Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-06 / 80. szám

VTLÄG PFOTFTÍRJAI, EGYESÜLJETEK! N Ü m K £ '3 . AZ ySZMP.NÓGRÁD MEGYEI .BIZOTTSÁGA ÉS A M F G Y E I TANÁCS LAPJA­XXIII. ÉVF. 80. SZÁM AHA: 50 FILLÉR 1967. ÁPRILIS 6. CSÜTÖRTÖK Fejlődnek 3 kisipari szövetkezetek (3. old) Kisterenye jövője (3 oldal) Komlói Bányá'Z — SBTC 2:1 (4 oldal' Jelentősen fejlődött a helyi ipar Jleyíaríoíía megyei küldöttértekezletét a II1D§Z Április 5-én, szerdán tar­totta a Heiyi tpari es Város­gazdálkodási Dolgozók Szak- szervezete Nógrád megyei küldöttértekezletét. A tanács­kozás munkájában részt vett Nádasát András, az SZMT vezető titkára, valamint Kóp­ia Károly, a HVDSZ orszá­gos elnökségének tagja. A küldöttértekezlet elé ter­jesztett beszámoló mindenek­előtt a helyi ipar nagy fej­lődéséről adott számot. A legutóbbi szakszervezeti vá­lasztások óta eltelt négy esztendő folyamán a tanácsi ipar termelése csaknem a há­romszorosára emelkedett. A második ötéves terv idősza­kában előirányzott tervfela­datokat mintegy hetven szá­zalékkal túlteljesítette. Ez a növekedés többszörösen meg­haladja az országos átlagot. Kiemelkedő a fejlődés a Nógrád megyei Textilipari Vállalatnál, ahol a terme­lés megkilencszerezódött, de háromszorosa a négy év­vel ezelőttinek a Nógrád me­gyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat jelenlegi termelési érté­ke is. Mindez azt is jelenti, hogy bővült, gazdagodott a lakosságot közvetlenül érintő szolgáltatási tevékenység, to­vábbá a tanácsi ipar mozgé­konysága olyan, korábban hiánycikknek számító termé­kek gyártását kezdte meg, mint a bébi- és gyermekru­ha, ablakredőny, bútorfélék, gázfőzők, stb. Fentieket elő­segítette, hogy az említett időszakban gyarapodott az iparág: a vasipar, a faipar és a textilipar egy-egy vállalat­tal. Létesült egy megyei vas­ipari szolgáltató vállalat is. valamint új vállalat jött lét­re az építőanyagiparban. Az ipartelepítést jobbára olyan helységekben bonyolították le, amelyekben korábban nem volt számottevő ipari tevé­kenység, így az új termékek előállításával nemcsak ellátá­si, de foglalkoztatási gondo­kat is sikerült megoldani. A helyiiparban foglalkoz­tatottak száma körülbe­lül ezernégyszáz dolgozó­val nőtt. A Textilipari Vállalatnál a megyében elsőnek sikerült bevezetni a hat plusz kettes műszakot, ami azt jelenti, hogy a nők minden hat le­dolgozott nap után két pihe­nőnapot kapnak. Ezzel me­gyénkben megkezdődött a könnyűipari dolgozók csök­kentett munkaidejének beve­zetése. Más helyiipari válla­lataink fejlődése is figyelem­reméltó. Folyamatban van a Balassagyarmati Fémipari Vállalat és a Vegyesipari Vállalat új telephelyének építése, befejezéshez közeleg az Építőanyagipari Vállalat salakblokk üzemének rekonst­rukciója. A beszámoló ezek utár sorra vette azokat az intéz­kedéseket, amelyeket a szak- szervezeti szervek, szerveze­tek a munkaverseny kibonta­kozása, a vállalati demokrá­cia érvényesülése érdekében hajtottak végre. Elsősorban a munkaverseny célja és tar­talma mutat szemléletes vál­tozásokat. Múlóban van a mennyi­ségi szemlélet a vállalá­sokban — összhangban a vállalati gazdálkodás el­veivel r- a jobb minőségre, a gazda­ságosságra törekvő felajánlá­sok vették át a főhelyet A vállalati demokrácia te­kintetében nem egyértelmű a fejlődés. Ott. ahol a vezetők jól látják, hogy az egyszemé­lyi vezetés nem nélkülözheti a dolgozók véleményét, ellen­őrzését, mint például a Szé- csényi Bútorgyártó, a Patyolat és a Fémipari Vállalatnál — rendszeresek és tartalmasak a termelési tanácskozások. A jelentés elemezte a he­lyi ipari dolgozók anyagi helyzetében, életkörülményei­ben bekövetkezett javulást. A beszámolási időszakban növe­kedtek a keresetek. A kor­mány 1966-ban életbe lépte­tett bérügyi intézkedései kü­lönösen a Textilipari Válla­lat, a Kéményseprő Vállalat, a Patyolat és az Ingatlanke- zető Vállalat dolgozóinak ke­resetére voltak kedvező ha­tással. Több vállalatnál ered­ményesen alkalmazzák az anyagi ösztönzőket, néhány özemben az előállított termék minősége és a kifizetett bér szoros összhangja jött létre. Az anyagi ösztönzés, és a dol­gozókban élő törekvés a több keresetre azonban néhol — mint a Kéményseprő Válla­latnál, a Fémipari Válla­latnál, és a Textilipari Vál­lalatnál — „hosszabbított” műszakot idézett elő. A me­gyei bizottság az ilyen je­lenségekkel szemben határo­zottan fellépett, s a jövőben is ezt teszi. A beszámoló ezek után az üzemek szociális és munka- védelmi ellátottságával fog­lalkozott. Leszögezi: jogos a választási taggyűléseken a a dolgozók bírálata. A felsőbb szervek fordít­sanak több gondot a szo­ciális ellátottság megjaví­tására. Ugyanakkor felhívja az alapszervezetek figyelmét, hogy a jövőben a szakszer­vezetek sajátos eszközeivel maguk is aktívabban járulja­nak hozzá a munkavédelem, a szociális ellátottság megja­vításához. A beszámoló részletesen elemezte a szakszervezet po­litikai, kulturális és szakmai nevelő tevékenységét, majd a szervezeti élet problémáit taglalta. Rámutatott arra, hogy a feladatok növekedése megköveteli: a megválasztan­dó megyei bizottság reszort­felelősei a korábbinál még tevőlegesebben vegyék ki ré­szüket a munkából. A to­vábbiakban hangoztatta: ér­vényt kell szerezni annak az alapelvnek, hogy az alapszer­vezet legfelsőbb szerve a szakszervezeti taggyűlés. Lovász Bélának, a megyei bizottság titkárának szóbeli kiegészítése, valamint a szám- vizsgáló bizottság jelentése után vita következett, majd a küldöttgyűlés megvá­lasztotta a huszonkilenc tagú megyei bizottságot. a számvizsgáló bizottságot, és az SZMT küldöttértekezlete­re, illetve a Helyi Ipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének V. kong­resszusára delegált küldötte­ket. A Helyi Ipari és Városgaz­dálkodási Dolgozók Szakszer­vezete megyei bizottságának titkárául Lovász Bélát vá­lasztották. Színpompás ünnepségek hazánk felszabadulásának 22. évfordulóján IVajjyftyíí lések — Fo^sulalomfétel — Kosxoriiznsok Megyeszerte színpompés ün­nepségeket rendeztek április 4-e, hazánk felszabadulásának 22. évfordulója tiszteletére. Az ünnepségsorozat már április 2-ám kezdetét vette. A váro­sokban és községekben a KISZ-fiatalok díszítették fel az elesett szovjet hősök sír­emlékeit. 3-án este nagygyű­léseken emlékeztek meg a fel­szabadító harcokról, az azóta eltelt 22 év eredményeiről. Az ünnep reggelén, április 4-én, zenés ébresztő köszöntötte me­gyénk lakosságát, és számos községben a hála és kegyelet koszorúit helyezték el a fel­szabadító szovjet hősök emlék­művének talapzatára. Salgótarjánban az MSZMP Nógrád megyei és városi bi­zottsága, a megyei és városi tanács közös rendezésében áp­rilis 3-án este, a József Atti­la Művelődési Házban rendez­tek díszünnepséget. Az elnök­ségben helyet foglalt Jedlics- ka Gyula elvtárs. az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, Szoó Béla elvtárs, a megyei pártbizottság titká­ra, Géczi János elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke, Szalai Gáspár elvtárs, az MSZMP salgótarjáni városi bizottságá­nak első titkára, a város po­litikai, társadalmi és tömeg­mozgalmak vezetői, áz üzemek képviselői. Ott volt az elnök­ségben Vaszilij Szokolov, az ideiglenesen hazánkban tartóz­kodó egyik szovjet katonai alakulat őrnagya és Josef Mi­kulás, a Közép-szlovákiai Kom­munista Párt besztercebányai kerületi bizottságának küldöt­te. A magyar és a szovjet Him­usz hangjai után Sándor Ele­mér a salgótarjáni városi ta­nács vb-elnöke nyitotta meg az ünnepséget, majd Szalai Gáspár, az MSZMP salgótarjá­ni városi bizottságának első titkára mondott ünnepi be­szédet. — Huszonkét esztendeje, hogy a Szovjetunió hős fiai kiverték hazánk területéről a német fasiszta hadsereget, és a magyar njilashordák utolsó maradványait, felszabadítot­ták hazánk egész területét. A felszabadulás napja nemze­tünk, népünk életében törté­nelmi fordulópont, új fényes fejezet kezdete. Április 4-e. hazánk, népünk legnagyobb nemzeti ünnepe. Hálatelt szív­vel gondolunk azokra, akik kivívták népünk szabadságát. Április 4-e hozta el nekünk, hazánk függetlenségét, az új társadalmi rend felépítésének lehetőségét, amelyért népünk legjobbjai is életüket áldoz­ták — kezdte ünnepi beszédét Szalai Gáspár elvtárs. Beszé­de további részében elmondot­ta, hogy a felszabadulás óta eltelt idő alatt megváltozott az államhatalom, melyet a múlt­ban a tőkések a dolgozó nép kizsákmányolására, elnyomá­sára használtak fel. A kom­munisták vezetésével, a dol­gozó nép új államhatalmat te­remtett, mely a népgazdaság fejlődésének, a kulturális for­radalom kibontakozásának, a népjólét növelésének és a szocializmus építésének fő eszköze hazánkban. Ezután Salgótarján fejlődé­séről szólott. Mint mondotta, fejlődött iparunk, javult a szo­ciális helyzet. Az elmúlt idő­szakban a munkások átlagke­resete 12 százalékkal nőtt a városban. Űj városrész bonta­kozik ki Salgótarjánban, és a harmadik ötéves tervben meg­kezdik az elavult kolóniák felszámolását is. — További sikereink záloga a jövőben csak úgy, mint a felszabadulás óta eltelt 22 esztendő alatt, hogy még job­ban elmélyítsük, tovább szi­lárdítsuk kapcsolatainkat, ha­zánk felszabadítójával, a vi­lág békéért folyó harc zász­lóvivőjével, a kommunizmust építő Szovjetunióval, a népi demokratikus országokkal, s mindazokkal, akik világszerte küzdenek nemzeti független­ségünkért, a békéért. A salgótarjáni nagygyűlés résztvevői ezután egyperces néma felállással adóztak a Sal­gótarjánt felszabaditó harcok hős parancsnokának, az el­hunyt Malinovszkij marsall­nak. Felszólalt a nagygyűlésen Vaszilij Szokolov őrnagy. Jó­séi Mikulás pedig a Beszter­cebányai Kerületi Pártbizott­ság levelét olvasta fel. A salgótarjáni nagygyűlés után budapesti művészek iro­dalmi műsort adtak. Zeneszó ébresztette április 4-én reggel a megyeszékhely lakóit. Délelőtt tíz órakor több ezres tömeg gyűlt össze a szovjet emlékmű előtt, ahol az MSZMP koszorúját Jedlics- ka Gyula, Szalai Gáspár és Ozsvárl Ferenc elvtársak, az ideiglenesen hazánkban tartóz­kodó egyik szovjet katonai alakulat koszorúját Viktor Posztyenkó kapitány, a besz­tercebányai kerületi pártbi­zottság koszorúját Jozef Mi­kulás, a KISZ koszorúját Ban- dúr Károly, Kálovits Géza, Tóth András, a tanácsok ko­szorúját Géczi János, Sándor Elemér, Herencsényi József, a szervezett dolgozók koszorú­ját Vadkerti Lóránd és Nagy József, a tömegszervezetek ko­szorúját Marczinek István, Eg- ner Gyula, Szoó Belőné, Se­res Vladimirné és Soós Ká- rolyné, a fegyveres testületek koszorúját Mátrai István. Sza­bó Jenő és Nagy Béla helyez­te el a szovjet emlékmű talap­zatára. Délelőtt fél tizenegy volt. A forradalmi ifjúsági napok keretében került sorra a Ta­nácsköztársaság téren há­romszáz új KISZ-tag ünne­pélyes fogadalomtétele. A kürtszó után az ünneplőbe öltözött fiatalok feszes vi- gyázban hozták a KISZ vá­rosi bizottságának zászlaját. A fogadalomtételre felsora­kozott fiatalokat Bandúr Ká­roly elvtárs, a KISZ Nógrád megyei Bizottsága első tit­kára köszönötte. aki a töb­bi között kijelentette: „A mai ifjúság jó feltételekkel rendelkezik ahhoz, hogy az új technikai és közgazdasá­gi gondolatok megvalósítá- ért folytatott harc élvonalá­ban haladjon. A szocialista társadalom felépítése, az if­júság társadalmi és egyéni érdekeit szolgálja, lehetőséget, biztos távlatot nyújt az al­kotáshoz, a társadalmi és egyéni érvényesüléshez egy­aránt. Ebben a munkában szerezzen magának az ifjú­ság olyan érdemeket, mint amilyeneket az előző korok hősei szerezi ek.” Ezután elhangzott az ün­nepélyes fogad alomtétel. A városi partbizottság és a város kommunistáinak nevé­ben Szabó Aladár elvtárs. a pártbizottság titkára köszön­tötte azokat a fiatalokat, akik most tettek fogadalmat, hogy vállalják azokat a for­radalmi hagyományokat, melyekkel népünk és váro­sunk lakói is büszkélkedhet­nek. Az ifjúkommunisták fogadalomtétele Bensőséges ünnepségeket rendeztek szerte a megyében. Szécsényben a szovjet hősi emlékmű előtt hatvan fiatal tett ünnepélyes fogadalomté- teit. Délelőtt 120 fiatal rész­vételével háztömbkörüli ke­rékpárversenyt rendeztek. Délután a művelődési ott­honban Hazám, hazám te mindenem címmel, nyolcvan fiatal közreműködésével szel­lemi vetélkedőt rendeztek. A pásztói járás fiataljai közül harmincötén a Mátra film­színházban tettek ünnepélyes íogadalomtételt. Taron tizen­egy község kétszáz fiatalja részvételével a KISZ járási ' uturális szemléjét rendez­ni meg. Hátságon a pártbi­zottság székházában ötven fi­atal tett ünnepélyes fogada­lomtételt. Legénden Devcsics Miklós, a járási pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Koszorúzási ünnep­séget rendeztek Nagyoroszi­ban, Keszegen és Pusztaber­kit

Next

/
Oldalképek
Tartalom