Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-01 / 77. szám

4 Nd« RA D rwr ^prfns l. wombat „Kapálni könyv nélkül is lehet” A. balassagyarmati járás egy kudarcáról Veszélyes kaland a vasútállomáson , Késitusa a pisztolyért — Kifogott ssökevrnyek Az 1960. évi népszámlálás idején a balassagyarmati já­rás lakosságának csupán fele rendelkezett nyolc általános iskolai, vagy ennél magasabb képesítéssel. Azóta javult a helyzet. Részint azért, mivel a felnövekvő nemzedék — minimális kivételtől eltekint­ve — elvégzi a nyolc általá­nost, részint azért, mivel a járás vezetői hasznos erőfe­szítéseket tettek az általános műveltség szintjének emelé­séért. Napjainkban ötezerkét­százra tehető azoknak a szá­ma, akiknek iskolai végzett­sége a nyolc általános alatt maradt. A járási tanács-vb 1966/67. évi tervében hetven-nyolcvan írástudatlan, továbbá négy- százötven felnőtt hetedik és nyolcadik osztályba történő beiskolázása szerepel. Az osz­tály idejekorán kérte az üze­mek, vállalatok, termelőszö­vetkezetek, ktsz-ek, fmsz-ek vezetőit, úgyszintén a szak- szervezeti bizottságokat: se­gítsék a felnőttoktatási ter­vek valóraváltását. A kérés eljutott a társadalmi szervek­hez is. A nehézségek már a kezdet kezdetén megmutatkoztak. A tervben szereplő hetven— nyolcvan személy helyett, csak harmincegyet sikerült megnyerni, hogy részt vegyen alapismereti tanfolyamon. Sajnos, a jelentkezésnél több­re nem fűtötte akaraterejük­ből; már az első foglalkozá­son is csak alig-alig jelent meg valaki közülük. Az általános iskola hetedik és nyolcadik osztályának el­végzésére háromszázharmdnc- hét felnőtt jelentkezett, ök sokkal kitartóbbnak bizonyul­tak, mint az analfabéták. A felnőttoktatás számszerű célki­tűzésed azonban ennek elle­nére is csak nem egészen hatvan százalék erejéig va­lósultak meg. A kudarc részben maradi nézetekben, részint a peda­gógus-társadalommal szem­ben támasztott. túlzott igé­nyekben gyökerezik. A feudál-kapitalista társa­dalom uralkodó osztályának érdeke volt a paraszti tudat­lanság. „Kapálni könyv nél­kül is lehet!” — hirdettél! akkoriban. Az érthetetlen- séggel határos, hogy akadnak olyan termelőszövetkezeti ve­zetők, akik mitsem tesznek e hamis állítás megcáfolásáért, a tanulási kedv felébreszté­séért. Saját szövetkezetük el­len vétenek akkor, amikor a tanulás kérdése fölött váll- vonással térnek napirendre. Figyelmen kívül hagyják, hogy évről évre többet és jobbat termelni csak művelt, fogékony emberekkel lehet. Semmivel sem kevésbé ma­radi az a nézet, amely sze­rint asszonynak felesleges ta­nulnia. Ki neveli elsősorban a gyermekeket, ha nem az asszony? Ki csorbítja akarat­lanul a szülői tekintélyt, ha nem az az asszony, alá nem tud felelni negyedik—ötödik osztályos általános iskolás gyermeke kérdéseire? A balassagyarmati járás pedagógusai — amint ezt a vb előtt egy emlékezetes fel­szólalásában Szűcs Ferenc járási tanácstag kifejtette — őszinte hívei a szocializmus­nak; építéséért áldozatra ké­szek. De miféle szemlélet az, amely szerint kevés, ha a ne­velő munkaidején túl is ta­nít; tanítja a felnőttoktatásra jelenkezetteket, — amely szerint (talán) az lenne az elég, ha a pedagógus venné vállára a meggyőzés terhét is?! Maximalista követelés ez a javából; telhetetlenség azokkal szemben, akik sokat tesznek az emberek szellemi felemelkedéséért. A beiskolázás következetes segítése semmiképpen sem olyan látványos sikereket ígérő igyekezet, mint például egy kampánymunka megszer­vezése. Nem lehetetlen, hogy ezért sem törik magukat ér­te a tömegszervezetek... Természetesen helytelen vol­na ezzel a feltételezéssel akár a tanácsi, akár a tömegszer­vezeti vezetőknek beérniök, ebbe beletörődniök. Az előb­bieknek kell meggyőzniök az utóbbiakat ahhoz, hogy a tömegszervezetek aktivistái a más feladatok végrehajtásá­nál tanúsított őszinte lelkese­déssel támogassák a felnőtt- oktatást, az alapismereti tan­folyamok szervezését, fenn­maradását. — b. z. — „ a fiatalkorúak valószí­nűleg az ország északi része felé tartanak. Vége 02 óra 04 perckor.” — A géptávíró mo­torja egyre mélyebb hangon zúgott még egy keveset, aztán megállt. Alig érkezett meg Bé­késcsabáról a távmondat, sal­gótarjáni parancsra akcióba léptek a megyei rendőri szer­vek. A riasztott önkéntes és a szolgálatban levő hivatásos rendőrök pontos tájékoztatást kaptak az alföldi városból megszökött fiatalkorúak — Sz. Mátyás és K. György — személyleírásáról. Az eligazí­tás különös óvatosságra intett. Idő közben érkezett közérde­kű bejelentés arról tájékoztat­ta a rendőrséget, hogy az egyik fiatalkorúnál feltehetően is­métlőpisztoly van. A sok csoport között, ame­lyik ezen az éjszakán megin­dult, az egyik Bércéiről, a má­sik Balassagyarmatról star­tolt. Ez utóbbi csoporttal tar­tott Istók István rendőr fő­hadnagy, aki helyesnek lát­ta, hogy körülnézzen a nóg- rádkövesdi vasútállomáson. Abban az időpontban Aszód­ról is, Balassagyarmatról is érkezik vonat. Az első váró­helyiségben ketten járnak- kelnek. — A második helyiségben egy vasutas matatott vala­mit, — emlékezik Istók Ist­ván főhadnagy. — A falnál egy fiatalember lapult. Amint ezt a szabályzat előírja, iga­zolásra szólítottam fel. A le­gény gyors mozdulattal, mindkét kezével egyszerre ka­pott egy-egy kabátzsebéhez. A külsőhöz... Oda, ahol nem szokás igazolványt tartani. Ebben a másodpercben nem éreztem, de tudtam, hogy a közérdekű jelzés igaz: a fiú­nál fegyver van. Egyszerre fogtam marokra mindkét csuklóját. Jobb kezében va­lóban fegyvert szorongatott, a Browninghoz hasonlót. Sem az első, sem a második felszólításra nem dobta el a fegyvert. Az első, enyhébb dzsudófogásnak ellenállt a legényke, de a másodiknál kihullott kezéből a revolver. Mire lefegyvereztem, előke­rült néhány vasutas. Akkor nézem a pisztolyt; csőre töltve, biztosítatlan... Sz. Mátyás tehát kézre ke­rült, de hol lehet K. György?.. Rá a járási rendőrkapitány­ság ifjúságvédelmi előadója bukkant rá Legenden. Ez a fiú nem tanúsított ellenál­lást. — Kértem Matyit —, val­lotta később —, ne fenyeges­se lelövéssel azt a lányt, aki nem akart kötélnek állni. Kértem arra is, hagyjunk fel a céltalan kóborlással, jelentkezzünk a rendőrsé­gen. Rámfogta a fegyvert... Nem mertem ellenkezni. Sz. Mátyás ácstanuló; K. György a gumijavító szak­mát választotta. Ellenőrző­jük bejegyzéssel teli: nem tanulnak, fegyelmezetlenek Sz. Mátyásnak éppen ezért kellett egy időre elmaradnia a dzsudó-tréningekről. Édes­apja úgy gondolta, hogy a kedvelt sport kényszerű nél­külözése jobb belátásra té­ríti a fiát. Tévedett. — Előzetes letartóztatás­ban van Sz. Mátyás —, igy a rendőrtiszt —, sikerült megakadályoznunk őket ab­ban, hogy még súlyosabb bűncselekményt kövessenek el. Jószándékú, törvénytiszte­lő állampolgárok segítettek bennünket ebben. Dicséret il­leti őket érte. Egy másik dicséret már ezt megelőzően elhangzott. Megyénk rendőrfőkapitánya részesítette abban Istók Ist­ván, Balassagyarmaton szol­gálatot teljesítő rendőr fő­hadnagyot bátor helytállá­sáért. Filmkultúra és népművelés az Öblösüveggyárban Előkészületek a IV. Nemzetközi Politechnikai Szemináriumra Nyitás előtt a nagybátonyi rendelőintézet Ez év őszén hazánkban ren­dezik meg a szocialista orszá­gok a IV. Nemzetközi Poli­technikai Szemináriumot, amelynek előkészítése ország-, s megyeszerte megkezdődött. A Nógrád megyei Tanács művelődési osztályán nyert ér­tesülések szerint a szeminá­rium előkészítésének alapja az általános- és a középiskolák­ban végzendő rendszeres és színvonalas oktató-nevelő munka. Az előkészítés során számba veszik az eredménye­ket, a tapasztalatokat és a meg­oldandó problémákat, ennek során állást foglalnak a poli­technikai képzés hazai fejlesz­tésével összefüggő pedagógiai és szervezeti kérdésekben. A tartalmi felkészülés, az általános és a középiskolai tanterv megvalósítása érdeké­ben, a tantervi feladatok tel­jesítésére, egyes témakörök ta­pasztalatainak összegyűjtésére megfigyeléseket és kísérlete­ket szerveznek oktatási intéz­ményeink. A megyek a tapasz­talatok. problémák, javaslatok összegyűjtésére, feldolgozására a helyileg legalkalmasabb fó­rumot teremtik meg az elő­készítés során. (Munkaközös­ségi, területi tanácskozások szervezése, a szemináriumon elmondandó felszólalások szak­értői körökben való megvita­tása stb.). Azok a megyék, aho­va a testvéroországok küldöttei ellátogatnak, erre az időre leg­alább félnapos politechnikai tanácskozásokat szerveznek. Az előkészítő bizottság a szeminárium alkalmából a gya- korliti foglalkozások során ké­szített szemléltető eszközök­ből és tanszerekből politech­nikai kiállítást rendez. A sze­mináriumira való felkészülés. * ezen belül a kiállítás előké­szítése egyik fontos feladata e tanévnek. Az országos és me­gyei kiállításokikal az öntevé­keny tanszerkészités tovább- •ejlesztését, a gyakorlati fog­lalkozások munkadarabjainak korszerűsítését, a gyakorlati foglalkozások és az iskolai tanszerellátás szorosabb kap­csolatát kívánják elősegíteni. A kiállításokon az általános iskolai, illetve a gimnáziumi gyakorlati foglalkozások és a szakközépiskolai szakmai gya­korlatok során a tanulók ál­tal készített tanszereket és szemléltetőeszközöket mutat­ják be. A megyei politechnikai ki­állítást május 15-től 30-ig Sal­gótarjánban, a megyei József Attila Művelődési Házban mu­tatják be. Ez alkalommal 37 iskola tanulói állítják ki az általuk készített szemléltető­eszközöket és munkadarabo­kat. Az országos kiállítás szep­tember 26-tól október 8-ig tart nyitva, anyagát a megyei ki­állítások anylagából válogat­ják ki. A szeminárium idején, szep­tember végén Nógrád is fogad külföldi delegációt, amelynek tagjai három napig ismerked­nek majd a megye iskoláiban folyó politechnikai képzéssel, s egynapos plenáris ülésen vi­tathatják meg tapasztalataikat a megye gyakorlati oktatást végző nevelőivel. Ugyancsak a megyei előké­születekhez tartozik, hogy Nóg. rádlban hét munkaközösség és 11 nevelő úgynevezett megfi­gyelési témát dolgoz fel. A pályamunkák közül az első há­rom legjobbat küldik majd el az országos pályázatra. Az előkészítéssel kapcsola­tos elméleti és gyakorlati te­vékenység máris mozgásba hozta iskoláinkat, intézménye­inket. Reméljük, ez is előse­gíti, hogy pedagógusaink és a közvélemény előtt a politech­nikai képzés, a hozzákapcsoló­dó gyakorlati foglalkozások, a munkán^ nevelés, a szocialista emberformálás e fontos eszkö­zei mindinkább megfelelő helyre kerüljenek. T. E. Nagybátonyban befejezés előtt áll a szakorvosi rende­lőintézet építése. A megyei intézet kihelyezett részlege ez, s feladata a környék be­tegeinek gyógyítása, valamint a salgótarjáni intézet teher­mentesítése. A bányaváros volt munkásszállását alakí­tották át erre a célra. Az építkezésre csaknem két­millió forintot fordítottak. Belgyógyászati, nőgyógyásza­ikéi Sándoron nem lát­szik meg mozgalmi múltja. Fiatal, a kérdésre adott vá­lasz előtt elpirul. Hogy lep­lezze zavarát, beletúr a ha­jába. Beszéd közben derül ki: jó ismerője a Pásztói Gépja­vító Állomáson zajló esemé­nyeknek. Munkaköre a rak­tárhoz köti. Itt dolgozik a könyvelésen. Amikor felke­restük, éppen egy hetes mu­lasztást pótolt, mert tavaszi szabadságon volt. Házat épít. — Eleget kell tenni az ott­honi kívánságnak is. Néhány napon belül pótolom a köny­velési lemaradásom. Nekünk most minden percet pontosan be kell osztani — magyaráz­za. A nagy elfoglaltság oka az április 17—i KISZ vezetőség­választásra való készülődés is. Tőkei Sándor ugyanis a gépjavító KISZ-szervezetének titkára már harmadik esz­tendeje. A választásra készü­lés nem kis gond náluk sem. Most is nagyon foglalkoztat­ja az a gondolat, hogy az ed­digi öt vezetőségi tag helyett, hetet jelöljenek. Azt mondja, gondolkozott azon is, átadja helyét valaki másnak. Nem „öregedett” ki az ifjúsági mozgalomból, a munkalendü­lete sem hagyott alább, a tagság is szereti. Inkább 11­ti, gyermekgyógyászati szak- rendelést végeznek. Emellett röntgen, fogászat és labora­tórium is működik az inté­zetben. A létesítmény teljesen új berendezést kap, aminek a szállítását már megkezdték. Az orvosi felszerelések, mű­szerek és gépek is újak. A tervek szerint az intézet má­jus elsejével megkezdi mű­ködését. lendőségből állna félre. De ez nem hiszem, hogy sikerül, mert a mozgalmat jól ismeri, a felkészültsége is jó. Laka­tosként megszerezte az esti is­kolában az érettségit. Politi­kai tanfolyamot is végzett. Ragaszkodnak hozzá a fiata­lok. Sokukkal beszéltünk er­ről. Azt mondták a szerelők: Sa­nyinak már politikai múltja van. Vezetésével szervezték meg a szolidaritási gyűlése­ket. Olyan tiltakozó gyűlést rendeztek, hogy híre ment a, járásban. Nemcsak a fiatalok, hanem az idősebbek is el­mentek. A gépjavító állomás vezetősége is bizalmat sza­vaz a KISZ-titkámak. Űj szakaszt kezdenek most a pásztói gépjavítók. Nagy­üzemmé fejlődnek. A jól felszerelt szerelő csarnokok, a gépek megismerésének le­hetősége, csábítják a fiatalo­kat Visszakívánkoznak a Pestre származottak is. Nem­régen az autóbuszüzemből jelentkezett egy ecsegi fiú. — Felvettük. Szükség van a fiatal erőre. Az igazgatónk is felhatalmazott, jó munka­erőkkel erősítsük állomásun­kat Megépítjük a hűtőjaví­tót. Országosan is jelentős. A KISZ-munkára szükség lesz — mondja Tőkei. A film a huszadik század művészete. Hatásával — a te­levízió térhódítása ellenére — nem mérkőzhet egyetlen más művészeti ág sem. Sok ezren járnak rendszeresen moziba, rendkívül magas azoknak a száma, akik kedvenc szórako­zásaik között első helyen a filmnézésit emlegetik. Jóval kevesebben vannak viszont azok, akik értenek Is a film nyelvén. — Nem mindenki tud olvas­ni, akj az ábécét ismeri — idézhetjük Benedek Marcellt az olvasás művészetéről szól­va. Hasonló a helyzet a film­mel is. A film maradéktalan megértéséhez ugyanis a kö­zönségnek ismernie kell a ki­fejezés eszközeit, az alkotás bonyolult folyamatát, az alko­Már bizonyították, jelentős dolgokat tudnak megvalósíta­ni. Tavaly, amikor minden gazdaság iparkodott, hogy be­fejezze az őszi szántást, kel­lett a gép. Szorították a sze­relőket. A fiatalok a DT sza­lagon túlmunkában dolgoz­tak. Kaptak szép summa pénzjutalmat. Jó volt, de az elismerés ennél is többet ért. Kovács Károly az ifjú trak­torosok versenyét nyerte meg. Most nagy feladat vár rájuk. Víkendházat építenek a dol­gozóknak a Mátrában. — Minden munkát úgy kell elvégeznünk, hogy a terme­lésből se legyen kiesés. Erre nagyon vigyázunk — mond­ja a KISZ titkár. Tőkei Sándor • tud üígyelni a rendre. A múltkor az idő­sebbek szóltak: az egyik fia­tal „lezserkedik”. Elvárja, hogy az idősebb a kezébe adja a kulcsot. Nem az ő szervezetükbe tartozik, de felelősségre vonta a fiatalok megszerzett becsületének vé­delmében. Hogyan is kezdtük? Tökei Sándoron nem látszik meg mozgalmi múltja. Fiatal, a kérdésre adott válasz előtt elpirul... Az a fontos, amikor cselekszik, határozott. Ezért tisztelik, B. Gy. tóik sajátos közlési módját és azt az utat. amelyet nagy egyéniségek alkotásain ez a művészet megtett. E gondolatok jegyében szer­vezett az Öblösüveggyár! Mű­velődési Otthon az intézmény ifjúsági klubjában filmeszté- tikai tanfolyamot, amelynek célja, hogy a filmhatásokra ösztönösen reagáló fiatalokat a filmek tudatos nézőjévé te­gye. Az egyéves időtartamra tervezett tanfolyamot Mráz Jó­zsef tanár vezeti. A tematika szerint a résztvevők elsősor­ban filmművészeti, filmeszté­tikái alapfogalmak, kategó-rák tudatosításával foglalkoz iák. Ugyanakkor — nagyon helye­sen — a tematika összjállítá- sában az a törekvés 1« helyet kapott, hogy a fiatalok képe­sek legyenek véleményük ki­alakítása során a filmtechni­ka művészi vonatkozásait, sőt filmtörténeti analógiáikat is mozgósítani. Ezt példázzák az alábbi előadástervezetek: A kép megvilágítása, a fény hatá­sai; A montázs fogalma, ket­tőssége; Ä filmhang stb. vagy A filmművészet kialakulása; A film első virágkora; Fran­cia új hullám; A neorealizmus stb; A tervezet szerint a hall­gatók a gyakorlatban is meg­ismerkedhetnek a mozik fikn- technikai berendezéseivel, sőt filmgyári látogatást is ígér a program. Az egyébként is gaz­dagon illusztrált foglalkozá­sokra rendező, színész, vala­mint egy filmforgalmazással foglalkozó szakember meghí­vását tervezik. A tanult anyag, bél decemberben rendezendő vetélkedő zárja majd az évet. Az öblösüveggyári fiatalok nagy kedvvel járnak az elő­adásokra, különösen aktívak voltak azon a foglalkozáson, amelyen a film és a többi művészeti ág kapcsolatáról volt szó. A Pataki József fes­tőművész és Telek Imre épí­tészmérnök közreműködésével rendezett ankét szép példája az úgynevezett komplex isme­retterjesztésnek. Népművelési munkánkban sok alkalmat biztosítunk az esztétikai nevelésre. Az ilyes­fajta rendszerezett ismeret­nyújtás — ami az Öblösüveg­gyári Ifjúsági Klubban folyik — az egyik legeredményesebb formának látszik. (es. b.) c4miézt tisztelik

Next

/
Oldalképek
Tartalom