Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-09 / 83. szám

AZ-MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! . NÖORÄD Kilátás a somoskői várból XXIII. ÉVF. 83. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1967. ÁPRILIS 9. VASÁRNAP Napirenden Elnökségi ülést tartott az SZMT Szombat délelőtti ülésén a Szakszervezetek megyei Ta­nácsának Elnöksége, az épí­tőipari vállalatoknál használt anyagi ösztönzők alkalmazásá­ról tanácskozott. Megállapították, hogy a múlt. évben, mind az állami, mind a tanácsi építőipari vállalatnál szakítottak a ha­gyományos bérgazdálkodási formákkal, az új feladatokat rugalmasan igazították a he­lyi sajátosságokhoz, a megnö­vekedett követelményekhez. Ennek eredményei tükrö­ződnek a termelés haté­konyságát jelző különbö­ző mutatószámokban; az önköltségben, a minőség javulásában, a reklamációk számának csökkenésében, a szilárduló munkafegyelemben, a szocialista munkaverseny es szocialista brigádmozgalom tartalmának javulásában. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál 1966- ban a munkások átlagkerese­te 7,2 százalékkal növekedett: Az anyagi ösztönzésnél az építésvezetőségek nagyobb hatáskört kaptak. A központ nem írta elő a létszámtervet, az építésvezetőség maga dön­tött, hogy melyik munkafo­lyamatot, milyen létszámmal okija meg. Ily módon meg­szűnt. a kötött átlagbér gaz­dálkodás. Minden építésvezetőség részére a béralapon be­lül 10—12 százalékban munkásoknak kifizetendő célprémiumot hagytak jó­vá. Ez 1966-ban 900 000 forintot tett ki, ebben az esztendő­ben pedig eléri az 1 millió forintot. Bevezették az alsó- és felső határos teljesítményes aiap- órabérrendszert, amely lehe­tőséget teremtett, hogy a ku­bikosoknál differenciált bére­zést alkalmazzanak. Az átlagbér jóváhagyás eltörlésével biztosították, hogy az egyes részlegek termelésük arányában használják fel a számuk­ra biztosított béralapot. Külön célprémiumot kaptak azok a munkahelyek dolgozói és vezetői, ahol bevezették a kétműszakos termelést. Az új módszer következtében csök­kent az építkezések kivitele­zési ideje, a gép és egyéb költség, ugyanakkor az egy munkásra jutó teljesített órák száma egy év alatt 34 órával növekedett. Kedvezően hatott a terme­lésre a műszakiak részére biztositott hiánymentes át­adásért járó prémium, vala­mint a rövidlejáratú munka- versenyvállalások teljesítésé­ért kifizetett célprémiumos rendszer bevezetése. A Tanácsi Építőipari Vál­lalatnál a dolgozók 80 százaléka teljesítmény alapján kapja fizetését. A kereset nagysága a vég­zett munka mennyiségétől és minőségétől függ, a bérezés­nél nincs plafon. A múlt év májusában az Építésügyi Minisztérium által lúadott irányelveknek megfe­lelően új bérezési rendszert vezettek be, melynek során a nehéz fizikai munkát végző — kőművesek, kubikosok, se­gédmunkások — bére 100 százalékos teljesítmény ese­tén 7 százalékkal emelkedett. A bérfejlesztésre kapott 1 százalékból pedig elsősorban a nehéz fizikai munkát végzők, a közvetlen termelést irányí­tó műszakiak fizetését emel­ték fel, de figyelembe vették, hogy ki, mióta dolgozik a vál­lalatnál. A lakatosműhelyben a magasabb kereseti lehetőség biztosítása céljából időbér plusz prémiumot alkalmaz­nak. Időbérben csak a raktár, a gépkocsi-javító és az üve­ges műhely dolgozói részesül­nek. A vállalat vezetőinek az a törekvése, hogy ahol lehet bevezesse a teljesítménybért. 1966-ban az 1965. évi 33,8 szá­zalékról 28,6 százalékra csök­kent az időbérben dolgozók aránya. A létesítmények határide­jének csökkentése érdekében célprémiumban részesülnek a brigádok, és a munkákat irá­nyító műszakiak. 1966-ban ilyen címen 26 brigád 23 ezer forintot vett fel. A műveze­tők 6700 forinton osztozkod­tak. A jobb munkára serkent a nyereségrészesedési határo­zat is. Aki hét éve dolgozik a vállalatnál, 50 százalékos pótlekot kap. Az új létesítményeknél egyre több helyen alkalmaz­zák az egyösszegű munkau­talványozást. Főleg a magtá­rak, istállók építésénél, ahol a munkák folyamatában tö­rés nem várható. Az anyagi ösztönzés sokré­tű alkalmazásának jórésze van abban, hogy a vállalat elmúlt évi tervét 3 millióval túlteljesítette, 50 nappal csök­kent az igazolatlanul mulasz­tott napok száma, 71-el keve­sebben léptek ki, mint az előző esztendőben. A vitában elhangzottakat Nádasát András, az SZMT vezető titkára foglalta össze. Bevezetőjében arról szólt, hogy az elnökség elismerését fejezi ki mind két vállalat vezetőjének és szakszervezeti bizottságának azért a munká­ért, amelyet az anyagi ösz­tönzők rugalmas alkalmazá­sában kifejtettek. Felhívta a figyelmet a további útkeresésre. Utalt arra, hogy a szakszer­vezeteknek a jövőben az ed­diginél jobban kell számon- kerni az anyagi ösztönzést. Közölte, hogy a bérszabály­zatban foglaltak végrehajtá­sát a megyebizottságok is ellenőrizni fogják. Végül az elnökség javasolja a SZOT- nak: a jövőben ne írják elő központilag, hogy a dolgozók hány százalékát lehet Kiváló dolgozó oklevéllel, vagy jel­vénnyel kitüntetni. Bízzák ezt is a vállalatok vezetőire és a szakszervezeti bizottságokra. Tanácskozás a politikai nevelőinunka falusi feladatairól Egy héttel korábbi, a sal­gótarjáni, balassagyarmati és rétsági járási népművelőknek Nagybátonyban rendezett, fő­leg ipari dolgozókat érintő tanácskozása után e hét vé­gén a pásztói és a szécsényi járás népművelői Taron ül­tek össze, hogy a mezőgaz­dasági lakosság körében vég­zendő politikai ismeretter­jesztés időszerű tematikai és módszertani feladatait ele­mezzék. A tanácskozás keretében el­sőnek Geckó József, az MSZMP pásztói járási bizott­sága propaganda és művelő­dési osztályának vezetője tar­tott előadást A politikai ne­velés helye és szerepe a szo­cializmus építésének idősza­kában címmel. Beszélt a szocialista tar­talmú tudatformálás pártunk VIII. kongresszusán már hangsúlyozott s a IX. kong­resszuson megerősített fontos­ságáról, ezzel kapcsolatban rámutatott arra: ha a pa­rasztember érzelmileg és ér­telmileg azonosul a párt po­litikájával, az nemcsak a tu­datban jelentkezik, hanem a termelő munkában is. Külön elemezte a pásztói járás vonatkozásában a kijá­ró dolgozókkal való törődés nagy horderejét. A politikai nevelőmunka ebben különö­sen nehézkesen alakul, nagy­részt a szabad idő hiánya ját­szik erősen közre, de lemon­dani a nevelésről semmiképp nem szabad. Az iparba já­rókat a falusi ember a mun­kásosztály képviselőinek te­kinti, s rajtuk keresztül méri mire képes u munkásosztály. A nehézségek ellenére meg­állapítható, hogy a politikai nevelés a pásztói járásban kedvezően formálódik, ezt számszerűségek mellett tuda­ti változások igazolják. A ne­velőmunkának azonban sok még a fogyatékossága. A nép­művelők nem élnek eléggé rendelkezésre álló eszközeik­kel, lehetőségeikkel. Alig akad népművelő, kultúrott­hon igazgató például, aki a televízió téli politikai tanfo­lyamát vitaestek formájában hasznosította volna. Az ered­ményességért — összegezte végül — a falvak kommunista vezetői és a népművelési dol­gozók egységesen felelősek. Szabó Béla, a megyei mű­velődési ház módszertani fő­előadója korreferátumában a politikai nevelőmunkát meg­határozó általános tényezőket elemezte. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a politikai tudatformá­lást a történelmi fejlődésben minden társadalmi rend fel­adatának tekintette. A tudat- formáló erők századokon ál hatnak. Ha a korábbi társa­dalmaknak fontos volt a tu­datformálás, a szocialista tár­sadalomban ennek a munká­nak a jelentősége meghatvá­nyozódik és kiszélesedik. Szólott a továbbiakban még a politikai nevelőmunka gát­ló és visszahúzó momentu­mairól, a falu új értelmisé­gének szerepéről és felelőssé­géről. A módszerekre vonat­kozóan az szűrhető le, hogy jelenleg az útkeresés stádiu­mában vagyunk. A tapaszta­lás az: mindent lehet, csak Előkészületek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünneplésére Megyénkben is megtörténtek az előkészületek a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom évfordulójának méltó megün­neplésére. A Nógrád minden községére kiterjedő rendez­vénysorozat igen gazdag prog­ramot ígér. Politikai, kultu­rális és művészeti jellegű meg­unalmasan nem. Hogy a po­litikai nevelömunkát egy köz­ségi művelődési házon belül eredménnyel szervezhessük ahhoz alapos felmérés, hely­ismeret szükséges, ezéken ke­resztül határozhatjuk meg a munka konkrét irányát, tor­máját és ütemtervéi. Az eredményesség feltétele a kampányjelleggel szemben a szívós és türelmes munka. Kiss László, a taxi járási művelődési ház igazgatója a községben végzett politikai is­meretterjesztő tevékenységről, eddigi eredményeiről és hiá­nyosságairól adott számol. Ungvári Jenő, a pásztói járás TIT titkára a politikai neve­lőmunkában érvényesítendő pedagógiai, pszichológiai, di­daktikai szempontokat össze­gezte, Erdős István, a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyának munkatársa pedig a politikai nevelőmunkában a művészetekre háruló felada­tokról beszélt. A. tanácskozást a témakör­ben több hasznos felszólalás egészítette ki. mozdulások egész sorozatának lebonyolítására kerül sor. November 6-án este díszün­nepséget rendeznek a salgó­tarjáni József Attila Művelő­dési Házban, melyren veterá­nok, illegális pártmunkások mellett szovjet küldöttség is részt vesz. Az MSZBT megyei elnöksége ezen a napon ünne­pi ülést tart, ahol megjutal­mazzál; a magya/r—szovjet ba­rátság elmélyítésében legered­ményesebb munkát végzőket. A Lenin téren, november 6-án avatják fel a szovjet hatalom első nagy államférfijának, Le­ninnek a szobrát. November 7-én a városokban és közsé­gekben koszorú zási ünnepsé­geket rendeznek a szovjet em­lékműveknél. A kulturális és művészeti jellegű megmozdu­lások közül kiemelkednek a kiállítások. Salgótarjánban és Balassagyarmaton bemutatják a NOSZF történetét, a Szov­jetunió azóta megtett útját, hazánk fejlődésére gyakorolt hatását.. A Salgótarjáni József Attila Művelődési Házban. „A Nagy Októberi Szocialista For­radalom visszhangja és ható sa Nógrád megyében" difiméi rendeznek kiállítást. ' Az MSZBT a szovjet tudomány es technika fejlődéséről szervez vándorkiállítást. Szovjet film- napok, filmhét során 50 <|y Legjobb szovjet filmjeiboj/vrf- logathat a nagyközönség Negyven, világszerte/elismert filmet felújítanak. I Szovjet archív filmek képei IJd meg­rendezésre kerülő vándoífviáL­lítás mellett az ifjúsági szer­vezetek filmvitákat szervez­nek. A megyei filmklub tag­jai kisfilm készítését tervezik olyan megyénkben élő inter- naciona’ istákról, akik részt vettek az októberi forrada­lomban. Bemutatásra kerül egy kooprodukciós dokumen­tumfilm is, amely felöleli a magyar—szovjet baráti kap­csolatok eddigi fejlődését. A könyvtárak az orosz és a szov­jet irodalom alkotásainak nép­szerűsítésére akciókat, vetél­kedőket szerveznek. A megyei könyvtár e témakörből ajánló bibliográfiát ad ki. Az irodal­mi színpadok szovjet temati­kájú műsorokat mutatnak be. A társadalmi és kulturális szervek a TIT-el közösen is­meretterjesztő előadásokat szerveznek a Szovjetunió gaz­dasági és kulturális fejlődé- térül. Az MSZBT és a KISZ idős veteránokkal bonyolít le találkozót. A KISZ több or­szágos .jelentőségű kezdemé­nyezésre készül, ezeket azon­ban csak május elején végle­gesítik. Ami már biztos: jubi­leumi stafétákat, fáklyás fel­vonulásokat, sportversenyekét rendeznék, ermléktüzeket gyúj­tanak. Az úttörők levelezésen keresztül bővítik ismereteiket a Szovjetunióról, szerezne!-: újabb barátokat. Megyénk űzi - meiben a dolgozók már idáig is jelentős verse-nyfelajánláso- kat tettek és még jobb mun­kával- kívánnak, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 5<Jr''5vfordj*r<?ja emléke előtl Koppány György felvétel« Az anvag’i oszionzok alkalmazása megyénk építőiparában

Next

/
Oldalképek
Tartalom