Nógrád, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-30 / 101. szám

2 wöen Ao tüffí íprttls 50. vasárnap Átadták rendeltetésének megyei kórházat az új (Folytatás az 1. oldalról) Érdemrend Bronz fokozata ki­tüntetést kapta Bulyovszky Dezső, a megyei Beruházási Iroda vezetője, valamint Vere- bélyi Lajos művezető. Az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetésben része­sült Habonyi Zoltán a megyei kórház vezető ápolója, Szűcs Erzsébet. az egészségügyi szakiskola igazgatója, Kéri Károly a megyei kórház gaz­dasági igazgatója és Szabó Jánosné osztályos vezető szü­lésznő. Miniszteri dicséretben ré­szesült dr. Szabó Sándor a kórház igazgató főorvosa. Ko­vács Jánosné beruházási elő­adó, Szmukk Jánosné az Egészségügyi Minisztérium főmérnöke. Glass Tamás, az Építésügyi és Várostervezési minisztérium főosztályvezető helyettese a tervezők és építők munkájá­nak összefogását méltatta. Ve- rebélyi Lajos pénzjutalmat, Csebe István tervező, a mi­niszter dicsérő oklevelét kap­ta. a tervezésben és építés­ben kitűnt 11 dolgozónak a Kiváló Dolgozó oklevelet nyújtotta át Glass Tamás. Ezután dr. Bartha Róbert, az ÉM Nógrád megyei Építőipari Vállalatának igazgatója emel­kedett szólásra. — Most. mielőtt az épület kulcsát átadom — engedjék meg, hogy mindazoknak az al­vállalkozóknak, tervezőknek, beruházóknak és társadalmi szerveknek köszönetét mond­jak, akik hozzájárultak me­gyei kórházunk felépítéséhez. Azzal a gondolattal adom át a kulcsot, hogy őrizzék meg, vi­gyázzanak erre az épületre olyan szeretettel, amilyen szeretettel mi építettük — mondotta a többi között. A kulcsátadás után Géczi János, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnöke vette át megyénk korszerű, új egészségügyi létesítményét. Bevezetőben arról beszélt, hogy a felszabadulás előtt mi­lyen mostohák voltak a beteg- ellátási viszonyok Nógrád me­gyében, ahol igen kevés volt az ágy és rossz volt a felsze­relés. Mint mondotta: 1950 óta ugyan mindig fejlesztet­tük egészségügyi intézménye­inket, növeltük az ágyak szá­mát, javítottuk a felszerelést, de így is az elmúlt években már elviselhetetlen volt a zsú­foltság és nem tudtuk bizto­sítani a legszükségesebb köz­egészségügyi igényeket. Ezt a mostoha körülményt csak or­vosaink, egészségügyi dolgozó­ink kitartó, becsületes munká­ja és lakosságunk megértő magatartása tudta csak némi­leg enyhíteni. Ezután arról beszélt. Géczi elvtárs, hogy a párt és ta­nácsi, valamint szakszerveze­ti vezetők látták; a korszerű gyógyító munka feltételeinek megteremtéséhez elengedhetet­len egy új kórház megépíté­se és a laktanya kórházzá tör­ténő átalakítása. — A kezdeményezés vissz­hangra és támogatásra talált S noha hosszú időn keresztül tartott az elhatározás formá­ba öntése, de ma végre átad­hatjuk e nagyszerű épületet az egészségügy szolgálatának. Géczi János elvtárs befe­jezésül elismerését fejezte ki a kórház tervezőjének, épí­tőinek, a tanács szakigazga­tási szerveinek és mindazok­nak, akik e létesítmény el­készítésében részt vettek, majd sikeres munkát kívánt az or­vosoknak, egészségügyi dolgo­zóknak az új kórház falai kö­zött. Ezután dr. Szabó Sándor, a megyei kórház igazgató fő­orvosa rövid beszédében át­vette az új kórházat. Mint mondotta: — Nagy örömet, egyben nagy felelősséget érzek akkor, amikor a kórházunk dolgozói nevében átveszem ezt a szép modem intézményt, örömet érzek, mert nagyrészben meg­valósult álmunk, hogy olyan körülmények között dolgozha­tunk, amely lehetővé teszi a modem gyógymódok alkalma­zását, a kulturált betegellá­tást. Nagy felelősséget érzek azért, hogy minden tudásunk­kal szolgáljuk a dolgozó em­bert és visszaadjuk azok egészségét. Dr. Szabó Sándor ezt köve­tően .köszönetét fejezte ki a pártnak, a kormánynak, az Egészségügyi Minisztériumnak, a megye és a város vezető szerveinek azért, hogy éppen Május elseje előestéjén vehe­tik át ezt a külsőben és technikai felszerelésben is in- pozáns ' épületet Ünnepélyes pillanat követ­kezett ezután. A nemzeti szí­nű szalaggal átkötött feljárót dr. Vedres István az egész­ségügyi miniszter első helyet­tese vágta át majd a vendé­gek megtekintették a kor­szerűen berendezett kórter­meket és műtőket. Az új megyei kórházban a tervek szerint május 10-től kezdik meg a gyógyító mun­kát Újabb tiltakozások a görögországi diktatúra ellen Bővítik a jaroszi börtönt — Johnson elégedett ATHÉN (MTI) Patakosz, a görög katonai junta belügyminisztere pén­teken este nyilatkozott a gö­rögországi letartóztatásokról. Eszerint az április 21-i állam­csíny óta 6 509 személyt vet­tek őrizetbe. Közölük azonban 1328-at már szabadon enged­tek — állította Patakosz. A továbbiakban közölte, hogy Jarosz szigetén, amely bör­tönszigetként vált hírhedtté már a régebbi időkben, 721 foglyot őriznek. Az AFP at­héni" értesülése szerint Ja­rosz szigetére további 1810 foglyot szállítanak, és gyors ütemben folynak az átalakí­tási munkálatok a börtön­ben, hogy befogadóképességét növeljék. A belügyminiszter közölte, hogy Jarosz szigetén orvosi szolgálatot is fel fog­nak állítani. i kormánynyilatkozattal NEW YORK A Szovjetunió állandó ENSZ-<képviselete pénteken megjelentette és eljuttatta az ENSZ-küldöttségekhez a szov­jet kormány nyilatkozatát, amelyben elítéli a görög nem­zeti hőssel, Manolisz Glezosz- szal való leszámolás tervét. MOSZKVA A moszkvai lapok szomba­ti számukban egész sor cik­ket szentelnek a görög hely­zetnek. Ne bántsátok Glezoszt! — ez a címe Mihail Solohov írásának, amely a Pravdában jelent meg. Solohov egyebek között a következőket írja: „Mint író, aki mélységesen tiszteli a görög népet, azt sze­retném üzenni a kormányon lévő görög katonai juntának: Ne bántsátok Manolisz Gle­zoszt! Térjetek észreF telte táviratában Manolisz Gle- zosz szabadon bocsátását. A görögországi fejlemények mi­att emelték fel tiltakozó sza­vukat a salgótarjáni Gépipa­ri Technikum fiataljai és a szécsényj járás valmennyi községéneik dolgozói. Röpgyű- lésen vitatták meg a Görög­országban kialakult helyzetet, a Mátranováki Bányaüzem dolgozói, a salgótarjáni, balas­sagyarmati és a nagybátonyi postahivatal dolgozói, vala­mint a megyei távközlési üzem munkásai. Sok tiltakozó táviratot küld­tek el a görög követség címé­re megyénk más községei­ből és üzemeiből is. A rétsági községi tanács ta­nácsülésen is tiltakozó távira­tot szövegeztek, amelyben Ma­nolisz Glezosz szabadon bo- csájtását követelik. EGY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN Konferencia Karlovy Vary-ban — Johnson mozgólépcsője — Soron kívüli nyugati „csúcstalálkozó" — Puccsisták és király Az európai kommunista és munkáspártok legmagasabb szintű delegációinak részvéte­lével lefolyt Karlovy Vary-i tanácskozás elsősorban Euró­pa aktuális problémáival fog­lalkozott, s mindenekelőtt e kontinens testvérpártjainák szolidaritását fokozta, egysé­gét — a cselekvés és a néze­tei; egységét — fejezte ki. Amint azonban a tanácskozá­sokon is hangsúlyozták, az európai biztonság kérdései el­választhatatlanok a többi vi­lágproblémától, s hasonlóan: a mi kontinensünk kommunis­ta pártjainak értekezlete nem­zetközi munkásmozgalmi Je­lentőségét illetően is túlnőtt az adott földrajzi kereten. Kétségkívül fontos állomás egyben az egész nemzetközi kommunista mozgalom esz­mecseréjéhez vezető úton. s példát mutat arra, hogyan hangolják össze tevékenysé­güket a mozgalom nemzeti osztagai, messzemenően figye­lembe véve konkrét helyzetü­ket Öriási nemzetközi érdeklő­dés övezte ezt a konferenciát, amit a többszáz újságíró je­lenléte is bizonyít, különösen, hogy nyilvánosságra kerültek a delegációk vezetőinek be­szédei, s természetesen az egyhangúlag elfogadott doku­mentumok. A beszédek jól tükrözték az egyes pártok sa­játos helyzetét, de egyben azt az igényt is, hogy a bonyo­lult európai kérdések közös elemzése útján a testvérpártok lényegbevágó egyetértésre jus­sanak. Karlovy Vary-ban vala­mennyi szónok hangsúlyozta, hogy Európa békéjét is beár­nyékolja az egyre súlyosabb vietnami válság. A konferen­cia felhívást bocsátott ki a vi­etnami nép harcának támoga­tására. Az e heti vietnami események nagyon is igazol­ják a kommunista pártok új­bóli komoly figyelmeztetésé­nek szükségességét. Az ameri­kai kormányzat háborús esz- kalátora, mozgólépcsője újabb fokokkal ment előre az elmúlt néhány napban. Magát az ál­talános eszkalációé folyamatot is jól jellemzi az a mód, aho­gyan a Johnson-kormány a háború új szakaszát megnyi­totta: napról napra bővítette az észak-vietnami bombázások célpontjait. Kezdte először a múlt hét végén Haiphong ki­kötőjének minden eddiginél brutálisabb bombázásával, s aztán Haiphong belvárosára is sor került, miközben Washing­ton terrorizálni próbálja a Haiphongba hajókat küldő ál­lamokat. A korábbinál is he­vesebben folytatódott az észak-vietnami ipari közpon­tok támadása, majd sor került katonai repülőterek megtá­madására is, végül az ameri­kai repülőgépek Hanoi köz­pontjához minden eddiginél közelebb szórták le bombái­kat. A világ azonban egyúttal a vietnami légvédelem erejé­nek megnövekedését is tapasz­talhatta, hiszen volt olyan nap, amikor már 15 támadó gép került az agresszorok veszteséglistájára. S bár az Egyesült Államokon belül mind erősebb a háborúellenes tömegmozgalom, a kongresz- szusban is egvidőben egyre többen fejezik ki aggodalmu­kat Johnson eszkalációs politi­kája láttán, a jelek arra mu­tatnak, hogy a Johmson-kor- mányzat és a dél-vietnami amerikai parancsnokság ép­penséggel fokozni akarja az agressziót. Erre utal Westmo­reland tábornoknak, a dél­vietnami amerikai katonai pa­rancsnoknál; a háború kiter­jesztését propagáló hazai kör­útja, amit a múlt tapasztalatai alapján nyilvánvalóan egybe kötnek a tábornok újabb csa­pat-kérelmeivel. Ezzel egyidő- ben, amint a héten arra Gro- miko szovjet külügyminiszter felhívta a figyelmet, az ame­rikaiak a háború Laosz irá­nyában történő területi kiter­jesztésére is további lépéseket tettek. A múlt hét végén a francia elnök elutasította a Russell féle nemzetközi bíróság kérel­mét, hogy a Johnson-kor- mányt felelósségrevonó per színhelye Párizs lehessen. A bíróság szervezője, Sartre joggal mutat rá arra, hogy De Gaulle a kialakult bel- és külpolitikai helyzetben —kor­mánytöbbségét féltve és az amerikai gazdasági nyomást tapasztalva — politikájában óvatosabb húrjait pengeti. Éppen ezért nem lehet túlzott jelentőséget tulajdonítani an­nak a hűvösségnek, amellyel az Adenauer temetésére ösz- szesereglett nyugati vezetők gyülekezetében Johnson és De Gaulle kezelte egymást Mindenesetre a francia el­nök a kétoldalú és látható­an haló poraiból újra feltá­masztott francia—nyugatnémet szerződésnek megfelelően el­küldte külügyminiszterét Bonnba, egyeztetni a két fél álláspontját. A cél, nyilvánva­lóan egységfront elérése, olyan sürgősen döntésre vá­ró kérdésekben, mint a nyu­gati világ vám-tárgyalásai (Kennedy-forduló) és Anglia közös piaci csatlakozása. Az ugyancsak Bonnba látogatott Wilson ez utóbbi döntés előtt ezért volt a legaktívabb vala­mennyi nyugati vezető kö­zül. A soron kívüli bonni nyu­gati találkozó legfontosabb részlete azonban az élnök- ként először Európába láto­gató Johnson és az új nyu­gatnémet kormány vezetőjé­nek, Kiesingernek a tárgya­lása volt. Elég sok a vitatott téma az amerikai—nyugatné­met viszonyban, de a John- son-Kiesinger tanácskozásról elsősorban két dolgot érde­mes megemlíteni: először is Kiesingernek külsőségekben is hangsúlyozott „önállósá­gát”, valamint azt, hogy lát­hatóan továbbra sem szüle­tett megállapodás a két fél között az atomsorompószerző- dés ügyében. Holott már most Genfben tartózkodik Roscsin szovjet küldött, s tanácsko­zik a május 9-i folytatandó tárgyalások ügyében. Nyil­vánvaló, hogy az Egyesült Államoknak szinte napokon belül elhatározásra kell jut­nia, hiszen lejár a néhány hete — éppen a bonni atom­igények miatt — kért léleg­zetvételnyi szünet. A múlt hét végén lezaj­lott görög katonai hatalom- átvétel és a parlamentariz­mus elleni normáit is felrú­gó diktatúra felháborodást váltott ki Európa demokrati­kus közvéleményében, és lát­hatólag zavarba hozta a nyu­gati NATO-szövetséges fő­városokat. Nem is csak bal­oldali körök vetették fel as új rezsim el nem ismerésé­nek lehetőségét. A haladó erők természetesen a sürgő­sen felállított katonai bíró­ságok által fenyegetett görög hazafiak sorsáért emelik fel szavukat. A nyugati kormá­nyok pedig, a jelek szerint, lázas tevékenységet fejtenek ki a kulisszák mögött, hogy valahogyan szalonképessé te­gyék azt a rezsimet, amely­nek hatalomra jutásában min­den bizonnyal szerepe voll némely NATO-állam titkos- szolgálatának is. A nyugati propaganda 24 óra leforgása alatt megfeledkezett a múlt szombaton még emlegetett de­mokratikus normákról, a ma­gát az alkotmányon felülhe­lyező monarchia bírálatáról, s megindult Konstantin ki­rály mentegetésének akciója. E szerint a király tudtán kí­vül hajtották végre a pucs- csot a még nála is „király- hűbb” tisztek, s az uralkodó, úgymond „vonakodva” ment bele a dologba. Az e heti fej­lemények azonban többszem­pontból is cáfolják ezt, hi­szen a király — a jelek sze­rint — nagyon is jól együtt­működik az új rezsim veze­tőivel. S az elmúlt évek gö­rögországi eseményeinek ta­núságaként a görög tömegek aligha tételezik fel, hogy az udvar és az udvarban össze­gyűlt prominens reakciósok mindezt csak „kényszerből” tennék. Avar János A bombázások miatt A lakosság elhagyja Haiphongot Erős légvédelmi ellenállás HAIPHONG (MTI) A görög ortodox húsvéti ün­nepségek miatt a katonai kor­mány enyhítette egyes koráb­bi korlátozó intézkedéseket, hogy lehetővé tegye a lakos­ság részvételét a fel támadá­si köiTnenetben. Husk amerikai külügymi­niszter pénteken nyilatkozott a görög helyzettel kapcsolat­ban Mint mondotta, az Egye­sült Államok tudomására hoz­ta az új görög kormánynak, hogy aggodalommal kíséri figyelemmel a politikai fog­lyok sorsát. Az amerikai kü­lügyminiszter ezután megelé­gedését fejezte ki az új kato­nai kormány nyilatkozatával kapcsolatban, amely ^szerint továbbra is a NATO erős tag- ja marad Görögország. A hírügynökségek újabb részleteket közölnek a lon­doni görög nagykövetségen lezajlott pénteid incidensről Eszerint a görög diktatúra el­len tüntető tömegből vagy százan hatoltak be a nagykö­vetség épületébe, amelye töb'' nünt egy órán át tartot­tal megszállva. A nagykövet- séf rádióleadóján üzeneteket kü Ítél; más országok görög nagykövetségeihez. Beszámolnak a moszkvai la-, pdk áriról, hogy pénteken Moszkvában népes tüntetés zajlott le a görög nagykövet- ség épülete előtt Manolisz Glezosz és más görög hazafiak védelmében. * Május elsejére a nemzetközi proletáriá tus nagy ünnepére készülő megyénk dolgozó tö­megei újabb tiltakozásokkal ítélik el a görög katonai dikta­túra tetteit. Erről szól a Bányagépgyár dolgozóinak távirata, amelyet a Görög Királyság magyaror­szági követségére küldtek meg. A táviratban hangsúlyozzák, hogy Konstantin király egyet­értésével sok becsületes bé­keszerető görög hazafit köz­tük Manolisz Glezoszt tör­vénytelenül fogvatartják, és életük kioltásával akarják megtörni a görög nép igazsá­gos harcát és béketörekvéseit. Hasonló tiltakozó táviratot küldtek a budapesti görög vétség címére Somoskőűifa- ’uból a községi tanács, a párt és a tömegszervezetek nevé­ben. Nádújfaluból a Zagyva Völgye Tsz kollektívája köve­A haiphongi hatóságok kép­viselői pénteken közölték a csehszlovák távirati iroda tu­dósítójával: felhívták a la­kosságot, hogy a bombázási veszélyre való tekintettel gyor­sított ütemben hagyják el a várost Haiphongban csak azok a személyek maradhatnak, akik biztosítják a vállalatok za. vartalan munkamenetét és vé­delmét Néhány iparvállalatot is áttelepítenél;. SAIGON A saigoni amerikai főhadi­szállás közlése szerint pénte­ken Da Nangtól 40 kilométer­nyire délre üelipoterek támo­gatásával tengerészgyalogosok szálltak partra egy újabb tisz­togatási művelet elkezdésére. A közlés szerint a tengerész gyalogosok nem ütköztek el­lenállásba. Az amerikai légierő pénte­ken ismét támadást intézett a VDK területe ellen. Bombá­zott egy vasúti járműjavító műhelyt Hanoitól körülbelül három és fél kilométernyire, és közlekedési útvonalakat a VDK fővárosától körülbelül 20 kilométernyire nyugatra. A támadások során az amerikai gépek észak-vietnami vadász­gépek ellenállásába és elég erős légvédelmi tűzbe ütköz­tek —, jelenti az amerikaiak egy saigoni szóvivője. Az indonéz diplomaták hazatértek Kínából Repülőgépen elutazott Pe- kingből két indonéz diploma­ta, akit a kínai hatóságok nemkívánatos személynek nyilvánítottak. A diplomatákat — Sutadisastra ügyvivőt és Sumamo első titkárt — ezer tüntető „búcsúztatta” a re- DÜlőtéren. Előzőleg az indo­nézek utasítottak ki két kí­nai diplomatát, azt állítván, hogy beavatkoztok Indonézia belügyedbe. segítették az indo­néz kormány megkülönbözte­tő rendelkezései ellen tiltako­zó kínai kereskedők tünteté­sét. Az Uj Kína hírügynökség szombati jelentése szerint az elmúlt öt nap alatt több mint 000 000-ren vonultak el a pe­kingi indonéz nagykövetség előtí tiltakozásul az indonéz ko ny Kína-ellenes politi­kái; az Indonéziában élő kí­naiak üldözése miatt (Űj Kína, AFP) Kosziéin fogadta Aillere-t MOSZKVA (AFP) Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke szombaton reggel fo­gadta Charles Ailler-tábor- nokot a francia fegyveres erők vezérkari főnökét, aki hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. Elutazón a belga külügyminiszter Pierre Harmel belga kül­ügyminiszter feleségével és kíséretével szombaton délelőtt elutazott Budapestről. A Ferihegyi repülőtéren Pé­ter János külügyminiszter. Szilágyi Béla külügyminiszter­helyettes és felesége, valamint többek között Házi Vencel nagykövet búcsúztatta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom