Nógrád, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-03 / 102. szám

AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVF. 102. SZÁM ARA: 50 FILLER 1967. MÁJUS 3. SZERDA vtlAc ppr\TVT*m\r kgvespoftfr? Díszszemle Moszkvában Lottó gyorslista Bravúros röplabda győzelem (2. oldal) (4. oldal) (3. óddal) Köizöntjiik a szakszervezetek \XI. kongresszusát Színes, Ünnepinagyg derűs május elseje yülések, felvonulások a munkásosztály nagy' ünnepén Huszonegyeaszer Ui össze a magyar szaiKSzervezenes. kül­aütteixitijx ivUii^j.ec>bz.uűci, lid­rommillió szervezett aolgozo kép v íseie teben. ív munkásmozgalom legré- gloo es legnagyobo tömeg- szer vezménéit országos ta­nácskozását harcos, nagysze­rű hagyományok enueae len­gi körül, meiyeanél azonban semmivel sem Kisebbek, nem aevésbé jelentősek azok a leiaüatok, amelyeket meg kell oiaania. A szan.szeivczei.es XXI. kongresszusa minden bizonnyal a mozgalom kie­melkedő állomása lesz. Ezt jelzi az a várakozás is, mely- lyel döntései elé tekint az ország ipari, mezőgazdasági dolgozóinak, az iskolák, in­tézmények, hivatalok munká­sainak javarésze — a szak­szervezetek tagsága. Nagy felelősség nyugszik e tanácskozás résztvevőinek vállán. Pártiunk IX. kongresz- szusa megvitatta és jóváhagy­ta a gazdasági irányítás re­form-tervezetét. Olyan intéz­kedéseket, melyek bevezetése, alkalmazása, végrehajtása mélyreható változásokat idéz elő életünk minden szférájá­ban. A reform bevezetésének elő kell segítenie a népgazda­ság harmadik ötéves tervé­ben előírt feladatok valóra- váltását is. A párt IX. kong­resszusa arra is gondolt, hogy az új helyzet, tennivalók a szakszervezeteket is új felada­tok elé állítják. Javaslatot tett a szakszervezetek jogai­nak, hatáskörének kiszélesí­tésére. Ezzel együtt több kö­telesség, nagyobb felelősség hárul a dolgozok nagy tömeg­szervezetére. E feladatok, kötelességek, jogok részletes kimunkálása, megíogaimazasa. határozatba foglalása a most megnyíló Kongresszus küldötteinek leg­fontosabb dolga. A szakszervezetek XXI. kongresszusának munkájában reszt vesz a Nógrád megyei szervezett dolgozók tizenki­lenc képviselője is, Nádasdi Andrásnak, a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa vezető- titkáránaK vezetésével. A nógrádi szervezett dol­gozók képviselőinek van mit letenniük a kongresszus asz­talára. Ennek a megyének munkásai, dolgozói nevezete­sek arról, hogy a párt hívá­sára mindig, és ezután is, egy sziwel-lélekkel csatasorba állnak. Küldötteink beszámol­nak majd a megye iparának, mezőgazdaságának oktatás- és egészségügyének az utóbbi években tapasztalt fellendü­léséről. De számot adnak gondjairól, elsősorban azok­ról az erőfeszítésekről, me­lyeket a bányák leépítése so­rán felszabaduló dolgozók, az általános és középiskolát be- végző fiatal emberek, nem utolsósorban a nőd munkaerő foglalkoztatása érdekében te­szünk a magunk erejéből és az ország vezető testületéi­nek segítségével. Üdvözöljük őket, a kong­resszus valamennyi résztve­vőjét. kívánjuk, hogy a dol­gozó emberek bölcs gyüleke­zetének sikeres munkája vi­gye előre a nép félemelkedé­sének. boldogulásának ügyét. Budapestre érkezett Klaus osztrák kancellár Fock Jenőnek, a Miniszter- tanács elnökének meghívására kedden hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett dr. Josef Klaus osztrák szövetségi kancellár és felesége. A kancellárt magyarországi látogatására elkísérte dr. Lu- jo Toncic-Sorinj külügymi­niszter, dr. Heinrich Haymerle nagykövet, a külügyminiszté­rium főosztályvezetője, dr. Franz Menzik. a kancellári hi­vatal sajtófőnöke, dr. Franz Karasek követ, az oktatásügyi minisztérium főosztályának vezetője, dr. Simon Koller, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete és felesége, akik a magyar határállomáson csatla­koztak a küldöttséghez. A vendégek a menetrend szerinti gyorsvonattal fél 12 óra után néhány perccel ér­keztek meg a hegyeshalmi ha­tárállomásra, ahol Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes es felesége, dr. Simó Jenő, a Magyar Népköztársaság bécsi nagykövete és felesége, Ger­gely Miklós, a külügyminisz­térium protokoll osztályának vezetője fogadta őket. A vonat néhány perccel há­romnegyed három után ér­kezett a Keleti - pályaudvar ra. Az épület ünnepi díszt öltött: osztrák és magyar zászlókat lengetett a szél. A téren nagy­számú dolgozó gyűlt egybe. A kancellár tiszteletére díszőrség sorakozott fel. Az osztrák kancellár és fe­lesége, valamint kísérete fo­gadására megjelent Fock Jenő a Minisztertanács elnöke, és felesége. Fehér Lajos és dr. Ajtai Miklós a Miniszterta­nács elnökhelyettesei Péter János külügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés­és postaügyi miniszter, dr. Dimény Imre me­zőgazdasági- és élelmezésügyi miniszter, dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter, s a po­litikai, a gazdasági és a kul­turális élet több más vezető személyisége. Ott voltak a budapesti osztrák nagykövet­ség tagjai. Jelen volt a foga­dásnál dr. Dusán Csalics, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság nagykövete, a budapesti diplomáciai testület doyenje. A Rákóczi-induló hangjai mellett gördült be a vonat a csarnokba. Klaus kancellárt és feleségét, valamint kíséretének tagjait elsőként Fock Jenő, majd Fehér Lajos és Péter János köszöntötte; Fock Jenő- né virágcsokorral kedveskedett Klaus kancellár feleségének. Népviseletbe öltözött leányok virágcsokrokat nyújtottak át a vendégeknek, ezután Klaus kancellárnak és kíséretének bemutatták a fogadáson meg­jelent közéleti személyisége­ket. Katonai díszjel hangzott, majd a téren a díszőrség pa­rancsnoka jelentést tett az osztrák kancellárnak. Felcsen­dült az osztrák és a magyar himnusz^ Dr. Josef Klaus Fock Jenő társaságában elha­ladt a díszőrség előtt és ma­gyar nyelven — Jónapot ka­tonák! — köszöntéssel üdvö­zölte az egységet. Erőt, egész­séget! — hangzott a válasz. A t'ogadtatási ünnepség a disz- őrség diszmenetével éri véget, ezután Klaus kancellár, fele­sége és kíséretének tagjai a magyar államférfiak társasá­gában gépkocsikba ültek és rendőri díszmotorosok kísére­tében szállásukra hajtattak. Budapesten ragyogó, verőfényes napsütés­ben százezrek vonultak reggeltől végelátha­tatlan sorokban a Dózsa György út felé. A huszonharmadik — s ha az 1919-est is hoz­závesszük a huszonnegyedik — szabad májust ünnepelték a főváros és a vidék dolgozói. Nemcsak önfeledt, boldog ünnep volt ez, hanem harci seregszemle is, melyen a szocia­lizmust építő magyar dolgozók milliói ismét hitet tettek az alkotó béke, a nemzetközi pro­letár szolidaritás mellett. Harsányan kiáltot­tak nemet a háborúnak, minden elnyomásnak és kizsákmányolásnak, egységesen és kemé­nyen tiltakoztak az amerikai imperialisták vietnami háborúja ellen. Tüntettek a görög katonai kormányzat fasizmust idéző kegyet­lenkedései és jogtiprásai ellen. Budapesten tizennégy kerület dolgozói in­dultak el korán reggel a Felvonulási térre, a központi ünnepségre. Kilenc óráig zsúfolásig megteltek a teret övező utcák, a tribünökön ott voltak az ünnepség hazai és külföldi ven­dégei. Melegen ünnepelték a résztvevők a hős vietnami és görög nép küldötteit. Tíz óra előtt néhány perccel elfoglalta he­lyét a díszemelvényen Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára. Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Pock Jenő. a forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gás­pár Sándor, Kállai Gyula, Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Né­meth Károly, a Politikai Bizottság póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Blaha Béla, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke, Méhes Lajos, a KISZ Központi Bi­zottságának első titkára. A felvonuló budapestieket Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára köszöntötte, majd megkezdődött a főváros dolgozóinak százezres felvonulása. Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a budapesti dol­gozók május elsejei seregszemléjéről a kö­vetkező nyilatkozatot adta a sajtó képviselői­nek: Kádár János nyilatkozata — A magyar munkásosztály évtizedek óta megürunepli má­jus 1-ét, amely mindig a mun­kásság harci seregszemléjének napja volt. A felszabadulás után hazánkban május 1-e a szocializmust építő egész nép ünnepévé szélesedett. Így van ez ma is Budapesten és a vi­dék minden nagy városában, helységében. Itt, Budapesten — érzésem és megítélésem sze­rint, — politikus, harcos, jó­kedvű, színes az idei május 1-e. Dolgozóink bizakodással ünnepelnek, s bizonyos va­gyok, hogy nemcsak a fővá­rosban van ez. hanem az egész országban is. Régi hagyo­mány, hogy május 1. ünnepén a demonstráló tömegek han­got adnak időszerű követelé­seiknek. Az idei május 1. fel­iratokban, díszítésben, jelsza­vakban jól tükrözi azt az el­tökéltséget, hogy népünk kész a kongresszus határozatainak végrehajtásáért, az ötéves tervért, a szocializmus teljes felépítéséért dolgozni. Ez a seregszemle egyben hangot ad népünk nemzetközi törekvései­nek is, amelyek egyértelműen a szocializmus és a béke meg­őrzését célozzák. Kifejezi Bu­dapest és oz ország szolidari­tását a haladásért, a szabad­ságért, a nemzeti független­ségért, a békéért küzdők iránt. E május l*-i felvonulásról har­cos üdvözletüket küldik a ma­gyar dolgozók az agresszorok ellen harcoló vietnami nép­nek, s a közelmúltban megtá­madott és fenyegetett görög hazafiaknak, azoknak, akik a görög nép szabadságáért küz­denek. Itt is hangot ad né­pünk annak, hogy küzdeni kell és küzd Glezosz, a nem­zeti hős, és a többi veszély­ben forgó haladó, becsületes görög ember életének megmen­téséért. — Megragadom az alkalmat, és szívből köszöntőm a ma­gyar kommunisták nagy tá­borát, az öntudatos dolgozó­kat, egész népünket, s jó egésziséget, sikereket kívánok közös feladataink megoldásá­hoz. Ügy érzem, elmondhatom: az öntudatos magyar nép szív­ből köszönti ezen a napon is nemzetközi osztálytestvéreit, a szocializmust építő népeket, a szabadságért és a békéért küz­dőket az egész világon. Színes felvonulás Salgótarjánban Zenés ébresztő köszöntötte a proletár nemzetköziség har­cos ünnepének reggelén Sal­gótarján dolgozóit. Ünneplőbe öltözött munkások, kék nyak- kendős kisdobosok, piros nyakkendős úttörők igyekez­tek a számukra kijelölt gyüle­kező helyekre. Pontosan tíz órakor három díszrobbantás jelezte a me­gyeszékhely dolgozóinak az ünnepség kezdetét. Az Acél­árugyár fúvószenekara az ün­nepség szignálját játszotta, majd Nádasdi András, a Szak- szervezetek Nógrád megyei Tanácsának vezető titkára Vidám, színes a salgótarjáni felvonulás. Képünkön az Acélárugyár munkásai haladnak a tribün előtt mondott ünnepi köszöntőt. Ki­jelentette: — E nagy ünnep alkalmából a Magyar Szocialista Munkás­párt megyei és városi bizott­sága és a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa nevé­ben szeretettel köszöntöm me­gyénk és városunk minden dolgozóját. Köszöntőm a mun­kásokat: vasasokat, bányászo­kat, építőket, a vállalatok, in­tézmények, hivatalok dolgozó­it, mindazokat, akiknek lelki- ismeretes munkája nyomán gazdagodik életünk, épül a szocializmus. — Köszöntőm a Salgótarjáni Fűtőház és az Irószerkészítő Ktsz kollektíváját abból az alkalomból, hogy elnyerték a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Köszön­tőm az élüzem címet elnyert Mizserfai Bányaüzem, a Nóg­rád megyei Bútor- és Faipari Vállalat, a Romhányi Cserép- kályhagyár, a Balassagyarmati Finomkerámiai Vállalat a Magyarnándori Állami Gazda­ság, a Helyközi Távbeszélő Igazgatóság Salgótarjáni Erő­sítő Állomásának dolgozóit és a salgótarjáni vasút pálya- fenntartási részleg dolgozóit' Köszöntőm a kiváló címet el­nyert vállalatokat a 2. sz. Autóközlekedési Vállalat, aa Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat, a Szécsényi Fmsz. va­lamint Tar ás a Sziráki Posta dolgozóit. Üdvözöljük mind­azokat az üzemeket vállalato­kat, melyek jó munkájukért különböző dicsérő okleveleket kaptak felsőbb irányító szer­veiktől. Köszöntjük megyénk forradalmi harcokban edzett munkásosztályát akik hittel és tettel bizonyították és bizo­nyítják pártunkhoz való hű­ségüket, akikre a munkás hétköznapokon is mindig le­het számítani. Köszöntjük a megye dolgozó parasztságát akik egyre jobban és eredmé­nyesebben munkálkodnak a termelőszövetkezetek sikeres gazdálkodásának megszilárdí­tásán, a mezőgazdasági hoza­mok növelésén. Köszöntjük Salgótarján és a megye értel­miségi dolgozóit akik a mun­kásosztállyal és a szövetkezeti parasztsággal karöltve lelkes munkával járulnak a gazdasá­gi építő munka eredményessé­géhez, kitűzött céljaink eléré­séhez. Meleg szeretettel kö­szöntőm a tanuló ifjúságot, akik arra hivatottak, hogy be­fejezzék amit apáik kezdtek el építeni — mondotta a többi között Nádasdi András elvtárs. Ezután Brutyó János elv­társ, az MSZMP Központi El­lenőrző Bizottságának elnöke, megyénk országgyűlési képvi­selője szólt Salgótarján dolgo­zóihoz. Ünnepi beszédéber a többi között kijelentette: — Május elseje a proletár nemzetköziség és összefogás harcos ünnepe volt és lesz a jövőben is. Számunkra első­sorban annak az örök. meg­bonthatatlan testvériségnek az ünnepe, amely a szocialista vi­lág dolgozóit és a ma még tő­kés igában, gyarmati, vagy félgyarmati sorsban sínylődő dolgozókat összeköti. Május elsején a proletár szolidaritás e nagy ünnepén testvéri üd­vözletünket küldjük a szocia­lista országok népeinek, akik velünk együtt harcolnak a kö­zös célért, a szocializmus tel­jes felépítéséért. — Külön üdvözöljük a hós vietnami népet, akik az ame­rikai imperialisták és csatló­saik szörnyű támadása' ellen vívják hősies harcukat. Viet­nami testvéreink harcát az egész haladó emberiség rokon­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom