Nógrád, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-24 / 120. szám
2 NOCHAB 1987. május 24. szerda „Az NSZK hű az Atlanti Szövetséghez" Kiesinger beszéde a CDU kongresszusán Dél-Korea és Vieíiin Fegyvernyugvás Vietnamban Tüntetés Olaszországban és az Egyesült Államokban „a mindent vagy semmit” elv alapján áll, ami nem elfogadható. Kiesinger a Közös Piac hamarosan sorra kerülő csúcs- értekezletével összefüggésben üdvözölte Nagy-Britanniának azt a szándékát, hogy belép a szervezetbe, majd nagyon melegen szólott a Franciaországgal való viszonyról, s kijelentette, hogy továbbra is szorosan együtt kíván működni Franciaországgal. Beszédének legérdekesebb része az Egyesült Államok és az NSZK közötti viszonnyal volt kapcsolatos. Hangsúlyozza. hogy a közeljövőben ünnepük a Marshall-terv 20. évfordulóját. „Ezért hálásak vagyunk az Egyesült Államoknak, bár meg kell mondani, hogy a Marshall-terwel Washington saját érdekeit is képviselte. Az idők változása szükségszerűen zavart, félreértéseket és véleménykülönbségeket okoz, s ezért számítani kell csalódásokra is.” Kijelentette, hogy az NSZK hű az Atlanti Szövetséghez. Görögországi hír ATHÉN (MTI) Az AFP jelentése szerint Pavlosz Totomisz, a katonai kormány közbiztonságügyi minisztere nyilatkozott a Jarosz szigeti több mint hatezer politikai fogoly sorsáról. Kijelentette, hogy a bizottság, amely egyenként vizsgálja felül a bebörtön- zöttek esetét, befejezte munkálatait és 3500—4000 foglyot tíz napon belül szabadon bocsátanak, de csak azzal a feltétellel, ha előzőleg nyilatkozatot írnak alá, amely szerint többé nem vesznek részt „nemzetellenes” tevékenységben. BRAUNSCHWEIG (MTI) A nyugatnémet CDU kongresszusa nem hozott semmi meglepetést. Feltűnő volt a vitakedv hiánya. Hétfőn délután a fontos politikai kérdésekhez úgyszólván alig akadt hozzászóló. Barzel, a parlamenti csoport elnöke hétfőn délután visszautasította az NDK elismerésének gondolatát, más „kényes” kérdésekről azonban, mint például az Odera-Neisse határ, vagy a müncheni egyezmény, egyáltalán nem beszélt. Hangsúlyozta, a nyugati nagyhatalmak „megbízták” az NSZK-t, hogy egész Németország nevében beszéljen. Kiesinger kancellár kedden délelőtt mondott hosszú beszédet. Védelmébe vette a nagy-koalíciót, hangoztatva, hogy annak megalapítása az idők parancsa volt. Kijelentette, hogy a látszólagos és a valódi véleménykülönbségeket tisztázni kell, és közös politikát kell kialakítani, mert a nagy-koalíció csődje sokkal veszélyesebb válsághoz veA dél-vietnami buddhisták hétfő este és kedd reggel „néma” béke-felvonulást tartottak Buddha születésének évfordulóján. A szerzetesek, diákok, hívők ezrei vonultak fel több mint három kilométeres útvonalon a város központjába. A menetelők békeüzenetekkel galambokat és léggömböket bocsátottak fel a levegőbe. Hétfőn az amerikai légierő ismét bombázta Hanoi külvárosait. Amerikai közlés szerint a támadás során lelőttek egy Mig—21 típusú vietnami repülőgépet. Egy F—100 Super Sabre repülőgépet a szabadságharcosok lőttek le. A tűzszünet időtartama alatt — közölték amerikai katonai körökben — Északzetne, mint a kis-koalícióé. Ebből könnyen állam-válság keletkezhetne. Kieslnger beszédének legnagyobb részét gazdasági kérdéseknek szentelve hangoztatta, hogy az új gazdaságpolitikai intézkedések előreláthatólag meghozzák a konjuktúra újjáéledését. A kancellár rendkívül keveset szólt a keleti politikáról. Kijelentette, hogy az NSZK-kormány békét akar, hozzáfűzte azonban, hogy az NSZK érdekeit nem hanyagolják el. Legfontosabbnak azt mondotta, hogy a keleti szomszédokkal, elsősorban a Szovjetunióval való légkört javítsák. Erre azonban nem tett semmiféle konkrét javaslatot, csupán azt állította, hogy a népi demokratikus országokkal való diplomáciai kapcsolatok felvétele nem irányul a Szovjetunió ellen, és Bonn nem kíván éket verni a szocialista országok közé. Az NDK-ról is alig szólt Kiesinger. Csupán azt állította, hogy az NDK kormánya Vietnam felett az amerikaiak bombatámadásokat nem hajtanak végre, de a felderítő repüléseket folytatják. Hétfőn este több mint ötezer részvevővel tüntető felvonulást rendeztek Firenzében a vietnami háború ellen. A tüntetők és a rendőrök között közelharcra került sor, a fiatalok köveiket dobáltak, a rendőrök könnygázbombákkal vonultak ki ellenük. A New York állambeli It- haka egyetemének 221 diákja hétfőn bejelentette, hogy nem hajlandó az amerikai egyenruhát hordani mindaddig, amíg az Egyesült Államok folytatja vietnami háborúját. Lapjukban a diákok felszólítják a többi diákot, kövessék példájukat. 22. Szavaim drámai hatást tehették a főorvosra. Sápadtabb lett a tüdőbajos molnárlegénynél is. Több említés nem esett sem a tanfolyamról, sem az Alfa Rómeóról. Hosszú időn át mindössze annyi változást tapasztaltam a főorvosnál, hogy elfelejtette fogadni a köszönésemet. Erre föl én meg a köszönést felejtettem el. Mígnem így szólt hozzám szigorúan: — Illés, maga igen rossz garázsmester. Nem képes fegyelmet tartani az emberei között. Ha például viccet mesélnek, maga velük együtt nevet. Ez a lealacsonyodás hátrányos következményekkel járhat, önre nézve! — Engem viszont hizlal a nevetés — feleltem. — Most éppen rossz bőrben vagyok, tehát ezentúl sem fogok kijönni a garázsból, ha a kollégáim viccet mesélnek. Ha ez véletlenül zsenírozná a főorvos Amióta Westmoreland tábornokot, a Dél-Vietnamban harcoló amerikai haderők főparancsnokát — az amerikai történelemben páratlan és egyedülálló módon — néhány napra hazarendelték, hogy „felléptessék” a kongresszus ülése előtt, az amerikai politika az eddiginél is félreérthe- tetlenebbül a vietnami háború kiterjesztésének irányába mutat. Westmoreland kongresszusi szereplésének egyik különleges érdekességű és kiemelkedően fontos része volt, hogy beszámolójában jelentős szerepet szánt a Vietnamban harcoló dél-koreai hadosztályoknak. Dél-Korea már eddig is különleges feladatot látott el az amerikai agresszorok számára. Ez volt az egyetlen ázsiai ország, amely tényleges szárazföldi frontcsapatokkal támogatja az agressziót. (Japán támogatása ipari és utánpótlási jellegű, Thaiföld pedig repülőbázisokat bocsát rendelkezésre.) Dél-Korea tehát különleges elbánásban részesül. Westmoreland megemlítette, hogy a nemrég útrakelt dél-koreai „tigris-hadosztállyal” együtt már 45 ezer dél-koreai katona harcol Vietnamban. Jelezte azonban, hogy a közeljövőben ezt a számot 80—100 ezerre akarják növelni. Miután az amerikai tábornok az Egyesült Államok csapatainak 600 ezerre való emelését követelte, az összehasonlításból kitűnik, hogy Dél-Korea részvétele a vietnami agresszióban — az ország nagyságához arányít- va — még erőteljesebb, mint az Egyesült Államoké. Mindennek természetesen rendkívül fontos formai és politikai jelentősége van Washington számára: a dél-kore- ai részvétel az egyetlen érv, amellyel azt bizonygathatja, hogy nem egyedülállóan és egyszerűen „amerikai háborúról” van szó Vietnamban. Dél-Korea szerepe az amerikaiak távol-keleti stratégiáurat, szívesen ülök vissza a volán mellé. — Kívánsága számomra parancs — közölte hűvösen Vendel, és én máris újra menitő- sofőrnek érezhettem magam. Attól kezdve, hogy Lila Öcsi bigámiával vádolt, naponta több alkalommal különösen kegyetlen módon kivégeztem a főorvost. Amikor kifogytam a válogatott halálnemekből, élőiről kezdtem az egészet. A bosszúállás eme fajtája rengeteg munkát adott fantáziámnak, és végül egészen megnyugtatott. Rémtetteim elkövetése után hűvös fölény jellemezte viselkedésemet, amely lassan-lassan gyűlöletté változtatta Vendel alattomos kárörömét. Miután meggyőződtem immár nyílt gyűlöletéről, bizonyossá vált előttem, hogy az erkölcsi győzelem az enyém, vagyis érdemes volt kezdettől fogva hinni Karola becsületében. A teljes diadal tudatában éltem a mentősofőrök komoly életét, s nem vágyakozva többé a kétes nagyság után. jában azonban messze túlterjed a vietnami háború keretein, bár attól el nem választható. Ezt a szerepet jelenleg két szempontból lehet értékelni. Az egyik: Dél-Korea provokációs katonai potenciálja és egy esetleges második front megnyitásában vállalt szerepe. A másik: Dél-Korea helye egy távolabbi amerikai stratégiai célokat szolgáló távolkeleti szövetségi rendszerben. Ami az első kérdést illeti: áprilisban és májusban a Dél- Koreában állomásozó amerikai haderők és a zsoldos-hadsereg összehangolt provokációk egész sorát követte el a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen. 1966-ban tízezer alkalommal történt fegyveres provokáció a 13 évvel ezelőtt létesített fegyverszüneti vonalon. Legutóbb az amerikai csapatok rakétákkal, 81 milliméteres lövegekkel, aknavetőkkel és automata fegyverekkel lőtték a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság területét. Az ilyen akciók értékelésénél figyelembe kell venni, hogy az Egyesült Államok a koreai fegyverszüneti megállapodások megsértésével, óriási méretű hadihitelekkel és fegyverszállításokkal támogatta Dél-Koreát, s jelenleg a kínaitól eltekintve a dél-koreai hadsereget tartják számszerűen Délkelet-Ázsia legnagyobb szárazföldi haderejének Ilyen körülmények között a provokációk szervezett sorozata joggal veti fel a kérdést: az amerikai vezérkar vajon nem foglalkozik-e azzal a lehetőséggel. hogy — figyelemelterelésül Vietnamról — állandósítsa a fegyveres konfliktusokat a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság határán. Ami a második, távolabbi stratégiai elképzelést illeti: Dél-Korea alapító tagja a Washington által közelmúltban létrehozott délkelet-ázsiai Éppen magamra találásom szerencséjén elmélkedtem, amikor közölték velem, hogy jelenjek meg a fegyelmi bizottság előtt. Leültein tehát a piros drapériával takart asztal elé, amely mögött három igazságtevő képviselte velem szemben a Rendet és a Törvényt. Kettő idegen elvtárs volt, a központból, a harmadik pedig maga a főorvos. — Ön lenne Ullős Fábián? — kérdezte némi kellemes csalódottsággal az elnök, aki nyilván nem remélte, hogy ennyire megnyerő külsejű egyén lesz a fegyelmi áldozata. — Az a panasz merült fel ön ellen, hogy vezetőivel szemben destruktív magatartást tanúsít, iszákosságával i'endsze- resen megszegi a szocialista munkafegyelmet, ráadásul rongálja a társadalmi tulajdont. Elismeri a vádak jogosságát? Emelt fővel néztem az elnök szemébe. — Tisztelt bizottság, most én lennék a huszadik század legjobb garázsmestere, ha továbbra is tűrném, hogy felés csendes-óceáni tanácsnak. Emellett évek óta folyik amerikai részről egy olyan északkelet-ázsiai szövetség (angol nevének rövidítése NEATO) előkészítése, amelynek éppen Dél-Korea lenne a katonai kulcsállama. A NEATO feladata az lenne, hogy északi irányba kiterjessze, és kiegészítse a meglevő délkeletázsiai katonai blokkot (SEATO), s ezzel mintegy teljessé tegye az ázsiai kontinens amerikai katonai bekerítését. Ezt a stratégiai elképzelést Washington gazdasági szempontból is alá akarja támasztani. Ezért 1966 decemberében létrehozták kilenc Vezető tőkés ország részvételével az úgynevezett „koreai konzorciumot”, amelyben az Egyesült Államok mellett — jellegzetes módon — Nyugat-Németország és Japán játsszák a legfontosabb szerepet. Washington számára Dél-Korea egyébként is elsőrendűen fontos a japán kapcsolatok miatt. Az amerikai nyomásra létrehozott japán—dél-koreai szerződés ugyanis módot ad Washingtonnak, hogy — a japán alkotmány megsértésével — Tokiót újabb közvetett módon bekapcsolhassa egy ázsiai szövetségi rendszerbe. Washington ázsiai politikáját természetesen beárnyékolja a vietnami aggresszió. E* azonban nem terelheti el a figyelmet arról, hogy Vietnamban nem elszigetelt agresszióról van szó, hanem egy nagyszabású és hosszúlejáratú améri kai stratégiai terv szerves alkotóeleméről. E stratégiai terv lényege: szoros katonai rendszer létesítése a hatalmas ázsiai szárazföld keleti pereméin. Dél-Korea ebben az egész konstrukcióban az említett szövetségi rendszer északi bástyájának szerepét játsz- sza. Washington dél-koreai politikája tehát elválaszthatatlan a véres vietnami háborútól. szarvazzon a feleségem. Igaz, egy-két fröccsöt megiszom naponta. de mivel mostanában úgy is alacsonyan szabják meg a borok szeszfokát, kocsmai kiadásaimat joggal tekinthetem a békekölcsönjegyzés egyik sajátos formájának. Ami pedig a társadalmi tulajdon rongálását illeti, ennek még a fogalmától is iszonyodom, nem hogy gyakorlására vetemednék. Ez a vád tehát abszolúte nevetséges. — Nevetséges? — kérdezte szinte dalolva Vendel főorvos. — Ha nevetséges, akkor adjon számot róla, hogy mitől lyukas a sofőrbundája a bal könyökén? Ilyen fordulatra nem számítottam. Csakugyan lyukas volt a bundám bal könyöke. — Ha óhajtja a tisztelt fegyelmi bizottság, ide hozom a bundám — vágtam ki magam. — Nincs azon semmiféle lyuk. — Hát csak hozza ide — biztatott nyájasan Vendel. — Akkor majd a tárgyi bizonyíték fényében győződik meg arról a fegyelmi bizottság, hogy maga prökké a söntés- pultra támaszkodik a ba! könyökével, amíg a jobb kezében a fröccsös poharat tartja. Kénytelen voltam behozni a tárgyalásra a bundát, — de nem a magamét. Forgatták, szagolgatták, de semmiféle lyukat nem találtak se a bal, se a jobb könyökén. Nem is találhattak, mert a bundát az antialkoholista kollégám adta kölcsön, aki gyermekkorom óta tisztelt a kocsmákban szerzett hírnevemért. (Folytatjuk) A rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RÁDIÓ: 8.22: Conchita Supervia és Helge Roswaengc énekel. — 9.00: Orvosi tanácsok. — 9.05: Lakatos Vince népi zenekara játszik. — 9.34: Munkásakadémia. — 10.10: Zenekari muzsika. — 11.30: A Szabó család. — 12.13: Tánczenei koktél. — 13.03: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.18: A Magyar Néphadsereg művészegyüttesének énekkara énekel. — 13.33: Magyar tájak dalaiból. — 13.58: Nőkről — nőknek. — 14.38: Verdi: A trubadúr. — 16.57: Hallgatóink figyelmébe. — 17.15: Magnósok, figyelem! — 18.00: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye a stúdióban. — 18.55: Közvetítés a Dánia — Magyarország labdarúgó EB. selejtező mérkőzésről, Koppenhágából. — 20.45: Csárdások. — 21.05: Igor Ojsztrab hegedül, zongorán kísér Inna Kollegorszkaja. — 21.22: A Nemzetközi Táncdalverseny emlékkönyvéből. — 22.20: Artur Schnabel zongorázik. — 22.57: Könnyűzene. — 23.40: Csehszlovák szerző operáiból. PETŐFI RÁDIÓ: 10.00: Verbunkosok, magyar nóták. — 10.40: Csillag. — 11.00: Kamarazene. — 11.50: West Side-történet. — 12.15: Glazunov: Az évszakok — balettzene. — 12.47: Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. — 13.02: Könnyűzenei híradó. — 13.32: Iskolarádió. — 14.00: Kettőtől — hatig... — 18.10: Iskolarádió. — 19.24: Hangverseny a stúdióban. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Mind a kilenc... — 21.30: A kulisszák mögött. — 21.50: Zenekari muzsika. — 22.25: Népdalcsokor. — 22.56: ügetőversenyeredmények. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: 17.48: Műsorismertetés. - 17.50: A Magyar Hirdető műsora. — 18.00: Hírek. — 18.05: Sokszemközt. — 18.45: Esti mese. — 18.55: Dánia — Magyarország labdarúgó EB mérkőzés közvetítése Koppenhágából. Riporter: Vitray Tamás. — 20.50: TV-Híradó — 21.10: Riporter kerestetik. Ifjú riporterjelöltek vetélkedője II. 22.50: TV-Híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 16.30: A kerékpáros békeversenj közvetítése. — 17.40: Diákklubok műsora. — , 17.00: A kelét-szlovákiai kerület életéből. —■ 18.25: Rejtvényműsor. — 19.00: TV-Híradó. — 19.30: Találkozások barátainkkal az Októberi Forradalom 50. évfordulóján. — 20.00: Nag> mesterek muzsikája. — 20.10: Karocska (tv-játék). — 22.25: Prágai tavasz, 1967.
