Nógrád, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-11 / 109. szám
VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! NÓORÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS'IAPIA XXIII. ÉVF. 109. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1967. MÁJUS 11. CSÜTÖRTÖK A Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei Igazgatóságának jelentése a megye I. negyedévi eredményeiről Javult az ellátás, növekedett a forgalom A kereskedelem helyseiéről tárgyalt as SZMT Elnöksége Szerdán, az SZMT székházban ülésezett a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Elnöksége. Az ipari települések áruellátásának helyzetével, a KPVDSZ és a megyei tanács kereskedelmi osztályának jelentése alapján foglalkozott. Megállapították, hogy megyénk kiskereskedelmének áruforgalma tavaly 20 millió forinttal volt nagyobb, mint az előző évben, bár nem érte el a fejlődés üteme az országos átlagot. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat területén alapvető cikkekből zökkenőmentes volt az ellátás, egyéb élemi- szerekből azonban átmenetileg volt hiány. Csökkent a hús, a töltelékáru, és a tejtermékek forgalma, viszont duplájára növekedett a szalonna, a tojás és a vágott baromfi forgalma. A megye kereskedelmi szervei fáradoztak azon, hogy a termelőszövetkezetekkel, állami gazdaságokkal kapcsolatot teremtsenek, növelni tudják a baromfifelhozatalt. A lakosság kenyér- és péksütemény ellátása nem volt kifogástalan — állapította meg a jelentés. A szállítás sok esetben rapszódikus, és gyakori a minőségi kifogás. Előfordult, hogy az egy kilogrammos kenyér csak 92—95 dekagrammos, a 2 kilogrammos pedig 1,80—1,85 kilogrammot nyomott. Hasonló zavarok voltak a palackozott tej és a poharas tejföl ellátásban is. A vallalat munkáját dicséri, hogy a központi árualapból nem biztosított zöldséges gyümölcsfélékét igyekezett szabad felvásárlásból biztosítani. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat forgalma egy év alatt 7 százalékkal növekedett, több mint 15 millió forint értékkel teljesítette túl a tervét. A kötött- és divat- árúcikkeknél volt igen nagy a kereslet, sajnos egyes cikkekből nem tudták fedezni az igényeket. A cipőárukból az ellátás javult. Bővült a választék, azonban még mindig igen sok a panasz a minőségre. Emiatt a vállalat 100 ezer forint értékű cipőt volt kénytelen kicserélni. Az igényeknek megfelelően a vállalat megyei és megyén kívüli szövetkezetekkel is kötött szerződést, mintegy négymillió forint értékben és más megyei nagykereskedelmi vállalatoktól is szerzett árut. A legjobb áruellátás a műszaki szakmában volt, bár egész éven át hiánycikk volt a kéziszerszám, az idomvas és zománcedényből sem volt megfelelő a választék. A tartós fogyasztási cikkekből viszont lényegesen javult az áruellátás. Szaporodott az importáru forgalma is. Javult a járműellátás, bár megyénkben csökkent az érdeklődés a motorkerékpárok iránt. Jobb a bútorellátás is, bár az igényeket teljes mértékben még mindig nem tudják kielégíteni. A Vendéglátó Vállalat forgalma növekedett, ami elsősorban abból adódik, hogy az áruellátás javult. A saját készítésű és vásárolt ételek forgalma az elmúlt évben már az összbevétel 27 százalékát tette ki. Cukrászsüteményekből egész évben Salgótarjánban és környékén, valamint -Balassagyarmaton és környékén túlkínálat volt. Több új községet kapcsoltak be az áruértékesítésbe is. Mindezek ellenére az értékesítés alatta maradt az előző évinek. A jelentés foglalkozott a kereskedelem kulturáltságával. Az utóbbi időben tapasztalható fejlődés a szakmai hozzáértésben, azonban, a politikai nevelési munkát még tovább kell fokozniok. Ma még nem mondható el minden kereskedelmi dolgozóról, hogy udvarias. előzékeny. Akad még akiből hiányzik a hivatásszeretet. Ezért gyaKo- riak még a panaszok. A vita során is többen foglalkoztak a higiéniával, a kulturáltság fokozásának szükségességével. A társadalmi ellenőrzéseit hatékonyságáról is szó esett. Az elmúlt évbeií a vendéglátó vállalatoknál megvizsgált egységek 34 százalékánál találtak az ellenőrök súlycsonkítást, árdrágítást. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál 31, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál a vizsgált egységek 35 százalékánál tapasztalták a fogyasztók megkárosítását. A vitában több hasznos javaslat, tanács hangzott el Végül is úgy döntött a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa, hogy a közgazdasági bizottság, a KPVDSZ, a megyei tanács kereskedelmi osztályával közösen intézkedési tervet dolgozzon ki, amellyel megyénk áruellátását kívánják javítani. Az SZMT elnöksége a továbbiakban tárgyalt még a szakszervezeti választások tapasztalatairól, tájékozódott a tavaszi mezőgazdasági munkák állásáról, a nyárra való felkészülés helyzetéről, végül szakmákra elosztotta a második félévi üdülőjegyeket is. Ipar, beruházások Megyénk szocialista iparának nettó termelése — döntően a Szénbányászati Tröszt termeléscsökkentése következtében — 0,9 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A lemaradáshoz nagymértékben hozzájárult az is, hogy a Gabonafelvásárló Vállalat mintegy 5, a Bányagépgyártó Vállalat 3 millió forinttal kevesebbet termelt, mint 1966. I. negyedévében. A többi minisztériumi iparvállalat termelése általában 5—15 százalékkal, az Acélárugyár 1,5, a ZIM gyáregysége 37,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. A tanácsi és szövetkezeti ipar termelési értéke szinte kivétel nélkül minden vállalatnál magasabb volt, mint 1966. I. negyedévében. Összességében — a Szénbányászati Tröszt termelése nélkül — a megye szocialista iparának nettó termelése 7,6 százalékkal nőtt. A vállalatok többsége a termelés növelését az előző évinél magasabb létszámmal érte el, és ezeknél a vállalatoknál a létszámnövekedés aránya általában meghaladta a termelékenység növekedésének százalékát. Kivétel a Salgótarjáni Acélárugyár, a Romhányi Cse- répkályhagyár és a Nógrád megyei Bútorgyár. Az utóbbiak az előző évinél alacsonyobb létszámmal, csupán a termelékenység javításával növelték termelésüket. A Bányagépgyár. a Nógrád megyei Fémipari Vállalat, illetve a Textilipari Vállalat ugyanakkor a termelékenység csökkenése következtében az előző év azonos időszakánál magasabb létszám foglalkoztatása ellenére sem tudta azt a termelési szintet elérni, amit egy évvel korábban. A legrosszabb termelékenységi szintet a Nógrád megyei Textilipari Vállalat érte el. A vállalat salgótarjáni részlegében csökkentett munkaidővel folyamatos munkarendre állt át, és ennek következtében munkás létszáma (1966. I. negyedévhez viszonyítva) több mint 200 fővel nőtt. TermeláSzocialista brigádok a gépállomásokon Munkasikerekkel készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára A Nógrád megyei gép- és gépjavító állomások dolgozói az 1967-re vonatkozó munkaverseny vállalásokat termelési tanácskozásokon és műszaki konferenciákon. tárgyalták meg. A helyi pártszervezettel, a szakszervezeti bizottsággal, és a vállalat vezetőségével egyetértésben úgy határoztak, hogy az idei szocialista munkaversenyt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére indítják meg. A verseny továbbra is a szocialista brigádok, és üzemi kollektívák körében folyik a szocialista brigád és szocialista műhely cím elnyeréséért. A versenyben a dolgozók 73,5 százaléka vesz részt. Kilenc traktoros-brigád, nyolc műhelykollektíva tűzte ki célul a szocialista cím elnyerését. A mennyiségit a minőségi, és gazdaságossági szemlélet váltotta fel. Így gazdasági vonatkozásban a versenyző közösségek 2,8 százalékos költségszint csökkentést vállaltak, melynek kihatásaként 1,7 millió forint eredményjavulásra tettek ígéretet. A szocialista brigádszer- ződésekben nagy jelentőseget tulajdonítanak a politikai és a szakmai továbbképzésnek. Száz dolgozó rendelte meg a Mezőgazdasági Technika c. folyóiratot, mely rendszeres tájékozódást nyújt a legfejlettebb javítási módszerekről, a műszaki vonatkozású eljárásokról! A végzett munka, és a vállalt feladatok felmérésére újfajta értékelési módszer kerül alkalmazásra. Ezzel pontosan elbírálható, hogy vállalásai alapján megilleti-e a szocialista cím a kollektívát x A békehónnp eseményeiből Salgótarjáni fiatalok őrzik a vietnami zászlót Május 9-én, a fasizmus felett aratott győzelem évfordulóján országszerte megkezdődtek a békehónap eseményei. Salgótarjánban e napon két jelentős eseményre is sor került. A KISZ városi bizottsága — mint arról már hírt adtunk — békemenetet rendezett. A demonstráción háromezer fiatal — KISZ-tagok, úttörők és üzemi ifjúkommunisták — vett részt. A menet a városhoz közeli Kercseg-lapos- ra vonult, ahol ez alkalommal felavatták az egykor illegalitásban harcoló kommunisták emlékére állított táblát. A békehónap másik eseményeként, a KISZ Salgótarjáni Járási Bizottsága, a városi bizottságnak adta át azt a vietnami zászlót, amelyet a vietnami néppel vállalt szolidaritásért a KISZ KB megyénk fiataljainak adományozott. A vietnami zászló megyei körútja során eljutott a vidéki KISZ-alapszer vezetékhez, és az úttörőcsapatokhoz. Májusban a salgótarjáni iskolák KISZ-alapszervezeteinek, illetve úttörőcsapatainak tagjai állnak díszőrséget mellette. A szabadságáért küzdő vietnami nép hősiességét jelképező zászlót elsőnek a Rákóczi úti általános iskola úttörőcsapata őrzi. Következő állomásán, a Bartók Béla úti iskolában, majd pedig a Csizmadia úti iskolában tisztelegnek előtte az úttörők. A vietnami zászló — a tanév befejeztével — az üzemi, hivatali KlSZ-szer- vezetekhez kerül, és a fiatalok elviszik az ifjúsági szövetség megyei küldöttértekezletére is. kenysége ugyanakkor csak 75 százaléka az 1966. I. negyedévnek és így termelése csupán 3,6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. A külkereskedelem részére gyártott termékek értéke a Salgótarjáni Acélárugyárban 4,1, az öblösüveggyárban 25 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban. A Síküveggyárban az export célú síküveg kiszállítás csak 41,4, a Bányagépgyár exportja pedig csupán 8J5 százaléka az 1966. I. negyedévnek. A megye szocialista építőiparának teljes saját termelése csak a szövetkezeti építőipar túlteljesítése következtében maradt az előző év I. negj'edévének szintjén. Az Állami Építőipari Vállalat építőipari termelése 2,8, a Tanácsi Építőipari Vállalaté 15,5 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A visszaesés az utóbbinál a 4,4 százalékos létszámhiányon túlmenően. a 7,3 százalékos termelékenységcsökkenés miatt következett be. A két vállalattól a negyedév folyamán 329 fő lépett ki, az új felvétel ugyanakkor 197 fő volt. Az állami építőiparban a beton és vasbeton falszerkezetek, valamint a feszített kivitelű födémek és egyéb vasbetonszerkezetek mennyisége több mint kétszerese volt az előző évinek. Az építőipari vállalatok termelékenység romlása, illetve létszámhiánya következtében a tanácsi beruházások értéke mintegy öt százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban, az üzembe helyezett beruházások értéke ugyanakkor több mint kétszerese az 1966. I. negyedévinek. Nagymértékben emelkedett ezen belül az ipari és kereskedelmi beruházások értéke. A negyedév folyamán átadásra került többek között az ÉMÁSZ irodaháza (csaknem ötmillió forint értékben), a balassagyarmati kenyérgyár (napi 24 mázsa kenyér kapacitással), valamint a salgótarjáni új gimnázium tornaterme is. Az üzembe helyezéshez szükséges járulékos beruházások folyamatos átvétele, valamint a transzformátorállomás üzembe helyezésével befejező szakaszába lépett a megye legfontosabb egészségügyi beruházása, a 588 ágyas megyei kórház. Folyamatban van a Regionális vízmű I. szakaszának próbaüzemelése is. Mezőgazdaság A mezőgazdaság tavaszi munkái — a viszonylag kedvező tavaszi időjárást kihasználva — jó ütemben haladnak, és a helyzet lényegesen kedvezőbb, mint egy évvel korábban. A vetések áttelelése jó volt, annak ellenére, hogy részben fagy, másrészt ár. illetve belvíz következtében mintegy 900 katasztrális hold vetés kipusztult. Április közepén a megye mezőgazdasági nagyüzemeiben csaknem 8000 katasztrális holdat borított ár-, illetve belvíz. A legfontosabb abraktakarmány — a tavaszi árpa vetését április 15-ig mór befejezték, a kukorica vetésének pedig mintegy 15 százalékát végezték el. 1967. március 31-én — a tavaszi állatszámlálás adatai alapján — 1,7 százalékkal több szarvasmarha és 8,1 százalékkal több sertés volt, mint egy évvel korábban. Az előbbiek száma meghaladta a 46 ezret. az utóbbiaké pedig a 103 ezret. Foolalkozfaíottság, életkörülmények A megye szocialista iparában — a Szénbányászati Tröszt 7 százalékos munkáslétszám csökkenése ellenére — 2,3 százalékkal több munkás dolgozott, mint 1966. I. negyedévében. Részben a felszabadult munkaerő elhelyezése* részben a nők munkába állítása következtében a ZIM gyáregységében — 1966. I. negyedévéhez viszonyítva — 376-al, az Öblösüveggyárban 238-al. a Síküveggyárban 117 munkással több dolgozik. A tanácsi iparvállalatok közül a legjelentősebb létszám növekedés (208 fő) a Textilipari Vállalatnál volt. Összességében — tröszt nélkül — a megye szocialista iparában foglalkoztatott munkáslétszám növekedése 1966. azonos időszakához viszonyítva megközelítette a 10 százalékot. A munkások részére kifizetett bérek összege kisebb mértékben emelkedett, mint a létszám. Ennek oka, hogy bár az átlagos havi keresetek általában minden vállalatnál emelkedtek, ennek ellenére a külöböző átlagkere- setűek létszámarányának eltolódása következtében a megye szocialista iparában a munkások átlagos havi keresete 1,2 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Nagy (15 százalékos) átlagos havi keresetcsökkenés történt — 1966. I. negyedévéhez viszonyítva — a Textilipari Vállalatnál, annak ellenére, hogy a folyamatos munkarendre való átállás egyik feltétele az volt. hogy az átállás nem járhat együtt keresetcsökkenéssel. Az építőiparban dolgozó munkások átlagos havi keresete lényegében az előző év azonos szintjén mozgott. A MNB 1967. I. negyedévében mintegy 17 százalékkal több készpénzt fizetett ki a lakosságinak, mint az előző év azonos időszakában. Ezen belül a bérből élőknek kifizetett ösz- szeg növekedése 16JL százalékos, a/ parasztságnak kifizetett összeg növekedése ennél jóval nagyobb, 22,1 százalékos. Az ossz készpénzkifizetésen belül a munkabér kifizetésének növekedése 11,8, a személyi jellegűeké 38,4 százalék. Ez utóbbin belül a nyereségrészesedés 1966. I. negyedévhez viszonyítva 9,2 millió forinttal nőtt. Az OTP betétállománya az I. negyedév végén 369 millió forint volt. A betétállomány növekedése a tavalyinál alacsonyabb mértékű. Ezt nyilvánvalóan befolyásolta az is, hogy a kiskereskedelmi forgalom 1966. I. negyedévéhez viszonyítva 10,1 százalékkal emelkedett. Ezen belül legnagyobb mértékű a ruházati forgalom növekedése. A növekedés elsősorban a tavalyinál nagyobb mértékű pénzkiáramlás következménye, de hozzájárult — különösen az új alapanyagú cikkeknél — az áruellátás javulása is. Az élelmiszerforgalom növekedése 9,9, a vegyesiparcikkeké 9,6 százalékos volt. A tartós fogyasztási cikkek közül a kereskedelem centrifugából és hűtőszekrényből a tavalyinak mintegy háromszorosát. porszívógépből másfélszeresét forgalmazta. 1967. I. negyedévében kétszer annyi személygépkocsit vásároltak a megyéből, mint az előző év azonos időszakában. A hitellevélre árusítható cikkek körének további bővülése az I. negyedévben az előző évinél 16,7 százalékkal nagyobb értékű hitelleveles forgalmat eredményezett. Központi Statisztikai Hivafal Nógrád megyei Igazgatósága
