Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-07 / 81. szám
1967. április 7. péntek NOGRAD 3 Sikeres munka megyénk kórházaiban Eredmények és gurulok a megyei NEB vizsgálatának tükrében Verseny— formalitások nélkül „Minimálisra csökkent azoknak a betegeknek a száma, akik budapesti intézménybe való áthelyezésüket kérik. Ez a jelenség a betegek bizalmának megerősödését igazolja a megyénkben levő gyógyító intézmények munkája iránt,” — állapította meg kórházaink tevékenységét vizsgálva a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az orvosok és a középkáderek fáradozásának méltó elismerése mellett a népi ellenőrzés feltárta azokat a hiányosságokat, amelyek hátráltatják a gyógyító munkát. A salgótarjáni kórházban ötvennyolc, a pásztóiban tizenhat, a balassagyarmatiban negyvennégy orvos dolgozik. Jelenleg összesen tizennégy orvosstátusz betöltetlen. A szakorvosok aránya a teljes létszámnak körülbelül negyedét adja; a közeli jövőben tizennégyen szerzik meg a szükséges szak- képesítést. Annak ellenére, hogy az engedélyezett létszám csaknem teljes egészében betöltött, figyelemre méltó — és nem kívánatos — az orvosok túlterheltsége. A rendelőintézetekben ugyanis sok kórházi orvos végez másodállásban szakorvosi munkát; a salgótarjáni sebészeti osztályon például heten látnak el mellékfoglalkozást. ötszáznál több kórházi középkáder hivatásszereteté- ről, szorgalmáról szintén elismeréssel nyilatkozott a népi ellenőrzés. Kevésbé jó a vélemény a kisegítő személyzetről, elsősorban a takarítókról. Sokan közülük nem igénylik úgy a tisztaságot, amint az egészségügyi intézményben megkövetelt; hangoskodással zavarják a betegek nyugalmát. Kétségtelen viszont, hogy a szűkös elhelyezés megnehezíti a takarítást. A balassagyarmati kórház optimális alapterülete huszonnyolcezer négyzetméter volna, a ténylegesen rendelkezésre álló azonban alig haladja meg a tízezret. A kórházi dolgozók főproblémája a lakáskérdés. Igaz ugyan, hogy tavaly s tavaly előtt negyvenen kaptak lakást, mégis sokan kénytelenek vidékről bejárni, vagy munkahelyükön drága albérletben lakni. Új intézmény — újabb bosszúságok Az új salgótarjáni kórház épülete, berendezése' számos jogos kifogásra ad okot. A konyha két, éppen legnagyobb főzőüstjét nem lehet használni. A harminc centiméteres átmérőjű kórházi szennyvíz elvezető olyan, húszcentiméteres átmérőjű csatornába torkollik, amely nagyobb lakóterület szennyvíz elve- zetője is. Nem használható a konyha hűtőkamrája sem, ezért az élelmiszerekért naponta kell átjárni a régi épületbe. A villany- tűzhelyek rosszak, a konyhában nincs telefon; az élelmiszer szállító kocsikkal nem boldogul a személyzet. Az elromlott gépeket a kórház kénytelen javíttatni, mivel a garanciális idő már azok üzembehelyezése előtt lejárt. Noha a kerítésnek mór tavaly november elsejére elkeltett volna készülnie, még ma sem szükséges különösebb tolvaj-lelemény a szabadban tárolt szén dézsmálásához. Takarításhoz szükséges gépekről, munkavédelmi berendezésekről, kulturális felszerelési tárgyakról feledkeztek meg a szervezés idején, — ezekről most az önköltség rovására kell gondoskodni. Érthetetlen, hogy a százötven milliós létesítmény dolgozói részére nem építettek megfelelő nagyságú, mozgalmi és kulturális célokat szolgáló helyiséget. A pénzügyi fegyelemre rossz fényt vető hibák közül kettőt emelünk ki. A megyei kórház régi kazántelepének évi üzemeltetése körülbelül egymillió forint. Onnan kap melegvizet a tröszt, a gépipari technikum kollégiuma és a vízmű vállalat. A három szerv évente összesen het- venkétezer forintot térít azért a szolgáltatásáért, amelynek önköltsége hozzávetőleg háromszázezer forint. A balassagyarmati kórház Warszawájának teljes üzemeltetési költsége a gyógyintézetet terheli, — ám a kórház csak a hét két papján használhatja a járművet. Az a többi napokon a városi tanács-vb, illetve a nógrádgárdonyi tbc-intézet rendelkezésére áll. Tárolási gondok A gyógyszerek elhelyezése egyik kórházunkban sem megfelelő. A raktár- helyiségek melegek, vizesek, levegőjük párátartal- ma nagy. Salgótarjánban és Pásztón rövidesen megoldódnak ezek a problémák; Balassagyarmaton azonban csak a kórház távlati fejlesztési tervének végrehajtása során remélhető javulás. A kórházi munkához szükséges gyógyszerek kellő mennyiségben állnak rendelkezésre, — a tavalyi felhasználás mégis jóval túlhaladta a kei-etet. Nem kis részben azért, mivel egyes osztályokon a középkáderek nem ismerik a gyógyszer göngyölegén feltüntetett gyártási szám és a lejárati idő összefüggését. Helytelen, hogy a kiszámítás igen egyszerű módját nem tanítják az ápolónőképző iskolán. Amit mag kell oldani... Az egészségügyi dolgozók érdekében a megyei NEB javasolta a salgótarjáni városi tanács vb-nek hogy az új kórház mellett úgynevezett egyhetes bölcsődét létesítsen. Szorgalmazta, hogy a kórházak az engedélyezett létszámnak megfelelően alkalmazzanak diétás nővéreket. Sürgette a salgótarjáni kórház kerítésének mielőbbi felépítését; s kifejezésre juttatta, hogy az eddigi mulasztásért indokolt a beruházási iroda felelősségének felvetése. Állást foglalt továbbá amellett, hogy a betegélelmezésben talált minőségi és mennyiségi hibákat haladéktalanul szüntessék meg. Tanácskozás Taron A megye művelődési intézményedben folyó politikai nevelőmunkáról rendeznek tanácskozást ma délelőtt kilenc óraj kezdettel Taron, a járási művelődési házban. A Nógrád megyei Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya és a megyei József Attila Művelődési Ház által szervezett konferencia bevezető előadását Geckó József tartja a politikai nevelés helyéről és szerepéről a szocializmus építésének folyamatában. A politikai nevelőmunkát meghatározó általános tényezőkről Szabó Béla, a megyei József Attila Művelődési Ház munkatársa mond korreferátumot. Hozzászólásként Kiss László a tárd művelődési ház politikai nevelőmunkájáról, Ungvári Jenő járási TIT-tiíkár a politikai nevelőmunkában érvényesítendő pedagógiai, pszichológiai és didaktikai szempontokról, Erdős István, a megyei tanács művelődésügyi osztályának munkatársa pedfg a művészetek szerepéről a politikai nevelőmunkában témakörben tart előadást. A megvei méhész szakbizottság ülése A napokban ülést tartott a Nógrád megyei méhész szak- bizottság. A tanácskozásra a megye szakcsoportjai 46 küldöttet delegáltak. Szlabej István, a MÉSZÖV szövetkezetpolitikai osztályvezetőjének megnyitója után Zéti Sándor méhészeti szak- titkár tartott beszámolót Ismertette a tanácskozás résztvevőivel a szakbizottság tevékenységét, szólt arról, hogyan alakult az elmúlt évben a mézfelvásárlási terv, vázolta az elkövetkezendő idők feladatait is. A beszámolót rendkívül élénk vita követte, mintegy 15 méhész kért szót. A vitában többek között a méz- és viasztermelésről, a szükséges méhlegelő biztosításáról, az iskolai méhész szakkörök jelentőségéről beszéltek a felszólalók. Nehéz a jövőbe látni, de vannak azért, akik prófétai biztonsággal állítják, hogy a munkaverseny megszűnik az új gazdasági mechanizmusban. A téves következtetés alapja, hogy a verseny lényegét azonosítják annak túlzottan centralizált és gyakran bürokratikus szervezési módszereivel. Már napjainkban is megfigyelhető, hogy amilyen mértékben közgazdasági szabályozó eszközök váltják fel az irányítás közvetlen tervutasításos rendszerét, úgy csökken az országos méretű versenyszervezés adminisztratív vonásainak szerepe. Ezzel tulajdonképpen a munkaverseny megszabadul sok formális elemtől, tágabb teret, nagyobb szabadságot biztosítva a heiyi sajátosságoknak és kezdeményezéseknek. A kongresszusi verseny sikere félreérthetetlenül mérhető a tavalyi év kiemelkedő gazdasági eredményeivel. Sok vállalatnál felismerték ezt, s nem várva országos felhívásra, és „csatlakozásra”, a verseny lendületét töretlenül az idei nagy feladatok szolgálatába állították. Igen sok üzemben már az év elején verseny felajánlásokat, vállalásokat tettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére. S ezek az öntevékeny helyi elhatározások sokszínűek, közös jellemzőjük, hogy rugalmasan alkalmazkodnak a helyi tennivalókhoz, s az idei esztendő új gazdálkodási lehetőségeit hasznosítva, közvetlenül segítik a reform sikeres Oevezetését. A sokrétű vállalati kezdeményezések ellenére sem mondhatjuk azért, hogy kialakultak már azok a módszerek és formák, amelyek a jövő nagyobb önállóságát és hatáskörét összekapcsolják a dolgozó tömegek aktivizálásával, tevékeny alkotó közreműködésével. Az idei feladatok megoldását és a reform előkészítését szervesen összekapcsoló vállalati kezdeményezések és javaslatok ma még csupán a helyi vezetők szűk körére korlátozódnak. A vállalatok nyereségérdekeltsége a gazdasági verseny erejével a társadalmi szükségletek magasabb fokú kielégítésére: a minőség javítására, a választék bővítésére, a gyártmányfejlesztésre, a termékek olcsó előállítására általában hatékonyabb munkára serkenti majd a helyi kollektívákat, így a dolgozók felajánlása, kezdeményezése és javaslata: társadalmi mozgalma a vállalat és termékeinek valóságos piaci versenyképességét lesz hivatott növelni. Mindez feltételezi a termelő helyek és a brigádok, az előkészítő és fejlesztő részlegek, a beszerző és értékesítő szervek ösz- szehangoltabb anyagösztönzését. Hiszen a verseny fő mozgató rugója és az eredményes felvilágosító munka alapja a személyes anyagi érdek. Szó sincs tehát arról, hogy a verseny mégszűnik az új mechanizmusban, ellenkezőleg, magasabb szintre emelkedik az által, hogy közvetlenebb gazdasági célok, határozottabb vállalati és egyéni törekvések kifejezőjévé válik. A fokozódó vállalati érdekeltség tovább erősíti tehát az összehangolt kollektív munka szerepét, de egyben a kiemelkedő egyéni teljesítményekre is határozottabban épít. A termelés társadalmi jellege minden időben verseny« szült az emberek között. A szocialista munkaversenymöz- galom sajátossága abban rejlik, hogy a személyes tehetség és képesség érvényesülését biztosítja, tudatosan közös céljaink szolgálatába állítja. S ennek régóta nmcseneir nálunk társadalmi korlátái, hiszen megszűnt a magántulajdon, és az uralkodó osztályok műveltségi monopóliuma. Mégis sokféle formalitás és előítélet, irigység és egyenlősd: fékezi azért jelenleg a nemes vetélkedést, az egyéni érvényesülést. Az idei év valahogy szimbolikusan is egységbe foglalja a versenymozgalom tovább fejlesztésének feladatait. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója jó alkalmat kínál e szocialista mozgalom tömeg jellegének' erősítésére. S mivel 1967 a reformra való felkészülés esztendeje is egyben, így lehetőség nyílik nemcsak a vállalatok gazdálkodását, hanem belső emberi kapcsolatait, anyagi érdekviszonyait megújító kezdeményezésekre. R. J. Rezeda és a fiatalok dolgot szívesen látnék Pesten, a Deák presszóban is, ahová járni szoktam. Ha módom lesz rá ismét eljövök. Határidő előtt átadták a balassagyarmati Finom Kötöttáru- gyárban a kis varrodát a TMK szerelők és így lehetőség nyílt újabb hatvan női dolgozó munkábaállítására. Az üzem már 510 embernek biztosit munkát Koppány György felvétele — Rezeda vagyok Karanes- aljáról. Megtisztelő nevemet az ifjú generációnak köszönhetem. Mit is mondhatnék magamról? Koromat nyugodtan elárulhatom, hiszen nő- vemben' 7-én teszek egy éves. Mint megvalósítható gondolat Papp Laci bácsi, az örökifjú kultúrotthon igazgató fejében születtem. Életrehívtak a tizen és húszon évesek. Nem voltam olcsó mulatság! Százhúsz ezer forintot költöttek rám. Ebből 70 ezret a ka- rancsaljai fiataloknak köszönhetek. Nagyon lelkes „gyerekek”. Somoskői Pista például több mint száz órát töltött együtt vetem. Szőllős Vilmos bácsi meg az unokájával serénykedett körülöttem. Hogy unatkozom-e falun? Komolyan mondom, nem! Gyakran találkozom ifjú barátaimmal. Viselkedésük ellen nincs sok kifogásom. Egyébként ha legközelebbi szerdán este erre jár, nézzen be hozzánk. Akkor majd megérti, hogy miért nem barátom az unalom. Olyan Fórum Presszó ifjúság rendezvény- sorozattal ugyanis mint mi, kevés falu dicsekedhet! Csak úgy mellesleg: a vendéglátó egységek fajának cukrászda családjába tartozom. Ajánlom magamat... Erről beszélne a karancs- aljai cukrászda, ha tudna szólni. De nem tud! Más szájából hallottam a fenti dolgokat is. Az a nevezetes Fórum Presszó dolog izgatni kezdett, és meglátogattam. Szóljanak most azok, akik életrehívták és akik kéthetenként, avagy ritkábban látogatják! ★ Szerda este nyolc óra. A beat zenekar „Isten veled édes Piroskámat” meg mást muzsikál. A tenyérnyi asztal körül hatan ülünk. Papp Laci bácsié, a cukrászda, és Fórum Presszó „szülőatyjáé” a szó: — Első rendezvényünket tavaly december 21-én bonyolítottuk te. Egy összejövetel programja: érdekes előadás, rejtvény, majd este 11-ig tánc. A telt ház a legjobb kritikusunk, meg a sok pótszék. A KIMSZ fiatalok élet- halál harca, Petői élete, a szocializmusban való érvényesülés kérdése, a huliganizmus, a giccs a művészetben problematikája — mind olyan témakör, amely érdekelte fiataljainkat. Első féléves programtervezetünkből: „A komoly zenétől a könnyű zenéig” címmel dr. Harczos Gábor körzeti orvos tart legközelebb kétrészes előadást. Aztán „Ismerd meg hazádat” vetélkedő és kirándulás Lillafüredre. Budapesti előadó beszél hazánk nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepéről, majd megnézzük a Nemzetközi Vásárt. Pál Laci II. éves esztergályos tanuló a Salgótarjáni Acélárugyárban. Csupagom- bos barna kordbársony zakót és 27-es nadrágot visel. Különcködései óljakor megütközést keltenek, de mint társai mondják „nem egy rossz fej”! A cukrászda építésére 30 óra szabadidejét szánta. Érdekes módon ő nyerte meg a „Tudni illik, hogy mi illik” szellemi vetélkedőt. — Három évig gimnáziumba jártam, ott ragadt rám osztályfőnöki órákon az illemtan. Tudtam, hogy nyerek, mert a kérdések 99 százalékára adandó válaszokban biztos voltam. A Karancs Szállóba járogattam ezelőtt, de mióta itt rendezünk ösz- szejöveteleket, nem megyek. Ez jobb! Hogy mi keltene? Szűkén vagyunk. Egyszer jó tenne megnagyobbítani ezt a cukrászdát! Lantos István, a Budapesti Orvostudományi Egyetem III. éves hallgatója: — Jól érzem magam! No nincs minden rendben, de ha azt nézzük, hogy korábban itt semmi nem volt, akkor ez már nagy előrelépés. Hasonló Cseh Ferenc 24 éves, kohómérnök a Salgótarjáni Acélárugyárban. Karancslapu j tőről jött el a Fórum Presszóra: — A miskolci Ifjúsági Klub országos hírű. Tavaly mint V. éves egyetemista még tagja voltam. Ott gazdagabb volt a program, itt telkesebbek a fiatalok. No meg sok a csinos lány! Hasonló ifjúsági fórumot a szomszéd községekben is tehetne teremteni. Barta Béla, a Mezőtúri Felsőfokú Mezőgazdasági Gépész Technikum IX. éves hallgatója, tanulmányi szünidejét tölti:. — Mezőtúr mezőváros. Egyetlen presszójában vasárnap esténként 5-től 9-ig fiatalok a fiataloknak adnak műsort. Nem jó. Ott csak a szereplők beszélnek. Itt bevonják a hallgatóságot is. Így kevesebb az ásítozás. Hogy mit tenne hasznos rendezni legközelebb? Közvéle- ménykutatást: Ki mit szeretne, írja te! Egyébként először vagyok itt, de nem utoljára. .. * Mit tehetne ehhez hozzáfűzni? A megyében van sok cukrászda, eszpresszói Még több fiatal. Legyen sok ka- rancsaljaihoz hasonló Fórum Presszó! Rozgonyi István
