Nógrád, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-20 / 117. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEKI AZ MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA fc S A MEGY i T/MT4ÁCS LAPJA : XXIII. EVF. 117. SZÁM ■RauHHmm ARA: 50 FILLER 1967. MÁJUS 20. SZOMBAT Készülődés a KISZ-kongresszusra (4. oldal) Ifjúsági labdarúgó híradó (5 oldal) Százéves a salgótarjáni vasút (6 oldal) Megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár Magyar—NDK barátsági nagygyűlés A Német Demokratikus Köztársaság part­és Kormányküldöttsége pénteken délután ma­gyar—NDK barátsági nagygyűlésen találko­zott a fővárosi dolgozókkal az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A nagygyűlés résztvevői hosszantartó taps­sal köszöntötték a barátsági nagygyűlés el­nökségét, amelyben helyet foglalt Kádár Já­nos, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Né­meth Károly, a Politikai Bizottság póttagja. Budapesti Pártbizottság első titkára. Péter János külügyminiszter, Nagy Józsefne köny- nyüipari miniszter, továbbá a közélet több ismert személyisége. Ugyancsak az elnökség­ben foglalt helyet Walter Ulbricht, Willi Stoph, az NDK párt- és kormányküldöttsé­gének vezetői, Erich Honecker, dr. Heinrich Homann, Hans Rietz, Oskar Fischer, dr. Her­bert Plaschke, a küldöttség tagjai. Részt vett a gyűlésen Lotte Ulbricht, valamint Losonczi Pálné és Fock Jenöné is. A himnuszok elhangzása után dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának főtitkára nyitotta meg a nagygyűlést. Ezután nagy taps közben Kádár János lé­pett a mikrofonhoz. Kadar János beszéde Pénteken reggel ünnepé­lyesen megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár. A főbejárattal szemben, a főtér árbóc-sorára a hivata­los résztvevő, illetve egyéni kiállítókkal képviselt 34 or­szág nemzeti lobogóját von­ták fel. Az érkező vendégeket a fő­téren álló könnyűipari pavi­lonban dr. Bíró József külke­reskedelmi miniszter, Droppa Gusztáv, a Magyar Vásár- és Kiállításrendező Iroda igaz­gatója és dr. Vitéz András, a BNV igazgatója üdvözölte. A megnyitó ünnepségen megjelent Kisházi Ödön, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának helyettes elnöke, Ap­ró Antal és dr. Tímár Má­tyás, a Minisztertanács elnök- helyettesei, Kiss Árpád, dr. Korom Mihály, dr. Lévárdi Ferenc, Nagy Józsefné, és Vá- lyi Péter, a kormány tagjai és számos más közéleti szemé­lyiség. Ott voltak a megnyi­tón a BNV alkalmából Buda­pestre érkezett külföldi ál­lamférfiak, továbbá a dip­lomáciai testület több veze­tője és tagja. A vásárt dr. Biró József külkereskedelmi miniszter nyi­totta meg. Bevezetőben üdvözölte az Elnöki Tanács és a kormány megjelent tagjait, a külföldi országok kormányainak a megnyitón résztvevő tagjait, a diplomáciai testület képvi­selőit, a vendégeket. Külön üdvözölte a BNV-n első ízben résztvevő Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság, a Kameruni Köztársaság és a Malgas Köztársaság kiállítóit és a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 50. évforduló­jának esztendejében legrégibb és legnagyobb kiállítónk, a Szovjetunió képviselőit. A Budapesti Nemzetközi Vásáron kiállított áruk — mondotta többek között — sokoldalúan bizonyítják, hogy a nemzetközi munkamegosztás szélesedése szorosan összefügg a tudomány, a technika és az ipar rohamos fejlődésével. A termelők és a felhaszná­lók mind nehezebben tekint­hetik át a piacot — ez az egyik oka annak, hogy a nem­zetközi vásárok és szakkiállí­tások fontossága és száma nö­vekszik. Mind többen igény­lik ugyanis, hogy időről idő­re olyan fórumot teremtse­BÉCS (MTI) Dr. Csanádi György közle­kedés- és postaügyi miniszter néhány munkatársa kíséreté­ben háromnapos hivatalos lá­togatást tett Ausztriában dr. Ludwig Weissnek, a közleke­dés- és az államosított ipar­ügyi miniszterének tavalyi magyarországi utazása alkal­mával átadott meghívása alap­ján. A két miniszter megelége­déssel állapította meg, hogy az együttműködés előnyösen fej­lődött. Alapvető problémák nincsenek, de célunk az, hogy az állandó közlekedési kap­csolatokból eredő kérdéseket nék, amely átfogó képet nyújt az érdeklődő szakembe­reknek, közönségnek a hazai és a külföldi piac fejlődésé­ről. Magyarországon a Budapes­ti Nemzetközi Vásár az egyik fórum, ahol a népgazdaság szakemberei, műszaki és ke­reskedelmi életünk képvise­lői közvetlen kapcsolatba ke­rülhetnek a külföldi kiállító cégekkel, és megismerhetik azok termékeit. A Magyar Népköztársaság, amely az öt világrész szinte valamennyi országával kereskedelmi kap­csolatban áll, megbecsült part­ner. Ezt többek között bizo­nyítja az is, hogy — hosszú lejáratú megállapodások rendszerében a kölcsönös bi­zalom, a kölcsönös előnyök és egyenjogúság alapján — mind több országgal kereskedünk. Növekszik az ipari kooperá­ció és az együttműködés a harmadik országok piacain is. Ügy gondolom, hogy ez a nemzetközi találkozó tág le­hetőségeket kínál a kapcso­latok továbbfejlesztésére. A jövőben az iparral szo­rosan együttműködő külke­reskedelem munkájában két­ségtelenül fokozódó szerep jut a Budapesti Nemzetközi Vásárnak. A nagy önállóság, a piac szerepének növekedése olyan hatással lesz a termelő és külkereskedelmi tevékeny­séget folytató vállalatok mun­kájára, amely továbbfejlesz­ti nemzetközi gazdasági és kereskedelmi kapcsolatain­kat. Az új gazdaságirányítá­si rendszer feltételei között megnövekszik a Budapesti Nemzetközi Vásár jelentősé­ge a belföldi piac szempont­jából is, mert hasznos eszkö­ze lesz a piackutatásnak, a felhasználó, fogyasztói igények felmérésének. Befejezésül mégegyszer üd­vözölte a vendégeket és a ki­állítókat, majd annak a meg­győződésének adott kifeje­zést. hogy a Budapesti Nem­zetközi Vásár híven hagyomá­nyos feladatához, az idén is beváltja a hozzá fűzött remé­nyeket. Ezután az 1967. évi Budapesti Nemzetközi Vásárt megnyitotta. Beszéde után a vendégek körsétára indultak a vásár­városban. az eddiginél nagyobb mérték­ben oldják meg a kölcsönös egyetértés szellemében. Látogatása idején dr. Csa­nádi Györgynek alkalma nyílt az Osztrák Szövetségi Vasutak és a posta korszerű berende­zéseinek megtekintésére. A baráti légkörben lefolyt láto­gatás, s ezt magyar és oszt­rák részről egyaránt megálla­pították, rerjdkívül hasznos volt, és kétségkívül hozzájá­rul a két ország közötti jó­szomszédi kapcsolatok erősíté­séhez és elmélyítéséhez. Dr. Csanádi György és kísé­rete pénteken délelőtt Bécs- ből hazautazott Budapestre. Szívből köszöntőm a Ma­gyar Népköztársaság és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság barátságának szentelt gyűlésünk minden résztvevő­jét, — mondotta bevezetőben Kádár János, majd az üdvöz­lések után kijelentette: — Német barátaink mosta­ni magyarországi látogatása különleges fontosságú, és va­lóban történelmi mérföldkő államaink, népeink kapcsola­tában. Közös elhatározás alap­ján a tegnapi napon meg­kötöttük a Magyar Népköztár­saság és a Német Demokra­tikus Köztársaság . barátsági, együttműködési és’ kölcsönös segélynyújtási szerződését. A szerződés aláírásával jó felté­teleket teremtettünk ahhoz, hogy továbbfejlesszük barát­ságunkat, szövetségi viszo­nyunkat. Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak! A magyar nép történelme során állandóan, közvetlenül és súlyosan szenvedett a né­met imperializmustól, külö­nösen a második világháború időszakában a hitleri fasiz­mustól. Ebben szerepet ját­szott Magyarország akkori urainak, a Horthy-íasiszták- nak bűnös, kalandor politiká­ja is. Érthető, hogy a magyar nép — céljainak és létérde­keinek megfelelően — szem- befordult és harcol ma is a német imperializmus, milita- rizmus, revansizmus Nyugat- Németországban még eleven erőként létező veszélye ellen, és természetes az is, hogy eb­ben a harcban népünk leg­jobb szövetségese a Német Demokratikus Köztársaság. Mi a Német Demokratikus Köz­társaságot nemcsak a magyar nép szövetségesének tekintjük, hanem egyben az egész né­met nép jobb jövendője leté­teményesének is. Azt tartjuk, hogy a most megkötött barát­sági szerződésünk nemcsak a két állam, hanem a magyar nép és az egész német nép közös érdekeit, jövendő barát­ságát, jó együttműködését szolgálja és alapozza meg. A Német Demokratikus Köztársaság, a történelem fo­lyamán létrejött első német munkás-paraszt állam, amely­nek célkitűzései maradéktala­nul a dolgozó osztályok bol­dogulását, és az európai bé­két szolgálják. Az NDK az európai biztonság fontos tényezője Az első német munkás-pa­raszt állam megalakulása óta állandó és nehéz harcot vív az amerikai imperialisták ál­tal támogatott nyugatnémet revansista erők ellen. Az imperialistáknak a szocialis­ta vijág elleni harcával szem­ben a nyugat-európai front el­ső vonalában a Német De­mokratikus Köztársaság népe küzd. Ezen a fronton a Né­met Demokratikus Köztársa­ság nemcsak önmaga nemzeti függetlenségét, szuverenitását, hanem a szocialista országok népeinek békés építőmunkáját is védi. Az elmúlt közel két évti­zed során a Német Demokra­tikus Köztársaság nagy jelen­tőségű szerepet töltött be az európai békéért és biztonság­ért folytatott harcban. Manapság már barátnak, és nem barátnak egyaránt, reális tényként kell számításba ven­nie, hogy a szuverén Német Demokratikus Köztársaság olyan európai hatalom, amely az európai biztonság egyik legfontosabb tényezője. Hatá­rait, függetlenségét a világ szo­cialista erői is garantálják. A német munkás - paraszt állam­nak — a bonni elszigetelési törekvések ellenére — ma már 35 országban van állami kép­viselete, és a nemzetközi szer­ződések százait írta alá. Kádár elvtárs ezután rész­letesen szólt arról a hatalmas fejlődésről, melyet a Német Demokratikus Köztársaság bel­ső helyzete érzékeltet A Német Demokratikus Köztársaság jelenleg magasan fejlett iparral és korszerű me­zőgazdasággal rendelkezik, ipari bruttó termelését tekint­ve pedig Európában a Szov­jetunió, Nyugat-Németország, Anglia és Franciaország mö- gütt az ötödik helyet foglalja el. Erősödjek országaink O között a kapcsolatok Tisztelt nagygyűlés! — A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság internacionalista kapcsolatai jól megalapozot­tak, megbonithatatlanok, év­ről évre fejlődnek. Mindenek­előtt említem, s ez a legfon­tosabb, hogy pártjaink és kormányaink valamennyi fon­tos nemzetköri kérdésben, va­lamint a nemzetközi munkás­mozgalom előtt álló feladatok megítéléseben azonos nézete­ket vallanak, vállvetve együtt harcolnak. A legjobb elvtársi szellemben folytatott tárgyalá­saink, megegyezéseink újabb lendületet adtak kapcsolataink fejlesztésének mindenkor, és ez így volt most, jelenleg: tárgyalásainkon is. Az országaink közötti kap­csolatok jelentősen fejlődtek gazdasági, kulturális és tu­dományos téren. Ma már a Szovjetunió után a Német De­mokratikus Köztársaság fog­lalja el a második helyet Ma­gyarország külkereskedelmé­ben. Az elmúlt év folyamán 11, ez évben 13 százalék­kal növekszik országaink külkereskedelmi forgalma. A fejlődés ütemét figyelembe véve minden alap megvan ar­ra, hogy 1970-re elérjük azt a 60 százalékos emelkedést, amelyet az 1964-es szint­hez viszonyítva, közösen tűztünk ki célul. Gazdasági kapcsolatainkban különösen fontos szerepet játszik az ipari kooperáció és szakosítás. Elé­gedettek vagyunk kulturális kapcsolataink fejlődésével is. Bizonyosak vagyunk abban, hogy rövidesen aláírásra kerü­lő új kulturális egyezmény biz­tosítani fogja a kölcsönösen kí­vánt nagy arányú továbbfej­lődést. A fejlődő párt-, állami- és gazdasági kapcsolatok mellett örvendetes, hogy egyre gya­koribbak a magyar és a né­met emberek közötti közvetlen találkozások. Együttműködésünk új távlatai Űj szerződésünk megfelel a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztár­saság csaknem két évtizedes, és állandóan bővülő együttmű­ködésének, új távlatokat és lendületet nyújt országaink politikai, gazdasági és kultu­rális kapcsolatainak további kibontakoztatásához és elmé­lyítéséhez. Ez a szerződés an­nak az őszinte és elmélyült ba­rátságnak eredménye, és meg­nyilvánulási formája, amely a két ország dolgozó népe, párt- és állami vezetés között a kör zös célok jegyében a szocia­lizmus építése során kialakult, és amely kedvező és kedve­zőtlen körülmények köze­pette egyaránt fényesen kiál­lott már sok próbát. Gondolok itt 1956 őszére, amikor Ma­gyarországon volt súlyos, bo­nyolult a helyzet; 1961 nyará­ra, amikor Berlin kapcsán éleződött ki a nemzetközi helyzet. Barátaink tapasztal­hatták, s ellenségeink is meg­jegyezhetik, hogy pártjaink, államaink, a Magyar Népköz- társaság és a Német Demok­ratikus Köztársaság munkás­osztálya, dolgozó népé az in­ternacionalizmus szellemében, szolidárisán összetartott eddig is. s ez így lesz a jövőben is. Mind a Magyar Népköztár­saság mind a Német Demok­ratikus Köztársaság — a Varsód Szerződés tagállamai­nak múlt év júliusi bukares­ti nyilatkozatával, az európai kommunista- és munkáspár­tok ez év áprilisi Karlovy Vary-i tanácskozásának állás­foglalásaival összhangban — elsődleges feladatának tekinti mi európai béke és biztonság megszilárdítását. Világos, hogy ez a cél csak a második vi­lágháború után kialakult rea­litások elismerése alapján, s a kapcsolatok valamennyi euró­pai állam között történő nor­malizálása útján közelíthető meg. Ezzel összhangban a leg­határozottabban szembeszegü­lünk minden revansis­ta törekvéssel, mely a jelen­legi európai határok megvál­toztatását célozza. Változat­lan meggyőződéssel hangsú­lyozzuk, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság álla­mi létének tiszteletben tartá­sa nélkül nem lehet megte­remteni az európai béke és biztonság szilárd rendszerét. Karlovy Vary szellemében Tisztelt elvtársakl Barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésünk nem irányul senki ellen. Célja az, hogy el­mélyítse együttműködésünket, és kifejezze közös eltökéltsé­günket, hogy szükség esetén kölcsönösen segítséget nyúj­tunk egymásnak az államaink biztonságát sértő bármely külső beavatkozási kísérlettel szemben. Szerződésünk előse­gíti a biztonság megszilárdí­tását Európában, és ezáltal hozzájárul a függő kérdések békés rendezése feltételeinek javításához. Az európai biz­tonság rendszerének megte­remtése földrészünk vala­mennyi népének alapvető ér­deke. E térség szocialista or­szágainak ilyen jellegű kezde­ményezései — ezt tények bi­zonyítják — megértéssel és rokonszenvvel találkoznak * más társadalmi rendszerben élő európai népeknél is. A Karlovy Vary-i értekez­leten részt vett kommunista- és munkáspártok által egysé­gesen elfogadott nyilatkozat hangsúlyozza azt a veszélyt, amit az amerikai imperializ­mus és a nyugatnémet milita- rizmus szövetkezése jelent Európa számára. E veszéllyel szemben a kommunista- és munkáspártok akcióprogram­ja megmutatta az európai né­pek előtt a béke reális táv­latait. Indítványozta, hogy a földrész jelenlegi megosztott­sága, a szembenálló katonai csoportosulások helyében hoz­zák létre a különböző társa­dalmi rendszerben élő orszá­gok békés egymás mellett élé­sének elve alapján álló euró­pai kollektív biztonsági rend­szert. Elégedetten állapíthat­juk meg, hogy az európai biztonság és együttműködés kérdéseinek tanulmányozása céljából összehívandó össz­európai értekezlet gondolatát nemcsak széles tömegek, Eu­rópa közvéleménye, hanem egyes nyugat-európai kapita­lista országok polgári kormá­nyai is helyeslik. Az imperialisták szavai és tettei Kedves eivtársak! Mi úgy látjuk, hogy a je­lenlegi helyzetben az európai légkör enyhülését az imperia­lista célokat szolgáló észaat- atianti szövetség, azon belül az amerikai imperia . :mus Európa jelentős részét meg­szállva tartó katonai erői. és az általuk támogatott 'fémet Szövetségi Köztársaság poli­tikája akadályozza. Az ume­(Folytatás a 2. oldalon.) Hivatalos közlemény Csanádi György ausztriai látogatásáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom