Nógrád, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-28 / 124. szám
10 woe?» 1967 május 78. vasárnap A cári sír Rettenetes Iván, az első orosz egyeduralkodó földi maradványait laboratóriumba szállították, ahol Mihail Ge- raszimov, a híres szobrász, történész és antropológus hozzáfogott a cár arcvonásainak a rekonstruálásához. Az alábbiakban az ő leírását közöljük — röviden. Rettenetes Iván csontvázát jó állapotban találtuk meg a Kreml Arhangel kápolnájában. E dd úgy, mint a többi koporsóban, itt is a koponya szenvedte meg legjobban az idő múlását. Alaposan szemügyre vehettem, le is fényképeztem, és megállapítottam, hogy Rettenetes Iván álián és homlokán csupán néhány szál szőrzet maradt. Jó felépítésű férfi volt Fiatalkorában sokat adott fizikai erőnlétére. 54 éves korában még mindig komoly fizikai erővel rendelkezett: ismeretes, hogy két évvel halála előtt egyetlen csapással megölte fiát. Vajon hogyan halt meg a cár? Az bizonyos, hogy hirtelen állt be a halál, de támadható az a sokáig vallott nézet, hogy a cárt kedvenc udvaroncai, Bogdan Belskij és Borisz Godunov megfojtották. A teljesen épségben feltárt nyakcsigolyák ugyanis ellentmondanak ennek. Méreg? A kor legismertebb, és a szervezetben sokáig megmaradó mérge az arzén volt, és ezt a kutatócsoportunk vegyészei igyekeztek kimutatni a cár maradványaiban. Ám arra az eredményre jutottak, hogy a csontokban található arzén mennyisége nem haladja meg a normális szintet. A további vegyelemzés viszont Rettenetes Iván maradványaiban nagy mennyiségű higanyt mutatott ki, míg az egyidejűleg feltárt tetemeknél ilyen anyag nem fordul elő. Vajon mi ennek az oka? A szájhagyomány, s a feljegyzések is megőriztek, hogy Rettenetes Iván valamilyen betegségben szenvedett, amelytől szőrzete megritkult, és teste a halálos ágyon rendkívüli mértékben felpuffadt. A gerincoszlop végének vizsgálata most kimutatta, hogy a cár szenvedéseit csontmesze- sedés okozta. Gerince, sőt egész teste megmerevedett, természetellenes tartással nyakát hátravetve tudott csak járni. Ennek oka valószínűleg a cár mértéktelensége volt, hiszen ő sohasem tartóztatta meg magát az evéstől, ivástól. Nyilvánvaló, hogy utolsó éveiben nagy kínjai voltak, és ezeket különleges keleti gyógykenő- csökkel próbálta enyhíteni. Ez utóbbiak magas higanytartal- múak — íme. ez a magyarázata a cár maradványaiban talált nagy higanymennyiségnek; s mivel a higany gyakran okoz kopaszságot, a cár szőrzetének majdnem teljes elvesztése is erre vezethető vissza. A cár hajzatának reprodukálásánál két portréra támaszkodhattam, az egyik a bécsi könyvtárban található, fába vésett, realisztikus képmás, a másik egy konvencionális festmény, mely Koppenhágában található. Rettenetes Iván rekonstruált hasonmása sok azonosságot mutat a XIX. század orosz festőinek róla készült alkotásaival. Kutatómunkánk során azt is észrevettük, hogy Iván szarkofágját a temetésre kiszélesítették. Ez is alkalmas rá, hogy tényt derítsen a cár betegségének természetére. Az uralkodó ugyanis valószínűleg any- nyira testes vcdt, hogy nem fért bele a koporsóba. Mit tudnak a történészek Iván utolsó napjairól? Egykori szemtanúk szerint a cár halála napján jobban érezte magát, forró fürdőt vett, és leült sakkozni kedvenc udvaroncával. Kedélyes és nyugodt hangulatban volt, ami igen szokatlan lehetett nála, utolsó éveiben ugyanis görcsös fájdalmak rohamai gyötörték. E tanúk azt állítják, hogy a sakkjátszma közben érte a halálos kimenetelű roham. Rejtélyt jelentenek számunkra Rettenetes Iván fogai. Orvosi jelentések szerint a fogak húsz esztendővel fiatalabbak, mint maga a cár: valamennyi erős, ép, a kopásnak, s a használatnak igen kevés jelét mutatja. Az alsó állkapocs görbülete túl meredek, és az ilyen esetekben a nyelv viszonylagosan nagyon hátul van az a jkakhoz képest. Ebből arra következtethetünk, hogy Iván cár selypített, vagy más beszéd-rendellenességekkel küszködhetett. Ha teljesen befejeztük Iván cár vonásainak rekonstruálását, maradványait visszahelyezzük a sírba, de mi, történészek. régészek, antropológusok tovább dolgozunk az Arhangel kápolnában talált többi, felbecsülhetetlen értékű leleten, s tovább vallatjuk a múltat. Tégla — műanyagból Ma már nemcsak agyagból lehet téglát és tetőcserepet készíteni, hanem műanyagból is. A leningrádi műanyagipari kutatók sikeresen oldották meg ezt a feladatot, amikor a parafánál is tízszer könnyebb polisitirol habanyaggal helyettesítették az égetett agyagot. Könnyű súlya mellett további előnye még, jó kémiai edlen - állóképessége, valamint kiváló hang- és hőszigetelő tulajdonsága. A leningrádi vegyészek másik műanyag-faj tát is kikísérleteztek, melyet „önoltó—pllistirolnak” neveztek el. A belőle készített tárgyak tűz hatására nem gyulladnak meg, hanem csak elszenesednek. Cmah semmi izgalom! A leg'nagTobb bajt a félelem A mai orvostudomány egyre nagyobb figyelmet szentel annak a kutatására, hogy egyes izgalmak miképpen hatnak bizonyos belső szervekre. Az indulatok és érzések ismert, és kevésbé ismert testi jelenségeket váltanak ki. A bánat, és az öröm megindíthatja a könnymirígyek működését. A könny összetétele más, ha az öröm váltja ki, s más, ha a bánat. Hallottunk erős felindulásban bekövetkezett epe- ömlésről. A hirtelen öröm, vagy a nagy ijedtség még a szívverést is megállítja. A düh csúnyává, és öreggé teszi az embert, gyomorbántalmak lépnek fel, mert a gyomor fermentumai beszüntetik működésüket. Az indulatok feszültsége a végtagokban hisztériás rángatózást, és görcsöket okozhat. Létezik hisztériás vakság és süketség is. Az állandó indulati feszültségek hatnak az izmokra és a szervekre. A legnagyobb bajokat azonban a félelem okozza. Ilyenkor a mellékvese fokozottan termel adrenalint, ami megemeli a vérnyomást. Mindaddig, amíg a félelem okozta lelki zavar tart, magas marad az ember vérnyomása is. Akiknél gyermekkorukban fokozott érzelmi igény mutatkozott, és azt akkoriban kielégíteni nem tudták, bizonyos emésztőszervi betegségek jelentkeznek: így pl. gyomorfekély, idült vastagbélhurut. A már meglevő betegségek rosz- szabbodásában érzelmi kielé- gítetlenségi, sérelmi konfliktusok nagy szerepet játszanak. Az érzelmileg túlfűtött személyek érrendszere az indulatok tartós terhelése esetén károsodhat. Gyakori náluk a magas vérnyomás és a szívinfarktus. Ezzel szemben azok, akik érzelmi igényeiket kiélhetik, mentesek az előbb elmondott betegségektől. A nevető ember pupillája kitágul, lélegzése mélyül, kilégzése pedig fokozódik. Az arc is kipirul. Mondanunk sem kell, hogy az utóbbi hatások egyáltalában nem ártalmasak, sőt hasznosak a szervezetre. Az ötvenes években felfigyelt a világ Gates professzor kutatásaira: kémiai úton kimutatta, hogy az ember szervezetében lelki hatásokra milyen v együletek keletkeznek. Kísérleteinek lényege az volt. hogy cseppfolyós levegő elpáA delfin nem rekorder Uszórekordok a halak világában A szakembereik véleménye meglehetősen eltér attól, hogy melyik tengeri állatot tekinthetjük a leggyorsabbnak. Vodjanickij szovjet profesz- szor, a Déltengeri Biológiai Intézet igazgatója, a következőket írta egyik cikkében: ,----a gyorsabb járatú tengera lattjáró óránként 50—60 kilométeres sebességgel halad, a tonhal 90, a kardhal pedig az óránkénti 130 kilométert is eléri”. A neves szovjet kutató Könyvheti fejtörő Ünnepi kiadványok tartalmazza ez a kötet, 78 Sportegyesület — névelővel. FÜGGŐLEGES: 1. Ludoif- féle szám. 2. Nem teljesen — az egykori Peruban éltek. 3. Megkevert vad. 4. Takarja, 5. Aláírások után áll. 6. Ke- Az idei könyvhét kiadva- 63. Terméséből lekvár is ké- j Település a Conyai közül a magyar szépiro- szül. 64. Vállalati tehergép- 'ora“° folyó partján. 8. Eldőlöm néhány művét, illetve kocsik betűjelzése. 65. Egyik kunyerál. 9. Város az Uk- szerzöjének nevét rejtettük el minisztériumunk röviden. 67. ran SzSzK-ban. 10. Hazaeska. vízszintes 1., 16., 75., vala- Névelős labdaféle. 69. E. Z. L. Kimondott mássalhangzó. mint a függőleges 14., 19., 31. 70. Zenei C-hang 72. Szemé- Szállítóoszlop, utánpótlást cs 32. számú sorokban. lyes névmás /_•> 73 Elduga- hozó szerelvény 14. Benjályes névmás t j tó. isiuuga min László kötete jelenik meg VÍZSZINTES: 1 Illés Béla szo^ Cím®ben évszámmal ezzel a címmel. 18. Idegen Kossuth-díjas író ezzel a kő- mai magyar elbeszéléseket férfinév. 19. Az új formában tettel jelentkezik. 13. Kifejezőn mutatva. 15. Könyvet befejez. 16. Dobozy Imre műve. 17. Kisbabátok (—’). 18. Kimondott mássalhangzó. 20. Za- mata. 22. Fővárosi vállalat nevének rövidítése. 23. Húz. 24. Színházi alkalmazott. 26. A munka és az energia egysége. 28. Béke — oroszul. 29. Angoloknál az egy. 30. Jegyezd amit mondok. 31. Mértékszabatos pohár. 33. Bizonyos fajtájú szőrmédet. 35. Kötőszó. 36. „Tesz” része (!). 37. Egymást követő betűk az abc-ben. 38. Juttat. 39. Német—ott. 41. Kimondott mássalhangzó. 42. .. .Park, város a Michigan-tó közelében. 43. Régi űrmérték, de nem egészen. 44. .. .ce, település az Ognan folyó partján. 47. Személyes névmás. 48. A legegyszerűbb „gép”. 50. Használok. 51. Magas, délceg emberre is mondják. 53. Hegy és domb nélküli terület ilyen. 55. Névelős, fegyver-tartozék. 56. Arra mondják, aki most költözött a házba (két szó) (—’). 57. Szabad terület-e? 59. Feladata a vigyázás. (—). 60. A «zóbeli utasításnál nyomosabb «z ilyen (+’). 61. Finom ital. megjelenő Olcsó Könyvtár második köteteként nagy költőnknek (1800—1855) ez az alkotása kerül a könyvesboltokba. 21. Érlelődik. 23. Segédházfelügyelő. 25. Kedvetlenül, érdeklődés nélkül figyel-e? 27. Líbiai település. 23. Latinul — engem. 30. I. E. 31. Több művet tartalmazó kötettel jelentkezik ez a Kossuth-díjas írónk 32. József Attila összes műveit jelenteti meg ez a kiadó. 34. Kimondott mássalhangzó. 35. Település az NSZK-ban. 39. Régi udvarházakban az írástudót jelölték ezzel a szóval. 40. Elsajátította, megismerte. 43. Ürítse ki a poharat. 44. .. .na Ciche, hegycsúcs Skóciában az Északnyugati felföldön. (—’). 45. Rag. 46. Névelős — megerősített épület (+’). 47. Tészta ízesítő. 49. Kinek a tulajdona? 52. A latin részeshat rövidítése. 54. Vegyi elem. 56. Település a Kazah SzSzK-ban .58. Kutya. 60. Település Kansas City közelében. 62. O. A. 63. Bal szélei. (!) 64. Pest megyei község (—’). 66. Olaszul — én. 68. Rendben, jól van — ismert idegen szóval. 69. Női név. 71, Melegség (—’). 74. L. R. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1., 16., 75..valamint a függőleges 14., 19.. 31. és 32. számú sorok megfejtése. A vasárnapi keresztrejtvény helyes megfejtése: Nansen, Lassú felmelegedés, Szedov, Atlasz, Papanyin. Lomonoszov Glaciológia. Nautilus. Könyvjutalmat nyertek: dr. Szálkái Géza Salgótarján, Czene Béláné Rétság és Ma- rosszkéky Gábomé Salgótarján. A könyveket postán küldjük el! tehát a kardhalat tókmti a leggyorsabb tengeri állatnak. A szovjet óceániai tatok filmfelvevők segítségével igyekeztek kideríteni egyes halfajok úszási sebességét: a dévér- keszeg esetében óránként 3,5 km-t), a csapósügérnél 4,5 km-1), egy 20 centiméteres pisztrángnál pedig 8 km/óra maximális sebességet mértek. A nagy csukák úszási sebessége elérte a 10 km/órát. A kistestü halak azonban a nagyobb sebességet csak másodpercekig tudják „tartani”. A szovjet kutatók megfigyelései szerint a halak kitűnő ma. nőverképességgel is rendelkeznek. Sebességüket „helyből” érik el. nincs szükségük „nekifutásra.” Előfordult, hogy a kardhál csónakokat döfött át. de még a hajók rézlemezzel borított tölgyfaoldalát is átszúrta. Megtörtént, hogy a kardhalak egészen a szemük vonaláig befúródtak a faburkolatba. Ez természetesen kizárólag nagy úszási sebesség mellett lehetséges. A kardhalnak tulajdonított „kozmikus” sebesség mellett a halszerű, de az emlősökhöz tartozó delfinek 37—46 km/ órára becsült sebessége nem tűnik rekordnak. rologtatásával —271 fokra hütötte le a kémcsöveket, s aztán különböző lelki állapotban levő egyéneket leheltetett beléjük. Néhány perc múlva az egészséges és normális légállapotban levő ember kilégzésének párája színtelen folya- dékcseppek alakjában csapódott ki a lehűtött üvegcső falara. De nem így az erős haragú, felindult emberé! Kilégzésének párája nem színtelen, hanem, barna színű, bánat esetén szürke, lelkiismeretfurdaláskor rózsaszínű. Amikor elegendő ilyen barna anyaga volt a professzorijuk, kísérleti állatba oltatta, mire az állat valóságos dührohamot kapott, fogaival nekiesett a ketrec vaspálcáinak. Annak az embernek a lehelletéből kiválasztott méreg, akiben erős gyűlölet- tombolt, a kísérleti (állatot nyomban megölte. Ez a méreg — a professzor szerint — egyike a legerősebbeknek, amelyet a tudomány ismer. A professzor kijelentette, hogy a jó hangulat a szervezetre rendkívül hasznos kémiai összetételeket eredményez. A méreg azonban, amelyet a félelem, az irigység, a harag, a féltékenység, vagy a gyűlölet teremt, a szervezetből nem ürül ki — mint például a kobra mérge -r~, hanem önmagát mérgezi meg az ember. A természet az ilyen mérget az ellenségnek szánta, de az ember önmaga esik áldozatául. A kísérletek nem kerültek a tudományos könyvekbe, mégis elgondolkodtatóak. Kíméljük hát magunkat a tartós, nagy izgalmaktól. Dr. Marék Antal 0 Bp. Kőolajipari Gépgyár Bp. XVIII., Gvömroi « 79-83. azonnali belépésre keres: Műszer és technológiai szerelési munkahelyekre, külszolgálatos munkakörbe: központifűtés-szerelő, csőszerelő, vízvezetékszere- lö, vasszerk. lakatos, hegesztő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. Központi telephelyre: TMK vas- szerkezeti, lemez és géplakatos, hegesztő, villanyszerelő, esztergályos szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. szépség ápolás a fürdő szobában kezdődik »LtötIMMI MtCtt ttl»ól LA?’** enyhén szárit diszkrét sajátos illat intenzív illat
