Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-18 / 90. szám

2 NÖGRÄD 1967. ápritis 18. kedd Megkezdte tanácskozását a NSZEP kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) nek. A Koreai Népi Demok­ratikus Köztársasággal és a Vietnami Demokratikus Köz­társasággal való kapcsolatain­kat az a közös törekvés hatá­rozta meg, hogy elmélyítsük együttműködésünket. Gazdasási és tudományos kapcsolatok A beszámoló úgy jellemezte a Varsói Szerződés külügymi­nisztereinek 1967. februárjá­ban lezajlott tanácskozását, rcvnt amely nagy jelentőségű volt a szerződés államai bu­karesti nyilatkozatának kö­vetkezetes megvalósítása terü­letén Ázsia, Afrika és Latin-Ame­rika el nem kötelezett államai­nak tekintetében az NDK to­vább fejlesztette az együttmű­ködés politikáját. Walter Ul- brichtnak, az Államtanács el­nökének 1965-ben az Egyesült Arab Köztársaságban tett láto­gatása az arab országokkal va­ló együttműködés új szakaszát nyitotta meg. Különösen eredményesen fejlődtek a gazdasági, a tudo­mányos és a műszaki kapcso­latok azokkal az afro-ázsiai országokkal, amelyek a fejlő­dés nem kapitalista útjára lép­tek, csupán ezekben az orszá­gokban 1962. és 1966. között több mint a kétszeresére nö­vekedett az NDK exportja. A fejlett kapitalista orszá­gokban tovább növekedett az NDK tekintélye — hangsú­lyozta a beszámoló. A hala­dás látható a kulturális kap­csolatok fejlődésében is. Aki békét és biztonságot akar Európában, annak sikra kell szállnia az NDK-val szemben alkalmazott vala­mennyi diszkrimináció meg­szüntetéséért és a két német államhoz fűződő normális kap­csolatokért. A szuverén szocia­lista NDK karakterének fe­lel meg az a tény, hogy el­ső német államként követelje a teljes egyenjogúságon ala­puló tagságot az Egyesült Nemzetek Szervezetében. 1966-ban 66 országból érkez­tek vendégek az NSZEP Köz­ponti Bizottságával való meg­beszélések céljából. A 14. plénumon pártunk megállapította, hogy érnek a feltételek a komon un ista és munkáspártok új világértekez­letének összehívásához. Egy ilyen konferencia szükséges, hogy valamennyi párt kollek­tív tapasztalatából választ ad­junk a szocialista építés új problémáira. Továbbá, hogy a proletár nemzetköziség alap­ján megerősítsük valamennyi kommunista és munkáspárt egységét. 4 népgazdaság jelentős fejlődése Az NDK gazdasági fejlődé­sében a VI. kongresszus óta eltelt időszakot a termelés kedvező üteme jellemzi. A nemzeti jövedelem 1966-ban meghaladta a 87 milliárd már­kát, vagyis 13 milliárd már­kával volt magasabb mint a VI. kongresszus idején. Az 1962-iől 1966-ig terjedő idő­szakban az ipari termelés Ö6Z- szesen 125 százalékra nőtt. A munkatermelékenység növeke­dése az utóbbi évek átlagában 6 százalék volt. A vegyipar átlagos évi 8,2 százalékos növekedést ért el (az össz-ipari növekedés 5,8 százalék volt). Jelenleg két és félszer több nyersolaj kerül feldolgozásra, mint négy év­vel ezelőtt. Az 1963-ban üzem­be helyezett nemzetközi olaj­vezetéken 1966 végéig 11 mil­lió tonna szovjet olaj folyt át. A gépgyártás területén az NDK-ban sok világszínvonalú termék került termelésre. A jelenlegi ütem azonban nem felel meg a követelmények­nek. Az NDK mélytengeri flottája jelenleg 150 hajával rendelkezik, mintegy 900 000 tonna űrtartalommal. Az NDK külkereskedelmi forgalma a beszámolási idő­szakban 33,6 százalékkal nőtt. Az export az 1962. évi 9,9 mil­liárd márkáról 1966-ra 13,4 milliárd márkára nőtt. Az im­port megfelelő számai: 10 mil­liárd, illetve 13,2 milliárd már­ka. Valamennyi résztvevő szá­mára kedvező fejlődés követ­kezett be a KGST-országokkal folytatott kereskedelemben és különös figyelmet fordítottak a fejlődő országokkal való együttműködésre. Bár a KGST-ben jól fejlődtek a két­oldalú gazdasági kapcsolatok, a munka hatásfoka még nem felel meg a követelmények­nek. Ezért a Központi Bizott­ság támogat minden olyan erő­feszítést, amely a KGST-or­szágokkal való gazdasági kap­csolatok fejlesztését anyagi ösztönzőkkel is segíti. A tőkés országokkal folyta­tott árucsere az egyenjogúság és kölcsönös előnyök alapján fejlődött. A bonni kísérlet, hogy az NDK-val folytatott kereskedelmet politikai fegy­verként használják fel, zavar­ta a Nyugat-Németországgal fennálló kereskedelmi kapcso­latokat. Az NDK mezőgazdasága nö­velte termelését és teljesen biztosította a nép ellátását hússal, tojással és tejjel. A vaj-, gabona-, főzelék és gyü­mölcsellátást részint import útján biztosították. A munkások és az alkalma­zottak jövedelme 1963—66 kö­zött 111 százalékra nőtt, a pa­rasztok jövedelme 1963-hoz vi­szonyítva 138 százalék — han­goztatta a jelentés. Minden száz háztartásból 54-ben van TV-készülék, 31-iben hűtőszek­rény és 32-ben mosógép. Át­fogó egészségügyi gondozás következtében emelkedett az átlagos életkor. A Pravda a iSZKP VII. kongresszusáról A Pravda berlini különtu- pedig ezt írja: „Minden okunk dósítóinak riportját közli a megvan, hogy a legnagyobb Német Szocialista Egység- figyelemmel kísérjük az párt hétfőn megnyílt VII. NSZEP VII. kongresszusát”, kongresszusáról. A tudósítók megállapítják, gssSSiSiSmmmSSmm^^Sa hogy voltak idők, amikor a tőkés országokban, nem is szólva a Német Szövetségi A továbbiakban a beszámoló a párt fejlődésével foglalko­zott. A Német Szocialista Egy­ségpárt ideológiailag és szer­vezetileg tovább erősítette so­rait. A párt és a Központi Bi­zottság egységesen és szilárdan megakadályozta és megakadá­lyozza az ellenség minden ar­ra irányuló kísérletét hogy ideológiai diverzió útján be­lülről fellazítsa az NDK-t. 1966 végén a pártban 1 769 912 tag és tagjelölt volt. A tagoknak és a jelölteknek 45,6 százaléka munkás, 16,1 százaléka alkalmazott, 12,3 szá­zaléka értelmiségi. A beszá­moló megállapította: „politi­kai, gazdasági, szellemi, kul­turális fejlődésünknek vala­mennyi alapvető feladatát megtanácskozták a baráti par­tokkal, tekintetbe vettük az ő konstruktív javallataikat” 4 két német állam kapcsolatáról Részletesen foglalkozott a beszámoló az NDK-nak az NSZK irányában folytatott po­litikájával. Nyugat-Németor- szágban demokratikus átala­kulásra van szükség — hang­súlyozta. A két német állam munkásosztályai nélkül, a nyu­gatnémet imperializmus ellen vívott közös harcuk nélkül, egyetlen lépést nem lehet ten­ni a két német állam közti kapcsolatok normalizálása út­ján. Pártunk mindig azt az elvet vallotta és vallja, hogy a két német állam kapcsolatainak nem kell ellenségesnek len­niük. Bár különböző, egymás­sal kibékíthetetlen társadal­mi rendszerben élnek. Lehetsé­ges a szabályozott együttélés. A nyugatnémet monopoltőke kormányai kivétel nélkül ele­ve visszautasították az NDK összes javaslatát, a kapcsola­tok normalizálására, az atom­fegyverről való lemondásra, a fegyverkezés korlátozására és az európai biztonságra. A bon­ni rezsim ezzel ismét bebizo­nyította, hogy Európa legfőbb békebontója. A mai bonni kor­mány — szociáldemokrata mi­nisztereivel együtt — még elődjeinél is makacsabbul kép­viseli a békét legfőképpen ve­szélyeztető egyedüli képvisele­ti igényt. A jelentés végül hangsú­lyozza: jelenleg az a fő fel­adat, hogy a népellenes, ag­resszív erők megfékezése ré­vén megakadályozzuk az új háború kitörését. A NSZEP politikája épp ezért arra irá­nyul, hogy tovább erősítse az NDK-t és a nyugatnémet mo­nopoltőke magatartása ellené­re győzelemre segítse a bé­kés együttélés politikáját. Köztársaságról, az NSZEP kongresszusait megpróbálták agyonhallgatni. Ma már ez teljesen lehetetlen, a német munkás-paraszt állam ered­ményeit nem lehet eltitkolni. A NSZEP kongresszusa nem­csak az NDK barátainál kelt nagy érdeklődést, a burzsoá sajtó is bőven ír róla. — A kongresszus küldöt­tei négy sikeres évre tekint­hetnek vissza — jelentette az Associated Press amerikai hírügynökség. Még a kritikus szemű megfigyelő is kényte­len észrevenni, hogy 1963. januárja óta túlsúlyban van­nak a sikerek. Oj hangok jelentkeznek a nyugatnémet sajtóban is. A Westfalische Rundschau meg­állapítja, hogy most először vesznek hivatalosan tudo­mást Nyugat-Németország- ban NSZEP kongresszusá­ról. A Stuttgarter Zeitung Kuliéi emigránsok fenyegetőzései Ignacio Novo, aki 1964. de­cemberében hajtotta végre a hírhedt „páncélpklös” táma­dást az ENSZ székháza ellen, vasárnap 500 kubai emigráns előtt mondott beszédet. Kije­lentette, hogy terrorcselekmé­nyeket szándékozik szervezni a kubai kormány és az őt támogató hatalmak ellen. Nagy követségeket, középülete­ket és hajókat akar felrobban­tani. Közölte, hogy a szovjet hajók ellen is akar ilyen me­rényleteket szervezni nemzet­közi vizeken. Csúcsok és mélységek Egy konszern történetéből Öt esztendővel ezelőtt, ami­kor a Krupp cég 150 éves fennállását ünnepelte, dísz­ünnepséget tartottak. Hein­rich Lübke köztársasági elnök ezt táviratozta a dinasztia je­lenlegi fejének: „Az ön cégé­nek történetében sorsszerűén tükröződnek egész népünk tör­ténetének csúcsai és mélysé­gei”. A Krupp cég egyidőben szü­letett a német kapitalizmussal: Friedrich Krupp 1811-ben ala­pította vállalatát, a vasérc és a szén kiaknázására a Ruhr vidéken. Ebben az időszakban vonult be az iparba a gőzgép; acélra és gépekre volt szükség: és másra is ... 4 húrom Krupp — ez a szó K-val kezdődik, ugyanezzel a betű­vel kezdődik egy másik német szó is: Krieg — háború. Es Kanone — ágyú, ez is ugyan­ezzel a betűvel kezdődik. Ez a három szó éppúgy kapcso­lódott egymáshoz, mint a há­rom gyűrű a cég jelvényében. A háborúhoz ágyúkra volt szükség, az ágyúkhoz acélra, és Krupp acéLt öntött 1851- ben a londoni világkiállításon bemutatták azt az acélból ön­tött ágyút, amelyet a Krupp cég készített. Friedrich Krupp fia, Alfred Krupp gyártott ta­rackokat, mozsarakat, hajó­ágyúkat, mindenféle kalibert, mindenkinek, aki fizetett ér­te. Poroszországnak, Ausztriá­nak és Egyiptomnak is. 1870— 71-ben a német—francia há­borúban a csatatereken — a krónikások feljegyezték, Krupp ágyúk lőttek Krupp ágyúkra —, és a gyár nőtt, gazdagodott. A századforduló utáni évek­ben Krupp fegyvergyárai már nagy múltra tekinthettek visz- sza és a Krupp név meg a Krupp részvények árfolyam emelkedése gyorsabb volt, mint legnagyobb konkurren- seké: Schneider-Crensoté és Vickers - Amstron gé. II. Vilmos császár megszál­lottja volt az eszmének, hogy megtörje Anglia egyeduralmát a világtengereken. Hadihajó­építési programjának gerincé­ül — a Krupp-művek szolgál­tak. A császár azt üzente a Krupp gyár alkalmazottainak: „Külföldön mindig büszkén láttam, hogy dicsőíti kezük munkája német hazánk ne­vét”. Bertától Dóráiig Friedrich Kruppnak két lá­nya volt. Barbara, aki nevét a tüzérség védszentje után kapta —, és Berta, akiről viszont a „kövér Bertát” nevezték el, az első világháború híres, félel­metes 42 milliméteres lövegét. Berta az ágyú-névadó később egy délnémet diplomatacsalád sarjához ment férjhez, Gustav Bohlen und Halbah-hoz. Ö lett a cég vezetője és nevét — a császár engedélyével — Krupp von Bohlen und Hal- bah-ra változtatta. Az első világháború volt a bomba-üzlet: a kövér Berta Párizst lőtte és a részvénye­sek osztalékának görbéje me­redeken felfelé ívelt. De a há­ború után Kruppéknak első­ízben kellett megízlelniük a vereség keserű poharát is... A két világháború közötti időszakban a nagy fellendülés évei akkor következtek be, amikor Hitler került hatalom­ra. Gustav Krupp egész üze­mét a háborús termelés szol­gálatába állította —, és a Dó­ra-ágyúk Szevasztopolt és Sztá­lingrádot lőtték. A háború utolsó szakaszában Kruppék hadiüzemeiben ezerszámra dol­goztak ukrán, lengyel, magyar, jugoszláv hadifoglyok. A nürnbergi háborús főbű­nösök perében a súlyos beteg Gustav Krupp helyett fia, Al­fred ült a vádlottak padján. Államcsíny Ghánában? ACCRA (MTI) A nyugati hírügynökségek gyorshírben jelentik, hogy hétfőn reggel fiatal katona­tisztek egy csoportja puccs­szerűen magához ragadta a hatalmat, megdöntötte az egy esztendeje szintén államcsíny­nyel hatalomra került katonai rezsimet. Abidjanban (Elefántcsont­part) magyar idő szerint reg­gel hét órákor hallgatták le az accrai rádió bejelentését, amely szerint Asszasze alez­redes. ghanai ejtőernyős zász­lóaljparancsnok vezetésével megbuktatták az eddig kor­mányzó „Nemzeti Felszabadító Tanácsot”. Ennek a tanácsnak az élén — mint ismeretes — Ankrah tábornok állt. Az accrai rádió bejelentése nem szól Ankrah tábornok és hí­vei letartóztatásáról, és arról sem tájékoztat, hogy volt-e vérontás. Mindössze annyit ad tudtul, hogy a Felszabadító Tanácsot feloszlatottnak kell tekinteni, a tanács tagjainak pedig azonnal jelentkezniök kell a katonai parancsnoksá­goknál, különbem minden fe­lelősség rájuk hárul. (REUTER DP A) ABIDJAN (AP, AFP, UPI) Immár valamennyi nyugati hírügynökség megerősítette az accrai hatalomátvétel hírét Az államcsínyt a harmadik gha­nai gyalogezred katonái haj­tották végre. Arról egyelőre nincs semmi­lyen jelentés, vajon a hétfőn reggel bekövetkezett puccs­hoz Nkrumah volt elnöknek van-e valamilyen köze Az AFP részletként annyit közök hogy puccsista ejtőernyősök szállták meg az accrai rádió- állomást. A UPI a ghanai fővárosból érkezett jelentések alapján úgy tudja, hogy az államcsínyben a polgári lakosság nem vett részt. A város képe nyugodt — mintha mi sem történt vol­na. A boltok nyitva vannak. Kijárási tilalmat nem rendel­tek el. Az accrai rádió 20 percenként megismétli a hata­lomátvételről szóló bejelen­tést, közben pedig tánczenét sugároz. * LOME (MTI) Az AFP Aflao-ból (Ghana és Togó határának mentén) jelenti, hogy Ankrah tá­bornoknak állítólag sikerül* visszaszereznie hatalmát és a harmadik gyalogezred állam­csínykísérlete megbukott. A hírügynökség hozzáfűzi, hogy ennek az állítólagos fordulat­nak semmilyen részlete nem ismert. (AFP) Az a de ni tőn tf megállapító' bizottság Londonban LONDON (MTI) Brown és az ENSZ bizottság Londoni jólértesült politikai körök szerint az angol külügy­miniszter hivatalos vidéki nya­ralójában több mint 13 órás tárgyalás után vasárnap a ké­ső éjszakai órákban megálla­podás jött létre George Brown angol külügyminiszter és az ENSZ adeni ténymegállapq'tó bizottsága között. Egy külügyi szóvivő hétfőn reggel a tárgyalásokról mind­össze ennyit közölt: „Mr. Az ítélet, amellyel a lands- bergi börtönbe küldték, 12 év­re szólt —, de alig több mint hét esztendőt töltött a rács mögött. Azután elfoglalta he­lyét az igazgatótanács élén. „Soha többé Jegyvert** A második világháború után a Krupp cég vezetői — köztük a cégtulajdonos teljha­talmú megbízottja, Beitz, aki­nek nevével a firma újbóli fellendülése elválaszthatatla­nul összefügg — többször ki­jelentették, hogy soha többé nem gyártanak fegyvert. A Krupp erőműveket, acél- és gépgyárakat szállított minden égtáj felé, és nagy figyelmet fordított gazdasági kapcsola­tainak kiépítésére Kelet-Euró- pa szocialista államaival is. A cég több mint másfélszá­zados történetében e tavaszon fordulópont következett be. A hetekig tartó suttogó híresz­telések után hivatalosan is be­jelentették, hogy súlyos pénz­ügyi bajok léptek fel: a hitele­zők úgy ítélték meg, hogy a mammutvállalat már túlontúl sok rövidlejáratú hitelt vett fel és vonakodtak a további hitelek folyósításától. E hite­lek viszont a „lenni vagy nem lenni” kérdését jelentették a konszern számára, amely ezek nélkül nem tudott eleget tenni a mintegy egymillárd márka értékű export-megrendelésnek. A bonni kormány azonban tudta, hogy az egész nyugat­német gazdaságot, s annak nemzetközi tekintélyét is alap­jaiban rázta volna meg a Krupp-cég csődje. Ezért szü­hosszú és hasznos tágyaláso- kat folytatott Dél-Arábia prob­lémájáról és a bizottság Jövő feladatairól”. A ténymegállapító-bizottság visszatérése a közeljövőben aligha várható Adenrbe, mint­hogy kedden New Yorkban U Thant ENSZ-főtitkár fogad­ja a bizottság tagjait, akik be­számolnak adeni sikertelen küldetésükről. (AFP, REUTER, AP) letett meg a döntés, hogy a bonni kormányzat 300 millió márkával kezességet vállal a Krupp-cégért. Csakhogy a konszern urának, Alfred Kruppnak ezért meg kell fi­zetnie az árat. A feltétel, hogy gazdaságilag szervezzék át a Krupp konszernt az eddigi tisztán családi vállalkozásból részvénytársasággá — amely­nek főkönyvei mindig nyitva állnak a hitelező bankok előtt, Lübkét már uem idézik Mindamellett sokan úgy vé­lik, hogy „a családi vállalatve­zetésnek” a kapitalizmus kő- korszakából visszamaradt s a kor követelményeinek meg nem felelő formája — ez csak az egyik, csak a közvetlen ki­váltó oka annak, ami történt. Tulajdonképpen sok tényező összejátszása következtében — s itt kétségtelenül szubjektív vezetési okok is szerepet ját­szanak — a Krupp cégnél je­lentkezett legkiélezettebben az a recessziós tendencia, amely ma mind kitapinthatóbban érezhető az egész nyugatnémet gazdaságban. Hírek szerint más mammutkonszernek is ha­sonló típusú fizetési nehézsé­gekkel küzdenek, mint Krup- pék... Olyan nagy neveket em­legetnek, mint a Mannesman» AG és a Thyssen Röhrenwerke AG. Mindenesetre Lübke elnök öt évvel ezelőtti szavait: „. .. az Ön cégének történ-, bon sorsszerűén tükröződnek egész népünk történetének csúcsai és mélységei...” — most nem­igen idézik... Vajda Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom