Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-06 / 80. szám

1967. április fi csütörtök NOfifiíO 3 A szocialisía emberré válás eszköze Új részlegek*, nagyobb választék9 több export Fejlődnek kisipari szövetkezeteink A politikai irodalomról és terjesztéséről Ma, amikor a világméretek­ben folyó osztályharc egyik leglényegesebb frontja az ideo­lógiák megütközése; amikor a a szocializmus már nemcsak eszmeként, hanem a szocialista világrendszer képében való­ságként létezik, erősödik, és mindinkább a társadalmi ha­ladás meghatározó tényezőjé­vé válik, még nagyobb jelen­tősége van annak, hogy a marxizmus—leninizmus taní­tásait és gyakorlati tapaszta­latait mind több ember tanul­mányozza. A Kossuth Könyvkiadó Nógrád megyei Kirendeltsége politikai tevékenységét pár­tunk IX. Kongresszusának ha­tározata alapján végzi. Politi­kai munkájának középpontjá­ban a marxizmus—leninizmus, a munkásosztály tudományos világnézete terjesztésének se­gítése áll. Munkája során ez évben fokozottan figyelemmel kíséri a pártkongresszus hatá­rozataival foglalkozó, az új gazdasági mechanizmus beve­zetését célzó, a párt és a kor­mány intézkedéseit tartalma­zó propagandaanyagok ter­jesztését, általában a propa­gandamunka hatékonyabbá tételét. Nagyobb segítséget nyújt a falusi tömégpolitikai munkához is, többek között a tsz-tagok körében végzett, il­letve végzendő politikai iro­dalom terjesztése útján. Mind­ezen kívül segíti a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója méltó megün­neplését . — Hogyan? ■— Kirendeltségünk ez év­augusztus 18-án Giskra ellen vonulva seregével Kisterenyén letáboro­zott. Hadvezéri sátrából kilépve alig 20 nyomorú­ságos jobbágyviskót tu­dott megszámolni a mai bányász nagyközség he. Igén. Azóta sok víz lefolyt a Zagy­ván, és a több mint íHHI év alatt Kisterenye 7U00-nél is magasabb lélekszámúval a megye harmadik legnagyobb községe lett. Régmúltjai őrzik a helytörténeti monográfiák. Közeimúltjáról is csak a leg­lényegesebbeket szeretnénk el­mondani, mert izgalmasabb jövője kialakulásának figye­lemmel kísérése. Király András és Varga Jó­zsef, a községi tanács vb.-el- nöke és titkára ismét elnyerte a lakosság bizalmát. Hogy mi­vel? A tényekről szóljon most Varga József: — Az 1963—67 közötti időszakban a község 19 millió forintot kapott. Or­vosi rendelő, piac, új utak és járdáit, villanyvezeték, belvíz- rendezés, parkosítás, ezek a tanácsi beruházás eredményei. Központi keretből épült egy új gimnázium, vasúti felüljá­ró es sportöltöző, törpebenzin- kút, Bistró- nyolc üzlet és bolt. Ezek a lényegesebb dol­gok. Ezen kívül számos ki­sebb összegű tervet valósí­tottunk meg. A lakosság sem ült ölhetett kézzel: négy év ala st 333 000 forint értékű tár­sadalmi munkát végzett. — Ez a közelmúlt. Mit ígér e jövő, mondjuk 1971-ig? — Sok bajunk van a vízzel: az ivóvízzel is, meg a belvíz­zel is. Csak a bányatelepen és Kossuth telepen van jó ivó­vizünk. Ebből számtalan prob­léma adódik. A Bistróban nem főzhetnek meleg ételt, a tisz­tasági fürdő 1926 óta áll ma­gában, a Népkertben strandot szeretnénk építeni. Fúrni nem érdemes. A község alá van bányászva, beleölnénk egymil­liót aztán ott állnánk, ahol a part szakad. A holtpontról már eltértünk. A megoldás: a nagybátonyi vízkivételi műtől ben 800 ezer forint értékben terjeszt Kossuth-kiadványo- kat — mondja Víg Mihály ki­rendeltségvezető. — Néhány tervünk? A pártbizottságok és pártszervezetek segítségével szélesíteni kívánjuk minde­nekelőtt a folyóiratok olva­sottságát és felhasználását. Tö­rekedni fogunk a politikai fo­lyóiratok (Pártélet, Társadal­mi Szemle, Nemzetközi Szem­le, Béke és Szocializmus) számszerű növelésére is, előfi­zetésüket a hosszabb időtarta­mú megrendelésekkel kíván­juk állandósítani. Területi munkánk során fokozott gon­dot fordítunk az üzemekben, hivatalokban, intézmények­ben a politikai irodalom fel- használása érdekében a haté­konyabb propagandára, a tsz- ekben a könyvvásárlás to­vábbi szélesítésére, a közsé­gekben folyó terjesztői munka százalékos növelésére, az ér­telmiségi, pedagógus, egész­ségügyi, műszaki dolgozók kö­rében a politikai irodalom ol­vasottságának javítására. Az év során, természetesen, több könyvvásárt, ankétot, író-ol­vasó találkozót is szervezünk. — A megyei pártbizottság­gal egyetértésben idén is java­soljuk a járási, városi pártbi­zottságoknak és pártszerveze­teknek, hogy ahol 1966-ban a politikai irodalom terjeszté­sének helyzetét nem tárgyal­ták meg, ez évben tűzzék na­pirendre. A bányatröszt, az Acélárugyár, az Üveggyár és a Tűzhelygyár pártbizottságai­nak részvételével kirendeltsé­günk megvizsgálja az üzemek­csövöai vezetjük Kisterenyére a vizet A külterületekre is. Nem kis dolog, de 1971-ig fel­tétlenül szeretnénk nyélbe üt­ni. Pénzben ez legalább 10 millió forintot jelent Szep­temberre elkészül az ivóvíz­ellátás beruházási programja, aztán vízmű társulatot szerve­zünk. A többi már csak raj­tunk múlik. A másik: a belvíz- kérdés. Mélyen fekszik a köz­ség, az árkokból például alig fo­lyik le a víz. Három éve el­készült a belvízrendezési ter­vünk. Megvalósítása 12 mil­lió forintba kerül. Eddig öt­milliót használtunk fel, és elő­reláthatólag még három év szükséges, hogy ez a problé­ma is lekerüljön a napirend­ről. Fontos tennivaló a közút és járda rendezése. Útjainkkal rosszul állunk. Belterületen öt és fél kilométer földutat kel­lene mielőbb megszüntetni, tíz kilométeren felújítani és 19 kilométeren legalább egyol­dali járdát építeni. Minden évben végzünk út és járda építést, ezt azonban négy év alatt teljesen megoldani erő­forrásainkat tekintve nem tud­juk. Hosszabb távon azonban igen. Villanyhálózatot hama­rosan bővítünk az Űj Élet ut­cában, korszerűsítünk a Ma­dách utcában. Felújítjuk a kultúrotthont, a népkerti és a bányatelepi óvodát, az I. számú orvosi rendelőt és az egészségházat. Központi fűtést vezetünk a bölcsődébe. A községben 650 cigány ta­lálható. Nyolc család már élt a kedvezményes lakásépítési akció nyújtotta lehetőségek­kel, az idén újabb nyolc csa­lád költözhetne egészséges ott­honba a Dankó-telepről. Ha ... az általános községrendezési terv mellett részletessel is rendelkeznénk. Mert házhely ma már csak a Csentén van. de nincs fölmérve. Ezt is mi­előbb el akarjuk végeztetni. A választási jelölő gyűlése­ken bizonyára sok érdekes ia- vaslatot fölvetettek. Ezek kö­zöl melyek megvalósítását ter­vezik? — Legtöbben a kiskereske­ben folyó terjesztési tevékeny­séget. A megyei pártbizottság­gal, a társadalmi és a tömeg­szervezetek vezetőivel máju­sig értékeljük a politikai iro­dalom terjesztésének és fel- használásának helyzetét. E megbeszélésen egyébként is­mertetjük kirendeltségünknek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfrdulójá- nak megünneplésére készített tervét is. Terveink szerint ez alkalommal járásonként egy községben nagyszabású anké­tot szervezünk a pártszerveze­tek, a KISZ, a szakszervezeti bizottságok és a nőtanács se­gítségével. A megyei KISZ- bizottsággal egyetértésben ez évben tovább szélesítjük a középiskolai KlSZ-szerveze- tekben folyó terjesztői moz­galmat. Olvasóversenyt indí­tunk a fiatalok körében a ki­adó népszerű műveiből a ha­za szeretetének, az imperializ­mus gyűlöletének elmélyíté­sére. Tovább kívánjuk szélesí­teni kapcsolatainkat a járási könyvtárakkal a politikai könyvállomány kirendeltsé­günkön keresztül történő be­szerzésére. A könyvtárak dol­gozóival közösen felmérjük a klasszikus művek elhelyezé­sének további lehetőségeit. (Marx, Engels, Lenin művei, stb). Mindezt annak érdeké­ben tesszük, hogy az embe- berek mielőbb megtanulják becsülni és szeretni azt az iro­dalmat, amely a tájékozódás, a marxista művelődés, a szocia­lista emberré válás nélkülöz­hetetlen eszköze. T. E. delmi és vendéglátó hálózat bővítésére tettek javaslatot. Fölvetették: jó lenne önki- szolgáló ABC áruházzá átala­kítani az 5. számú élelmiszer­boltot. Szolgáltatóhúz, korsze­rű zöldség-gyümölcs bolt, TÜ- ZÉP-telep és Utasellátóé a „resti” helyett. Vegyesbolt Gyula aknán, melegkonyhás falatozó Rákóczi -telepen és így tovább. Rendszereztük eze­ket a javaslatokat és a négy év alatt nagyrészüket megva­lósítjuk. Mert a cen trolit üzem felépülése után idővel esetleg Nagybátonnyal egye­sülve még város is lehetünk .., Rozgonyi István KICSINY A FALU, mind­össze 650—700 lelket számlál. A pártszervezetnek tizennyolc tagja van. Nemrégen új tit­kárt választottak. Nagy Lász­lót, aki a gyógypedagógiai in­tézetben dolgozik. Régi száto- ki lakos, sok embert gyerek­korától ismer. A pártszerve­zet vezetősége s Nagy elvtárs is most azt tartja legfonto­sabbnak az alapszervezet éle­tében, hogy gondoljanak az utánpótlásra, a pártépítésre. A tizennyolc tagú pártszerve­zet frissítése elkezdődött, s erre nagy szükség van. Né­hány párttag már koránál fogva kevesebbet tud vállal­ni, politikánkat pedig csak úgy lehet jól képviselni Szá­tokon is, ha annak minél több harcosa és elősegitője van. Ha netán csak a titkár szól, avagy mond elmaraszta­ló véleményt valamiről, ak­kor egyesek hajlandóak csu­pán egy ember véleményének tulajdonítani, vagy éppen azt is kijelentik: ezzel csak Nagy László nem ért egyet. Ezért van szükség arra, hogy a pártszervezet összeforrva, s tagjai egyemberként cseleked­jenek, nyilatkozzanak. Nagy feladatok megvalósí­tása vár megyénk kisipari szövetkezeteire az idén. A KISZÖV-nél az elmúlt na­pokban értékelték az elmúlt év tapasztalatait és intézke­dési tervet készítettek erre az évre. Igen jelentős fejlődést ér­tek el a KISZÖV-höz tartozó szövetkezetek, hiszen több mint húsz százalékkal többet termeltek az előző évinél és a termelékenység is több mint 10 százalékkal javult. Rész­leteiben is kedvezően alakul­tak a termelési mutatók. Mindezek ellenére a KISZÖV vezetősége megállapította, hogy nem minden szövetkezetnél fejlődött a várt mértékben a vezetés színvonala, a gazda­ságosságban és a minőség ja­vításában is sok még a kíván­nivaló. A szövetkezeti nyere­ség ugyanis csaknem másfél százalékkal csökkent annak ellenére, hogy csupán egyet­len, a Nagyoroszi Vegyesipari Ktsz volt veszteséges. Az idén a gazdaságirányítás új mechanizmusa szellemében kevesebb lesz a kötelező terv­mutató. Megyei szinten a ter­melés 14 százalékos növekedé­sével számolnak. Ezen belül az építőipari termelés a bel­kereskedelmi értékesítés na­gyobb arányú növelése a cél. Kötelező tervmutató a helyi iparpolitikai tevékenységen kívül az építendő lakások száma, a belkereskedelmi ér­tékesítés és természetes az egy főre eső béralap. Kiemelt termékként kezelik a sod- .ronyfonatot, a textilruházati és bőrcipő cikkeket, valamint a bútorgyártást. Nagyobb iparfejlesztéssel is számolnak. Az előzetes ta­nulmánytervek, valamint a januárban lezajlott tárgyalá­sok eredményeként mintegy 258 fős új létszám és 28 mil­lió forintos termelési érték növekedését akarják elérni. A Salgótarjáni Ruházati Ktsz-t, valamint a cipész Ktsz-t már az idén export termelésre is ösztönzik, a fai­pari Ktsz-nek pedig az idén kell felkészülnie a jövő évi exportra, A KISZÖV vezetősége fel­hívta a szövetkezetek figyel­mét a célszerűbb anyaggaz­dálkodásra. Mellőzzék a meg­rendelés-nélküli gyártást, és alkalmazkodjanak jobban a piaci kereslethez. Az idei hálózat fejlesztési tervet felülvizsgálják a ta­S az erjedés megkezdődött. Fiatal agronómus érkezett a községbe: Bodor István. Egy esztendeje dolgozik a ter­melőszövetkezetben. A fiatal agrármérnök Gödöllőn tanult, s ahogy a községbe érkezett azzal az elhatározással indult, hogy számára presztis lesz a termelőszövetkezet fejlődése. Kellett a hozzáértő, tudomá­nyosan is gondolkodó szakem­ber. A korábbi években elég gyengén fizetett a termelő- szövetkezet Az egy év alatt jól vizsgázott, s a korábbi 19 forint helyett a februári zár­számadó közgyűlés tíz forint­tal magasabb munkaegységet, illetve 29 forintot számított. Benne van ebben a tagság szorgalma is, de azt is elis­merik, hogy nagy része volt ebben a fiatal agronómusnak. Ezért javasolták a pártba való felvételét. A pártszerve­zet vezetői tudják, hogy le­galább két évig közös munka, ismeretség kell ahhoz, hogy valakit felvegyenek a pártba. Bodor Istvánnak csak egy éves tevékenységét ismerték, azért véleményt kértek az ag­ráregyetemtől is. Jó jellem­zést kapott. Napközben a ha­tárt járja a kis Simson mo-. nácsokkal közösen, és ahol igény van, ott hoznak létre új részlegeket. A tervben sze­repel az is, hogy Romhány- ban. Érsekvadkerten, Kállón és Pásztón motorkerékpár, ke­rékpár és háztartási gépek javítását szervezik meg. Ci­pész szakemberek részére központilag szerveznek szak­tanfolyamot az új modern cipők készítésének elsajátí­tására. A megvárható, gyors­javító szolgálatot is tovább szélesítik. A méretes részlegek számára a minőség fokozását, válasz­ték bővítését, a személyi szolgáltatóknak a fokozott ud­variasságot, az építő részle­geknél a határidők lerövidíté­sét, javítóknál, az átfutási idő csökkentését határozták meg legfontosabb teendőként. Termékbemutató kiállítás­ra is készülnék az idén a kis­ipari szövetkezetek, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumára akar­nak megrendezni. Az árutermelés fokozása, a kereskedelmi szervekkel, a piaccal való jobb kapcsolat kiépítését követeli. A gaz­daságosság fokozása pedig a technológiák tökéletesítését az anyaggazdálkodás szigorítását kívánja. Az intézkedési terv, amely­nek minden fejezetét felelő­sökre szabták meg, sok meg­oldandó feladatot rögzít. Ilyen többek között a salgó­tarjáni nagyüzemekben kelet­A palotási Május I Ter­melőszövetkezet szarvasgedei üzemegységében két munka­csapat küzd a szocialista cí­mért. Eredményesen, jól dol­goznak az asszonyok, különö­sen a Dulai Sándomé csapa­ta ért el figyelemreméltó eredményt. Mind két közös­ség, a növénytermesztésben dolgozik és sok közöttük az olyan szorgalmas asszony, mint Podebán Jánosné, aki 150, vagy Csorba Andrásné, aki torral, esténként azonban ott látni a KISZ-fiatalok között. Ö tanítja a tánc- és színját­szó csoportot. Romhányban már sikeresen szerepeltek. A MÁSIK ÜJ PÁRTTAG, Bakondi János, a tsz kovácsa, ö is fiatalember, harmincöt éves. Miért vették fel? Lelkiismeretes munkás. Két fiatal szakembert nevel a ter­melőszövetkezetnek. Kijavítja a kisebb géphibákat is. És nem tudnak olyan időpont­ban menni hozzá, hogy ne állna a közösség szolgálatára. Van egy saját autója. Több­ször előfordult már, hogy iz­gatottan keresték éjjel, mert beteget kellett vinni a kór­házba, orvoshoz, és ő ment. nem kérdezett semmit, tud­ta a kötelességét. Ezért vet­ték fel a pártba. A két fia­talemberrel erősödött a párt- szervezet, s Nagy elvtárs a vezetőséggel együtt azon fá­radozik, hogy újabb tagokat neveljenek. És sokan érdek­lődnek a párt politikája, munkája iránt a községben, mert tudják, amit akar, ami­ért fáradozik, az helyes. Foglalkoznak á régi tagok­kal is. Egyik-másak magatar­kező vashulladék feldolgozá­sára létrehozandó vasipari ktsz, amelynek már jövő ja- nurában termelnie kell. A Salgótarjáni Cipész Ktsz-t belső átszervezéssel és némi gépesítéssel még az idén tíz­ezer, de jövőre már ötvenezer pár férficipő exportjára al­kalmassá tenni. A ruházati Ktsz új konfekciós részle­gét, amely Zagyvapálfalván 50—60 fős új létszám foglal­koztatását teszi lehetővé, szeptemberre már két műsza­kos üzemmé kell szervezni. Balassagyarmaton is meg­van a szabó ktsz-nél a lehe­tőség a kétműszakos terme­lésre, 30—40 újabb dolgozó foglalkoztatására. Baglyasalján a Lakáskar­bantartó Ktsz kebelében egy kiszei-elő, illetve vegyianyag csomagoló részleget kívánnak létrehozni 50—60 fő foglal­koztatására. Az építőipari részlegeknél is 50—60 fővel növelni szeret­nék a létszámot, ami öt-hat millióval nagyobb termelési értéket biztosítana. Nagybá- tonyban az akkumulátor töl­tés, autójavító részleg szerve­zése szerepel a tervben. Tennivaló bőven van kisi­pari szövetkezeteinknél. Leg­fontosabb most az, hogy a tervek ismeretében ne halo­gassák egyik napról a másik­ra a megvalósítást, hanem a lehetőségekhez mérten minél előbb fogjanak hozzá. Nem mindegy, hogy az új részle­gek előbb e, vagy utóbb kez­dik meg a termelést. 155 munkaegységet gyűjtött tavaly. Szorgalmasai! dolgoz­nak most a tavaszi munkák során is. Az elsők között vették ki részüket a borsóve­tésből a szocialista csapat tagjai. A munka mellett időt sza­kítanak arra ,is, hogy részt vegyenek a különböző községi megmozdulásokon. A Dulai Sándorné munkacsapatának három tagja pedig általános iskolában tanul. tását bírálni is kell, mivel a tagság egyedül nem elégsé­ges. Munkát, megbízatást kell vállalni. Azoknál is figye­lembe veszik ezt, akiket a jövő párttagjainak nevelnek. Nem nagy a község, mégis van sok tennivaló. A legfon­tosabb, hogy a tsz tovább tud­ja járni azt az utat, ami a fejlődést, a gyarapodást je­lenti. S ha a tsz vonzó — es egyre inkább az —, többen gondolnak arra, hogy vissza- jöjjönek az üzemekből, váro­sokból. Olykor szóvá kell tenni a fonák helyzeteket is; ha rosszul látják el az üzle­teket, ha gyengébb az áru minősége. Nagy elvtárs er­ről beszélt nemrégen a Hát­ságon megtartott fmsz kül­döttgyűlésen. A bírálat — igaz, hogy egy kicsit elferdít­ve — visszajutott Szátokra is, dehát ez nem okoz bonyodal­mat. A lényeg az, hogy ja­vult az ellátás még a bor mi­nősége is jobb az italbolt­ban. .. jó Utón jár a szátoki pártszervezet. Nem az a cél­ja a vezetőségnek, hogy fel­hígítsák a párt sorait. Olya­nokat nevelnek a pártnak, mint Bodor István és Bakon­di János, akik túlnéznek sa­ját érdekeiken, kötelességük­nek tartják a közösség szol­gálatát, a falu felemelkedé­sét. előrehaladását. G. E. Kisierenye És néhány szó közeimúltjáról Hunyadi János 1451, Gondolnak az utánpótlásra a szátoki pártszervezetben B. I. Dolgoznak, tanulnak az asszonyok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom