető Schink József. A cél: Jugoszlávia, Alibu- nár. Feladat: az itt épült új díszmű üveggyár helybe­li munkásainak betanítá­Az alibunári üveggyárat egyébként az ÉM. Export Fővállalkozási Irodája épí­tette, Üzembe helyezéséhez Párádról, Tokodról, Ajká­ról, és Salgótarjánból a leg­kiválóbb magyar üveges szakembereket hívták meg. Az Öblösüveggyárat, Schink József mellett Mede István képviseli, aki a tálak, pré­selt vázák, és egyéb ter­mékek előállítására felsze­relt, úgynevezett Feszt- prés kezelését tanítja. A kiküldetés időtartama három hónap: erre az idő­re meg is vált az Öblös- üveggyár kötelékéből a bri­gádvezető. Több mint negy­ven évi szolgálat után. De méltó koronája a megtisz­telő feladat ak üvegfúvó pályafutásának. Azonkívül hacsak a három hónap meghosszabbítását nem ké­rik tőle odakünn, visszavár­ja őt a jól ismert, szeretett műhely, munkatársai, a gyár vezetői. Kié a vagyon, a lakás? Menyasszunyiánc után - Kapzsi követelések A válások száma lassan, anyagi alapját, a húszezer de folyamatosan emelkedik, forintos értéket közös va- Igy növekvő jelentőségű, gyónnak kellett tekinteni, hogy a bíróságok mind a há­zassági bontó-, mind pedig a srsjrSwÄ sete*, xssf tevékenységével foglalkozott Kls erteKU tárgyakhoz, am. nemrégiben a Balassagyar­mati Megyei Bíróság Polgári Kollégiuma. A Legfelsőbb Bíróság a há- aastársak vagyonai jogviszo­Nem ritka, hogy a peres felek valamelyike Shylockot foglalásának megfelelően — tulajdonosuk önállóan, a kö­zös vagyon felhasználása nél­kül tett szert azokra. Természetesnek tekintjük, hogy a házas felek közösen használják az egyikük külön vagyonát képező épületet, s> hogy közösen viselik a fenn- a tatarozás költsége- azt is, hogy egyikük ezekhez külön vagyonából is hozzájárul. A törvény lehetővé teszi, hogy a házastársak volt kö­zös lakásuk használatára vo­natkozó igényüket a bontóper során érvényesítsék. A Leg­felsőbb Bíróság fő szabálynak nevezi, hogy a vitát első sor­nő egy Pajtás fényképező- tartás, gép, egy villamos kenyérpl- it; sőt rító. Nagy fokú szűkmarkú­ságát árulta el az az asszony, aki férje sötétkék öltönyét követelte vissza külön vá­nyai rendezésének alapjaként gyonként, — bizonyítva, hogy — a teljes egyenjogúság ei- azt még szülei vásárolták vő- vének megfelelően — a há- legény korában a férfi ré- zastársi vagyonközösség in- szére. A felek előszeretettel tézményét tekinti, a jogaikéi- hivatkoznak a bontóper so- mazás iránytűjévé pedig a rán affélére, hogy mosógép ban a lakás elkülönített hasz- közös vagyon fokozott védel- csak a férjé lehet, mivel azt nálatával kell rendezni. A mét tette. A hazastársak ősz- az ő nagybátyja adta nász- lakáskultúra szempontjából is tatlan, közös tulajdona ajándékba; vagy a téve ki- fontai bíróságainknak az « mindaz, amit a házassági zárólag az asszonyé, mivel evakorlata am elv az efivszo­életközösség fennállása alatt azt az ő húgai ajándékozták, uäi-ai z« meiiékhoiviséahől ál­akar együttesen, akár kü- A bíróság nem érthet egyet b,ibÓ1 & ^^elyises!bo. al lön-külön szereztek, a más az ilyen felfogással, amely eredetű — például a a vagyontárgy sorsát a vér­házasságkötés előtt már meg- ségi kapcsolatok alapján dön- volt —- vagyontárgyak a kü- tené el, s így nem erősítené, lön vagyon kategóriájába hanem gyengítené a házas­tartoznak. Azt, hogy külön ság és a család intézményét, vagyonról van szó, annak — fukarságában háttérbe kell bizonyítania, aki va- tolva azok magasztos erköl- gyontárgyat — vagy más ér- esi elemeit. Az ajándékozott téket — igényli. A bíróság, a tárgy jellegéből legtöbbször fentiekre tekintettel, Igen egyértelműen kitűnik, hogy gondosan értékeli, hogy kö- azt a fiatalok közös haszná- zös, vagy külön vagyonról latra kapták, — tehát az van-e szó a per egyes szaka- ilyen érték külön vagyonnak szaiban. A házastársak egyike a há­ló lakást megoszthatatlannak tekinti, A lakásvitákban ho­zott ítéletekben megfelelően érvényesülnek a házassági, családi, erkölcsi szempontok, — ha lehet, még fokozottab­ban, mint a vagyonjogi prob­lémák eldöntésénél. — b. z. ápedagógus parttitkár Két esztendővel ezelőtt mun- hogy katársai iránti előzékenysé- za és gével, örökös jókedvével, fel tűnt egy fiatal pedagógus a murikat szorgalmaz- azt bizonyítja, milyen káros a veszekedés. Beszél­tem a pártinstruktorral, a Szügy ben. Azt mondja az párttagokkal, jelentettem egyik kolleganője: azonnal meglátja, ha valakinek rossz a kedve. Segítségére siet, megvigasztalja. — Jó munkatárs, és kedves barát tud lenni Nagy Pali — mondja ez a tanítónő. A fiatal pedagógus figyel­me az Iskolán túlra Is ki­terjedt. Akkoriban ellentétek gyengítették a termelőszövet­kezet vezetőségét. Az elnök, Dovicsin Sándor és a főköny­velő, Majdan János azzal a gondolattal foglalkoztak, hogy elhagyják a termelőszövetke­zetet, mert örök vitában vol­tak a párttitkárral, aki bri- gádvezetőkónt dolgozott, de mint párttitkár gyakran meg­szegte a közösen hozott ha­tározatokat. Megtörtént, hogy bejelentette: elkészültek a szántással. A tagok az ellen­kezőjét jelentették. Ellenőriz­ték, és a tagok jelentése bi­zonyult igaznak. Több hold szántatlan maradt. Felelősség' járási pártbizottságon, és ak­kor született a gondolat: megválasztjuk párttltkárnak. den beszélgetésről pontosan tájékoztatja őket. A faelosz­táskor is ez történt. Voltak sértődöttek, de a párlcsoport tagjai megmagyarázták ne­kik, miért mennyit kaptak. A kertészet létrehozásánál is ez történt. Egy időben nem Nagy Pál pedagógust meg- üzemelt, mert ráfizettek. A választották tsz-párttitkárnak. faluban nem volt hozzáértő Voltak, akik idegenkedtek tő- ember. A titkár, az elnök, a le. Mit keres egy tanító a főkönyvelő egyik este sokáig tsz alapszervezetének élén. számoltak. Kiderült, ha jól Leginkább maga Nagy Pál, megszervezik, magas jövedel- aki akkor felsőbb iskolába met ad ez az üzemág. Azon iratkozott, hogy megszerez- folyt a vita helybeli, vagy ze a tanári diplomát. Végül a párttagok akarata érvénye­sült, párttitkár lett. A napok­ban kerestük őt. A tanácshá­zán tárgyalt az elnökkel, Ra- dos Józseffel. Kerek arcú, bi­zalomgerjesztő ember. Akkor zárkózott be, amikor párttit­idegen legyen a kertész. Ta­pasztalatból tudták: helybeli nem képes teljesíteni a ter­veket. De az idegent nem szí­vesen látta a tagság. Az alap- szervezet vállalta, hogy meg­magyarázza a tagoknak, miért kell szakembert hozni. kári munkája után érdeklőd- Cservenák Sámuel pártbizal tünk. — Nem vagyok én illeté­kes magamról beszélni •— mondja. Nagyon határozott állás­pontjában, és igaza is van. Legtöbbet a tsz-ben tudnak mi kapta a megbízatást a fel- világosító munkára. Ma már tények bizonyítják, érdemes volt a fáradság. — Az eredményünk? Ki­fizettünk minden adósságot. Emellett munkaegységre jó­val többet fizettünk, mint bár­...........v,..., __ . róla mondani. Ezért a tsz' ^ r e vonták, s ebből általános í1’0^3 parkjának egyik zöld- mejyjk esztendőben. A tag veszekedés kerekedett, amely beborult iaja alatt Dovicsin . munkakedve megsokszo­Sandor, az elnök mondta el, & mennyire megváltozott a ter­melőszövetkezetben az élet az új párttitkár támogatásá­val. — Én biztos voltam ben­ne, hogy jó segítőtársra ta­a tagságra is kiterjedt. El­mérgesedett a helyzet. Cso­portokra oszlottak és munka helyett veszekedtek. Nagy Pál, a fiatal pedagó­gus, tudta mit jelent műve­letlenül hagyni a földet, ösz- szegyűjtötte a nagyobb iskolá­sokat, és elmentek a termelő- szövetkezetbe dolgozni. De a i3.,3 tagokkal is beszélgetett. Fel­használta a lehetőséget ak­kor is, amikor az iskolában felkeresték és a párttaggyű­lést. Nem egyszer az estéit is erre fordította, a lakásukon kereste fel az embereket. Rados Józseffel, a tanácsel­nökkel beszélgetünk azokról az Időkről. — Nekünk akkor nagyon sokat jelentett az emberek­rozódott. Mikor tavasszal szét­osztottuk a területet, nem tudtunk annyit kimérni, mint amennyit vállaltak volna a tagók — mondja az elnök, A tanácsháza délutáni csend­lálok Nagy Paliban. Olyan Jóben Rados József, tanacs- párttitkár aki kezében tart- elnökkel tárgyal Nagy Pál gyeplőt” és okosan irá- a tsz-párttitkár. Kérdő tekin- nyftja a munkát — mondja, tettel kutatják a tsz-elnökkel — A mi titkárunk soha folytatott beszelgetesem ered­nem avatkozik a vezetők menyét. A feljegyzésem a zse- munkájéba. Ezt a felelőssé- bemben lapul. Kar volna elo- get meghagyja nekünk. Em- szedni, elmondani ez az em­lékszem az első megbeszélés- bér nem szereti, ha róla he­re. A fa elosztásán vita tkoz- szélnek. A tanulásról esik tunk, ö magyarázta meg: egy sz°- ,„Nag-5' löszül újabb ellentét kialakulását je- az államvizsgára. Vizsgadol- lentheti, ha nélkülözzük az gozata a község történésé, igazságot. A végzett munka amelynek ez az írás egy kis legyen az elosztás alapja — része. Ezért gondolom, nem mondta, és ránk bízta a dön- neheztel, ha közreadjuk. kel való foglalkozás Egy al- az elnök' faluban drukkolnak, sikerrel kálómmal, amikor tudomásom- test emieKezlK az emoK. - h utána minden ra jutott hogy Nagy Pali jár- A párttitkár hattagú párt- figyeimet ifjúk fordíthassa. ja a csaladokat, es az Iskolai csoportot alakított, a gazda- jjert varjak Az igkojá. ügyeken túl a tsz-t gyengítő Ságban dolgozó párttagokból. . gyerekek a tsz-ben a ^11 Al. iáinl- 1-í 1 í+A.- A.r«l ‘ ll’ n 4* ÁV, rt niTIllÁ í O n O IzAV Ó D An S ellentétek kiegyenlítésével is Estébe nyúló foglalkozik, magam is utána osztották el a néztem. Elmondták a faluban, tanácskozáson tennivalókat, taz-vezetökkel történt min­feLnőttek. Bobál Gyula zasságkötés előtt jelentős ösz- szeget helyezett el a taka­rékban, a kamatok folyama­tosan növelték a tőkét. A betétkönyv tulajdonosa a bontóper során a teljes ka­matösszeget magának köve­telte; a bíróság azonban —* helyesen — közös vagyon­ként értékelte a kamatokat, hiszen azok a házasság fenn­állása alatt gyűltek össze. nem - tekinthető. Ebben a tárgykörben na­gyon helyes ítéletet alkotott a balassagyarmati járásbíró­ság. Egy perben az asszony magáénak követelte a tévé- készüléket, s előadta, hogy azt a menyasszonytáncnál összegyűlt summából vásárol­ták, — az pedig a menyasz- szonynak szóló ajándék. A bíróság ezzel szemben leszö­gezte, hogy a táncpénz az új házaspár terheinek könnyíté­sére szánt támogatás, — en­Közös vagyonként kezelt a . megyei bíróság egy húszezer fogva közös vagyon, forintos víkendházat is, — noha a per során bebizonyo­sodott, hogy a házastársak éppen anyagiakon civódtak legtöbbet, s nehéz volt elkép­zelni, hogy a kis üdülő árát együtt rakosgatták volna össze. igényt tartó fél nem bizonyí­totta be, hogy a különélések idején teremtette meg a ház Figyelem;« méltó joggya­korlat kezdeményezőjévé vált megyénkben a salgótarjáni és a balassagyarmati járásbíró­ság. Ezek a bíróságok a hosz- szabb, de mégis ideiglenesnek Mivel a víkendházra bizonyult különélés tartama alatt szerzett vagyontárgyakat elismerték, de csak akkor is­merték el külön vagyonnak, ha — a megyei bíróság állás­Tanácskozik a Balassagyarmati Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága A magyamándori Rákóczi lesz a közös gazdaság teljes Termelőszövetkezet helyzetét, vezetősége, a községi tanács eredményeit, gondjait, az elő- első számú vezetője. rehaladás feltételeit vitatja A járási tanács mezőgazda­meg hétfői tanácskozásán, a gági osztálya vizsgálatot Balassagyarmati Járási Ta- folytatott a szövetkezetben. A nács Végrehajtó " Bizottsága, tapasztalatok alapján készí­Az ülésre Magyamándorban tették el, a szövetkezet veze­kerül sor s a végrehajtó bi- töivel közösen, a végrehajtó kerül sor, s a vegrenajto m bizottság elé kerülő beszámo­zottság tagjai, a szaknányitó s a gazdaság megerősödé­szerv képviselői mellett ott sét segítő javaslatokat. Mit két* és mit ad az futsz ? Egy kongresszusi küldött arcképe Nagy megtiszteltetés Ker­tész Ignácnénak, a beroeii ter­melőszövetkezet brigádveze­tőjének, hogy küldöttnek vá­lasztották a SZÖVOSZ VI. kongresszusára. Legalább is így beszél erről, mondván, hogy ő „csak egy egyszerű parasztasszony.” Persze minden attól függ. mit értünk „egyszerű” alatt? Mert az igaz, hogy Kertész- né igen szerény, öltözéke is „hagyományos”, de a terme­— Itt, Bercelen egy perem­boltra volna a legnagyobb szükség. Sokat nőtt a község az utóbbi évek alatt, az új házak lakóinak is jó volna, ha legalább a kenyérhez és a legszükségesebb napi cikkek­hez a közeiben tudnának hoz­zájutni. De talán még ennél is fontosabb lenne Nógrád- kövesden, az ipari településen egy élelmiszerbolt létesítése. Ebhez a ház már meg is vol­na, de a tulajdonos tízezer lőszövetkezetben, amelynek forinttal drágábban adná, mint tűzrevalót, és nehezebb áru­cikkeket pedig házhoz szál­lítják. Naposbaromfiból is van ele­gendő az idén: a termelőszö­vetkezet is segített az ellátás­ban, előnevelt G—83-as csir­kéket bocsátott a lakosság rendelkezésére. — Csak egy hiba van — panaszolja Kertész Ignácné —, hogy újabban a közös gazda­ság fs foglalkozik tojásfel­vásárlással, és mivel többet ad érte, ez helytelen versengést megalakulása óta tagja, min- amennyit a szövetkezet f'zet- okoz a két szerv között. den évben 200 munkaegysé- hét érte. Évek óta tart érni- gén felül teljesít,és péidamu- att a huzavona. És a bányá­tató munkája, magatartása alapján 1864 óta vezetőségi tag is. A földművesszövetkezetnek még régebben, 1949 óta igaz­gatósági tagja, majd felügye- íőbizottsági tag lett az FJK- nál, most pedig beválasztot­ták a megyed választmányba és a MÉSZÖV felvásárlási szakbizottságába. Arra a kérdésre, hogy a kongresszusra „mit visz ma­gával” a megyéből, így vá­laszol: — Azt mondják: minden szentnek maga felé hajlik a keze, hát én is a saját kör­zetünk gondját, baját akarom tudatni, s szeretném, ha a mi tagságunk kérései teljesül­nének. — Mik ezek a kérések? szoknak kilométereket kell gyalogolniok a kenyérért. Sok mindenről beszél még Kertészné. arról is, hogy a fö Id m ü vessző ve tkeze t nek min­dezek ellenére sokat köszön­het a lakosság: Bercelen kor­szerű, szép önkiszolgáló ve­gyesbolt, iparcikkbolt, cuk­rászüzem áll a lakosság vaszig, rendelkezésére, és most ala- ellátás kítják ki a gázcseretelepet. A nyitvatartást is úgy alkalmaz­za a szövetkezet, hogy a me­zőgazdaságban, vagy más üze­mekben dolgozók kora reggel és késő este is be tudjanak vásárolni. Fontos szolgáltatá­sokkal is segítségére siet a lakosságnak a fö’dművesszö- vetkezet: mosógép, padlóke­félő. porszívó, edénvék. fal­festőhenger kölcsönözhető. A Jó javaslatokban sem szű­kölködik Bércéi kongresszusi küldötte, aki a nőtanács el­nöke is már három éve. A asszonyoknak téli elfoglaltság kellene arra az időre, ami­kor a mezőgazdasági munkák szünetelnek. Valami olyan termelőüzem alakítását sze­retnék, ahol a nők kiegészítő keresethez jutnának ősztől fca- A zöldség- gyümölcs­javítását úgy látná megoldhatónak. ha a kör­zet négy községének termelő- szövetkezetei összefognának és közös erővei megtermelnék a lakosság szükségletét fedező árukat. Ezeket a gondolatokat vi­szi magával Kertész Ignácné a ^ZÖVOSZ VI, kongresszusára Budapestre, az ünnepi tanács­kozásra. K. E. Tervek Mihálygergén A jelölő gyűléseken felve­tett problémák, javaslatok csaknem mindegyike közérde­kű kérdésekkel foglalkozott Mihálygergén. A községi ta­nács — számba véve az anya­gi lehetőségeket — e javas­latok alapján kidolgozta az Idei munkaprogramot. A köz­világítás korszerűsítése már megkezdődött a község főut­cáján. A júniusig befejeződő munkálatokra 150 ezer forin­tot költenek. A község köz- kútja! eléggé elhanyagoltak, rendbehozataluk szükséges. Az egyiket már közegészség­ügyileg is kifogástalanná tet­ték, a másikra hamarosan sor kerül. A művelődési otthon környékét kulturált környezet­té alakítják ki- A parkosítást a közeljövőken megkezdik, a lakosság mintegy ötvenezer forint értékű társadalmi mun­kát ajánlott fel. A községi patak szabályozása egyre in­kább halaszthatatlan feladat. Az idén a 2,5 kilométeres pa­takszakaszból 1,5 kilométert a tanács. egy kilométert a termelőszövetkezet szabályoz­tak A község útjainak hosz- sza hét kilométer. A jelen­leg meglévő 500 méter hosz- szúságú járdát legalább négy—öt kilométer hosszúsá­gúra szeretnék megépíteni. Erre azonban — a magas költségek miatt — az idér már nem kerül sor, jövőre igen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom