Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-09 / 83. szám
4 NÖCRÄD 1967. április 9. vasárnap A kitüntetett Sándor Józsefet, a Magyar- nándori Állami Gazdaság igazgatóját keresem, ám hiába. A kedves, telefonközpontos hölgy széttárja a karját. Csupán any- nyit tud, az igazgató kiment a területre. lís /iöiítr« halárában Nincs remény arra, hogy megtaláljuk az igazgatót. Hiába mennénk utána, mert a terepjáróval „toronyiránt” közlekednek. Debercsényben keresnénk, miközben ő már a kétbodonyi üzemegységben elbeszélhet arról, hogyan érte el a gazdaság tavaly azt a kiváló, eredményt, amellyel elnyerték a megyei pártbizottság és a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vörös vándorzászlaját. — Évek óta érik ez az eredmény — mondja Voszelka. — Nem nagyképűség, ha azt mondom, számítottunk erre. Bármennyire is mostoha területi adottságokkal rendelkezünk, nagy szerencsénk, hogy a gazdaság körzetében nem érvényesül annyira az ipar hatása, mint másutt a megyében. Nálunk megmaradnak az emberek. Ha elmegy is valaki, hamarosan visszakívánkozik. ben, mind az állattenyésztés ben többet termeltek a terve zettnél. — A versenyváHalás ilyen jelentős túlteljesítésében nagy szerepet játszottak a szocialista brigádok — magyarázza a szakszervezeti titkár. — Hat brigád pályázott a kitüntető címre. A kertészeti brigád elnyerte, de az öt állattenyésztési brigádból csak három teljesítette a feltételeket A legeredményesebb volt a bakosi sertéstelep szocialista brigádja, de a baromfitelep brigádja sem sokkal marad el. A baromfitelepet érdemes meglátogatni. A megyében egyedül itt állítanak elő nagy tojáshozamú, úgynevezett G 33-as csirkéket. A gazdaság központjától nem messze eső Keleesény-pusztán, az egykori Buttler báró kastélyában modern keltetőgépek zúgnak. Faládákban, kartondobozokban ezer, meg ezer kiscsirke csipog. Az épület előtt gépkocsi, vontató. A naposcsirkék egv részét a baromfitelepre, másik részét társgazdaságba, termelő- szövetkezetbe viszik. Itt dolgozik a négyszeres szocialista brigád, amelynek Deli József a vezetője, aiki egyben a gazdaság párttitkára is. A nagy elfoglaltságban is szakít néhány percet a beszélgetésre. — Nincsenek itt világraszóló dolgok, de árinál több a szorgalmas dolgozó. Olyanok, akiknek végcéljuk, életük értelme ez a gazdaság Nem ildomos, de magamat említem. Május elsején lesz tizenöt éve, hogy itt dolgozom,. Megtalálom a számításomat. A többiek is, akik becsülettel dolgoznak. Nálunk már megszokott esemény a nyereségrészesedés osztás. Várják a dolgozók. Joggal, mert megdolgoztak érte. Most fizetünk a legtöbbet, egy havi bérnek megfelelő ősz- szeget. Két szocialista brigád, a sertéstelepi és a mienk kiemeltet, hat heti összeget kapott ... A legjobb eredményt len őrzi a munkákat. Tíz község határában „üldözhetnénk”, mert a nándori gazdaság hatezer redukált holdja ennyi helyen fekszik szétszórva. Sok gonddal, bajjal, de még több utazgatással jár egy ennyire tagolt gazdaság irányítása. Márpedig Sándor József rendszeres időközökben bejárja a területet — saját maga szereti látni, hogy dolgoznak az emberek. Pechünkre vele ment a főagronómus és a főkönyvelő is. — Nem lehet mindig ünnepelni! — szól közbe sajnálkozásunkra egy fiatalember. — A kitüntetésért meg kell dolgozni. Kapóra jött be az irodába Veszelka László, a szakszervezeti bizottság titkára. Éppen ez egyik legilletékesebb, aki a sertéshizlalok értek el Márpedig egy állandó gárdára lehet építem. A tor sag ár da érdeme A szakszervezeti titkár nem fogalmazza meg így szó szerint, de a tények bizonyítják, az utóbbi évek egyenletesen felfelé ivelő fejlődését csak erős törzsgárdával lehetett elérni. A gazdaság állandó dolgozóinak több mint három negyed része tartozik a törzsgár- dához, A siker másik forrását pedig a munkaversenyben kell keresni. A gazdaság dolgozói csaknem kétszer annyit teljesítettek, mint amennyit vállaltak. Mind a növénytermesztésDeli technikumot végzett, most tovább tanul a felsőfokú technikumban. A legutóbbi választás óta párttitkár. Megszaporodtak a tennivalói, a gondjai. De felelőséggel és szívesen tesz eleget a párttagság bizalmának. Aranyérmek a vitrinben A gazdaság központjában a sötét folyosón egy barna vitrin áll- Az üveg mögött érmék, plakettdk csillognak. Híres nemzetközi kertészeti kiállítások sikereinek emlékei. A homályban betűzgetem a feliratokat. Erfurt 1962, Bécs 1964, Erfurt 1966. Díjat nyert a ma- gyarnándori szilva, cseresznye, meggy, körte, s természetesen az alma. Ezek a díjak mindennél beszédesebben bizonyítják, jó kertészek, alaposan A híres G 33-as szülőpárok felkészült,, lelkiismeretes szak- mint munkások dolgoznak az állami gazdaságban. Magyarnándorban már hagyomány részt venni valamelyik nemzetközi bemutatón, kiállításon. Szépek, dicsérete- tesek ezek a hagyományok, amelyek egyben kötelezik is a gazdaság vezetőit, dolgozóit a jelen és a jövő méltó folytatására. Nem véletlen, hogy a hírével az ország határon is túljutott gazdaság vezetői lelkiismeretesen gondoskodnak a szakember és szakmunkás utánpótlásról. A gazdaság a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium kertészeti tagozatának bázis gazdasága. Ez azt jelenti, hogy a gazdaság biztosítja a kertészeti szakmával ismerkedő diákok gyakorlati oktatását. Több mint százan — az első, a második és a harmadik osztályból — járnak gyakorlati munkára a gimnazisták közül. Nem elképzelhetetlen, hogy közülük valamelyik, esetleg többen is, néhány év múlva, mint kertész-mérnökök kerülnek vissza Ma- gyarnándorba. De nemcsak gimnazisták tanulják itt a gyümölcstermesztés mesterfogásait. Ezekben a gyümölcsösökben gyakorolnak a Balassagyarmati Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Iskola és a Szécsényi Mezőgazdasági Technikum tanulói is. amekkorát tervessbek. Minden alapvető gazdasági mutatót teljesítettek, az élüzem cím tehát a legjobb helyre kerülne. S hogyan tovább? — kérdem az Igazgatót — Ahogy lefektettük a harmadik ötéves tervünkben — mutatja a színes fedelű füzetet. — Alapvető szerkezeti változás nem lesz termelésünkben. Tovább akarjuk emelni a hozamokat. Több árut akarunk adni a népgazdaságnak és szeretnénk minél több gyümölcsöt exportálni. szül el. Ezzel azonban csak as egyik gondunk szűnik meg mivel fontos lenne a vasúti pálya átépítése is. Ugyanis ezen a vasúti pályán csak kis tengelynyomású vagonok közlekedhetnek. Nekünk viszont itt kell megrakni az export vagonokat. Erre vonatkozóan elvileg már megegyeztek az illetékes gazdasági és MÁV szervek, de jó lenne, ha a megállapodás mielőbb testet öltene. Mindezt nem bizalmatlanságból, hanem a jövő sikeresebb eredményeit féltő aggódásból mondja az igazgató. S ez érthető, hiszen az ősszel ,,h1e épít §uk a gy umöleatárolót“ A gazdaság ebédlője előtt régi épületek roskadoznak. — Ide épül a gyümölcstároló, osztályozó — mutat a rozoga épületekre az szb-tit- kár. — A jövő útja, az export. Viszont ehhez meg kell teremteni a feltételeket is. Gépkocsi gördül a gazdaság irodája elé. Megérkezett a vezérkar: az igazgató, Havas Ferenc főagronómus és Kurc- weil István főkönyvelő. — Szép a tavalyi eredmény — mondja már az irodában Sándor elvtárs — de lehet még itt mit tenni. — Azt hallottam, meglesz az élüzem cím is. Az igazgató hamiskásan elmosolyodik. — Az még nem biztos ... A harmadik ötéves tervet jól kezdte a Magyamándori Állami Gazdaság. A tavalyi eredmény az egyenletes fejlődés ellenére is kimagasló. Hiszen mégegyszer akkora vállalati nyereséget értek el, Ez még a tavalyi almatermés Foto: Koppány György A gazdaság jövője, az itt élő emberek jobb megélhetése elképzelhetetlen az állattenyésztés fejlesztése nélkül. Persze a hangsúly a gyümölcskertészkedés fejlesztésén van. Végre az idén anyagi lehetőség nyílik a nándöriak előtt egy 400 vagonos gyümölcsosztályozó és csomagoló, illetve egy 100 vagonos tároló megépítésére is. E feladat megoldására több mint tízmillió forint támogatást kapott az állami gazdaság. — A beruházás megvalósítása rövidesen elkezdődik, amelynek egy részét már az ősszel befejezzük — mondja az igazgató. — Teljes egészében azonban csak jövőre kémár megindulhatna a nagyobb export szállítás Magyarnán- dorból — ha lenne szilárdabb vasúti pálya. Addig azonban csak körülményesen, nagyobb költséggel, gépkocsin lehet szállítani a gyümölcsöt. Mindezekből érthető miért kapták a gazdaság dolgozói, vezetői a megyei párt- és szakszervezeti szervek ilyen nagy elismerését, ami csak a legjobbaknak jár. Sándor József igazgató szavai szerint azonban eme megtisztelő k onte- tés kötelezi a gazdaság minden egyes dolgozóját a még jobb eredmények elérésére. A magyamándoriak ezt így fogják fel. Permetezik a gyümölcsfákat Pádár András
